Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. ÁPRILIS 12. SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. április 11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1980. április 11-én Ká­dár János elvtárs elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a bu­dapesti pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titká­rai, a Minisztertanács tagjai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Poli­tikai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az 1980. évi országgyűlési és tanácsi válasz­tások politikai és szervezeti előkészítésé­ről szóló jelentéit; jóváhagyta a párt vá­lasztási politikai munkájának irányelveit. Ö A Központi Bizott­ság megállapította, Hogy az 1980. júni­us 8-ra kitűzött országgyű­lési képviselő- és tanácstag­választások előkészítése tervszerűen "folyik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa elemezte a párt, az ország helyzetét, társadalmi viszo­nyainkat, és meghatározta a szocializmus építésének so­ron levő feladatait. Szilárd alapokra, népünk nagy tör­ténelmi vívmányaira, pár­tunk és a tömegek összefo­gására, az erősödő szocialis­ta nemzeti egységre támasz­kodva haladunk előre. Va­lóra váltjuk a XII. kong­resszusnak a népünk és szo­cialista hazánk gyarapodását szolgáló határozatait. A választásokra hazánk felszabadulásának 35. évé­ben kerül sor. Az ország- gyűlési és tanácsi választás hazánk belpolitikai életének fontos eseménye, amelyben kifejeződik rendszerünk de­mokratizmusa, és az, hogy a szocializmus építése nem­csak a kommunisták ügye, hanem a Hazafias Népfront­ba tömörült minden alkotó erő, valamennyi, az ország sorsáért felelősséget érző ál­lampolgár nemzeti program­ja. Mindazok, akik a Haza­fias Népfront programját képviselő jelöltekre szavaz­nak, - az ország javát, az egyén boldogulását előmoz­dító közös törekvéseink foly­tatása mellett foglalnak ál­lást. I I A választásokon va­ló aktív és felelős | ____| részvétel az állam­polgár oknak lehetőséget ad, hogy véleményt nyilvánítsa­nak az országos és a helyi kérdésekről, az országgyűlés és a képviselők, a tanácsok és a tanácstagok tevékeny­ségéről. Észrevételeikkel, ja­vaslataikkal segítsék e tes­tületek munkáját. Olyan személyeket tiszteljenek meg bizalmukkal, akik méltóan képviselik a választópolgá­rok érdekeit, a nép ügyét. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a Hazafias Népfront — politikai és köz­jogi szerepének megfelelően — biztosítja a választások jó előkészítését és lebonyolítá­sát. Mindez hozzájárul a szocialista nemzeti egység to­vábbi szilárdításához, a szo­cialista demokrácia elmélyí­téséhez. A Központi Bizott­ság felhívja a párt- szervezeteket, a párt tagjait, hogy támogassák a Hazafias Népfront választá­si programjával induló je­lölteket. A XII. pártkong­resszus alapvető állásfoglalá­sainak széles körű megis­mertetésével erősítsék a párt és a tömegek közötti köl­csönös bizalmat, a tettekben is kifejeződő egyetértést a párt politikájával. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi jelölő gyűlések, a választási gyűlések, a ré­tegtalálkozók és a lakóterü­leteken folyó politikai mun­ka keretében országunk la­kosságával folytatódjék a pártkongresszus előtt elkez­dett széles körű eszmecsere szocialista építőmunkánkról, közös gondjainkról és tenni­valóinkról. A választási kampány segítse elő az idő­szerű feladatok megoldását, különösen az 1980. évi nép- gazdasági terv sikeres telje­sítését, következő ötéves ter­vünk jó előkészítését. ★ A Központi Bizottság bí­zik abban, hogy népünk a júniusi választásokon szava­zataival is kifejezésre jut­tatja egyetértését a Magyar Szocialista Munkáspárt ki­próbált, és a XII. kongresz- szuson megerősített politi­kájával, országépítő célja­inkkal. (MTI) Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg A Békéscsabai Konzervgyárban a gyár szakemberei a zöld­borsótöltő berendezést saját ötleteik alapján, alakítják át univerzális töltőgéppé. A lecsógyártás időszakában is nagy hasznát veszik majd a berendezésnek. A szezonra való fel­készülésről szól tudósításunk a lap 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXAXXX Békés megyei sikerek a pályázaton Hétfőn kezdődik a MEZŰGÉP közgazdasági konferencia A MEZŐGÉP Tröszt, a Pest megyei MTESZ és a Gépipari Tudományos Egye­sület hétfőn és kedden két­napos közgazdasági konfe­renciát rendez a MEZŐGÉP Tröszt budaörsi központjá­ban. Azzal a céllal rendezik ezt a tanácskozást, hogy az V. ötéves terv utolsó évé­ben felmérjék és összegez­zék a tröszt és vállalatainak közgazdasági tapasztalatait, és ezeket értékelve, mindezt a VI. ötéves terv indításá­nak szolgálatába állítsák. A program szerint a kon­ferenciát Gurbán György, a MEZŐGÉP vezérigazgatója nyitja meg, majd dr. Heicz- mann János, a műszaki tu­dományok kandidátusa, a KGM miniszterhelyettese mond bevezetőt. Ezután ke­rülnek sorra a különböző előadások, melyek a terve­zés, a gazdálkodás és szer­vezés számos területét fel­ölelik. A második nap dél­előttjén tartja meg előadá­sát dr. Szolnoki Béla, a MEZŐGÉP békéscsabai gaz­dasági igazgatóhelyettese a vállalatok és a trösztköz­pont kapcsolatának elvi és a gyakorlati kérdéseiről. Ezen a konferencián adják át a közgazdasági pályázat díjait. A pályázaton szép si­kerrel szerepeltek a MEZŐ­GÉP békéscsabai gyárának szakemberei. Puskás Ernő közgazdasági főosztályveze­tő, Szántó Vilmos termelés- fejlesztési osztályvezető és Dobróczi Nándor informá­ciós- és elemzőcsoport-veze­tő második díjat nyertek Hálóterv a termelésszerve­zésben és hatása a készlet- gazdálkodásra című pályáza­tukkal. Kontonányi István fejlesztő mérnök-közgazdász Gépcsaládfejlesztés a na­gyobb gazdasági hatékony­ság elérésére témájú pályá­zata harmadik lett a ver­senyben. Jobban kell élni a parlament ellenőrzési jogával Apró Antal nyilatkozata Az 1975-ben megválasztott országgyűlés, s a tanácsok megbízatása hamarosan lejár; az Elnöki Tanács határo­zata alapján június 8-án általános választásokat tarta­nak hazánkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa értékelte társadalmunk helyzetét, az állami szervek munkáját, az országgyűlés tevékenységét, meg­határozva a soron következő feladatokat is. Ennek kap­csán Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda mun­katársának: Emlékezések József Attilára — A demokrácia a szocia­lista társadalomban, így ná­lunk is, nem pusztán a köz­élet, az államirányítás esz­köze, hanem annál jóval több, államrendünk és egész társadalmunk felépíté­sének lényegi vonása — mon­dotta. — Ahogy pártunk Programnyilatkozata is le­szögezi : szocialista társadal­munk fejlesztésének első­rendű követelménye a szo­cialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása. A dolgozók közvetve a válasz­tott testületek, a tömegszer­vezetek útján, s közvetlenül állampolgárokként is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányításában, a közügyek vitelében. Ez az alkotmány­ban is megfogalmazott kö­vetelmény országgyűlésünk tevékenységében az elmúlt fél évtizedben még teljeseb­ben érvényesült. A szocia­lista demokrácia már meg­határozó a képviselők jelö­lésénél, választásánál, s tük­röződik az országgyűlés ösz- szetételében is. Joggal és büszkén mondhatjuk, hogy legszélesebb körű választójo­gunk nem ismer faji, nem­zetiségi, nem, vagyon és is­kolai végzettség szerinti megkülönböztetést. Ezt azért is alá kell húznunk, mert a felszabadulás előtti Magyar- országon — s ma számos, az emberi jogok védelmezőiként fellépő kapitalista országban — százezreket, milliókat zár­tak, zárnak ki a jelölésből, a választásból. — A felszabadulás előtt, 1935-ben például 9 millió la­kos közül 3 milliónak, vagy­is az állampolgárok mind­össze egyharmadának volt szavazati joga. És milyen volt a „népképviselet” 1935- ben Magyarországon? Az ak­kori felsőház tagjainak több mint a fele földbirtokos és főpap volt. A többiek ban­kárként, nagyiparosként, ál­lami főtisztviselőként „sza­vaztak”, s hasonlóképpen fes­tett a képviselőház is. A legutóbbi, 1975-ös választá­son hazánk 10 540 000 lako­sából 7 670 000 állampolgár élhetett az általános, egyen­lő és közvetlen választójog­gal, titkosan szavazva a je­löltekre. És a szocialista Ma­gyarország jelenlegi parla­mentjébe, az országgyűlés 352 tagú testületébe népünk — eredeti foglalkozás sze­rint — 157 munkást, 48 pa­rasztot, 146 értelmiségit és egy egyéb foglalkozásút vá­lasztott meg. Százegy nő és 37 harmincévesnél fiatalabb (Folytatás a 3. oldalon) József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a IX. kerület Gát utca 3. szám alatti Jó­zsef Attila-emlékszobánál, a költő születése helyén. El­hozták a megemlékezés vi­rágait a Kulturális Minisz­térium irodalmi főosztályá­nak, a Magyar írók Szövet­ségének, a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályá­nak, a kerületi pártbizott­ság, a kerületi tanács, a Művelődési Intézmények Igazgatósága, a KISZ- és a népfrontbizottság képviselői. Az évforduló alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget tartottak a Mező Imre úti temetőben. A költő sír­jánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője; a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Molnár Béla titkár; a Kulturális Minisz­térium képviseletében Pozs- gay Imre miniszter és Tóth Dezső miniszterhelyettes ko­szorúzott. A Magyar Tudo­mányos Akadémia koszorú­ját Szentágothai János aka­démikus, elnök és Szabolcsi Miklós akadémikus, anyelv- és irodalomtudományok osz­tályának elnöke, a Magyar írók Szövetségének koszorú­ját Garai Gábor Kossuth- díjas költő, főtitkár és Ju­hász Ferenc Kossuth-díjas költő helyezte a sírra. A Ma­gyar Irodalomtörténeti Tár­saság nevében Tolnai Gábor akadémikus, elnök és Csáky Edit titkár koszorúzott A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (A békéscsabai megemlé­kezésről tudósításunk lapunk 3. oldalán olvasható.)

Next

/
Thumbnails
Contents