Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

1980. május 23., péntek NÉPÚJSÁG Mozicsalogató Magyar filmre szervezünk A tettekben megnyilvánuló párbeszéd alapja Egy megye életében mindenben meghatározó szerepet játszik a megyeszékhely. így van ez a szakszervezeti munkában is. Hiszen a pedagógusok szakszervezete bé­késcsabai városi bizottságához tartozik a legtöbb, ponto­san 2062 oktatásügyben dolgozó szakszervezeti tag. Ép­pen ezért tevékenységük, munkamódszerük, erényeik és hibáik jó vagy rossz hatásként, de feltétlenül érvényesül­nek a megye pedagógusainak szakszervezeti életében. Talán ezért is vonzott a szokásosnál is nagyobb számú érdeklődőt a pedagógusok szakszervezete békéscsabai vá­rosi bizottságának május 21-én megtartott választási gyűlése. „A jó bornak nem kell cé­gér” — így mondják. Am ez esetben filmekről lévén szó, ki garantálja, hogy nem-e „lőréért” állnak sor­ba a mozipénztár előtt? A „preferált” filmekről egy nem éppen eredeti vicc jut az eszembe a visítós gép- írónőről, aki azért visít, mert megtalált egy betűt... Nos, hogy mi köze van a két dolognak egymáshoz, azt is elárulom. A filmek ese­tében nem a katarzisél­ménytől, hanem már attól is visítanak a mozik dolgozói, ha egy, netán két látogató betéved a nézőtérre ... Per­sze a példa sarkított, s egy­általán nem biztos, hogy a preferált filmeknek nincs olyan művészi értékük, mint mondjuk egy sikerfilm­nek ... Sőt! — De nem szándékozom csat­lakozni napjaink filmvitái­nak részvevői közé. Inkább arról essen szó, hogyan pró­bálnak a moziüzemi vállalat dolgozói olyan filmekre kö­zönséget toborozni, ame­lyeknek látogatói tervszámai is csak igen szerény elvá­rásról árulkodnak. Ám, hogy e szerény számok ténnyé váljanak, nem kis fáradsá­gába kerül az adott film­színház dolgozóinál^. De hát mi más célból találták vol­na ki a moziszervezést, ha nem ezért... ? * * * A mezőberényi Szabadság filmszínház előcsarnokának ajtaja hűvös unalommal ásít. A délelőtti üresség ap­ró neszei, a félhomályban a falról bágyatagon szemlélő­dő filmsztárok képei, s a benti hideg, lehangolja az utcai verőfényből belépőt. Nem is maradunk soká. Megbeszéljük a „haditervet”, és szóróanyagokkal „felfegy­verkezve” máris indulunk „mozicsalogatni”. Bogdán Edit, a Békés megyei Mozi­üzemi Vállalat szervezője, valamint a herényi mozi ve­zetője, Csók Imréné nem elő­ször és nem utoljára veszi nyakába a községet. A MEZŐGÉP helyi gyár­egységében mindenesetre jó ismerősként üdvözlik Csők­nél Amint a párttitkár, Sin- ka Albert irodája felé hala­dunk, hamar megmagyarázza a barátságos köszöntés okát: — Tíz évig dolgoztam itt, azóta is sokszor visszajárok. A szíves fogadtatás nem té­veszt meg, azon már túl va­gyok ... Ahogy belépünk, megindul a „gépezet”. Bogdán Edit a vetítés előtt álló „Fábián Bálint találkozása Istennel” című film előnyeit ecseteli. — Fábri Zoltán rendezte, Balázs József regénye nyo­mán ... Higgye el, érdemes megnézni. Koncz Gábor is akkorát alakít benne! A párttitkár előbb magára veszi a dolgot, mentegető­zik: — Tudja, nagyon kevés az időm. A feleségem is tanul, nekem is van elfoglaltsá­gom mindig. Aztán lassan kitágul a kör, mert hiszen nemcsak az ő meggyőzése a cél, hanem az, hogy sokan eljussanak a filmvászon elé. — Majd kijelölünk egy újabb szervezőt, aki ismeri a többieket, tudja milyen igényeik vannak. Eddig is odafigyelhettünk volna egy kicsit