Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1980. április 4., péntek Úttörők, kisdobosok gazdag programja Névadójuk a XII. pártkongresszus Egy tag kivételével együtt a brigád Fotó: Veress Erzsi A piros és kék nyakkendős pajtások 1 millió 200 ezres tábora hónapok óta készült hazánk felszabadulása 35. évfordulójának méltó megünneplésére. Ehhez gazdag programajánlatot adott a Magyar Úttörők Szövetségének „Négy plusz egy” elnevezésű akciója, amely arra ösztönözte a pajtásokat, hogy a hagyományos ünnepi megemlékezések, rendezvények mellett induljanak felfedező körútra, hasznos munkával, sportolással, játékkal gazdagítsák ünnepi visszaemlékezéseiket. Az elmúlt napokban szerte az országban expedíciókat, akadályversenyeket tartottak a kisdobosok és úttörők. Az őrsök, rajok, csapatok leleményességét bizonyítja, hogy sok helyütt ritka dokumentumok felkutatásával sikerült részleteiben összeállítani a lakóhely felszabadításának történetét. A hajdúböszörményi kisdiákok — akik egyébként úgy határoztak, hogy a „Négy plusz egy” akciót meghosszabbítják május 9-ig, a győzelem napjáig — felszabadulási albumot készítettek, térképeket, s szemtanúk visszaemlékezéseit rögzítették a 35 esztendővel ezelőtti eseményekről. Sok-sok ezer óra társadalmi munkát áldoztak a gyerekek városuk, iskolájuk szépítéséért, az akció második feladatának teljesítésével. A Zala megyei Galambokon például a gyerekek és a felnőttek közös munkájával hozták létre az április 1-én átadott pihenőparkot. A harmadik „próbatétel” mindenütt a sport napjának megrendezése volt. Népszerű feladatnak bizonyult a negyedik is, a „kihelyezett” családoknál meghitt környezetben lebonyolított őrsi összejövetel. A VII. országos úttörőparlamenten született meg a „Négy plusz egy”-es akció három nemzedék kapcsolatát erősítő ötödik feladata. A XII. pártkongresszus és a fel- szabadulásunk 35. évfordulója közötti időszakban vala- 'mennyi úttörőcsapatban — építve a jó hagyományokra — megszervezték a három nemzedék napját. „Több helyütt — a kiemelkedő esemény tiszteletére — a XII. kongresszus nevét vették fel a szocialista brigádok. Így például a Gyulai Kötőipari Vállalat konfekcióüzemének ifjúmunkásai arról értesítették a tanácskozáson részt vevő küldötteket, hogy ifjúsági brigádot alakítottak, XII. kongresszus Ifjúsági Brigád néven.” (A hír megjelent a Nép- szabadság március 26-i számában, a Békés megyei Népújság munkatársa pedig felkereste az újdonsült brigádot. Róluk szól...) Az üzemi leltár kellős közepén találtuk az új brigádot. Ott szorgoskodtak csaknem kivétel nélkül mind a heten, egy tagjuk ugyanis időközben megbetegedett. Kecskeméti Lászlóné brigádvezető mentegetőzik is, hogy nem szokott ilyen nagy felfordulás lenni a varrodában. A hat nőből és egy férfiből álló kis kollektívát gépi varrók és egy szabász alkotja, átlagéletkoruk 25 év. A kis közösség tagjai: Kecskeméti Lászlóné, Petrovszki Pálné, Lovas Mária, Belincz- ky Éva, Bodzás Sándorné, Torma Magdolna és Farkas Sándor. Több, mint másfél éve dolgoznak együtt. — Ennyi idő alatt megismertük egymást — vallja Petrovszki Pálné. — Az eltelt időszak feltétlenül kellett ahhoz, hogy ez a kis kollektíva brigáddá alakuljon. — A brigádunk alakulása egybeesett a XII. pártkongresszussal. Közösen választottuk a XII. kongresszus Ifjúsági Brigád nevet — folytatja Kecskeméti Lászlóné, aki egyben a kollektíva vezetője. — Korábban dolgoztak már szocialista brigádban? — Egy tagunk igen. — Az Orosházi Ruhagyár Tyereskova-brigád j ának voltam a tagja — fűzi tovább a gondolatot Bodzás Lászlóné. — Ott abban a közösségben sok jót láttam és tanultam, ezt szeretném itt is hasznosítani. — Korábban miért nem alakítottak