Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1980. Április 26., szombat Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM j Értékelték a munkaversenyt Tegnap, április 25-én dél­előtt Békéscsabán, az SZMT székházában ülést tartott a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen az elnökség tagjai megvitatták a közgazdasági osztály jelentését az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny eredményeiről. A jelentés szerint a ver­senybe 4220 munkabrigád 50 és fél ezer tagja kapcsoló­dott be vállalásaival, fel­ajánlásainak teljesítésével. A 4220 munkabrigádból 3150 már elnyerte a szocialista cí­met, s ezek a kollektívák együttesen csaknem 40 ezer dolgozót állítottak sorompó­ba a csepeli felhívás nyo­mán a versenycélok teljesí­téséért. Általánosságban megálla­pítható, hogy a mozgalom betöltötte szerepét, a mun­kacsapatok és az egyénileg is vállalást tevők egyaránt a helyi feladatok túlteljesítését segítették elsősorban. Mindez mérhető a gépek és beren­dezések kihasználtságának fokozódásában, a minőség javulásában és a konkrétan kimutatható anyag-, energia- és normaóra-megtakarítások­ban, továbbá a megye üze­meinek többletexport-teljesí­tésében. A munkában nyújtott tel­jesítmény mellett igen je­lentős a versenyben résztve­vők, a brigádok hozzájáru­lása a közösségi célok meg­valósításához; különösen a Sziklai brigád felhívásához csatlakozva teljesítettek nagy értékű társadalmi munkát a kollektívák. A vita zárása után az el­nökség az ősszel a megyei tanács elé kerülő üdülőterü­let-fejlesztési koncepcióról tárgyalt, majd meghallgatta és tudomásul vette az okta­tási és nevelő intézmények­ben megtartott szakszerve­zeti bizalmi választások ta­pasztalatairól szóló tájékoz­tatót. Szocialista brigádvezetttk tanácskozása Békéscsabán Tegnap Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űt- törőházban találkozóra gyűl­tek össze Békéscsaba szocia­lista brigádvezetői és a város párt- és állami vezetőinek képviselői. Sasala János, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Zsilinszki András, a városi pártbizottság titkára adott tájékoztatást a város­ban folyó munkaverseny- mozgalomról. Elmondta, hogy a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyhez igen rö­vid idő alatt, széleskörűen csatlakoztak a megyeszék­hely dolgozói. A kollektívák felismerték, hogy a gazdasá­gi építőmunka jövőbeni meg­határozója és előrelendítője a szocialista munkaverseny. A mozgalomban 1975-ben 1156 brigádban, 14 ezer 634- en dolgoztak. Az elmúlt év­ben ez a szám a kongresszu­si és felszabadulási mun­kaversenyben jelentősen emelkedett: 1457 brigád 18 ezer taggal csatlakozott a felhívásokhoz. Nemcsak a résztvevők szá­ma, hanem a többletfelaján­lások, vállalások számszerű­síthető értéke is jelentős Tarhos: Balogh László Április 24-én, csütörtökön a késő délutáni órákban megteltek a tarhosi ifjúsági ház nagytermének széksorai. Erre az időpontra hirdették meg a csatlakozó országgyű­lési képviselői jelölő gyűlést. A gyűlést Püski János, a HNF községi bizottságának elnöke nyitotta meg, kö­szöntve a megjelenteket, majd átadta a szót Herpai Sándornak, a községi tanács elnökének, aki megtartotta előadói beszédét. Kitért többek között arra, hogy: „Az utóbbi választá­sok óta hét esztendő telt el. Ez nem múlt el nyomtala­nul a község életében sem. A községi tanács is arra tö­rekedett, hogy a fejlődést elősegítse, és eleget tegyen azoknak a jogos igényeknek, amelyeket hét évvel ezelőtt a jelölő gyűléseken, válasz­tási gyűléseken a lakosságtól feladatul kapott.” Mint elmondta, összesen 86 ilyen igény hangzott el, annak idején, melyből 76-ot teljesítettek, fgy, többek kö­zött szép példái a fejlesztési célkitűzések valóra válásá­nak, az új, 30 gyerek befo­gadására képes óvoda meg­épülte, a központi általános iskola felújítása, a bitume­nes sportudvar elkészülte, a sportöltöző és a mázsaház felépítése, valamint a járda-, az ivóvízvezeték- és a vil­lanyhálózat bővítése. Herpai Sándor ezt követő­en köszönetét mondott a község lakosságának, s azok­nak a gazdasági egységek­nek, amelyek segítették tár­sadalmi összefogásukkal az új létesítmények felépülését, illetve a felújítási, fejlesztési munkálatokat. A problémá­kat sem hagyta figyelmen kívül, ígf a község lakossá­gának gyenge kereskedelmi ellátottságát. S — mint mon­dotta — nem megoldott még a szolgáltatások, különösen a háztartási kisgépek javításá­nak kérdése sem. Az előadói beszéd végül ki­tért az elkövetkezendő idő­szak kommunális és keres­kedelmi célkitűzéseire is. A beszámoló végén java­solta, hogy a választópolgá­rok csatlakozzanak Békés­hez, Kamuihoz és Murony­hoz, s a HNF békési városi bizottságának jelöltjét, Ba­logh Lászlót, a békési Egyet­értés Termelőszövetkezet el­nökét jelöljék — immár ötödször — a 15-ös számú választókörzét országgyűlési képviselőjének. A tíz hozzá­szólást követően a résztve­vők a jelölést egyhangúlag elfogadták. Az ülés végén Balogh László köszönetét mondott a bizalomért, s el­fogadta jelölését. Gyula: Szigeti Gáborné Tegnap délután Gyulán, a megyei kórházban tartotta képviselőválasztó jelölő gyű­lését a 4. számú választóke­rület. A megyei kórház párt- bizottságának titkára, dr. Bá­lint János főorvos köszön­tötte az elnökséget, a jelölő gyűlés résztvevőit, majd fel­kérte Dér Lajost, Gyula vá­ros Tanácsának elnökhelyet­tesét beszámolója megtartá­sára. Az elnökhelyettes elmon­dotta, hogy a város termelé­sének színvonala sokat fej­lődött, korszerűsödött az el­múlt években. Az élelmi­szeripar országos jelentősé­gű változásaival arányosan fejlődött a többi üzem, a szövetkezeti ipar is. A mező- gazdasági üzemek állatte­nyésztési terveit sikerült megvalósítani, a növényter­mesztésben viszont termés- kieséssel kell számolni a kedvezőtlen időjárás miatt. A kereskedelem és a ven­déglátás nem fejlődött a kí­vánt mértékben, pedig a vá­ros lakóinak érdekei, az ide­genforgalom ezt követelnék. A lakás-, a bölcsőde- és óvo­dai férőhelyigényeket az erő­feszítések ellenére sem tud­ják kielégíteni. Sok társa­dalmi munkával épült fel a törökzugi 16 tantermes isko­la. Elkészül a 613. számú Szakmunkásképző Intézet le­ánykollégiuma és a román tanítási nyelvű középiskola új épülete is. A tervidőszak­ban adták át a megyei ren­delőintézeten belül működő új körzeti orvosi rendelőt. Fontossági sorrendben első helyen áll a feladatok kö­zött a megyei kórház re­konstrukciója is. Hamarosan kezdik az új szabadidő-köz­pont, a várfürdő II. kialakí­tását. A város építése, szé­pítése a lakosság társadalmi munkájának is köszönhető. A városok közötti verseny­ben harmadszor állnak me­gyénkben az első helyen a társadalmi munkaórák szá­mában és értékében. A hozzászólók: Durkó Zsu­zsa, a kórház KISZ szervező titkára, Kurta Józsefné, a városi tanács képviselője, dr. Gyuris Jenő főorvos, dr. Borbényi Olivér főorvos, dr. Csémi Katalin főorvos, dr. Pintér Miklós főorvos mind­nyájan kérték a képviselő- jelöltet, hogy kísérje figye­lemmel a megye és a város egészségügyének gondjait, és lehetősége szerint segítsen azok megoldásában. A felve­tődött kérdésekre dr. Hor­váth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztályának ve­zetője és Dér Lajos tanács­elnök-helyettes válaszolt, (Folytatás a 3. oldalon) dó részeként épült be. Je lentősen emelkedett a laká­II jelölő gyűlésekről jelentjük volt: meghaladta a 182 mil­lió forintot. A tájékoztató után Araczki János, a városi tanács elnö­ke számolt be a megyeszék­hely fejlődéséről. Elmondta, hogy a népszámlálás adatai szerint 70 ezren laknak Bé­késcsabán, ahol 42 ezer mun­kahely várja a dolgozókat. A város fejlesztésére öt év alatt 2,7 _ milliárd forintot fordítottak, és ehhez jött 5 még 1 milliárd forint, mely i Ez év februárjától június végéig 7 millió gombócot sodornak más beruházások kapcsoló- * a medgyesegyházi asszonyok és lányok az ÁFÉSZ zöldség­és gyümölcsfeldolgozó üzemében. A házias módszerrel készí­tett szilvás gombóc, melyet a Békéscsabai Hűtőházban fa­sok száma, a tervezett 2700- t gyasztanak, igen keresett nemcsak a megye boltjaiban, de zal szemben 4000 új ott- | határain túl is hont adtak át. Természetesen 2 Fotó: Veress Erzsi ez sem oldotta meg a gondo- s kát, jelenleg is sokan várnak lakásra. A születések örvendetesen magas száma sok gondot okozott. Zsúfoltak a bölcső­dék, az óvodák és az iskolák. Mivel a városnak nincs ele­gendő ereje, hogy megoldja a gondokat, egy iskola épí­téséhez kérte a lakosság se­gítségét. A szükséges 18 mil­lióból 14 millió forint már összejött. Még az idén meg­kezdődik egy 24 tantermes iskola építése a József At- tila-lakótelepen. Ezután a tanácselnök ké­réssel fordult a szocialista brigádvezetőkhöz. Elmondta, hogy mennyire hiányzik a városnak és a megyének egy korszerű, nagy befogadóké­pességű sportcsarnok, ahol különféle politikai és kultu­rális rendezvényeket is le­hetne tartani. Ennek a léte­sítménynek a költsége mint­egy 130 millió forint és eb­ből 36 millió forint előte­remtése vár az elkövetkező három évben a városra. L. L. Megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése Lázár György Ausztriába látogat Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancel­lárjának meghívására a hét végén nem hivatalos látoga­tást tesz Ausztriában. A magyar néphadsereg művelődési házában pénte­ken megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének 1980. évi közgyűlése. A kétnapos tanácskozáson hazánk 4600 újságíróját, 316 küldött képviseli. Részt vesz­nek a tanácskozáson a ma­gyar sajtó és a hírközlési szervek főszerkesztői, a Ró­zsa Ferenc-díjas újságírók. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet többek között Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője, Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Várkonyi Péter, a Népszabadság főszerkesztő­je, és Jiri Kubka, a Nemzet­közi Újságíró Szervezet fő­titkára. Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyitotta meg a köz­gyűlést. Mint mondotta, a tanácskozás röviddel pár­tunk kongresszusát követően vonhatja meg a magyar új­ságírás fejlődésének mérle­gét, az újságírói szövetség munkájának eredményeit. Pálfy József kegyelettel em­lékezett meg az újságíró- társadalom halottairól: a közgyűlés néma felállással adózott a legutóbbi közgyű­lés, 1974 októbere óta el­hunyt 197 kolléga emlékének. Ezután Király András fő­titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést az utóbbi öt esztendő munkájáról szóló írásos be­számolóhoz. A továbbiakban Szabó Já­nos, a szövetség ellenőrző bizottságának elnöke ismer­tette a bizottság jelentését a MUOSZ gazdálkodásáról, majd Eck Gyula, az etikai bizottság elnöke terjesztette a közgyűlés elé a bizottság jelentését. Máté György, a tagfelvételi bizottság elnöke beszámolt a MUOSZ alap­szabályának módosítására vonatkozó javaslatokról. Ezután megkezdődött a beszámoló és a bizottságok jelentései fölötti vita. A közgyűlés ma hozzászó­lásokkal folytatja munkáját. Ülésezett a mezőgazdasági szervezési bizottság Tegnap, pénteken délelőtt dr. Szabó Sándornak, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesének elnökletével Békéscsabán ülést tartott a megyei mezőgazdasági szer­vezési bizottság. Az első na­pirendi pont keretében Mu­rányi Miklós, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője a sertéstenyésztés me­gyei helyzetéről adott átfogó képet. Mint mondotta, a legfrissebb adatok szerint megyénk sertésállománya egymillió 8 ezer, több, mint bármikor. A sertésállomány­ból mintegy 590 ezret a ház­táji és kisgazdaságokban tar­tanak. Az előterjesztés részlete­sen foglalkozott a kocaállo­mány változásával, a hízófé­rőhelyek alakulásával. A be­számoló taglalta a kiste- nyésztők helyzetét, s meg­állapította: annak ellenére, hogy az elmúlt években a tsz-ek, s néhány állami gaz­daság sokat tett a kisterme­lők segítésére, a közgazdasá­gi szabályzók hatására, a súlyhatárok kedvezőtlen mó­dosításával csökkent az át­adott állomány átlagsúlya. Az átvételi gondok, a te- nyészkocák magas ára, a túlzott és bonyolult admi­nisztráció bizalmatlanná te­szi a termelőket, s ezek együttesen csökkentik a te­nyésztői kedvet. A szervezési bizottság a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak egye­bek között javasolja, hogy a jelenlegi átvételi súlyhatá­rokat a kistermelők igényé­inek megfelelően változtas­sák, az adminisztrációt csök­kentsék, az előlegek összegét növeljék, a tenyészkocák árát mérsékeljék. Ezután az időszerű tava­szi munkák helyzetéről kap­tak képet a bizottság tagjai. A kedvezőtlen időjárás elle­nére a megye kukorica ve­tésterületének 35 százalékán juttatták földbe a magvakat, a napraforgónak pedig mint­egy 68—70 százalékát ve­tették el. A csapadék hatá­sára — főként'a megye déli részén — nőtt a belvízzel borított terület, melynek nagysága együttesen megkö­zelíti a 2500 hektárt. —sz—

Next

/
Thumbnails
Contents