Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
1980. május 28., szerda <1,1 jUU^TlTcj Egyre több a zöldterület Békéscsabán Napjainkban sok szó esik a környezetvédelemről. Ennek egyik legfőbb eleme a zöldterület; a parkok, az árnyas sétányok gondozása, óvása. Hiszen köztudott, hogy a növényzetnek milyen éltető szerepe van a városokban. Nemcsak a levegőt teszi üdévé, frissebbé, egészségesebbé, hanem élénkíti a városképet is, kellemessé teszi a környezetet. Békéscsabán sok a zöldterület. A város legértékesebb. természeti adottsága az Élővíz-csatorna. A megye- székhely közigazgatási határán belül Veszély és Sikony között 14 kilométer hosszan valóságos zöldfolyosót alkot. Vadgesztenyék, platánok, tölgyek és hársfasorok teszik emlékezetessé a sétákat. Szép színfoltja a városnak a Szé- chenyi-liget és a Lencsési úti tölgyfasor is. Tagadhatatlan, hogy a város nem mindig fordított kellő figyelmet a zöldterületre. Az utóbbi években azonban a városi tanács fontos feladatnak tekinti a zöldterület gondozását és gyarapítását. Az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában mintegy 41 ezer négyzetméter zöldterülettel gyarapodott a város. A városi tanács feladatkörébe tartozik jelenleg 373 ezer négyzetméter belterjes, 981 ezer négyzetméter külterjes zöldterület gondozása. A parkok' fenntartására, a lakótelepek és az utcák fásítására évente mintegy ötmillió forintot költenek. A jó idő beálltával mintegy 60 ezer egynyári és 54 ezer kétnyári virágpalántát, valamint 1500 díszfacsemetét ültet ki a kertészeti és köz- tisztasági vállalat. A város szépítéséből, s elsősorban a facsemeték ültetéséből a város lakossága is kiveszi a részét. A tanács évente mintegy 500 ezer forintot fordít ennek a munkának a támogatására, melyből az utcák fásításához és a gyermekjátszóterek karbantartásához biztosítják a szükséges anyagot. Postai kézbesítő Kunágotán Kunágotán Bagi Pál postai kézbesítő délelőtt 10 óra 30 perckor érkezik Kotroczó András házához. A nyugdíját hozza. Az idős ember már a kapunál várja. A pénz átadása gyorsan megtörténik. — Most nem kell fizetni valamit? — kérdezi, mert megszokta, hogy az ilyen ügyeket (a Népszabadságnak és a Kistenyésztők Lapjának, a rádiónak, a tv-nek az előfizetési díját, a lottószelvények megvételét és továbbítását) a postás intézi. — Semmit, András bácsi. — Nagyon pontos ember a Pali — mondja hozzám fordulva. — Megszoktuk, hogy ő jön mindennap. Nem is tu. dom mi történnék, ha egyszer nem jönne. özvegy Csik Jánosné is a kapuban várja. — Az a legszebb nap, amikor a nyugdíjat megkapom. Ebből élek. Ami a kis kertben terem, nem sok, mert a föld nagy részén áll a víz — mondja. Varga Albertné bevallja, hogy nyugdíjfizetéskor lesi a postást. Ilyenkor biztosan örömet jelent az érkezése, de máskor is inkább jó híreket hoz. # Korpa Ferencnek levél és újság érkezik, amit Bagi Pál gondosan, hogy ne keletkezzen rajta gyűrődés, a kapura szerelt levélládába helyez. — Nincs mindenütt —mutat a levélládára —, de szorgalmazzuk, hogy legyen, mert meggyorsítja a munkánkat. Bartucz Mihály seprűkötő kisiparos örömmel újságolja, hogy most éppen ezer seprűt szállított el tőle egy budapesti vállalat. Van anyag, van megrendelés, dolgozik, és megél a keresetéből. Bagi Pállal nagyon elégedett. — 18 éve hordja nekünk a Békés megyei Népújságot, a Szabad Földet, a Kutya újságot, a Képes Üjságot és a Ludas Matyit. Ráadásul Pali bácsi, aki falujáró ember, sok mindenről tud, engem pedig minden érdekel. Ha kevés is az idő, azért naponta sort kenitek vele egy kis eszmecserére. * Tizenegy óra felé jár az idő. A szolgálatot reggel fél 8 órakor kezdte a postahivatalban. Előbb társaival együtt szétosztotta a küldeményeket, majd 9 órakor indult a szokásos 16 kilométeres útra, táskájában 14 utalvánnyal, 38 levéllel, egy ajánlott levéllel, 180 újsággal, totó-, lottószelvényekkel. — Harminc éve mindennap ez a dolgom. Táppénzen egyszer sem voltam. Szívesen csinálom. Várnak • az emberek. Több örömet viszek nekik, mint bánatot. Amikor a kunágotai postán 1968-ban szocialista brigád alakult, társai egyhangúlag őt választották brigádvezetőnek. A következő évben a hivatal megkapta a kiváló címet. 1970-ben ő lett kiváló dolgozó. Aztán kezdődtek a bajok: részegeskedés miatt cserélődtek a kézbesítők. A személyi változások azt okozták, hogy a brigád a tervét teljesíteni nem tudta, az elismerés évekig elmaradt. Bagi Pál 1978-ban kapta meg másodszor a Kiváló Dolgozó címet, a brigád pedig az idén érdemelte ki a bronzkoszorús jelvényt. A brigádvezető bízik abban, hogy jövőre már az ezüstkoszorús, két év múlva pedig az aranykoszorús jelvény következik. — Mire alapozza? — kér. dezem. — Most jó a brigád. Kézbesítőtársaim — Debreczeni Benjamin, Kovács József, Major Béla és Kiss György — fiatalok. Derekasan dolgoznak. A munkabérüket is emelték, amit én csak helyeselni tudok. — Gondja? — Harminc év és napi 16 kilométer van a lábamban. Három év múlva nyugdíjba megyek. Az idén 100 forinttal emelték a fizetésemet, bár így is alig kapok többet, mint a fiatalok. Legalább a lapok terjesztését honorálnák jobban... Beharóczki Béláné hírlap-» felelős egyetért vele. Nem csupán azért, mert idősebb, hanem mert az ő érdeme elsősorban, hogy a kunágotai postahivatal példamutató módon látja el a feladatát. Hasonlóan nyilatkozik Magyar Gézáné, a hivatal vezetője is. — Azért, hogy idáig jutottunk, különösen Bagi Pált illeti dicséret. Most már nyugodt vagyok, nem keli idegeskednem senki miatt. Pásztor Béla Hz űrkutatás néhány állomása képekben Először jelölték ékel Dr. Eleki lános Bóka Mihálynó Még alig múlt negyvenéves, szakmai körökben máris nagy elismeréssel beszélnek róla. Amikor nevét említettem egy fővárosi tanácskozás szünetében, az ország másik végéből érkezett neves mezőgazda is rábólintott: Igen, igen a zöldségvető- mag-termesztő. Dr. Eleki János, a megye 7. számú országgyűlési választókörzetének jelöltje tagadhatatlanul sokat tett az immár országhatáron túl is nevessé lett mezőkovácsházi zöldségvetőmag-termesztő társulás létrehozásáért. A nagyközség, a déli „végek” járási központja alapvető meghatározója ennek a másfél évtizedében is gazdag, munkában töltött időnek, de az alig négy évtizedes életútnak is. Ki tagadná, hogy felelős poszton éppen azok várakozásának, bizalmának a legnehezebb megfelelnünk, akik közül valók vagyunk magunk is. Talán ezért él elevenen a mondás ma is, hogy senki nem lehet próféta saját hazájában. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz 42 éves elnöke nem is készül prófétának, azt viszont mindenki tudja róla környezetében, hogy sikerei mögött lankadatlan önképzés, kitartás, akaraterő, átlagon felüli kemény munka az alap. Mert sikeres embernek tartják: huszonkilenc évesen már elnökhelyettes és a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa. Azután elsők között kapja meg a Nyisz- tor György-emlékérmet, a szövetkezet elnökévé választják, s a közös gazdaság, amelynek élén áll, 1979-es gazdálkodásával elnyeri a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntető címet. Akik ismerik, elismerik, hogy szakmai rátermettsége, hozzáértése, aktív közéleti érdeklődéssel párosul. Ezt bizonyítják a megbízatások, amelyeknek a községi tanácsban és a végrehajtó bizottságban, a megyei tanács termelési bizottságában, a megyei pártbizottságban tesz többek között eleget^ S ha megválasztják, az országgyűlésben is. K. E. P. Csöndes, de határozott. Ereje is ebben rejlik. Mert erő kell ahhoz, hogy egy asszony, két apró gyermek nevelésének gondjával a vállán, százak gondját is vállalja magára. Bóka Mi- hálynét 1973-ban választották meg Méhkerék tanácselnökének. Azóta alig emlékszik napra, amely ne hajnalban kezdődött, s ne éjfél felé végződött volna az ő és férje számára, aki a helyi általános iskola igazgatójaként, megannyi teendője ellenére is mindig biztos támasza a munkából ki sem látszó elnökasz- szonynak. Így szólítják ugyanis a falubeliek, románul is, magyarul is, kinek hogy jön a szájára. Most is, míg az eltelt évekről beszélgetünk, egymásnak adják a kilincset a méhkerékiek. Ki kérvénnyel, ki panasszal, ki csak néhány baráti szóra jön. A méhkeréki tanácselnökasszony — aki a Szocialista Kultúráért kitüntetés tulajdonosa — a megyei tanács, a HNF megyei elnöksége munkáját is segíti véleményével, szülőfaluja érdekeinek képviseletével. Tagja az Országos Nőtanácsnak is, ahol a propaganda- és közművelődési bizottságban dolgozik, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége választmányának tagjaként szintén aktív részese nemzetiségi politikánk helyi gyakorlata alakításának. Honnan merít mindehhez erőt? Két dologra hivatkozik. Az egyik a család: főiskolássá cseperedett nagyfia, a román gimnáziumba járó kisebb fia és férje, vagyis a családi kör hozza hétvégeken az igazi felüdülést, kikapcsolódást. A másik erőforrás a tanulás. Már tanácselnökként fejezte be a gyors- és gépíróiskolát, a közgazdasági technikummal folytatta, majd a tanácsakadémia következett. Az új és új ismeretekkel felelősségérzete is nőtt, s most amikor az 5. számú ország- gyűlési választókörzetben jelölték, jól tudta, mit vállal: Méhkerék mellett Kötegyán, Oj- Mezőgyán és Geszt lakói tekintenek rá várakozással. (Kőváry) "A 1957. október 4.: W megdöbbenés és csodálat világszerte — Szovjetunióban fellőtték a Id első mesterséges hold- t. Képünkön: a Szputnyik 1, amelynek rádión érkező ip-bip” hangjele egyben az korszak kezdetét is jelen0 1957. november 3.: egy nem kevésbé híres esemény — élőlény a világűrben. Képünkön: a Szputnyik—2 utasa, Lajka kutya, az első űrélettani kísérlet alanya (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) O A Hold mindig azonos oldalát fordítja a föld felé. Képünkön: elsőként 1959-ben a szovjet Luna—3 holdrakéta segítségével — megismerhettük égi kísérőnk túlsó felét is (Fotó: APN — KS) O A világ első űrhajósának és űrhajósnőjének mellét méltán borítják kitüntetések. Jurij Gagarint, a Vosztok—1 (1961. április 12.) és Valentyina Tyereskovát, a Vosztok—6 (1963. június 16.) utasát a föld szinte minden országában ünnepelték (Fotó: Pl — MTI — KS) 0 1969. július 16—24.: újabb mérföldkő a világűr meghódításában — az amerikai Apollo— 11 legénysége a Hold felszínére lépett. Képünkön: ez még csak egy földi próba volt, de a valóságban is épp így hajtotta végre a kőzetgyűjtést a Holdon Neil Armstrong és Edwin Aldrin (Fotó: APN — KS)