jobban, de hát tudja hogy van ez... Termelőegy­ség vagyunk. Az emberek teljesítményre dolgoznak, így a munka heve, no meg a két műszak háttérbe szorítja a szervezést. Bánszki György: .....a köz­m űvelődést folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérni” Fotó: Gál Edit —- A gyáregységből tudja hány család jár rendszere­sen moziba? Három. Meg esetleg hébe-hóba egy-két fiatal — szólal meg Csókné is. Az érv hat, hiszen több mint kétszázan dolgoznak itt. — Akkor nézzük mit csi­nálhatunk! — gondolkozik hangosan Sinka Albert. — Most új szb-titkárunk van, vele beszélek először, de van­nak itt KISZ-esek, meg pro­pagandisták is ... Hagyjanak itt több szórólapot, meg egy plakátot is, hogy legyen mit bemutatnunk! — Majd rö­vid gondolkozás után bú­csúzóul még hozzáteszi: — A Népszabadságban olvas­tam egy jó kritikát erről a filmről, nekem is meg kelle­ne nézni... * * * Ütban a Műszaki és Vas­ipari Szövetkezethez Csókné elmondja mire számítha­tunk : — Ide soha nem jövök hiába. Szívesen látnak és készséggel a segítségemre vannak. Az erre fordítható pénzből nemegyszer a szö­vetkezet veszi meg a jegye­ket. Jutalomképpen. Vagy 20 szövetkezeti dolgozó jár hoz­zánk. Ez már szép szám. ' Bánszki György hellyel kí­nál minket, s mintha Csók­né általa nem hallott szava­it akarná megerősíteni, ezzel kezdi: — Mint szövetkezeti bi­zottsági elnök mondom, a közművelődést folyamatosan figyelemmel lehet és kell kí­sérni. — Bár mindenki így gon­dolná — bólint rá Bogdán Edit. — Ha ebben jó partnerre akadunk, azzal fenn kell tartani a kapcsolatot — foly­tatja a bizottsági elnök —, legyen fenyőünnep vagy gyermeknapi összejövetel, ott mindig helyünk van. így hát mi is segítünk, ahol tu­dunk. A közművelődési cé­lokra úgy 6-7 ezer forintunk van, miért ne fordíthatnánk erre is! Még soká beszélgetnek a Fábri-filmről, a szövetkezet moziszervezőiről, akik rend­szeresen végigjárják a mű­helyeket, úgy agitálnak egy- egy filmre. — Ábelovszki Istvánná és Orvos Zoltánná valóban di­cséretesen dolgozik —mond­ja Csókné búcsúzóul —, nincs olyan hónap, hogy ne jönnének be hozzám érdek­lődni. * * * A filmszínház irodájában még jegyzőkönyv is készül. Közben mintha csak a mű­szaki szövetkezetnél megkez­dett beszélgetést folytatnánk, Csókné a tapasztalatairól be­szél. — Az az igazság, hogy né­ha elég, ha kitelefonálok. Már jönnek is a jegyért. Azért van, ahol sántít a do­log. Ahol ígéret hangzik el, vagy az sem. Ilyenkor meg kell értenem azt a beosztot­tamat, aki nem hajlandó szervezni, „ö nem cigányko- dik” — így mondja. Mert itt van a gimnázium, ott va­lahogy nincs gazdája a mozi­nak. Másutt, más hiba van. Vesznek 40—50 mozijegyet egy vállalatnál,, és eljönnek vele 10-en, 15-en. Ez bizony elkeserítő. Pedig én mindig azt mondom, inkább keve­sebbet vegyenek. És a rossz filmre sem mondom soha, hogy csodálatos. Minek be­csapni az embereket. Hogy is mehetnénk oda vissza legközelebb! Ki nem fogy a beszédből. A moziszervezés nehéz, fá­radságos munka. Ám, ha van eredménye, ha tele a nézőtér, és ha az emberek elégedett arccal távoznak, akkor nem volt kár a fárad­ságért. Nagy Ágnes Felkészült a PIÉRT Nehéz lesz az A tanszerellátottság sok embert érint. Ezt bizonyít­ja, hogy a PIÉRT-nek az 1980—81-es tanévben 1,2 millió tanuló felszereltségé­ről kell gondoskodni az or­szágban. Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében ta­valy több mint 150 ezer gyermek számára biztosítot­ták a szükséges tanszereket. Az idei felkészültségről ta­nácskozott kedden a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat dél­magyarországi kirendeltsége, a Szegeden megtartott mun­kaértekezletén. Elsőként a tavalyi év ta­pasztalatairól tájékoztatta az érdekelteket Gál Ferenc, a vállalat áruforgalmi vezető­je. Elmondotta, hogy az 1979 —80-as tanévben az előző évhez képest 12,4 százalék­kal nőtt a tanszerforgalom. Változott az iskolacsomagok összetétele, de ez nem oko­zott különösebb gondot az ellátásban, összesen 32 mil­lió 400 ezer forintot forgal­maztak. Az áru felét már a júniusi előszállítások alkal­mával megkapták a megren­delők. Néhány cikkből, első­sorban az importárukból hi­ány jelentkezett a késedel­mes szállítások miatt. Fő­ként a csomagokból hiány­zó anyagok pótlása okozott gondot. Sokáig nem lehetett kapni színes papírt, dobó­kockát és más, csomagon kí­vüli tanszert sem. Az idő­Május 23-án a békéscsabai Sygma együttes és a Szocialista Brigádvezetők Klubja három napra a csehszlovákiai Breznóba utazik a ,,Mostár” Gépgyár szak- szervezeti bizottsága és a helyi művelődési ház meghívására. Pénteken reggel fél hatkor in­dulnak autóbusszal Békéscsabá­ról. Az érkezés után elfoglalják szállásukat a vállalat certovicai üdülőjében. Este nyolctól egy Nem áll módunkban az egy órán át tartó alapos, tartal­mas, megfelelően súlyponto­zó, önkritikus hangnemű be­számoló teljes terjedelmé­nek közlése. De néhány lé­nyeges, jellemző gondolatot már csak azért is szívesen teszünk közzé, mert hisszük, hogy általa a megye pedagó­gus-szakszervezeti fórumai talán jó útravalót kaphatnak az elkövetkezendő öt eszten­dőre. Kezdjük mindjárt azzal a másutt is jelentkező gonddal, hogy a szervezettség állandó hullámzása itt milyen okok­ra vezethető vissza. A békés­csabaiak ugyanis nem elé­gedtek meg a negatív tény rögzítésével, hanem mindjárt elemezték is az okokat: „Évről évre visszatérő gon­dunk — mondotta Bori Györgyné, a pedagógusok szakszervezete városi bizott­ságának titkára beszámolójá­ban —, hogy szervezettsé­günk mutatója éppen a munkába lépők, az időszaki foglalkoztatottak magas lét­száma miatt a besorolások időszakában állandóan ala­csonyabb a tényleges évi szervezettségnél. Éppen ezért nem szabad az intézményi bizottságoknak több hónapot szakos nehézségek nemcsak a kereskedelemnek, hanem a lakosságnak is sok bosszú­ságot okoztak. Alapvetően azonban jónak mondható az 1979—80-as tanév tanszerel- látósa — állapította meg a beszámoló. Az idén igyekeznek kike­rülni a kisebb zökkenőket. A PIÉRT már az év első két hónapjában felmérte az igé­nyeket, és tájékoztatót ké­szített a beszerzendő tansze­rekről. A zavartalan ellátás végett a meglevő készletek­kel igyekeznek megfelelően gazdálkodni, és minél hama­rabb beszerezni a még hi­ányzó cikkeket. A íerakatok- nál elegendő készlet van is­kolafüzetekből és rajzlapok­ból, a rendelést máris meg lehet kezdeni. Az írószerek egyelőre 80 százalékban áll­nak rendelkezésre, de a so­ron kívüli szállítás lehetővé teszi, hogy időben belekerül­jenek az iskolacsomagokba. Kevés a háromszögvonalzó, és nem kerül forgalomba a fa anyagú rajztábla. Teljes mennyiségben biztosított a játékgyurma, a tolltartó, és szeptemberig a körzőkészlet­ből is kielégítik a teljes igényt. Az idén is lesz engedmé­nyes táskavásár, július 