Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-20 / 116. szám
r 1980. május 20., kedd NÉPÚJSÁG A kapcsolatteremtés iskolája Sokat beszélünk — s talán nem is ok nélkül — arról, hogy a kapcsolatteremtéssel, az egymás mellett éléssel, a társas viszonyok kialakításával valami baj van. Mondják, hogy különösen a lakótelepeken érvényes a sokat hangoztatott elidegenedés gyakorlata. Az egy házban élés közel sem jelenti az egymással kialakított jószomszédságot, sőt ... Mindezt cáfolni látszanak azok az események, amelyek a napokban történtek, s amelyeknek azóta is őszintén örülök. Vegyük hát sorba őket. , ♦ Egyik este, úgy 7-8 óra körül, valaki becsöngetett hozzánk. Meglepve láttam, hogy egy idegen fiatalember és egy idősebb asszony áll az ajtóban. Kissé meglepve nézhettem rájuk, szorongatva a kilincset, mert elnézést kéréssel kezdték, s csak aztán tértek rá jövetelük céljára: — Itt a szomszéd tízemeletesben lakunk, s szeretnénk szalagparkettát lerakni a szobánkba. Ám még nem láttunk ilyet, kíváncsiak vagyunk, hogy vált be. Ha megengedné, hogy körülnézzünk ... A különös lakásnézőből vagy félórás beszélgetés alakult ki a közös gondokról, az új lakás birtokbavételének viszontagságairól: a beázásról, az ajtók zárhatatlanságáról, és így tovább. Jó ismerősökként váltunk el ■.. ♦ A lift is ideális színhely, a szomszédok megismerésére. Talán még a ház előtti padnál is jobb, ahová csak nagy ritkán jut ki az ember, ha netán szabad ideje akad, s onnan kíséri figyelemmel csemetéje futkározását. Szóval a lift. Már a negyedik emeletig legalább öt mondatra jut idő az együtt utazók között. A mi lépcsőházunkban vagy tíz családot ismertem meg így. Igaz, a nevüket nem tudom, no de mindennek eljön az ideje. Néhány évi szorgalmas liftezés, és sógor-koma lesz valamennyi. ♦ A kapcsolatteremtés iskolájának legalsóbb osztályaiban is tudnuk kell, hogy a gyerekek az apropóbeszélgetések legjobb alanyai. „De szép szemed van!”. „Milyen csinos a ruhád!”. „De nagyra nőttél!” Ezekből a „mély” gondolati mondanivalót rejtő mondatokból aztán kellemes, magasröptű csevegés kerekedhet. Hogy: „A szemét az apjától örökölte", meg hogy „A ruha szép, de meg is fizettük az árát”, s hogy ,Jtlát bizony telik az idő... ”, és így tovább. Mert e kedveskedésekre a gyermek leginkább hatalmas szemeket mereszt, rosszabb esetben anyu szoknyája mögé bújik, így hát kénytelenek vagyunk mi válaszolni a barátkozni kívánó ismeretlennek. ♦ S ha már a gyerekeknél tartunk, ők nem csupán könnyíthetik a beszélgetést, de sok esetben e különös iskolába járva, tanítónkká is fogadhatnánk őket. Mert nyíltságukat, bizalmukat mások, az idegenek iránt, s közvetlenségüket átvéve nem lennének gondjaink. Addig is végezzük el a kötelező gyakorlati foglalkozásokat, járjunk szorgalmasan emberek közé, és próbáljunk ráérni arra, hogy odafigyeljünk másokra. Az óraközi szünetekben, egy kevéske időre azért bezárkózhatunk. A rohanás, az önzés, s a bi- zalmatlanság falai közé ... N. A. Egy lépés a műveltségért Tizenegy brigád a döntőben Vasárnap délelőtt 9 óra már elmúlt. A nagyteremben minden készen áll. A versenyző brigádok tagjai izgatottan fészkelődnek az asztaloknál. A dobogót ezúttal hatalmas, fekete tábla foglalja el. Még üresen ásító rubrikái jelzik' majd: ki a legjobb ? A sarokban házi tv áll. Képernyőjén felirat világít: Megyei Művelődési Központ, Békéscsaba. A terem másik felét félkör alakban széksorok foglalják el. Itt ül a szurkolók, a szakmai érdeklődők serege. Amikor Szel jak György, •az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, a zsűri elnöke feláll, a suttogást mintha elvágták volna. — „... az általános műveltség és a szaktudás emelése szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában elengedhetetlen ........'