Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
1980. április 27., vasárnap I Hétvége London, Párizs, Pompei múzeumaiból fl vikingek mindennapjai Az ezredik év környékén a vikingek világa népesítette be Skandináviát, Észak- Európa nagy részét, Oroszországot, egészen Kijevig, Iz- landot, Grönlandot, a Britszigeteket, és természetesen Normandiát. A vikingek nagy hőstettei a legendák sötétjében elszunnyadtak, a feledés homályába tűntek. ♦ Ezeket az időket kívánja a londoni British Múzeum kiállításán felidézni, ahol 9 országból érkezett, 500 tárgy segítségével mutatják be a bátor gyarmatosítók vallási, társadalmi, erkölcsi hagyományait, kereskedelmi és hajóstevékenységét, mindennapi életét. Viking hajómo- dellek, a híres sárkányfejjel, amely rémületben tartotta a parti lakosokat, lakóházaik rek'ontsruált változata, amelyeket Dániában (Hebedy városban) talált emlékek nyomán készítettek, konyhai üstök, felszerelések is láthatók, valamint játékok, pl. egy fa-, rágott sárkányfej, amelyet kis hajóként használtak. Dublinban és Yorkban készített érméket, ékszereket mutatnak be, amelyek fejlett civilizáció jeleit mutatják: nyakékek', brossok, függők, fülbevalók bronzból, ezüstből, aranyból. A bizsuk között található borostyánból kifaragott élethű kis macska, ezüst kereszt, ami szintén tanúsítja, hogy a nomád vikingek megtelepedtek a meghódított területeken, és .összeolvadtak a helyi lakossággal. és alakította sokszor a fel nem ismerhetőségig. A tárgyak titka és csodája abban rejlik, hogy negatív formájukat őrizte meg a sors. gyűjteményei a megmaradt emberi és tárgyi maradványokat a jelen és a jövő számára. K. E. Toulouse-Lautrec viaszfigurája Pompei lelet Filatéliai hírek Tudomány — technika A Magyar Posta holnap bocsátja ki az „Évfordulók- események 1980” bélyegsorozat keretén belül a Bélyegmúzeum 50. évfordulójáról megemlékező egyforintos bélyeget. A bélyeg fekvő téglalap alakú és mélynyomással az Állami Nyomdában, 40 darab bélyeget tartalmazó kisívekben készül. A tervező Papp Gábor grafikusművész. Megjelenik 412 ezer 300 fogazott és 5 ezer 500 fogazatlan példányban. A bélyeg fekete alapon az 1921/25-ben kiadott Koronás Madonna-sorozat 5 ezer koronás bélyegének tévnyoma- tát, a Fordított Madonnát ábrázolja. A posta április 30-án kiadja a Londonban, 1980. május 6. és 14. között megrendezésre kerülő „London 1980” elnevezésű három darab 3 forintos, azonos rajzú bélyeget és három darab azonos rajzú szelvényt tartalmazó, 9 forintos kisívet. Ez szintén az Állami Nyomdában készült 251 ezer 300 fogazott és 8 ezer sorszámozott vágott példányban, Cziglényi Ádám grafikusművész tervei alapján. A sárga alapú bélyeg az 1840-ben kiadott Yvert-katalógus második tétele alatt nyilvántartott 2 pennys kék színű angol bélyeget és mellette több színnel egy lovast ábrázol. Az angol bélyeg mellett a kiállítás emblémája vörös és fekete, alatta az értékjelzés fekete és fehér. A bélyeg jobb sarkában a NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS szöveg olvasható. A szelvény sárga alapon a kiállítás emblémáját, alatta pedig London város címerét ábrázolja. Mindkét bélyegnél a kiadás napján a postahivatalok első napi bélyegzőt kötelesek használni. Mind a bélyeget, mind pedig a kisívet itt mutatjuk be. Vas Tibor „Parancsátvitel” infravörös fénynél ' Sok országban a korszerű, nagy teljesítményű televízió- és rádió-vevőkészülékeket ma már vezeték nélküli távvezérlő egységgel és vezeték nélküli fejhallgató használatát lehetővé tevő kivitelben hozzák forgalomba. A távvezérlés kétségtelenül növeli a készülék' kezelési kényelmét, a fejhallgató használata pedig elősegíti a mások zavarása nélküli műsorvételt. Igaz, a fejhallgató használatának lehetősége korábban is megvolt, de a vezeték nélküli fejhallgató feleslegessé teszi a csatlakozózsinórt, amely a nézőt vagy hallgatót szó szerint a készülékhez köti. Mind a távvezérlést, mind a hangátvitelt újabban infravörös sugarakkal oldják meg, melyek a vörös fénysugarak és a hősugarak közti tartományba esnek. Terjedési tulajdonságuk megfelel a fénysugarak terjedési tulajdonságának. Legfőbb előnyük, hogy semmiféle akusztikus zavart nem okoznak (ellentétben pl. az ultrahanggal, amelyet ugyancsak megpróbáltak e célra felhasználni). Az is az infravörös fény mellett szól, hogy jól kitölti a teret, a falakon azonban nem hatol át. Az infravörös sugarakat speciális adó diódák 950 monométer hullámhosszon sugározzák ki, amit egy nagyfrekvenciás, 95 kiloherzen dolgozó adó modulál. A vevő diódák' a modulált fényt ismét elektromos rezgésekké alakítják át. A távirányító egység egy szűrővel ellátott optikán át bocsátja ki az infravörös fényt, halszem alakú műanyag lencséjével, minél több fénysugarat összpontosítván a diódákra. Az elmondottakból következően az infravörös fénysugarakkal való jelátvitelnek tehát van egy fontos feltétele: az adó és a vevő egységnek mindig „látnia” kell egymást. Ez a módszer elsőként a rádió- és televíziótechnikában talált alkalmazásra, de használata más területeken is elterjedőben van. Képünkön: a Siemens-cég „Infrafern—500” nevű távműködtető rendszerének integrált áramkörös kézi parancsadó egysége, amely 30 méter hatósávolságon belül négy különböző csatornán adhat parancsot a gépek', készülékek be- és kikapcsolására, műveletek elvégzésére. A párizsi Grévin viaszmúzeum fennállását ünnepli és a Fórum de Halles-ban állandó kiállítást nyitott, melyben a „nagy idők”-nek állít emléket. Az új bemutatóteremben a megelevenített Procop kávéház, a Moulin Rouge vagy a Garnier Palota dekorációi között sétálgathatnak, és „láthatják” Verlaine-t, amint verset ír, Aristide Bruant, amint énekel, vagy Toulou- se-Lautrecet, amint az „ördögi” francia kánkánt rajzolja. ♦ A pompei kősírok' különösen jól megőrizték a magukba zárt testeket. Nem a sírokban, az utcákon, az élet ellesett pillanatában merevedtek szoborrá. A természet drámai módon helyettesítette a sírt Pompei esetében. A néző a pompeiek testét megkövesedve, rémült megmerevedésben láthatja, mozgás közben, amely szinte ösz- szeegyeztethetetlen a halál megsemmisítő munkájával, a porrá válással. A konzerválódott testeket elkísér iék az árnyékvilágba vezető hosszú útra használati tárgyaik. Konzerváló hatású csodálatos borítását adta hozzá a természet kiömlött láva formájában és formázta A pompei múzeum „erek- lyetartó-dobozai” megőrizték az emléktöredékeket. Miniatürizált jeleneteket ábrázolnak, paradox módon életképeket mutatnak be. A vitrinbe zárt „bálványok” elkerülték az idő romboló hatását, jó állapotban maradtak meg. Vitrinbe helyezésük meglehetősen szq- k'atlan bemutatási forma. A halál gondolata lebeg a bemutatott „életképek” felett. A testet és funkcióját sokszor csak sejtető tárgyrészletek elbűvölő hatást gyakorolnak a nézőre. A múltat idézik, és elkísérnek egészen a jelenig. Képzelőerőnk segítségével megidézzük' a múltat, elképzeljük a tárgyakat, még ha magát a tárgyat nem is látjuk. Másolat, kópia maradt meg belőlük. Minden vitrinben kiállított maradvány sejtet valamit a múltból. Az ember összegyűjti a „morzsáit” azoknak a dolgoknak', tárgyaknak, melyek nem rekonstruálhatók, helyrehozhatatlan pusztítás áldozatai lettek. Mint ahogy az egyiptomiak bebalzsamozták azokat, akiket és amiket a halálnak adományoztak, embereket, tárgyakat, eszközöket, úgy őrizték meg az emlékezés számára a pompei múzeum Egészség — higiénia Idegesíthet-e a munkahely? A munkahely légköre gyakran idegesíthet, orvosi kifejezéssel neurotizálhat, stresszhatásokat is kiválthat bennünk. Azért fontos ez a kérdés, mert az ember napja nagy részét munkahelyén tölti, és ha kapcsolataiban itt nincs minden rendben, akkor egészsége súlyosan károsodhat. Fejfájása lesz, idegrendszere túlterhelődik. Szorong, fél, dühös és szomorú lesz, majd értelmetlenül sok idegnyugtatót kezd szedni- Így hamarosan kialakulhat a beteg lelkiállapot. Érdemes ezért eligazodni a munkahelyi idegességek természetén, és ennek birtokában védekezni ellene. A „munkahely légköre” találó kifejezés. Ahogy a természetben — a szó eredeti értelmében — a minket körülvevő légkör lehet kellemes, napos vagy viharos, szürke, nyomasztó vagy éppen fojtogatóan száraz, úgy a munkahely érzelmi légköre, hangulata is lehet kellemes vagy kellemetlen arra az emberre nézve, aki érzékeny a hangulatokra, az érzelmi hatásokra. Azt hiszem, hogy mindannyian nagyon is érzékenyek vagyunk. Még a gép is rosszul működik, ha nem megfelelően bánnak vele, hát még az ember. Ha a munkahelyen feszültségek és viszályok támadnak, akkor érdekszövetségek, illetve ellentétek alakulhatnak ki a sértődött és sértett, valamint az agresszív beállítottságú emberek között. Az ártó megjegyzésekkel együtt kezd terjedni a félelem, a szorongás. Kevesebb lesz a sikerélmény, csökken a munkakedv, több a hiányzás. A munkakedv alapvető célja mégis csak az, hogy izgalmas és szép terepe legyen az ember alkotó erejének, örömet és sikert adjon, ne csak munkabért. A munkahelyi légkör ártalmai ellen ajánlatos megfogadni néhány jó tanácsot, hogy megvédhessük ideg- rendszerünket. A siker — anyagi elismerés nélkül is — növeli az ember biztonságérzetét. A munka mindig rejteget alkotó örömöket, de azt mindenkinek magának kell megtalálni, amely egészséges, jó érzéssel tölthet el- Az egyén sikerélménye csökkenti a környezet kellemetlen hatásait. Mások emberi tulajdonságait megismerni, megérteni már önmagában is szórakoztató. Hosszas lélektani folyamat is lehet, de egyben a gyakorlati emberismeret érdekes kísérlete. Ha már megismertük munkatársaink viselkedésének igazi lélektani rugóit, akkor már nem okoznak szorongást, haragot bennünk. Inkább emberismeretünk helyességét igazolják, sikerélményt adnak. Az önismeret gyakorlása is ugyanennyit ér. Saját értékeinkről, emberi tulajdonságainkról se építsünk hamis illúziókat! Minden gondtól megszabadulhat az ember az okosan eltöltött szabad időben. Még csak le se kell innia magát, hogy megszűnjenek a kellemetlen napi emlékek. Ilyenkor a kulturált magánélet újrateremti bennünk az alkotó energiákat, amit a rossz munkahelyi légkör csak koptatni képes, de megsemmisíteni nem tud. Lelkivilágunk és testünk jelzéseire mindig érdemes odafigyelni. Ha a munkahely szorongató, kellemetlen érzést vált ki, akkor a hozzáértő kollégák okos gyülekezetében derítsük fel rossz érzéseink hátterét. A munkahelyi légkör miatt kínlódni igazán nem érdemes. Nem szabad a betegségbe menekülni, hanem bátran és okosan szembe kell nézni a helyzettel, hiszen a munkahelyen eltöltött napok életünk jelentős részét alkotják- Egészségügyi szempontból sem lehet megengedni, hogy ez az idő rossz, nyomott hangulatban teljen el. Kedves olvasónk! Ha az ön munkahelyén jól mennek a dolgok — ami szerencsére gyakori —, akkor ezeket az egészségnevelési ötleteket talán arra tudja felhasználni, hogy örüljön, milyen sok kellemetlenségtől szabadult meg ön is és munkatársai is. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottság elnöke
