Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. ÁPRILIS 11., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Együtt a Szojuz—35 és a Szálját-—6 Nagy Imréné vitaindító beszédét tartja Fotó: Veress Erzsi A családban kell először tanítani a haza szeretetét Föld körüli pályán kering a Szojuz—35 űrhajó: pá­lyamódosításokkal közelíti meg a Szaljut—6 űrállomást. A két űrhajós: Leonyid Po­pow és Valerij Rjumin a be­rendezések ellenőrzése után vacsorázott és pihenőt ka­pott, hogy felkészüljön az összekapcsolásra. Az új expedíció fedélzeti mérnöke, Valerij Rjumin számára különösen érdekes ez az utazás: saját magának kell majd újból üzembe he­lyeznie, átvizsgálnia azokat a berendezéseket, amelye­ket algi több mint fél évvel ezelőtt ő helyezett „pihenő­re”, ő konzerválta az űrállo­Költőre emlékezünk: nem­zetünk világirodalmi rangú művészére. Elveinkben tár­sunkra, aki most, 75 évesen, itt ülhetne közöttünk. Nem a megszokás helyezi el ko­szorúját a költő szobránál. Másról, nagyobb ügyről van itt szó, ugyanarról, amit Pe­tőfire, Adyra, Móriczra em­lékezve képviselünk. Ezekkel az ünnepeinkkel a bennünket gazdagító, jövőbe mutató, maradandó hagyo­mányokat vállaljuk, mert el nem évülő szerepük van né­pünk önismeretének alakulá­sában. József Attila történelmi igazát bizonyítja, hogy most itt, a város egykori pere­mén, a róla elnevezett szín­házban idézhetjük fel művé­szetét, emberi alakját. S jel­kép, hogy az ő születésnap­ja a költészet napja. Isko­lák, egyetemék, városrészek, dalok őrzik emlékét, idézik alakját. Fiatalok mondják verseit, szavalják a mamát, szülők altatják gyermekei­ket az ő szavaival. Vallanak szerelmes ver­seivel, gyászolunk a kései si- ratóval. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Papp Ár­pád vezérőrnagyot, a mun­kásőrség országos parancs­nokát — érdemeinek elisme­rése mellett — tisztsége alól felmentette és nyugállomány­ba helyezte. A Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Borbély Sándort vezérőrnaggyá, a Mi­nisztertanács pedig a mun­kásőrség országos parancs­nokává nevezte ki. Csütörtökön a Munkásőr­ség Országos Parancsnoksá­gán Németh Károly, az más utas nélküli működésé­re. Az űrhajósok szokása szerint Rjumin parancsnoká­val, Ljahowal együtt an­nak idején levelet hagyott a Szaljuton a következő expe­díció számára — most ő bonthatja föl saját üzene­tét... A tartalmát, azonban a fedélzeti mérnök egyelőre gondosan titkolja: azt sze­retné, ha meglepetés lenne az új parancsnok, Leonyid Popov számára .. . Az űrkettős ebben az ös­szeállításban viszonylag ke­vés időt töltött az együttes felkészüléssel, hiszen Rju- minnak a 175 napos űrre­pülés után hosszabb pihenőt Petőfi és Madách mellett nincs költőnk, akinek annyi sora vált volna szállóigévé. Ha ezek nem pótolhatják is a költészet bensőséges isme­retét, bizonyítják, hogy sza­vai, gondolatai jelen vannak mindennapjainkban. Sokan és sokféleképpen ér­telmezték és értelmezik ma is életművét. S ez érthető: mert sokszólamú ez az örök­ség. Az utókor új meg új ré­tegeket tár fel műveiben. Az idők múltán minden nemze­dék újabb és újabb jelenté­seire lesz fogékony. Ez a gazdagodó elsajátítási folya­mat maga is a történelem műve. József Attila egyete­mes költészetét nem kisajá­títani, hanem elsajátítani akarjuk, az egészet, a teljes életművet. Gyermekként él­te át a századelő nyomorát, az I. világháborút, és prole­tár kamaszként emelte fel a fejét 1918—1919 forradalmas hónapjaiban. A társhoz, szerelmeshez, családhoz, osztályhoz, nem­zethez és emberiséghez tar­tozás minden erejét, gazdag­ságát mozgósította a kor fe­nyegetései, a magány ellen. Tudta, hogy „egymás nélkül MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, a Központi Bizottság nevében köszönte meg Papp Árpádnak a mun­kásmozgalomban és a mun­kásőrségben végzett több év­tizedes, eredményes munká­ját, és átnyújtotta a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ál­tal adományozott Vörös Zászló Érdemrendet. Ezután beiktatták új tisztébe Bor­bély Sándort, a munkásőr­ség országos parancsnokát. adtak, gondos ellenőrzés alatt tartották. Ez azonban nem okoz különösebb gondot számukra, mert Popov volt az előző expedíció parancs­noka, Ljahov tartaléka, és annak idején a tartalékok és a fő személyzet sokat gya­korolt együttesen, a jelenle­gi páros tagjai jól ismerik egymást a munkában, a magánéletben is. Az új űrhajós, Leonyid ' Popov alezredes a háború után született első nemze­dék képviselője az űrhajó­sok családjában: közvetlenül a háború befejezése után, (Folytatás a 2. oldalon) sötétben vagyunk”, hogy az egyénnek csak közösségben van esélye emberré lenni, embernek maradni. Amikor leginkább magá­ról beszél, akkor is mind­annyiunk kifejezője; amikor pedig a munkásokról, a vá­ros pereméről, a szocializ­musról, a hazáról, az embe­ri létről szól, akkor is leg­mélyebb önmagát vallja meg. Ezért írta jogosan, hogy rá gondol — szántván — a pa­raszt, hogy őt sejdíti a mun­kás teste két merev mozdu­lat között. Verseiben ezerféleképpen jelent meg a munka, amely számára egyszerre volt a ki­zsákmányolás színtere és az emberi gazdagság forrása. Tudta, hogy korában a mun­ka milliók számára elnyomo- rodást jelent, de azt is hir­dette, hogy csak a munka, maga az emberi alkotás hoz­hat fölszabadulást. Forradal­már volt. Nemcsak a meg­levőt mutatta fel, és nem­csak ígérte azt, ami majd eljön, hanem a múlt, a je­len és a jövő között a tuda­tos emberi cselekvéssel te­remt történelmi folytonossá­got. Átéli a veszedelmet, megérti az aggodalmakat, de ezekre világtörténelmi igaz­ságának birtokában ad vá­laszt. József Attila nem szövet­séget kötött a munkásokkal, hanem egy volt velük. Nyo­ma sincs költészetében an­nak a leereszkedésnek, ami oly gyakran a proletariátus eszményítésével jár együtt. ö nem helyettük, hanem ál­taluk és értük, velük alko­tott. Mert mindenekelőtt költő­je volt a munkásosztálynak. Az első, aki a munkásosztály életét, a XX. századi város peremének világát, az osz­tály elesettségét — erejét, hamis ábrándjait — igaz ál­mait, munkáját és gépeit, mozgalmának és ideológiájá­nak kifejezéseit a legmaga­sabb rendű költészet világá­ba vonta. Klasszikus értelemben „örök” ez az életmű. De kö­rülményeink közt közvetlenül időszerű a teljessége. Nem engedjük feldarabolni örök­ségét. Életében, halála után is annyit és annyiszor oktat­ták s oktatják emberségből, magyarságból, költészetből és marxizmusból, hogy itt az ideje már kimondanunk: nem vizsgáztató tanárai, ha­nem tanítványai akarunk lenni annak a költőnek, aki ma már valóban egész né­pét tanítja, s nem középis­kolás fokon. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának ülését április 11-re összehívták. Á Politikai Bizottság az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választásokkal kapcsolatos előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Egyeztető tárgyalások Békéscsabán A megyei tanács vb-ter- mében a kohó- és gépipari tárcához tartozó vállalatok, szövetkezetek problémáiról tartottak tegnap, csütörtökön egyeztető tárgyalást me­gyénk és a KGM vezetői; Heiczmann János miniszter- helyettes, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Szabó Sándor, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese, Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, va­lamint a minisztérium. a pártbizottság és a megyei tanács vezető munkatársai. Tóth János, a megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője tájékoztatta a tanács­kozás résztvevőit Békés me­gye gépiparáról. Elmondta, hogy a gépipar a legdinami­kusabban fejlődő ágazatok közé tartozik. Termelése 1970-ben még nem érte el a másfél milliárd forintot, ta­valy már megközelítette a 4,7 milliárd forintot. Átla­gon felüli fejlődésével je­lentősen hozzájárult a köz­ponti feladatok teljesítésé­hez, az elmaradások csök­kentéséhez. A tájékoztatást Kóbor Ist­ván, a KGM kereskedelmi főosztályának osztályveze­tője viszonozta, aki az ága­zat múlt évi tervteljesítésé­ről és az idei feladatokról számolt be. Ezután a résztvevők meg­tárgyalták az ágazat megyei üzemeinek fejlődéssel járó gondjait, majd a Szellőző Művek sarkadi gyáregységét látogatták meg. Szintén tegnap délelőtt Békéscsabán a KPM képvi­selői, valamint a megye- székhely párt- és tanácsi vezetői áttekintették az ága­zat munkáját. A megbeszé­lésen részt vett dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára, Törőcsik Fri­gyes, a KPM közúti főosztá­lyának útosztályvezetője, Husi Márton, az Ütépítő Tröszt vezérigazgató-helyet­tese, Tóth István, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának he­lyettes vezetője és Araczki János, a városi tanács el­nöke. A tanácskozás résztvevő értékelték a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság V. ötéves tervi munkáját. Ezt követően áttekintették a megyeszékhelyen folyamat­ban levő munkák helyzetét. Az orosházi úttal kapcso­latban a megbeszélésen el­hangzott, hogy a munkálato­kat az év első felében befe­jezik, s átadják a kétszer két nyomsávos, kiemelt sze­géllyel épülő utat. Tegnap, csütörtökön, Bé­késcsabán az ifjúsági és út­törőházban rendezték meg az MHßZ-ben tevékenykedő női aktívák értékezletét. En­nek célja megvitatni a nők helyét, szerepét a honvédel­mi nevelésben. Az elnökség­ben ott, volt Ivicz Imre alez­redes, az MHSZ megyei tit­kára, Richweisz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársa. A szép számban megjelent nők előtt Nagy Imréné. az MSZMP megyei bizottságá­nak nőreferense tartott vita­indítót. — Különböző korosztályt képviselünk, foglalkozásunk is más és más, mégis van bennünk valami, ami közös, ami idehozott bennünket. Közös bennünk az elhatáro­zás, hogy szót váltsunk me­gyénk nőtársadalmának helyzetéről, és arról, hogy mi, nők mit tettünk saját­magunk, családtagjaink, kör­nyezetünk hazafias honvé­delmi neveléséért. S hogy e fontos feladat teljesítése so­rán milyen segítséget kapunk a Magyar Honvédelmi Szö­vetségtől, amelynek magunk is aktívái vagyunk, valamint a társadalmi tömegszerveze­tektől, mozgalmaktól. A bevezető után részlete­sen elemezte, hol tart me­gyénkben a párt 10 éves nő­politikái határozatának vég­rehajtása, s ennek eredmé­nyeként hogyan alakul a megye nőtársadalmának helyzete. Megállapította töb­bek között, hogy a nők tö­meges foglalkoztatása jelen­tős változást eredményezett társadalmi és családi kap­csolatukban, életmódjukban, kedvező hatással van politi­kai, kulturális fejlődésükre, de ennek ellenére nem mentes gondoktól sem. Beszéde további részében a nők szerepéről szólt a honvédelmi munkában. Hangsúlyozta, hogy a hon­védelmi nevelésben is a nők, az anyák vállalnak oroszlánrészt, hiszen a csa­ládban kell először tanítani a haza szeretetét és kifej­leszteni a hazafiság nagysze­rű, magasztos érzését. „A szocialista hazafiság- ról azt is tudnunk kell, hogy két zászlót jelképez: a nem­zetiszínűt és a vörös zász­lót. A kettő együtt van, mert közösek az eszmék, a célok és az érdekek. Több mint 6 évtized tapasztalata mutatja, hogy csak akkor tudunk előre haladni, ha ez az egység megvan.” És vajon csak a férfiak feladata a honvédelem? Felvetődhet a kérdés, új dolog, hogy nekünk nőknek is jártasságot kell szerez­nünk a honvédelemben? A válasz: nem. Hiszen a tör­ténelem bizonyítja: a ma­gyar nők, lányok és asszo­nyok, ha a haza érdeke úgy kívánta, mindig önzetlenül és bátran vállalták a harcot, küzdöttek a nép, a haza igazi érdekeinek érvényre jutásáért. Gondoljunk c„ak a magyar történelem nagy nőalakjaira: Zrínyi Ilonára, Szilágyi Erzsébetre, Dobó Katicára, Kelen Jolánra, Korvin Ottónéra, Gárdos Mariskára. És ma is vannak sokan, akik ott vannak a munkásőrségben, az Ifjú Gárdában, a polgári véde­lemben, és példamutatóan helyt állnak. Részletesen beszélt az MHSZ Békés megyei klub­jaiban tevékenykedő nőkről, akik otthoni, nem kis fá­radságot igénylő munkájuk mellett derekasan helytáll­nak a mozgalomban is. Be­széde befejező részében így szólt: — Meggyőződésem, hogy közös erővel, okos meggyő­ző szóval jelentős lépést tehetünk előre kitűzött gé­lünk felé, több nő ves7 részt az MHSZ munkájában, még hatékonyabb lesz hazafias, honvédelmi nevelő mun­kánk. A nagy tetszéssel fogadott vitaindító után a jelenlevők közül többen szóltak az elő­adáshoz. mondták el véle­ményüket, tapasztalataikat és javaslataikat a még haté­konyabb honvédelmi nevelő munkához. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Az Uszty Ilimszk-i fa- és cellulózipari kombinát építkezésén végzett kitűnő munkájukért a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa kitüntetésben részesítette a Kun Béla ifjúsági brigád hat tagját. A képen: Ligeti János átveszi a Kiváló Munkáért ér­demérmet Vlagyimir Jakovlevics Pavloviéi, a Szovjetunió magyarországi nagykövetétől (Telefotó) Emlékezés József Attilára Díszünnepség születésének 75. évfordulója alkalmából A magyar líra, a magyar szocialista költészet nemzet­közi jelentőségű klasszikusa, József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából csütörtökön este díszünnep­séget rendeztek a József Attila Színházban. A József Attila emlékbizottság ünnepi estjén részt vet­tek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a József Attila emlékbizottság elnöke, Méhes Lajos, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, Övári Mik­lós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak po­litikai, kulturális, tudományos életünk más ismert sze­mélyiségei, köztük a József Attila emlékbizottság tagjai. Részt vett a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja is. A díszünnepséget Benjámin László, Kossuth-díjas köl­tő nyitotta meg. Ezt követően Aczél György mondott ün­nepi beszédet. Kitüntetés és kinevezés

Next

/
Thumbnails
Contents