Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

1980. május 1., csütörtök NÉPÚJSÁG Luxusszálloda? Új munkásszállás Békásmegyeren Ungvári Tamás: A király Köztársaságpárti vagyok, mióta az eszemet tudom — alakult azonban nemrégiben egy királyság, melynék szí­vesen lennék alattvalója. A birodalom, ahová vágyom, nem nagy: másfél millió alattvalót számlál és köz­pontja egy wales-i kisváros, Hay-on-Wye. Határőrökben és vámtisztekben címerének szárnyas oroszlánja bizonyos borzongást kelt. A királysá­got eddig nem ismerte el az Egyesült Nemzetek Szerveze­te. Lesz tehát bizonyos gon­dom, ha sikerül csatlakozási szándékomat bejelentenem. Mindez azonban nem riaszt vissza attól, hogy választott királyomnak hűséget ne fo­gadjak. Királyomat Richard Booth- nak hívják. Gyarmati tiszt­viselők gyermeke, és még idejében maradt ki az oxfor­di egyetemről ahhoz, hogy elméjét ki ne szárítsa a sok felesleges tudás. Királyomon a legjobban tetszik, hogy pléhkoronát visel. A helybeli postásnak különben grófi cí­met adományozott. Címekkel amúgy sem fukarkodik- Ki­nevezte például a légierő pa­rancsnokát is tábornoki rangra, és cseppet sem za­varja, hogy országának egye­lőre még repülőgép sem áll rendelkezésére. Richard Booth, a király, nem bolond. Ellenkezőleg. Roppant felkészült és ügyes ember, csakugyan nemzetkö­zileg elismert személyiség. Richard Booth a világ leg­nagyobb antikváriusa. Pályá­ját azzal a felismeréssel kezdte, hogy a könyveknek hely kell. Kibérelte hát a wales-i városka moziját. Sze­gényházát is könyvespolcso­rokkal állványozta fel. És másfél millió könyvet ren­delt ide: mindent, ami má-. sutt feleslegesnek, kidoban- dónak rémlett. Nincs olyan könyvaukciója a világnak, ahonnan hiányoznának a ki­rály megbízottai. Alapelvük az, hogy nincs felesleges könyv, nincs olyan, amelyik­re valaki ne tartana igényt. A kis wales-i falucska ma már a könyvesek búcsújáró­helye. Kapható itt antik kó­dex, kifakult címer, kolos­tori feljegyzés, elsőkiadvány, Gutenberg-korabeli nyomda­minta, gyarmati biblia és rizspapírra nyomott kínai vers- A király most egy olyan erdőt rendez be, ahol a sétá­lók a fákról is könyveket emelhetnek le. Fellendült a városka forgalma. A kávéházban egy híres operaénekesnő áll a pultnál. A könyvespolcok mögött egy szabadságát élvező kalifor­niai professzor dolgozik — cserébe az ingyen olvasásért. Ha tisztességesen viselkedik: a király rangot is adomá­nyoz neki, és szabad bejá­rást biztosít a raktárba, ahol másfél millió alattvalója: másfél millió antikvár könyv pihen. Csodálatos birodalom: a ré­gi könyveké. Az egyetlen hely, ahol még az is megbo­csátható, ha valaki . király vagy herceg. Innen üzenem hát a királynak: én, már bi­rodalmának alapítása előtt is titkos alattvalója voltam. Korántsem sérti hazám tör­vényeit, ha ezt bevallom. Gyermekkorom óta kettős ál­lampolgárként élek. Másik hazám az antikvárium. Ran­gom hasonlatos a királyéhoz: magam adományoztam. Ma­gamnak ugyan a könyvek rabszolgája címet gondoltam ki, bár a rabszolgatársada­lom ellen elvi kifogásaim vannak- Bízom benne mégis, hogy a király megért. Szívé­be fogadna, ha egyszer meg­lát a Múzeum körúton: az­zal a szörnyeteg aktatáská­val, amivel járok. Benne csu­rig: régi könyvek. Hát még ha a táska tartalmát meg­vizsgálná! Ez lenne az a pil­lanat, amikor engem, sze­gény rabszolgát, még egy ki­rály is megirigyelne. Esténként a könyvtárban (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) Autót tervez a számítógép Az autóipar az Egyesült Államokban új forradalmat él át: az energiatakarékos­ságra, a levegőszennyezésre és a biztonságra vonatkozó kormányzati előírások az au­tógyártókat arra kényszerí­tik, hogy teljesen átszervez­zék típusaikat. Az autógyárak 1985-ig kb- 60 milliárd dollárt költenek a fejlesztésre, ez több mint az első ember Holdra kül­désének a költsége. A Ford- gyár 30 milliárd dollárt ter­vez be, míg a Chrysler öt­éves fejlesztési programba kezdett, amely 7 milliárd dollárba kerül. Az autótervezők valóságos technikai kihívással állnak szemben: egyidejűleg kell csökkenteniük az üzem­anyag-fogyasztást, a környe­zetszennyezést, növelniük a biztonságot, és mindezt úgy, hogy ne menjen a kényelem rovására. Az autóipar mindennek el­lenére a legjobb úton halad, hogy megnyerje a játszmát, s mindez a számítástechnika nagymérvű felhasználásának köszönhető. A detroiti Chrys­ler igazgatója szerint számí­tástechnika nélkül ez a mun­ka sohasem készülne el. Az autóipar óriásai ezért növel­ték számítástechnikai felké­szültségüket ; ennek legfőbb nyertesei az IBM és a Con- tol Data. Tény, hogy a számítógépes autótervezés nélkülözhetet­len eszköz lett: a számító­gép a képernyőn megjelení­ti az első tervet, majd ezt különböző vizsgálatoknak ve­tik alá, melyek a terhelése­ket és feszültségeket szimu­lálják. Egy fénypont' jelenik meg a képernyőn azokon a helyeken, ahol a törési vagy a sérülési veszély a legna­gyobb. A készülékekkel meghatá­rozzák az autó alkatrészei­nek optimális alakját, és se­gítenek kiválasztani az alko­tóanyagokat is: a Chrysler pl. jelezte, hogy egyik kí­sérleti prototípusának alvá­zát, kormányszerkezetét, ke­rekét grafitszálból építette fel- A grafit alkotórészek ugyanolyan ellenállók, mint a titán, de háromszor köny- nyebbek. A futó típusok sú­lya 30 százalékkal kisebb lesz. Az időnyereség jelentős, a tervezés több fázisa átugor­ható; a tervezők sokkal in­kább az alkotó munkával foglalkozhatnak, amelyek tel­jesen új megoldások kutatá­sát jelentik. Két, egymás mellett álló tízemeletes épület magaso­dik a főváros határában, a békásmegyeri új lakótelep főutcáján. A bejárat körül munkából érkezők, sétálni, szórakozni induló munkások tömege kavarog. Az ország egyik legnagyobb építőipari munkásszállását — ezt a va­lóságos szállodakombinátot — csak néhány hónappal ez­előtt foglalták el a lakók: a 43. sz. Állami Építőipari Vál­lalat, az Üt- és Vasútépítő Vállalat, a Hőtechnika- Épí­tő és Szigetelő Vállalat, va­lamint a Gép- és Felvonó- szerelő Vállalat dolgozói­összesen 1040 munkás la­kik ezen a minden kénye­lemmel ellátott munkásszál­láson, egységesen havi 105 forintos térítés mellett. A 260, egyenként négyágyas la­kószobában az ország min­den részéről érkezett, a fő­városban dolgozó építőmun­kások laknak. Minden szo­bában hideg-meleg víz, az emeleteken fürdőhelyiségek, ételmelegítő-konyha, és kü­lön étkezők teszik kényel­messé a lakók életét. Estén­ként, akinek nincs kedve kártyázni, pingpongozni, a földszinti nagy termekben, az emeleti társalgókban beszél­gethet, olvashat, szórakoz­hat. Az Építőipari Szolgáltató Vállalat 25 munkásszállója közül a fővárosban ez a hu­szadik. Vidéken Pakson, Százhalombattán, Vácott, Du­nakeszin és Törökbálinton üzemeltetnek szállodákat, összesen 23 ezer építőmun­kás számára. Tudomány — technika Milyen az élet a munkás- szálláson, mivel töltik sza­bad idejüket az itt lakók? A kérdésre Miskolczi Ottóné, a szálloda vezetője elmondot­ta, hogy 3 ezer kötetes leté­ti könyvtárukat sokan láto­gatják. A könyvtár anyagát időnként teljesen kicserélik, mindig új könyvekkel töltik fel a