. a kultúra közelebb került fogyasztóihoz ...”, „... a megyében helyes irányban fejlődik a közművelődési szemlélet ...” — hallom a megnyitó beszéd foszlányait. — Megyénkben az idén több mint 800 brigád, tízezer taggal nevezett be a mozgalomba — üti meg a fülemet a folytatás. Ahogy nézem a terem közepén szorongó 11x5 ember izgatott arcát, a többiekre gondolok. Igaz, a döntőig nem jutottak el. Az itt levők azonban az ő igyekezetüket is képviselik. Közben eljutottunk a bemutatkozásig. A zsűri: Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, dr. TóthBé- láné, az SZMT osztályvezetője, Kiszely Pál, a KISZÖV osztályvezetője, Orosz Sándor, a MÉSZÖV titkára, Pap István, az MMK igazgatója, dr. Drágán Iván, a Körösvidéki Tsz-Szövetség titkárhelyettese és Plenter Lajos, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség titkárhelyettese. A hosszú asztalnál ülnek még a szaktanácsadók. Szemben ugyan, de nem ellenségesen a versenyzőkkel. Bemutatkoznak a brigádok is, és megismerjük neves vendégeinket: Németh Ferencet, az Élet és Tudomány főszerkesztő-helyettesét és Czakó Tibort, a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának munkatársát. Jóval elmúlt már 9 óra. A formaságok után végre kezdődik a verseny Elsőként politikai szóbeli kérdéseket kapnak a csapatok'. Az első asztal a 6-os kérdést húzza: melyek a nemzetközi enyhülés főbb akadályai és távlatai? öt ember összedúgja a fejét. Mögöttem felszisszen két szurkoló. Az óra jár. A háromperces gondolkodási idő hamar letelik. A brigádból feláll a legidősebb férfi, és eleinte döcögve, majd — mint a leckét fújó diák — egyre pergőbben válaszol. A zsűri a hosszú asztal mögül figyel. Félmondatnál fogy el a szusz, és telik le a három perc. A 2-es után a 3-as asztal következik, s ez így megy egészen 11-ig. Közben tájékozódunk az afganisztáni helyzetről, munkaerőgondjainkról, az USA és Irán kapcsolatáról, az áremelésekről s még számtalan kül- és belpolitikai kérdésről. Nem lehet könnyű a helyezésekről dönteni, hiszen a jobbnál jobb válaszok bizonyítják, hogy mindenki kitűnően felkészült. Ezután könnyebb műfaj következik: színházi feladatlapot kell kitölteni. A házi televízió — a technikai apparátus jóvoltából — működésbe lép. Három darab részletét látjuk a békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában. Az „Interjú Buenos Airesben”, a „Mandragora” és a „Szerelmem, Élektra” valamelyikét ugyanis mindegyik brigád megnézte. Az erre vonatkozó kérdésekre 10 percig válaszolhatnak. Amíg a zsűri pontoz, lazíthatnak a versenyzők és a nézők. Szünet után folytatódik a küzdelem. A „Világunk” címszó alatt ösz- szefoglalt tudnivalókról számolnak be a brigádok. Az Élet és Tudományban megjelent megyei tájházak, múzeumok valamelyikét mutatják be. Sor kerül a Békési tájház, az orosházi Darvasemlékmúzeum, a szarvasi Tessedik-múzeum és a gyulai vártörténeti kiállítás ismertetésére, többnyire kicsit tényszerűen. Néha ugyan szubjektív élmények is felbukkannak, sőt a Kun Béla brigád még kritizál is. A Ságvári Endre brigád hölgytagjai népi hímzésekkel illusztrált, kedves, „kiselőadást” tartanak. A politikai írásbeli után irodalmi vetélkedő következik. Mai novellairodalmunk egy-egy remekét 'elemzik a brigádok. Hallunk például Mándy Iván „A pálma”, Raf- fai Sarolta „A hazatérés”, Galgóczi Erzsébet „Hínár” című novellájáról.- Nehéz 3 percben összefoglalni a mondanivalót, s egy kicsit kimaradt a személyes élmény. Jócskán elmúlt dél, így már nemcsak a versenyzők, hanem a közönség is fáradni kezd. A fásultság azonban elillan, amikor bevonul a Délibáb együttes nem éppen mindennapi népi hangszereivel. A bőrduda felismerése még nekem sem okoz gondot, a többi hangszert azonban nem egykönnyen tudnám megnevezni. A brigádok viszont szorgalmasan jegyeznek. Sőt, legtöbbjük még azt is tudja, hogy az elhangzott dallamok melyik tájegység szülöttei, ök ebből is jól felkészültek. Joób László, az együttes vezetője, s egyben több. hangszer értője az értékeléskor elismerően nyilatkozik a versenyzők zenei felkészültségéről. A tábla rubrikái lassan mind megtelnek. Már körvonalazódnak a helyezések. A zsűri pontoz, számol, ösz- szead. És következik a döntés ' Hogy ne fokozódjék tovább az izgalom, a zsüriel- nök rögtön rangsorol. Bár vannak, akik már fejben kiszámolták az elért pontszámokat. A Hidasháti Állami Gazdaság muronyi kerületének Kun Béla brigádja 43,5 ponttal megszerezte az első helyezést, s ezzel is bizonyította a mezőgazdasági dolgozók műveltségbeli egyenrangúságát. Másfél ponttal maradt Je a Szolgáltató és Termelő Szövetkezet békéscsabai Ságvári Endre női brigádja. Ezzel az eredménynyel a második helyre kerültek. A szeghalmi ÁFÉSZ Petőfi Sándor brigádja lett a harmadik. A kétegyházi MEZŐGÉP Rákóczi brigádja mint ifjúsági brigád a KISZ megyei bizottságának külön- díját kapta. A Gyomai Sütőipari Vállalat Kállai Éva brigádja az Élet és Tudomány különdíját, 3 ezer forintos könyvutalványt érdeméit ki. — Nagyszerű játéknak voltak részesei — kezdte Szeljük György a záró mondatokat. — A zsűrinek azt kellett eldönteni, hogy ki a legjobb a legjobbak között? Ez igazán nem volt könnyű. Tulajdonképpen mindenki győztes, aki részt vett ebben a mozgalomban, hiszen tanúsította a művelődés iránti igényét. Mi, akik szemtanúi voltunk a versenynek, bizonyíthatjuk ezt. g. K. A versenyzők nagy érdeklődéssel és izgalommal várják a kérdéseket Fotó: Császár Lajos Megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák A magyar nyelv és irodalom tételeinek kidolgozásával hétfőn reggel megkezdődtek a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban az írásbeli érettségi vizsgák. Az érettségi tételeket — először a hazai oktatásügy történetében — a rádióból tudták meg az érdekeltek. A Reggeli krónika munkatársai előbb fölolvasták a tételeket, majd lassan, tollbamondás- szerűen diktálták le az osztálytermekben ülő fiataloknak. A stúdióban felnyitott borítékból először a gimnazisták számára készített feladatokat ismertették: „ .. .Megint élek, kiáltok [másért: ember az embertelenségben.” Ady Endre költészete az első világháború iáején. Sánta Ferenc: Sokan voltunk című novellájának elemzése. Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz, és Radnóti Miklós: Lelvél a hitveshez című versének összehasonlító elemzése. Akik az első tételt választották szöveggyűjteményt nem használhattak, míg a második és harmadik tételben szereplő irodalmi művek elemzéséhez a másodikos és a negyedikes magyar irodalmi szöveggyűjteményt lehetett használni. A szakközépiskolás tanulók is három tétel közül választhattak : „Ügy kell őt szeretni, hogy föllángoljon tőle ismeretlen pora” (Ady Endre), Petőfi Sándor költészete 1846-tól 1849-ig. Sánta Ferenc: Sokan voltunk című novellájának . elemzése. „-Ha féltem is, ha a helyemet [megálltam — születtem, elvegyültem és [kiváltam.” József Attila Tiszta szívvel és Születésnapomra című versének összehasonlító elemzése. Az első tétel kidolgozásához nem használhattak szöveggyűjteményt a szakközépiskolások. A második és a harmadik 'tételben szereplő irodalmi művekhez a negyedik osztályos magyar irodalmi szöveggyűjteményt forgathatták. A választott tétel kidolgozásához négy óra állt az érettségizők rendelkezésére. Az írásbeli érettségik a gimnáziumokban ma, kedden a matematikával, a szakközépiskolákban a szakmai elméleti tárggyal folytatódnak. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-től 22-ig tartanak. 1 Szeljak György, a zsűri elnöke értékeli a döntőt KÉPERNYŐ Hétköznapok anatómiája A nyolcrészes filmsorozat, melynek összefoglaló címe „Hétköznapok anatómiája”, május 10-én kezdődött. Az első rész alcíme, az „Én” volt. Az elmúlt hét szombat. délutánján a második részt láthattuk, amely „A másik”-fól szólt. Sok híve és ellenhíve van a sorozatoknak. Az izgalmas, fordulatokkal teli részek általában kritikus pillanatokban állnak le, hogy a következő alkalommal, már felcsigázva, sokféle lehetőséget kigondolva üljünk a képernyő elé. Nos, e sorozatnál egész másról van szó. Egy-egy része teljes egész, s nerp azért várjuk a következő részt, mert hiányérzetünk van, hanem mert érdekel minket minden téma, amelyek közös jellemzője, hogy rólunk, a nézőkről szól. A változás csak annyi, hogy különböző szituációkban figyelik meg reagálásainkat, s így csokorra szedve láthatjuk, valóban bizonyos törvényszerűségek figyelhetők meg az emberek viselkedésében. Azért egy kicsit bosszankodtam szombat délután. Más sorozatok nagy hírverést érdemelnek, ez, ki tudja miért, szép csendben született meg. Nem hallottunk róla előre, s így az elsőről bizonyára nem én voltam egyedül, aki lemaradt. Most, hogy éppen bekapcsolva volt a televízió, a véletlen műve, s hadd tegyem hozzá, ,a szerencsés véletlené. Egy férfiú borotválkozik a tükör előtt, egyedül. Képzeletében tükörképe nagyra, atléta termetre nő, ám ha bejön „a másik”, máris el- oszlanak az ábrándok ... Aztán pereg tovább a film. Jellemző, hétköznapi pillanatok: vita a zebrán, a pincér és a vendég párbeszéde... Hogy miként hat ránk mások jelenléte, azt sportolók, művészek példáján vizsgálja a film. Az első benyomás kérdése is előkerül. A tanuló autós és oktatója közti -kapcsolat, vagy a házassági hirdetést követő első találkozás... Mindennek tanúi lehetünk. Egy szélhámos is szóhoz jut, bizonyítva, mennyire védtelenek vagyunk a felszínes vélemény- alkotás alkalmával... A végső tanulság: a kapcsolat- teremtés olyan mint az alku. Azt. a szerepet alakítjuk, amilyenek lenni akarunk. A formáról még nem beszéltem. A rajzfilmrészletek, a riportok, a szakértők, a művészek és a magánemberek szavai szociálpszichológiai jelenségeket idéznek fél. A feldolgozás roppant érdekes. S az elkövetkezendő részletek témái sem lesznek éppen unalmasak: „Bűnbak”, „Kommunikáció”. Sztereotípiák”, „Utánzás” és így tovább. Várjuk a folytatást... N. Á. SZÍNHÁZ, MOZI 1980. május 20-án, kedden este 19.00 órakor Békéscsabán: varAzskeringö Déryné-bérlet 1980. május 20-án, kedden este 19.00 órakor Orosházán: SZERELMEM, ELEKTRA * * * Békési Bástya: Gyorshajtás. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Földi űrutazás. Békéscsabai Terv: Akció a fegyvertárnál. Gyulai Erkel: Won Ton Ton, Hollywood megmentő- je. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Bátor emberek, 6 órakor: Apokalipszis most I., II. rész. Orosházi Partizán: Békeidő. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Négy bandita, tíz áldozat, 8 órakor: Oké, spanyolok! 22 órakor: Kabaré.