14- től, augusztus 2-ig pedig a tanszerek egy részét 30 szá­zalékkal olcsóbban vásárol­hatják meg a szülők. óráig a szocialista brigádok vál­lalati ünnepségén vesznek részt a vendégek, ahol a Sygma szol­gáltatja a zenét. Szombaton Besztercebányára kirándulnak, este pedig a művelődési ház nagytermében egyórás koncertet hallgathatnak meg a breznóiak. Vasárnap délelőtt a békéscsa­baiak az Alacsony-Tátrával is­merkednek, ebéd után pedig in­dulnak haza. várni a fiatalok, az új, mun­kába állók rinegnyer ésével, s különösen nem a pusztán adminisztráción múló átiga­zolásoknál !” A békéscsabai pedagógus­szakszervezet az Eötvös-ala- pi taglétszám másfélszeres növekedését érte el. Éspe­dig következetes agitációval. Hiszen ezáltal — s ez a cél is —, jóval több gyermeket tudtak a beiskolázáskor se­géllyel támogatni. Az értekezletesdinek sok ellenzője van. Közéjük tarto­zom magam is. De csak ak­kor, ha tartalom nélküli idő­rablásról van szó. A békés­csabai városi bizottság vi- szbnt ezeket az alkalmakat mindig a pontos információ- áramoltatásokra, az alapos ügyintézésre, a gondok hatá­rozott, gyors orvoslására használta. Munkájuk szerves és igen tekintélyes részét a pedagógusok munka- és élet- körülményeinek elemző vizs­gálata, felmérése alkotta. Kö­zöttük is hangsúlyozottan a nyugdíjasok életkörülményei­nek, a tizenegy napos mun­kaciklus bevezetésének vizs­gálata, s a pedagógusok la­káshelyzetének felmérése, jobbítása szerepelt. S ami lé­nyeges: az utóbbi öt évben, mintegy 20 témában folyta­tott vizsgálódásaikat erejük­höz mérten, gyors intézke­dés, cselekvés követett. Pél­dául a nagy családosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők anyagi megsegítése, a napközis ebédosztók bérének rendezése, a nyugdíjasok ét­keztetése, s még folytathat­nám tovább a sort. A jó munkát teljesítők megbecsü­lése, rendszeres jutalmazása sem maradt el. Ami nyilván­valóan fokozta a tisztségvi­selők, társadalmi aktívák lel­kesedését. A városi bizottság tevé­kenységében — fontosságá­nak megfelelő — hangsúlyt kapott az oktatáspolitika. Pe­dig a nehéz körülmények — az elavult intézményhálózat, a megnövekedett gyermek­létszám, s az oktatásügy kor­szerűsödéséből származó bo­nyolult feladatok — kemény munka elé állították őket. S ha a jelentkező gondok mindegyikét megoldani nem is tudhatták,'legalább állan­dó jelzéssel éltek a szakszer­A salgótarjáni TEMPRESS Békéscsabán Az elmúlt év végén kötött barátságot a békéscsabai Manzárd amatőrszínpad a salgótarjáni TEMPRESS színpaddal. A csabai fiata­lok akkori látogatását pénte­ken viszonozzák a tarjániak. Május 23-án, ma délelőtt ér­keznek, majd délután 4 órá­tól a Kulich-lakótelepi óvo­dában, szombaton délelőtt 9 órától a FÉKON, fél 11-től pedig a Szigligeti utcai óvo­dában mutatják be a „Ha én felnőtt lennék ...” című ze­nés összeállításukat. Vasár­nap délelőtt 9 órakor a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói gyermekei­nek a vállalat Trefort utcai művelődési házában a Kí­váncsi királykisasszony című kétrészes, zenés mesejátékot játsszák el a salgótarjáni amatőrszínjátszók. A „man- zardosokkal” ma, pénteken este találkoznak. A vendégelj vasárnap délben utaznák éli A MEZŐGÉP párttitkárával Breznóba utazik a Sygma iskolatáska ? vezeti, s az állami vezetés­hez. A legnagyobb érdeklő­dést — érthetően — a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javításáért