polcokat. Tervezik, hogy heti két alkalommal játékfilmeket vetítenek majd, hogy ne kelljen a munká­soknak Szentendrére, Csil­laghegyre, vagy Óbudára utazniuk, ha moziba kíván­nak menni. Vannak a lakók között számosán olyanok, akiknek eddigi élete nem engedte meg, hogy elvégezzék az ál­talános iskola 8 osztályát. Az ő számukra szervezték itt, helyben, két tanteremben a dolgozók általános iskolájá­nak kihelyezett tagozatát. A tanítás hetenként 3 alkalom­mal nagy érdeklődés mellett folyik- Az itt lakó építők­nek lehetőségük van az ál­talános iskolai tanulmányaik folytatására, befejezésére. Kéthetenként, fizetéses sza­bad szombatokon kiürül a szálló, csaknem mindenki hazautazik a családjához. A többi hévégeken azok szá­mára, akik nem' akarnak száz kilométereket utazni, helyben szerveznek érdekes programokat: múzeum- és színházlátogatást, kirándulá­sokat a környező hegyekbe, de voltak már közös kirán­duláson Szegeden is. . — Rendbontás? — Néha előfordul. A legtöbben hall­gatnak a jó szóra, figyelmez­tetésre. Nagyon ritka, hogy valakit el kelljen tanácsolni a munkásszállásról... B. I. Népszerű a rexasztal a társalgóban Olajkutató homoksziget Eddig általában fémből vagy betonból építették a tengereken, pontosabban a szárazföldek talapzatain — selfjein — létesített mester­séges szigeteket az olaj- és földgázkutatáshoz. Angol szakemberek az eddigieknél olcsóbb megoldást keresve érdekes, merőben új konst­rukciót alakítottak ki, mely már túl is van a kipróbálá­zsákban, több csövön keresz­tül kiszivattyúzták belőle a vizet. Az oldalnyomás, ame­lyet a száraz homok gyako­rol belülről a gumifalra, bármilyen vízmélységben kö­rülbelül a fele a kívülről ha­tó víznyomásnak. Ha a ho­mok száraz marad (ez meg­oldható, mert miután a csö­veken elvezették a vizet, a gumi kívülről nem ereszti Tudományos iuformációs központ Tudományos és technoló­giai információs központ lé­tesült Mongólia fővárosában, Ulánbátorban. A létesít­ményt a KGST-tagországok éoítették fel térítés nélkül. A berendezések szerelését szovjet, csehszlovák és NDK- beli szakemberek végezték. A központ a szocialista or­szágokból érkező nagy mennyiségű információ fel­dolgozását végzi, valamint elősegíti a tudomány és tech­nológia további fejlődését a Mongol Népköztársaságban. (BUDAPRESS — MONCAME) són. Egyfajta különleges ho- mokszigetrőis van szó, mely­nek prototípusa 12 méter mé­lyen merült a vízbe, teljes magassága pedig 18 méter volt, beleszámítva a két „fe­délzetet”, ahol a személyzet és a műszaki berendezések kaptak helyet. A víz alatti rész külső héja különlegesen eiős gumiból készült (az elő­állító Dunlop-cég szerint ez volt a legnagyobb és legne­hezebb gumitárgy, amit ed­dig készítettek, 4,9 tonnát nyomott). Ezt a gumitestet — a mesterséges sziget ter­vezett telepítési helyén — nedves homokkal töltötték meg, majd amikor az meg­felelően megülepedett, elfog­lalta helyét az óriás gumi­át a nedvességet), akkor megszilárdul, és saját súlyá­nál jóval nagyobb terhet bír el. Ugyanakkor a rázkódáso­kat jól elviseli és nagy á tehetetlensége, tehát a ten­ger hullámzása, sőt az eset­leges földrengés sem veszé­lyezteti stabilitását- A kísér­letek eredményességén fel­buzdulva a Dunlop-cég szak­emberei most a korábbinál jóval nagyobb gumizsákok előállításán fáradoznak, s várhatóan rövidesen meg­kezdődik a mesterséges ho­mokszigetek nagy számban való elterjedése. Képünkön: a „Sandisle Ann” nevű kí­sérleti mesterséges sziget ten­gerszint fölötti felépítmé­nye. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents