Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁJUS 17., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM. 114. SZÁM Díszünnepség a Parlamentben a Varsói megalakulásának 25. évfordulóján Az európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak pénteken az Országház kongresszusi termében. A díszünnepségen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Be- recz János és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és Rácz Pál külügyi államtitkár. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir lvanovics Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had- seregcsoport parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a díszünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a Varsói Szerződés tagállamainak jelenlevő budapesti nagyköveteit. Megnyitó beszédében a Varsói Szerződés megteremtésének kiemelkedő nemzetközi jelentőségét méltatta. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese (lásd képünkön) mondott ünnepi beszédet. Borbándi János beszéde — 1955. május 14-e, a Varsói Szerződés aláírásának napja a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során ekkor jött először létre olyan politikai és katonai szövetség, amelynek alapvető célja az abban részt vevő országok függetlenségének, szabadságának, elért vívmányainak megvédése és a béke megőrzése. Ma már negyedszázad tapasztalata bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Még be sem gyógyultak azonban a második világháború szörnyű sebei, amikor megkezdődött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Az Egyesült Államok akkori uralkodó körei olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege a világuralom megszerzése, a haladás és a szocializmus erőinek szétzúzása, a kapitalista rendszer elveszett pozícióinak visszaszerzése volt. Megkezdték a különböző katonai szövetségek létrehozását, amelyek közül Európa számára a legnagyobb veszélyt az 1949-ben megalakított Észak-atlanti Szövetség — a NATO — jelentette. Léte önmagában is nyílt katonai fenyegetés volt, agresszív jellege azonban még erőteljesebben kidomborodott, . amikor a hírhedt 1954-es párizsi egyezmény ratifikálásával zöld utat engedtek a nyugatnémet újra- felfegyverzésnek. A szocialista országok kezdettől fogva ellenezték, hogy a világot katonai tömbökre szakítsák. A hidegháborús légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád közepette a Szovjetunió és az európai szocialista országok nagyfokú önmérsékletet és türelmet tanúsítottak. Történelmi tény, hogy a NATO-ba tömörült nyugati országokat terheli a felelősség azért, hogy Európában két egymással szemben álló katonai tömb jött létre. A szocialista országok csak a NATO létrehozása után hat évvel alakították meg saját védelmi szerveztüket, amelynek célja az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése volt. A továbbiakban hangsúlyozta :. a Varsói Szerződés védelmi szervezetüket, amelyemberiség érdekeit szolgálva hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmus szándéka meghiúsult, s nem tudott új világháborút kirobbantani; működése elválaszthatatlanul összefonódott azzal . a küzdelemmel, amelyet a szocialista közösség országai — elsősorban a Szovjetunió — vívtak a stratégiai erőegyensúly megteremtéséért és a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. Borbándi János ezután rámutatott : — A Varsói Szerződés szervezetének politikai tanácskozó testületé az elmúlt negyedszázad alatt nagy jelentőségű nemzetközi állás- foglalásával, javaslataival, a politikai-diplomáciai akciók sorozatával kivívta kontinensünk és az egész világ haladó erőinek rokonszenvét, elismerését. A politikai tanácskozó testület több ízben szorgalmazta a Varsói Szerződés és a NATO közötti meg nem támadási szerződés megkötését, s olyan megállapodás aláírását, amely a feleket arra kötelezi, hogy nem használnak elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. Számos alkalommal kinyilvánította készségét a Varsói Szerződés feloszlatására, ha a NATO-or- szágok is megszüntetik az Észak-atlanti Szövetséget. • Kedvező mérleget készítettek a hetvenes évek első feléről mindazok, akik hittek1 abban, hogy a nukleáris korszak egyetlen ésszerű alternatívája a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ennek az időszaknak kiemelkedő eseménye volt a helsinki értekezlet, ahol a részt vevő 35 ország legmagasabb szintű képviselői fo- * gadták el a nagy jelentőségű záróokmányt. Az utóbbi időben azonban a nemzetközi helyzet sajnálatos módon kiéleződött. A szocialista országoki ellen. hidegháborús, politikai kampányokat szerveznek, provokációkat hajtanak végre. A haladásellenes, imperialista körök most az Afganisztánnak nyújtott törvényes szovjet segítség ürügyén indítottak szovjetellenes, antikommunista, a szocialista társadalmi rendet támadó kampányt, mérgezve ezzel a nemzetközi légkört. Mindazok számár^, akik aggodalommal figyelik a nemzetközi események alakulását, megnyugtató, hogy a Szovjetunió a békéért és biztonságért vívott harcot állította szembe a háborús hisztériával és a fegyverkezési versennyel. Töretlenül folytatja lenini békepolitikáját az enyhülés megszilárdítása, a fegyverzet csökkenése, a népek közötti közeledés és kölcsönös megértés érdekében. A Magyar Nép- köztársaság szövetségeseivel együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának a híve. — A Varsói Szerződés szervezete — amelynek keretében a Magyar Népköz- társaság híven teljesíti kötelezettségeit — 25 éve nagy felelősséggel látta el védelmi feladatát — hangsúlyozta Borbándi János. A Minisztertanács elnök- helyettese leszögezte: a fenyegetés, a zsarolás, a bel- ügyeinkbe való beavatkozás politikája nem vezethet eredményre, hiszen a szocializmus már akkor is megvédte önmagát, mikor még csak egy országban létezett. Napjainkban a Varsói Szerződés védelmi szervezete még inkább képes meghiúsítani az ellenséges mesterkedéseket, mert rendelkezésére áll minden olyan eszköz, amellyel szükség esetén méltó választ adhat az agresszív kísérletekre. — Pártunk és kormányunk szilárd, megmásíthatatlan álláspontja, hogy jelenlegi politikai irányvonalunk a nemzeti érdekeinkkel tökéletesen összhangban levő, egyetlen helyes politika. A magyar nép függetlenségét és szabadságát több mint ezeréves történelme során először szavatolja olyan szövetség, amelynek tagjai egymást segítve azonos célokért munkálkodnak. A szövetség egyaránt szolgálja internacionalista törekvéseinket és népünk érdekeit. — Hiszünk a békében, és van erőnk védelmére. Van türelmünk és állhatatosságunk, hogy harcoljunk érte — mondotta befejezésül Borbándi János. Az ünnepi megemlékezés Korom Mihály zárszavát követően az Intemacionálé hangjaival ért véget. Ülést tartott a TOT Az MSZMP XII. kongresz- szusa határozataiból adódó feladatok megvalósításáról tanácskozott pénteken a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Czimbalmos Béla főtitkár előterjesztésében elmondta; a termelőszövetkezetek felkészültségük, szervezettségük, anyagi-szellemi erőforrásaik szerint differenciált módon tudnak eleget tenni a kongresszus határozataiból rájuk háruló gazdasági feladatoknak. Megközelítően félezer azoknak a közös gazdaságoknak a száma, amelyek a szigorúbb követelményeket támasztó szabályozórendszer, a sok esetben kedvezőtlen ármozgások viszonyai között is képesek a termelés folyamatos bővítésére. A szövetkezeteknek ez a köre a jövőben is maximálisan ki kell hogy használja a fejlődési lehetőségeket, s példát mutat a korszerű termelési és gazdálkodási módszerek alkalmazásában. A hatékonyság nagyobb mértékű javítására, a növekedő exportigények kielégítésére, a termékek gazdaságos előállítására ugyanis e termelőszövetkezetekben van a legnagyobb lehetőség. A közepes színvonalon gazdálkodó, jó adottságú közös gazdaságok előtt az élen járókhoz való felzárkózás az elsőrendű feladat. A Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszékén a közeljövőben felépülő bicskei erőmű hűtőtornyát vizsgálják a szélcsatornában. A százhuszonegy méter magas építmény palástjának felületét a szélnyomás csökkentésére bordákkal törik meg. A vizsgálatok alkalmával — gyakran valóságos orkánt „fújnak” a ventillátorok a makettre — a bordák számát és méretét így határozzák meg (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Miniszteri kitüntetések kultúránk tolmácsolóinak Tegnap Pozsgay Imre kulturális miniszter kitüntetéseket és jutalmakat adott át azoknak az íróknak, képző- és színművészeknek, muzeológusoknak, akik tevékenyen közreműködtek A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban című, valamint a József Attila születésének ' 75. évfordulóját köszöntő rendezvénysorozatokban, s Művészet és társadalom című jubileumi kiállítás létrehozásában. A kulturális életünk 41 képviselője kapott miniszteri köszönő levelet, Szocialista-Kultúráért kitüntetést, illetve miniszteri dicséretet. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese. Választási gyűlésekről jelentjük Országgyűlési képviselőjelöltjeivel — Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságánák elnökével, valamint dr. Fancsik Jánossal, a salgótarjáni Ma- dzsar József Kórház osztály- vezető főorvosával — találkozott pénteken Salgótarján lakossága. A József Attila Művelődési Központ színház- termében megtartott választási nagygyűlésen Marczinek István megyei népfronttitkár köszöntő szavai után Brutyó János lépett a szónoki emelvényre, és a többi között a következőket mondta: — Pártunk XII. kongresz- szusa körültekintően elemezte országunk helyzetét, ennek alapján megjelölte és határozataiban rögzítette a további feladatokat. E határozatok szolgálnak alapul a következő évek tennivalóihoz, amelyek megvalósítására szólít választási felhívásában a Hazafias Népfront is. Népünk helyesléssel fogadta ezeket a célkitűzéseket — hangoztatta a szónok —, de ahhoz, hogy pártunk határozatai szerint végezhessük munkánkat, az egyetértésen túl jól kell ismernünk lehetőségeinket, és még inkább azon kell munkálkodnunk, hogy minden előrevivő kez- détnényezés zöld utat kapjon és megvalósuljon. Hangsúlyozta: — El kell érnünk, hogy olyan közszellem váljék uralkodóvá, amelyben a legfőbb értékmérő a munka, az elosztás alapja pedig a munka szerinti teljesítmény. Ezt követően dr. Fancsik János emelkedett szólásra. Beszédében egyebek között foglalkozott az értelmiség-, nek a város életében játszott szerepével. — Az értelmiség — mondotta ma már nem húzódozik a tisztázó vitáktól, véleményt mond gazdasági, termelési, várospolitikai kérdésekről, hozzájárul a város arculatának, kulturális és szellemi életének formálásához. Békésen: aki a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaz, nemzeti programunk megvalésítását támogatja Tegnap délután — ünne- [ pélyes jelleget öltve — a Himnusszal és szavalattal kezdődött meg az a választási nagygyűlés, amelyet mintegy 380 résztvevővel Békésen, a Bástya filmszínházban rendeztek. Az elnökség nevében Inokai _János, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Beszéde elején kiemelte az MSZMP XII. kongresszusát megelőző beszámoló taggyűlések, az irányelvekkel kapcsolatos demokratikus szellemű viták, a vezetőségválasztások és a pártértekezletek jelentőségét, . s ismertette pártunk országos méretű tanácskozásának tudatot, jellemet formáló szerepét. A kongresszus — mint mondotta — nemcsak a szilárd egységet, a realista szemléletet, hanem az emberi képességet, tehetséget, energikus cselekvőkészséget és a szocialista elkötelezettséget a valóságnak megfelelően tükrözte. Az előadó ezután hazánk felszabadulásának 35. és a Varsói Szerződés aláírásának 25. évfordulójára emlékeztetett, majd rátért azoknak a nagyszerű gazdasági eredményeknek az ismertetésére, amelyeket néhány évtized alatt elértünk. Külpolitikai kérdésekről szólva megemlítette Magyarországnak a béke megszilárdítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal (Folytatás a 3. oldalon)