tett intézkedéseik váltották ki. A központi bérintézkedések mellett több „saját vállalko­zásba” is fogott a városi bi­zottság. Ebben az esztendő­ben például felülvizsgálták az intézményi bérmaradvá­nyokat, amelynek során 275 ezer forint hiányt fedeztek, s 881 ezer forintot pedig a törzsgárdatagok elismerésére és jutalmazásra juttattak vissza az intézményekhez. Ezután az 5 százalékos fel- jebbsorolás felhasználását vizsgálták meg, részben fel­számolva az intézmények kö­zött fennálló béraránytalan­ságokat. A bizottság sokat foglalko­zott a pedagógusok lakás- helyzetével. A városi tanács támogatásával — ha nem is kielégítően —, de megpró­báltak enyhíteni a lakásgon­dokon. A társadalombiztosí­tási tanács segélyezési tevé­kenysége példaadó volt, töb­bek között rendszeresen lá­togatták a magukra maradt idős, betegeskedő kollégákat. Sőt, indokolt esetben szociá­lis otthoni elhelyezést is biz­tosítottak ! A szakszervezeti tevékeny­ség egyik leghevesebb vitá­kat kiváltó oldala még ma is az üdültetés. A SZOT-beuta- lók száma Békéscsabán is igen csekély volt, s közülük jó néhány a szorgalmi időre szólt. Ezzel szemben kezdte el úttörőként, s ért el kiváló eredményeket a békéscsabai pedagógus-szakszervezet, a saját szervezésű üdültetések szervezésében. S ez utóbbi népszerűsége bizonyítja: ér­demes széles körben erre a lehetőségre építeni. A beszámolóban még sok mindenről szó esett. S hogy a részt vevő intézményi, szakszervezeti titkárok, bi­zalmiak nem vitatták az el­hangzottakat, ez azt bizonyít­ja, hogy jól ismert, közösen elért eredményekről, gondok­ról számolt be. S még vala­mi érződött ezen az őszinte hangú választói értekezleten. Mégpedig a meghatódottság, amit mindenki érzett a váro­si bizottság élén 9 éven át lelkiismeretesen, tiszta em­berséggel tevékenykedő tit­kár, Bori Györgyné távozása miatt. Akinek ez alkalomból munkája elismeréséül Orbán Sándorné, a pedagógusok szakszervezete központi ve­zetősége titkára nyújtotta át a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés arany fokozatát. Az esti órákba nyúló vá­lasztáson, az immár függet­lenített városi pedagógus­szakszervezeti titkári tisztre, a testület Flender Pálnét vá­lasztotta meg, a bizottság el­nöke pedig Bori Györgyné lett. Ezen a békéscsabai válasz­tói értekezleten még egy fon­tos tényre irányították rá a figyelmünket: mégpedig ar­ra, hogy a megújulás előtt álló szakszervezeti mozgalom csak úgy érheti el tartalmi céljait, ha felkészült, e célo­kat jól ismerő és segítő part­nert talál az állami vezetés­ben. Mert a tettekben meg­nyilvánuló párbeszéd alapja csak ez lehet. B. Sajti Emese SZiNHÍZ, MOZI 1980. május 23-án, pénteken este 19.00 órakor, Békéscsabán: VABAZSKERINGÖ KISZ-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: A tajga császárának végnapjai — 6 órakor: Apokalipszis most. I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Seve- rino — 7 órakor: Csúfak és go­noszak. Békéscsabai Kert: Fé­lelem a város felett. Békéscsa­bai Szabadság: Minden előadá­son : Hazatérés. Békéscsabai Terv: Bajtársak voltunk. Gyu­lai Erkel: fél 6 órakor: Szerel­mi vallomás. I., II. rész. Gyulai Kert: Családi összeesküvés. Gyulai Petőfi: A vadon kiáltá­sa — 6 és 8 órakor: A nagy álom. Orosházi Béke: Kínai ne­gyed-.- Orosházi Partizán: Ezüst- níyereg. Szarvasi Táncsics: A kívánság fája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents