Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM r HIRDETÉS - REKLÁM | ermelöszövetkezetünk, a gyomai Győzelem Tsz negyedik éve szervezi immár a nagyközségben a háztáji állattartók tenyésztői, termelői munkáját. Segíti, támogatja a kistermelőket a sertés- és szarvasmarha-hizlalásban. A szövetkezet ez irányú tevékenységének kiteljesedése jól tükrözi az ágazat fejlődését, s azt, hogy megfelelő összehangolással ébren tartható és fokozható a tenyésztői kedv, illetve hogy a nagyüzem és a kisüzem együttes akarattal közösen járulhat hozzá a népgazdasági feladatok megoldásához. Valamennyi kistenyésztő, aki a gyomai Győzelem Tszszel áll szerződéses kapcsolatban, rendszeresen kap közös gazdaságunktól 100 négyszögöl lucematermő területet, s ha csak ennek növekedését követjük is figyelemmel, lemérhető a háztáji állattartás iránt növekvő érdeklődés Gyomén. Egy évvel ezelőtt tudniillik ilyen alapon csak 21, az idén már 25 hektárnyi lucernást osztottunk ki a kistenyésztők között. A zöldlucernához hasonlóan lucemaszénát is biztosítunk igény szerint, a termést a szövetkezet gépe vágja le és rakja rendre, innen vihetik el a gazdák a megfelelő mennyiséget, kedvezményes áron. Ez egyaránt jó a sertés- valamint a szarvasmarhatartóknak: utóbbiak szénaként, előbbiek darálva tudják az állatokkal az így kapott takarmányt föletetni. Jellemzésül elmondhatjuk, hogy az 1979. évi 67 hektárral szemben az idén már 75 hektár termésére tartanak igényt a kisárutermelők. Igen lényeges kérdésnek tartjuk, hogy a portákon álló tehenek legeltetésére se legyen a háztáji gazdáknak gondjuk, ahol erre lehetőség nyílik, engedélyezzük a legelőváltást, népszerű nevén a „járást”, ahol pedig nem tudják az állatokat kihajtani, kaszálót adunk pótlásul: most 11 hektárt, tavaly még csak kilencet. Mindezeken felül is megszerveztük a kisgazdaságok termény- és takarmányellátását: takarmánybúzát, kétszerest és kukoricát az állattartók állami felvásárlási áron szerezhetnek be termelőszövetkezetünktől. Tekintettel a növekvő forgalomra, most keressük annak feltételeit, hogy egy saját terményboltot nyithassunk. Ha a hizlalás eredményét tételesen is vizsgáljuk, az derül ki, hogy míg 1979-ben 12 hízót értékesített szövetkezetünk a háztájiból, az idén várhatóan a 13 és fél ezret is meghaladja majd ez a szám. Az elmúlt esztendőben ugyanis május végéig 4700 sertést szállítottunk el a Gyulai Húskombinátba feldolgozásra, most pedig megközelíti a hatezret az értékesítésre leadott sertések száma. A takarmánytermelés a háztájitól eltekintve is egyik központi gondja, feladata szövetkezetünknek, tekintettel egyfelől a baromfitartásunkra, másrészt pedig arra a hatalmas közös szarvasmarha-állományra, amelynek éves silótakarmány-szükség- lete mintegy 13 ezer tonnát tesz ki. A nehézség takarmánytermesztésünkben abból adódik, hogy a földek fekvése és minősége szerint területünk két jól elhatárolható részre, egységre bomlik: egyik felén belvízveszélyes szikes talajok, ősgyepek húzódnak, a másik fele pedig a térség egyik legjobb termőképességű talajrétegével fedett. Nos, az utóbbinak jelentős hányadát kénytelenek vagyunk az árukukorica rovására zöld- takarmány-termesztésnek áldozni. Ebben változást a csuda- ballai öntözőfürt kiépülése hozhat, amelyre alapozva akár 900 hektár legelőt is öntözhetnénk az ősgyep árasztásos művelésével, karbantartásával. Ehhez természetesen megfelelő tereprendezésbe kell fognunk. Elmondhatjuk, hogy gépekkel, szakemberekkel egyaránt fölkészültünk erre a nagy munkára. A saját kivitelezésben épült rizstelepen ezen a tavaszon repülőgépről szórtuk ki a vetőmagot tenyésztojást, naposcsibét értékesít v Rizstelepek kialakítására, árasztásos öntözéshez, tereprendezésre korszerű gépsorral és kipróbált szakgárdával készültünk fel. Ezekre a munkákra igény szerint társüzemeknél is vállalkozunk \ háztáji állattartóknak szánt zöldlucernát aratja a szövetkezet gépe e képünkön Tereprendező gárdánk már átesett a tűzkeresztségen, s megfelelő gyakorlatra is szert tett: három év alatt saját kivitelezésben tudniillik, megépítettünk 460 hektár rizstelepet, amelynek műszaki átadása az idén márciusban történt meg. Nyolcmillió forintért vásároltuk meg azt a Caterpiller-gépsort, amelyre az ősgyep árasztásos öntözésre való előkészítése mellett még egy nagy munka vár, ha a ballai öntözőfürt kiépül: ki kell alakítania még egy 250—260 hektáros rizstelepet, hogy a vetésváltás szempontjait is figyelembe véve, a 460 hektáros rizstermő területet állandósítani tudjuk. Mindezek a munkák nem kötik le teljes egészében a telepítő gépsornak és kezelő személyzetének erőit, ezért megrendelés szerint a társgazdaságokban is szívesen vállalkozunk tereprendezésre, telepítésre, sőt, a legújabb most az, hogy 50 hektáron digós talajjavításnak is nekiláttunk saját kivitelezésben, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szaktanácsadása alapján. Azt már a szövetkezet takarmánybázisáról szólva említettük, hogy a legelőterületek intenzív hasznosításával jelentősen növelhetnénk a közös gazdaság vetésszerkezetében az abraktermő területek részarányát. Ez különösen második legnagyobb állattenyésztési ágazatunk — a baromfitartás — szempontjából lényeges. Erről az ágazatunkról azt kell tudni, hogy szövetkezetünk, a gyomai Győzelem Tsz évekkel ezelőtt rendezkedett be a Bábolnai Állami Gazdasággal partneri viszonyra lépve az úgynevezett Tetra—B húshibrid baromfi szülőpárok tartására — méghozzá a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezettel egyszerű együttműködésben — vállalva a környék csirkehizlaló nagy- és kisgazdaságainak naposcsibével, illetve tenyészto- jással való ellátását. Tudvalevő az is, hogy a baromfihús kereslete és piaca az utóbbi esztendőkben többször is, és több irányba változott, s ez érzékelhető volt a termelők naposbaromfi, valamint tenyésztojás iránti igényeinek alakulásában is. Tendenciájában azonban mindenképpen azt kell megállapítanunk, hogy a baromfihús az élelmiszerpiacok keresett terméke. Ezért is igyekeztünk mindig két telepünk zártrendszerű termelését kiegyensúlyozottá tenni, s így elérni, hogy a baromfifeldolgozó vállalat vonzáskörzetében a füzesgyarmati termelőszövetkezettel karöltve vegyük elejét minden fennakadásnak.Jelenleg éves szinten mintegy 30—35 ezer szülőpárt tudunk tartani, s így öt és fél millió tenyésztojást előállítani, amelyből kétmilliót magunk keltetünk, a többit pedig a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz veszi át. Emellett megteremtettük a lehetőségét az ágazat továbbfejlesztésének is. Túl azon, hogy póhalmi majorunkban egy régi magtár egyszerű átalakításával 9—10 ezerrel növelhetjük a szülőpárok számát, elkészítettük a tervét egy négy új ól megépítéséből álló fejlesztésnek is. Ezzel a tenyésztojást tojó állományt 55 ezresre növelhetnénk, a környezetünkben érzékelhetően növekvő kistermelői igények kielégítésére is alapozva, ha a piaci helyzet alakulása ezt indi- kolttá teszi. zövetkezetünk tehát saját termelési feladatainak megoldása mellett keresi a kistermelőkkel és nagyüzemekkel kialakítható kapcsolatok bőví- ' tésének útjait, módjait — abból az alapvető meggondolásból, hogy a gazdálkodás minden vonalán megtalálhatók a kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségei éppúgy, mint az itt bemutatott három tevékenységben. X