brigádot? — Nem volt egy stabil gárda. Atjáróház volt a vállalat. Az egyik dolgozó ment, a másik jött, szinte egymás kezébe adták a kilincset. Brigádot csak megbízható, állandó emberekre lehet alapozni — folytatja Lovas Mária. — Csak stabil társaság képes a kitűzött célokért dolgozni — veszi át a szót Farkas Sándor szabász, a brigád egyetlen férfi tagja, aki párttag. — Voltak a vállalatnál brigádok, melyek egy ideig dolgoztak, majd szép lassan, főként az erkölcsi elismerés hiányában paegszűn- tek. — Dolgoztak, de nem értékelték munkájukat — pontosítja az előbbieket Farkas József, aki a brigád férfi tagjának bátyja, a vállalat pártalapszervezetének .titkára. — A vállalat új vezetése helyére tette ezt a kérdése is. A két műszakban dolgozó brigád vállalását írásba foglalta. Az első pontban a munkaidő jobb kihasználása szerepel. — A nyolc órából többet akarunk a gép mellett ülni, mint kinn. A tűtörések számát nagyobb odafigyeléssel csökkenthetjük, így a termelékenységet fokozhatjuk — válaszol a brigádvezető, akinek átlagos teljesítménye minden hónapban 160 százalék körül alakul. A minőség javítása szerepe] a második helyen. Vállalati szinten a késztermékek 80 százaléka éri el az I. osztályú szintet. A brigád célkitűzésében 90 százalékos az I. osztályú termékek részaránya. — Ezt tudjuk tartani — jelentik ki egyértelműen. Aztán a szakmunkásképzés külön pontban szerepel. A brigád négy tagja rendelkezik csak szakmunkás-bizonyítvánnyal. A többiek betanított gépi varrók. A felsoroltakon kívül még szerepel a politikai oktatás megszervezése is. — Korábban mindezek nem voltak? — Voltak, csak nem ilyen keretek között. Mindenki külön utakon járt, s csak egy-egy jól sikerült rendezvény után szólt a másiknak, hogy itt vagy ott voltam. ----Szigorú mércét állítottak fel önmagukkal szemben ... — Olyan dolgokat vállaltunk, amit meg is tudunk oldani. Brigádunk tagjai kü- lön-külön is megállják helyüket a munkában, s bízunk benne, hogy közösen még többre visszük. Célkitűzésünk az, hogy a végzett munka adjon becsületet és rangot — mondja Petrovszki Pálné. A Gyulai Kötőipari Vállalatnál dolgozó 14 szocialista brigád egy újabbal gazdagodott. S mit lehet ilyenkor kívánni? Csak azt, hogy a munkában tisztességesen álljanak helyt, célkitűzésüket nevükhöz méltóan teljesítse a XII. kongresszus Ifjúsági Brigád. Szekeres András Bállá István apám néhai Bállá István géplakatos, édesanyám előbb háztartásbeli, aztán ő is munkába állt. Gyulán, a Vízgépészeti Vállalatnál fődiszpécserként dolgozom. Gyulán lakom. 1970 óta tagja vagyok az MSZMP-nek. Egyébként, az az igazság, hogy nemigen szoktam én önéletrajzot írni. Más munkahelyem nekem sosem volt, mint ez a mostani. Büszkén mutat körbe, széles mozdulata jelzi: nem az irodára, hanem a hatalmas, új csarnokra gondol, s egyáltalán, a vállalat új telepére, ahol most beszélgetünk. — Gyerekkorában mi szeretett volna lenni? — Lehet, hogy nem hiszik, de én már 4—5. osztályos koromtól mindig azt hajtogattam: megyek inasnak! Mindegy milyennek, csak vasasszakma legyen! De majdnem nem sikerült! _ ? — Akkoriban — én 1959- ben lettem ipari tanuló — eléggé nehéz volt bejutni. Jobb híján már be is iratkoztam itt Gyulán a gimnáziumba, aztán csak felvettek a vízgépészetihez tanulónak. 1962-ben végeztem, mint általános lakatos szakmunkás. Ennél a cégnél ismertem meg a mesterséget, itt is maradtam. 1970-ig voltam lakatos, utána 1972-től valami másfél évig csoportvezető, majd szállításvezető, most, március 1-től pedig fődiszpécser. Közben persze tanultam, 1973-ban érettségiztem a gépipari technikumban, meg jártam marxista iskolába is. Ne gondolják, hogy a beosztás miatt adtam a fejem tanulásra. Egyszerűen haladni kell a világgal. — Család? — A feleségem az utasellátónál dolgozik, a kisfiúnk most első osztályos. Azt mondja, rendőr szeretne lenni. Bár mostanában sokszor hajtogatja: apa. az leszek, ami te, és ott fogok dolgozni, ahol te! — Az elmúlt 35 évben mi volt a legnagyobb gondja, konfliktusa? — Lehet, hogy én könnyen fogok fel mindent, de nem volt különösebb problémám. Talán, a lakás. Vártam rá pár évet, de szép, háromszobás, és csak 16 és fél ezer forintot kellett 1974-ben befizetni! Mert kaptam támogatást. — Milyen a „társadalmi közérzete”? — A fizetésemmel meg vagyok elégedve, persze, a pénzből sosem elég. Szerintem azért meg lehet élni, mert — ahogy Kádár elvtárs is mondta: aki dolgozik, az boldogul. Nem is rosszul, mert akinek lakása, kocsija van — és ma már nagyon sokan vannak ilyenek —, nem igaz, hogy rosszul él. Nekünk is van egy öreg autónk, de hát jó az, gurul. Én nem nagyon szoktam nézni, másnak mije van, és akkor nekem, is legyen. Egy kivétel van: a gyerek. Ó aztán mondja: a többieknek ez van, az van, nekem miért nincs? A végén úgy néz ki, mi, szülők túllicitáljuk egymást! — Beszéljünk végül a 35. születésnapról és a 35. évfordulóról! — A születés- és névnapokat a fiam várja a legjobban a családban — akkor ugyanis mindig van torta. Az elmúlt 35 évről mit is lehetne mondani ? Talán fölösleges is, hiszen mindenki tudja, most jobb, mint régen volt. És ebben minden benne van. Persze, manapság is van, ami kevésbé jó, és ami negatívum, de ez nem a 35 év bűne, hanem azoké, akik kevesebbet tesznek le az asztalra, mint amennyire képesek lennének! * * * Ennyi röviden két ember élete, akik éppen 35 évvel ezelőtt születtek, s akiknek élettörténetében tükröződik az egész ország 35 éve. Tóth Ibolya Közlemény az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáréi Az országgyűlés legutóbbi ülésén hozott határozatában munkáját június 8-ával befejezettnek nyilvánította. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa márciusi ülésén az Alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően 1980. június 8-ára kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács az országgyűlési választókerületek számát változatlanul 352-ben állapította meg. A választókerületek területét, illetőleg székhelyét — a megváltozott körülményeknek megfelelően — azonban több helyen módosította. A Minisztertanács a választási törvénynek ez évi végrehajtására rendeletet adott ki. A helyi tanácsok a választás kitűzéséről és a választók névjegyzéke elkészítésének módjáról április 8-án hirdetményt tesznek közzé. A választók névjegyzékét a tanács végrehajtó bizottsága állítja össze a népességnyilvántartás számítógépi adatai alapján. A választói névjegyzékbe fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akik 1962. június 9-e előtt születtek, vagy házasságkötésük alapján váltak nagykorúvá. A választók névjegyzékében nem szerepelhet az, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlatától eltiltó ítélet alatt áll; szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőrhatósági felügyelet alatt van, továbbá aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. f A választók névjegyzékét április 28—május 9. között a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében közszemlére teszi. Ezzel egyidejűleg minden választó írásban értesítést kap a névjegyzékbe történt felvételről. Április 28—május 10. között a névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogást tehet az illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkáránál. A választók névjegyzékéből törvényellenesen mellőzött személyek adatait pótnévjegyzékbe kell félvenni. A végrehajtó bizottság az általa, illetőleg a járásbíróság által elfogadott kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, valamint a pótnévjegyzéket május 23—28. között ismét közszemlére teszi, és az utólagos felvételről értesítést küld. Az a választó, aki a névjegyzék elkészítése után állandó lakóhelyet változtat, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 7-ig kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy a kérelmező a választók névjegyzékében szerepelt. Akik a választás napján előreláthatólag nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok az állandó lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától választójoguk igazolását kérhetik. Ennek alapján tartózkodási helyükön a szavazatszedő bizottság lehetővé teszi számukra, hogy az országgyűlési képviselőjelöltekre leadhassák szavazatukat. A Hazafias Népfront személyi javaslatai alapján április 14-én választási szervek alakulnak: országos választási elnökség; fővárosi, megyei, megyei városi, fővárosi kerületi, nagyközségi, községi választási elnökségek; valamint országgyűlési választókerületi bizottságok. A szavazások levezetésére május 29-én szavazatszedő bizottságok alakulnak. A választópolgárok jelölési jogukat április 17—30. között tartandó jelölő gyűléseken gyakorolhatják. A jelöltekre a Hazafias Népfront szervein kívül a társadalmi szervezetek, a dolgozó kollektívák és az egyes állampolgárok is javaslatot tehetnek. Egy választókerületben több személy is jelölhető. A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik, a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével. Képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik a törvényes követelményeknek megfelelnek, és a jelölő gyűléseken jelenlevő választók egyharmadának szavazatát megkapják. A képviselő-, illetőleg a tanácstagjelöltek nevét május 30- án teszik közzé. A szavazás június 8-án 6 órától 18 óráig tart. A helyi választási elnökség indokolt esetben elrendelheti, hogy a szavazás 5 órákor kezdődjék, amiről a lakosságot időben tájékoztatja. Ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien szavaztak, a szavazás 18 óra előtt is lezárható. Annak érdekében azonban, hogy az állandó lakóhelyüktől ideiglenesen távol tartózkodók szavazhassanak, a városokban és a fővárosi kerületekben, továbbá az üdülőhelyi és nagy turistaforgalmú községekben, a választási elnökségek olyan szavazóköröket jelölnek ki, amelyekben a szavazást 18 óra előtt nem lehet befejezettnek nyilvánítani. A megválasztott képviselők és helyi tanácstagok megbízó- levelüket június hó 11-ig veszik át. automata gépkocsimosósor Automata gépkocsimosósor gyártását kezdték el a Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyárában. Eddig csak hagyományos autómosókat készítettek, amelyek óránként 7-8 járművet tisztítottak meg, az új, saját fejlesztésű automata ugyanany- nyi idő alatt több mint félszáz kocsit is lemos, szárít. Ezekből a korszerű sorokból mind ez idáig csak keveset alkalmaztak Magyarországon, mert a berendezés igen drága, kizárólag tőkés importból volt beszerezhető. A csepeli gyárban a rendeléstől függően ezentúl évente 5—T0 automata mosósort készítenek. Az elsőt néhány nap múlva adják át Gyöngyösön. Rövidesen Tatabányán s a fővárosban a mentők központjában egy speciálisan kialakított mosóautomatát is felszerelnek. A gyártók azzal számolnak, hogy külföldön, elsősorban a szocialista országokban, keresett gyártmány lesz a magyar autómosó gépsor. Annál is inkább, mert a hagyományos típust már hosszabb ideje mi gyártjuk KGST-szakosodás alapján. Várható, hogy 1981 —82-től az automatasort is munkamegosztás útján készítik Csepelen. Az új gépsor első külföldi vevői NDK-be- li és bolgár vállalatok.
