Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

1980. április 10., csütörtök A Kossuth Könyvkiadó és a Kossuth Nyomda között kötött szocialista együttműködési szerződés értelmében Lenin szü­letésének 110. évfordulójára a boltokba kerül Lenin összes műveinek befejező kötete is. Az évforduló alkalmából a Kos­suth Nyomda hatvannapos átfutási idő alatt elkészítette a kiadvány prospektusát. A prospektus az ötvenöt kötet rövid ismertetését tartalmazza (MTI-fotó — KS) Még aratják a nádat Meghosszabbították a nád­aratási idényt az Alföldön. Az évszakhoz képes szokat­lanul hideg időjárás ugyanis késleltette az új hajtások növekedését, s az aratógépek mindaddig dolgozhatnak, míg sarjadásnak nem indul az idei nád. A Felgyői Álla­mi Gazdaság csongrádi fel­dolgozóüzemének Bács, Bé­kés, Csongrád és Szolnok megyére kiterjedő munka­körzetében novemberben kezdődött meg a szezon. Az­óta mintegy 700 000 'kéve ná­dat takarítottak be, s még előreláthatóan három hétig dolgozhatnak az aratóberen­dezések. Szakemberek megállapítá­sa szerint bőséges és jó mi­nőségű az idei termés. Az újdonságok haszna A Füzesgyarmati Lucerna­rendszer mindig fogékony volt a technikai újdonságok, a modern kutatási eredmé­nyek iránt. Természetesen nem öncélú volt ez az érdek­lődés. A korszerű eszközök, eljárások alkalmazásával ar­ra törekedtek, hogy csökken­jenek a termelési költségek, növekedjenek a hozamok. Az FLR volt az első az or­szágban, melynek taggazda­ságaiban megkezdődött a szalma korszerű hasznosítá­sa. Az etetési kísérletek fé­nyesen bizonyították, hogy a feltárt szalma kitűnő táplá­lék, nagyban elősegíti a szarvasmarhák fejlődését. A sikeres kísérletek után or­szágszerte elterjedt a mel­léktermék hasznosításának e hatékony módszere. Kevés a pénz A Füzesgyarmati Lucerna­rendszer január 1-vel új ta­gokkal gyarapodott. Csatla­kozott az FLR-<hez a Szeg­halmi Lucernamag-termesz- tési Rendszer és a Juh te­nyésztési Gazdasági Társu­lás. így hatvan taggazda­sággal a komoly, nagy ter­melési rendszerek sorába emelkedett az FLR. A tagok számával együtt alaposan növekedtek a fel­adatok is. A lucerna-és szá- lastakarmány-termelés mel­lé a maglucerna-termelés, a gyepgazdálkodás és a juhte­nyésztés sokrétű feladatköre is társult. De műszaki szol­gáltatással, tervezéssel és szaktanácsadással is segítik a partnergazdaságokat. Bár kivételek vannak, az FLR-hez tartozó taggazdasá­gok többsége nem tartozik a pénzzel jól ellátottak közé. Ezért, no meg az egyébként is indokolt takarékosság mi­att, a rendszer munkájának középpontjában az idén a költségcsökkentés, az ener­giatakarékos hozamnövelés áll. Ehhez úgy kívánják hoz­zásegíteni partnereiket, hogy nemcsak úgy általában ad­nak tanácsokat. Táblára adaptálják a tudnivalókat, vagyis a sokrétű talajvizsgá­latok után mondják meg, hogy hova mennyi műtrá­gyát, nyomelemet kell ada­golni, milyen fajták adnak maximális eredményt az adott körülmények között, így remény van arra, hogy csökkennek az indokolatlan szóródások, miközben a ter­mésátlagok növekednek. A hozamnövelések fontos eszköze az új, korszerű faj­ták kiválasztása. Széles körű kísérletek alapján kiderült, hogy az Alföldön legjobban a szarvasi lucernafajtákt vál­tak be. Ezért már az idén is ezeket a korszerű, nagy ter­mőképességű fajtákat ter­jesztik el. Új eljárások De nem elég megtermelni a takarmányt, azt lehetőleg veszteségmentesen kell beta­karítani, és megoldásra vár az olcsó, energiatakarékos tartósítás is. Ezen a terüle­ten is jelentős újdonságok bevezetésére készül az FLR. Dr. Matos Károly igazgató elmondta, hogy nemrég meg­vásároltak' egy szabadalmat, mely lehetővé teszi a zöld­takarmányok vegyszeres tar­tósítását. Ilyen eljárás már eddig is volt, de ez az új módszer lehetővé teszi, hogy az angol importból származó kémiai anyag he­lyett hazait használjunk. A költségek ezáltal mintegy 75 százalékkal csökkennek. Nem lehet azonban min­dent vegyszerrel tartósítani. Sok esetben a szárítás a leg­célszerűbb módszer. Az or­szágban 470 forró levegős szárító működik, évente mindegyik ezer—ezerötszáz tonna fűtőolajat használt fel. Csak kevés helyen van mód arra, hogy ezeket földgázra állítsák át, de takarékoskod­ni természetesen a gázzal is kell. Az FLR szakembereinek felmérése szerint 100 kilo­gramm lucerna szárításához a nedvességtartalomtól és a berendezés hatásfokétól füg­gően, 20—30 kilogramm olaj szükséges. Valahogyan ezt kellene jelentősen csökken­teni. A cél elérésére két módszer is kínálkozik, az FLR mindkettővel intenzí- foglalkozik, már ebben az évben. Tizedrésze is elég Az egyik, egy viszonylag egyszerű berendezéssel egé­szíti ki a már meglevő szá­rítókat. Beadagolás előtt egy szárzúzó szétroncsolja a növényeket, ezáltal a sejtek­ből könnyebben elpárolog a nedvesség. Mérések szerint ez mintegy 20 százalék ener­giamegtakarítással jár. A módszert az FLR szakembe­rei és a Mezőgazdasági Mű­szaki Intézet kutatói kísérle­tezték ki. Még ennél is többet ígér egy szabadalom hasznosítá­sa, mely az Energiagazdál­kodási Intézet tulajdona. Ez elvileg is új módszert kínál a felesleges nedvességtarta­lom eltávolítására. A takar­mányt szecskázás nélkül ron­csolják, majd forró vizes vagy gőzös hőkezelésnek ve­tik alá. Ennek ideje maxi­mum. néhány perc, és az a célja, hogy a nedvekben ol­dott fehérjéket kicsapassák. Miután ez megtörtént, a vi­zet kipréselik a takarmány­ból. A préselés során az anyag jelentősen fölmeleg­szik, le kell tehát hűteni. Ez a hűtés további nedvesség­elvonással jár. Végül 16—18 százalék nedvességtartalmú végterméket kapnak forró levegő használata nélkül. Egy kísérleti berendezés már működik, az ottani mérések szerint 90 százalékos ener­giamegtakarítás érhető el. Ha a gyakorlatban ilyen hatás­fokot esetleg nem is sikerül tartani, akkor is rendkívüli energiamegtakarítást ígér az eljárás. A takarmánytermelés és tartósítás végső célja termé­szetesen a megfelelő haszno­sítás. Ezért nagyszabású ju- hászatfejlesztési programon dolgozik az FLR. A gazda­ságok összhangot kívánnak elérni a pajta-, az épület-, a technika és a takarmá­nyozás terén. Üzemi kísérletek alapján bizonyítható, hogy legeltetés­sel és a melléktermékek hasznosításával a költségek 40—45 százalékkal csökken­nék. További eredményjavu­lást ígér, ha sikerül fokozni a szaporulatot. Az erre irá­nyuló kísérletek) is ered­ménnyel, kecsegtetnek. A bá­rányhizlalás költségeit saját tápsorral és olcsó, de kor­szerű épületekkel lehet mér­sékelni. További jövedelmet jelent, ha a juhoknak jó mi­nőségű .gyapja van. Az eddigiekből is látható, hogy az új tudományos ku­tatási eredmények hasznosí­tása nagyszerű eredménye­ket ígér. A bevezetésre for­dított költség rövid idő alatt sokszorosan megtérül. Az FLR tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy ha kevés a pénz, mindennel szabad ta­karékoskodni, csak a gondo­latokkal nem. Lónyai László fl vasúti egészségügyi szolgálat A Szegedi Vasúti Igazgatósághoz tartozó területi egész­ségügyi központot — igen helyes elgondolás alapján — a békéscsabai állomás közelében építették fel hat évvel ezelőtt. Dr. Tor Magdolna, csoportvezető üzemi főorvos és még két kolléganője látja el itt az ellenőrzéssel, az egyes munkakörökre megszabott időszakos orvosi vizsgá­latokkal és a táppénzelbírálással összefüggő teendőket. (A Beloiannisz utca 8. sz. alatt levő MÁV szakorvosi rendelőintézet munkájáról később szólunk.) Az egészségügyi központ­ban dolgozó orvosokat na­gyobb arányú megbetegedé­sek (pl. influenza) idején 35 —40 beteg keresi fel napon­ta. Mint ismeretes, a vasút sok vonatkozásban mindig is a legveszélyesebb munkahe­lyek közé tartozott. Ezért a KPM külön rendelkezése szerint — jogszabályokban rögzített elvek alapján —itt döntenek az egyes területe­ken dolgozók alkalmasságá­ról. Az üzemorvosoknak ugyanakkor megvan a táp­pénzelbírálási és ellenőrzési jogkörük is. A főorvosnő tá­jékoztatójában utalt arra, hogy az emberek mindenütt egyformák, s ily módon itt is előfordul, hogy egyesek indokolatlanul szeretnék táp­pénzes állományba vétetni magukat. E néhány esetet le­számítva az utóbbi másfél év tapasztalatai azt igazol­ják: „igen látványos javu­lásról” lehet beszélni. A rehabilitáció az állami egészségügyben megszokott formától főként folyamatos­ságában különbözik. Ugyanis a vasútnál megszabott mun­kaköri csoportosítások érvé­nyesek. Például: egy moz­donyvezető nem tartozhat az első csoportba, ha nem „üti meg” a mértéket. A kijelölt munkakörben olyan csökkent munkaképességű dolgozókat alkalmaznak, akiket már előtte átképeztek. Keresetü­ket minden esetben az ide vonatkozó miniszteri rendel­kezés alapján állapítják meg. Az üzemorvosok feladatai közé tartozik az elsősegély- nyújtás is. Ezt szükség ese­tén mind a MÁV-dolgozók, mind az utasok igénybe ve­szik. Sőt, a gyors beavatko­zás céljából egy jól felsze­relt segélykocsi áll az orvo­sok rendelkezésére. (Ezzel mentek ki például az eleki tömegszerencsétlenség hely­színére is.) Dr. Tor Magdolna üzemi főorvos a betegségek fajtái­ról szólva megemlítette, hogy nagy részük a munkaköri ár­talmakkal kapcsolatos. Az utazószemélyzetnél nem rit­ka a meghűlés, a reuma;míg a (villany)mozdonyszolgála- tot ellátók körében a foko­zott idegrendszeri igénybe­vétel miatt gyakoriak a kü­lönféle elváltozások. Para­dox helyzet alakul ki: jólle­het a technika egyre töké­letesedik, de e gyors fejlő­déssel az emberi szervezet nem tud mindig lépést tar­tani. A szakadatlan ingerek megzavarhatják a korábban kialakult szokványos tevé­kenységet. A szegedi igazga­tóságon üzemi pszichológus is tevékenykedik, aki fontos szerepet tölt be a forgalom­mal összefüggő alkalmassági szint megállapításában. Bé­késcsabán a vasúti egészség- ügyi központban a 210 rend­szeres gondozott ellátásán kívül a gépkocsivezetők idő­szakos vizsgálatát is elvég­zik az üzemorvosok. Szintén ők veszik betegállományba azokat, akik üzemi balesetet szenvedtek... A megyeszékhely második kerületében, a Beloiannisz 8. sz. ház falán egy márvány­tábla van, s ezen a követke­ző felírás olvasható:. „Épült 1962-ben, a vasutasok 1/2°Zo­os önkéntes támogatási alap­jából. A dolgozóknak átad­va 1963. szept. 9-én.” Dr. Végh Mihállyal, a bé­késcsabai MÁV-rendelőinté- zet vezető főorvosával be­szélgetve a fent idézett szö­veg tartalmára terelődött a szó. Mint mondotta, főként orvosi körökben kérdőjelez­ték meg korábban ennek az intézménynek a „szükséges­ségét”. Mindenesetre létjogo­sultságát két érvvel is alá lehet támasztani. Egyrészt: az SZTK-ban a zsúfoltságot csak növelné az a 36—37 ezer beteg, akik évente meg­fordulnak itt. Másrészt: igaz ugyan, hogy a — fogpótlást kivéve — vasutasok és csa­A Magyar Villamos Mű­vek Tröszttől kapott tájékoz­tatás szerint az első negyed­évben az ország háztartásai — az előzetes számítások szerint. — 4 százalékkal — csaknem ötven millió kilo­wattórával — kevesebb vil­lamosenergiát fogyasztottak, mint tavaly ilyenkor. A háztartások megfontolt takarékoskodása is jelentő­sen hozzájárult ahhoz, hogy az ország teljes villamos- energia-fogyasztása a szoká­sos emelkedő tendenciával szemben gyakorlatilag válto­zatlan maradt. így valamivel kevesebb volt a fogyasztás annál, mint. amennyivel az MVMT terve számolt. Az or­szág termelő ágazatainak vil- lamosenergia-fogyasztása nö­ládtagjaik, valamint a nyug­díjasok nagyobb hozzájáru­lást kapnak, mint az SZTK-s betegek (például olcsóbban jutnark hozzá gyógyászati se­gédeszközökhöz is), de vala­mennyi MÁV-dolgozó a fi­zetésének 0,5 százalékát rendszeresen befizeti egész­ségügyi intézmények, üdü­lők, stb. fenntartásával, mű­ködtetésével kapcsolatos költségek fedezésére. Hason­ló a helyzet a Szovjetunió­ban is, ám a tőkés országok­ban a vasútbiztosító egyesü­letek már korántsem ilyen szinten tevékenykednek. Egyébként a MÁV-rende- lőintézetben két fő- és 14 mellékállású orvos, továbbá hét asszisztensnő vesz részt a gyógyító munkában. A jól felszerelt intézetben — az urológiát kivéve — minden­féle szakrendelést ellátnak. A vezető főorvos véleménye szerint bizonyos korszerűsí­tés, felújítás mégis ráférne az épületre, erre azonban va­lószínű nem kerül sor, mert lebontják, és másikat emel­nek helyette. Az lenne cél­szerű, ha a város többi egészségügyi létesítményének közelében épülne fel az új MÁV-rendelő... Szóba került még az or­vos-beteg kapcsolat kérdése is. Ennek lényege az, hogy mindkét fél meg van eléged­ve egymással. Ami pedig mellékállásban gyógyító or­vosok hivatásszeretetét illeti, dr. Végh Mihály a következő szavakkal, zárta le ezt a té­mát: „Engem mindig nagyon meghat és elgondolkoztat egy kérdés. Azok a szakor­vosok, akik nálunk ezért a tevékenységért csak minimá­lis összeget kapnak, vajon miért vállalják, s miért csi­nálják? Azért, mert szere­tik a betegeket, s nem lehet rájuk fogni, hogy az anya­giak hajtják őket...” Bukovinszky István vekedett, de nem haladta meg a tervezett, ütemet. Más a helyzet a hőenergia- fogyasztásban, mert a hosz- szabb tél és ,a tartósabb hi­degek miatt a fűtőműveknek és .az erőműveknek az egy évvei ezelőttihez viszonyítva 2,2 százalékkal kellett növel­ni hőszolgáltatásaikat, ,a szá­mítottnál nagyobb arányban, hogy a lakásokban és a köz- intézményekben a helyiségek hőmérséklete ne csökkenjen az előírt szint alá. • Az energiamegtakarításban tehát mutatkoznak kedvező tendenciák, de számos vizs­gálat tanúsítja, hogy az energia gazdaságosabb fel- használásának még mindig nagy tartalékai vannak. Csökkent az áramfogyasztás A balatonfüredi kikötőben ünnepélyesen fogadták az első balatoni hajójáratot. A Csobánc motoros fedélzetén érkeztek a MAHART vezetői, akiket a füredi utazási irodák képviselői köszöntöttek. Az ünnepség után sétahajózásra hívták meg az eseményen megjelenteket. Va­sárnaptól a tavaszi menetrendnek megfelelően közlekednek a balatoni hajók (MTI-fotó: Vida András felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents