Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

1980. április 25., péntek CONSTRUMA '80 Dz építőipar újdonságai Szakszervezeti választás Szarvason A Volán 8. sz. Vállalat szakszervezeti tanácsa mára múlt évben hozzálátott ko­moly politikai feladatának előkészítéséhez, a választá­sok zökkenőmentes lebo­nyolításához. Így ezekben a napokban szervezetten, mun­katerületenként folynak a szakszervezeti választások. — Aki a szakszervezeti mozgalomban feladatot, tiszt­séget vállal, az az embertár­sai, a közösség szolgálatára vállalkozik. És ez nem köny- nyű szolgálat — jegyezte meg Szarvason, a főbizalmi­választáson felszólalásában Bácskai László, a vszt tit­kára. — Erre a feladatra csak az lehet méltó, és az tudja szeretni és becsülni az em­bereket, a közösségét, aki ha kell saját érdekeit is alá tudja rendelni a közösség érdekeinek. A szakszervezeti tisztségviselők a jövőben az eddiginél is bátrabban és ha­tározottabban képviseljék vá­lasztóik érdekeit, ügyeiket erdményesebben intézzék. Következetesebben szerezze­nek érvényt a határozatok­nak, a törvényes előírások­nak, és a közös megállapo­dásoknak. Szólt a szarvasi főnökség szakszervezeti beszámolója mindenekelőtt a bizalmi és a bizalmihelyettes tevékeny­ségéről, a csoport érdekében tett közös munkáról, az eltelt öt év eredményeiről. Foglalkozott a beszámoló a csoport belső életével, az élet- és munkakörülmények alakulásával, a szocialista brigádmozgalomban való részvétellel, a termelést se­gítő tevékenységgel, a szo­ciális helyzet javítására tett intézkedésekkel. Elmondták a választáson, hogy az új szervezeti vál­tozást figyelembe véve a műhelybizottság titkára he­lyett főbizalmit választanak. A főbizalmi pedig automati­kusan tagja lesz a szakszer­vezeti bizalmiak küldött­testületének. A szakszerveze­ti alapszervezet legnagyobb irányító' és képviseleti szer­ve a szakszervezeti bizal­miak testületé lesz. Megnő hatáskörük. A megnöveke- lett feladatokhoz a szakszer­vezeti apparátusnak meg kell újítani a munkáját, és ha­tékonyabban kell dolgoznia, mint az elmúlt időszakban — szögezte le a beszámoló. B. V. A hétfőn megnyílt CONST- RUMA ’80 nemzetközi épí­tőipari kiállításon látott új­donságok közül ezúttal hár­mat mutatunk be. Ami kö­zös bennük: hazai vállalatok gyártották valamennyit, és valamiképpen a takarékos­sághoz kötődnek. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát egy­re szélesebb körben haszno­sítja a BETONYP márkane­vű cementkötésű faforgács- lapját. Legújabb termékük a Domino hétvégi ház. Éppen többesszámot is lehetne hasz­nálni, hiszen az érdeklődő a termékismertetőben egy kár­tyacsomagot is talál, amely­nek lapjaiból ízlésének, szükségletének megfelelően rakhatja ki majdahi alapraj­zát. A 240 centiméteres „dup­la modul méretű” raszteren belül választani lehet a tor- nácos, teraszos kivitel, illet­ve a teljes alapterület be­építése között. A kiállításra felépített ház igazán minden igényt kielégít A 46 négy­zetméternyi hasznos alapte­rületen elfér egy nappali, két hálófülke, a zuhanytál- cás fürdőszoba és a főzőfül­ke is. Hosszanti irányba vé­gig tornác húzódik a ház előtt, amely a nappali végé­ben fedett terasszá szélese­dik. Az ablakok és a külső ajtók zsalusak. A falakat — a betonhoz hasonlóan — akár vakolni, akár festeni is lehet. Ha van slágere a vásár­nak, akkor ezt minden bi­zonnyal a barcsi székhelyű Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat napenergia-hasz­nosító berendezése érdemli ki. Sajnos a magyar gyártók kissé megkéstek, hiszen már számos országban évek óta kapható ilyen berendezés. Az energiahordozók folyamatos drágulása pedig különösen jó inspirálója lett ezen termé­keknek. Mint Szabó Gyula, a vál­lalat igazgatója elmondta, eddig csak magasépítési ki­vitelező munkákat végeztek Somogy megyében. Egy új, energiatakarékos építési technológia — illetve rend­szer — keresése vezette el őket a napenergia hasznosí­tásához. Saját szakembereik­kel, hazai anyagokból fej­lesztették ki a bemutatott melegvíz készítő-tároló be­rendezést. Meszlényi Zoltán, műszaki tanácsadó így mutatja be a készüléket: — Üveglap mögött helyez­kedik el az abszorber. Az eb­ben áramló fagyálló folyadék közvetíti tovább a hőt a víz­nek. Az itt látható 10 négy­zetméter felületű berendezés teljesítménye 3-4 kilowatt között van, így egy átlagos hosszúságú és derültségű na­pon -300—400 liter vizet me­legít fel 70—80 Celsius-fokra- Ha hosszabb ideig borult az ég és kiürül a tároló, akkor rásegítő fűtéssel — például elektromos energiával — üzemelhet a rendszer. A kísérleti példány ab- szorbere acéllemezből ké­szült, de a hamarosan bein­duló sorozatgyártásnál már alumíniumot használnak. A berendezés egyúttal háztető­ként is funkcionálhat. Érté­kesítését július 1-től kezdi meg a barcsi vállalat —ma­gánszemélyek is vásárolhat­nak belőle. Az aktív energiahasznosí­tás mellett a passzív ener­giamegtakarító eszközökből, a jó hőszigetelő nyílászárók­ból is ízelítőt kaphatnak á vásáron. Azonos alapanyag­ból három vállalat, három­féle termékválasztékot kí­nál. A PEVDI — Pest me­gyei Vegyi- és Divatcikkipa­ri Vállalat — solymári gyá­ra a különféle osztott, ívelt, sokszögletű, nyíló és bukó ablakok mellett kiállítja re­dőnyös erkélyajtóját is. A Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat EGER- THERM márkájának újdon­sága a nemesgáz töltésű há­romrétegű üvegezéssel ké­szült ablak, valamint a koo­perációban gyártott tetőtéri bukó ablak. A Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat a LAJ­TA ONGROPAT nevet adta a szobaszélességű, -magassá­gú, homlokzat lezárására al­kalmas szakipari falának. Szintén az ő termékük az egybeépített, kombinált nyí­ló-bukó, illetve forgó ablak is. — németh — Az ipar kezdeményez Bizonyára többen emlé­keznek a XII. pártkongresz- szuson elhangzott vitazáró­ban a hentes és a vevők kö­zötti kapcsolat feleleveníté­sére: a ki köszön-re. Vala­mi ilyesmi történt és ilyen­nek voltak a részesei azok a Dél-Békés megyei tsz-ek, melyek 1968 óta részt vesz­nek a szövetség által szor­galmazott egyszerű gazdasá­gi együttműködésben, mely köztük és a baromfifeldolgo­zó ipar orosházi gyára kö­zött kialakult. Az ipar a mi­nap ráköszönt a termelők­re. Sőt, javasolta, hogy az egyszerű együttműködés 1000 tonna terven felüli pecsenye­csirke előállításában a ha­gyományostól eltérő módon, a vertikális kapcsolatra épül­jön. Az utóbbi 12 évben ilyen indítvány egyszer sem hang­zott el az ipar részéről. Sőt, ha a tsz-ek ilyen irányba kezdeményeztek, nem talál­tak meghallgatásra... A szél tehát megfordult. Ismét kell a baromfihús. A pilla­natnyi igen jó piac kielégí­tésére — igaz, csak a ter­ven felüli 1000 tonna erejé­ig — felajánlotta az ipar: nevessünk és sírjunk együtt. Mi több, olyan társasági szerződést bocsátott elfoga­dásra 1980. április 21-én Orosházán, amelyek az érde­keltek kritikai megjegyzés nélkül elfogadtak. Ezzel lét­rehozták az 1000 tonna árura a vertikális kapcsolatot. Ugyanezt szeretnék kiterjesz­teni a tsz-ek a jövő évi ter­melésre, feldolgozásra és ér­tékesítésre. A baromfiágazatban — an­nak ellenére, hogy két hó­nappal ezelőtt még a terme­lés stopjáról beszéltek, 180 fokos fordulat tapasztalható. A külpiaci helyzet így egyik hónapról a másikra arra biztat, hogy kell a jó minő­ségű áru nemcsak csirkéből, hanem pulykából és libából is. Elhangzott: lehet a puly­kára is néhány dekát ráhiz­lalni. Keresik az ilyen árut. És egy kritikai megjegyzés is elhangzott az ipar részé­ről. Dr. Tóth Mátyás vezér­igazgató-helyettes megkérdő­jelezte a békéscsabai libás szakcsoport alacsony színvo­nalú működését. Dinamiku­sabb életre kellene lendíteni a dolgos hétköznapokat itt is. Szóval, amit az irányítás valamelyik szinten admi­nisztratív eszközökkel elsor­vasztott, most lehet bele lel­ket lehelni. A népgazdaság ma annak örülne, ha min­den eddiginél több baromfi és baromfitermék kerülne a belföldi és a külföldi vérke­ringésbe. Tehát újólag lehet szervezni, fokozni a terme­lést a nagyüzemekben éppen- úgy, mint a tsz-ek által gon­dozott háztájiban. Váltani gyorsan, gyorsan felzárkózni a piaci igények kielégítésére, betömi egy újabb piacra, és ott tartósan megmaradni. Ez a mostani cél, és ezt a célt ma szente­síti a rendelkezésre álló esz­köz. Ritka eset, hogy azon­nali igények kielégítéséről szólnak. Ilyen a világpiaci helyzet. Az áru kell, s aki szállítani tud, besöpörheti a jövedelmet. Ha a gazdasá­gok megragadják ezt a mos­tani előreköszönést, lehetsé­ges, hogy a korábbi merész elképzelések ezekben az igen nehéz években megvalósul­nak, még fejlesztéshez is jut­hat ez az ágazat. Roppant nagy szó ez, hi­szen több éven át a terme­lők mindig azt hangoztatták, hogy az ipar velük, közösen elégítse ki a külpiaci igénye­ket. Vegyék figyelembe egy­más érdekeit, és tartsák tisz­teletben azokat az embereket és szövetkezeteket, melyek ebből a nagy munkából szív- vel-lélekkel részt vállalnak. Most mintha ennek az ideje jött volna el. Az ipar keresi a kölcsönös érdekeken ala­puló együttműködést. Igaz, kezdetnek csak ezer tonna terven felüli árura ajánl vertikális elszámolást. Ha késve is, de eljött ez az idő. Ez tulajdonképpen kapunyi­tást jelent az ipar és a ter­melők között. Következés­képpen bátran meg lehet fo­galmazni: a XII. kongresz- szus határozataiból az ide vonatkozó részt elkezdték a gyakorlat nyelvére lefordíta­ni. D. K. Az Orosházi Vas-, Műanyag Szövetkezet exportra gyárt vákuumformázó gépeket. A beren­dezések vázait a medgyesegyházi Vas-Fa készíti Fotó: Veress Erzsi Kis szövetkezet a munkamegosztásban A technika fejlődésével egyenes, ha nem négyzetes arányban nő a munkameg­osztás szerepe. A különböző cégek szakosodnak, egyes részterületekre koncentrálják erejüket. A vállalatok egy­másrautaltsága tehát egyre erősebb. Ilyen feltételek kö­zött csak akkor lehet ered­ményesen dolgozni, ha min­denki megtartja az egyéb­ként igen egyszerű játék- szabályokat : pontosan, ha­táridőre, kifogástalan minő­ségben szállítani mindent. Ismerve a hazai gyakorlatot, ez nem mindig, csak ritkán van így. Mit tehet, mit tud tenni ilyen környezetben például a Medgyesegyházi Vas- és Fémipari Szövetke­zet? Sokféle, zömmel fél­készárut állít elő, rengeteg céggel, köztük 10 nagyválla­lattal van szoros kapcsolat­ban. Nagymértékben függ a létezése a partnerektől. Szö­vetkezetről van szó, nem is nagyról, és ismerjük a hosz- szú kötélre akaszkodó embe­rek mozgási irányát; mindig a kígyózó sor,végén van a legkisebb, aki a legnagyobbat esik... 28* ték, veszélyben van a vas­láda exportja, csökkentették annak termelését, hozzáiga­zítva a belföldi kereslethez, s más termék gyártásába fogtak. Elvesztettek egy kül­földi vásárlót, ám ez nem érintette őket túlságosan ér­zékenyen, mivel aránylag könnyen tudják bővíteni, vágy. szűkíteni a termékská­lájukat. Szerszámosláda he­lyett ma már az annál sok­kal értékesebb porelszívót exportálják, Tanzániába. En­nek is története van. — Nem is olyan régen, még Mezőhegyesen dolgoz­tam, az ottani vas- és fém­ipari szövetkezetben — mondja a főmérnök. — A Vietnamba szállított faüze­mekhez mi készítettük a por­elszívókat. Az üzemegység fővárosi gyártójával azóta is jó a kapcsolatom. Mikor megtudtam, hogy tanzániai megrendelésre dolgoznak, eszembe jutott, itt Medgyes- egyházán miért ne tudnánk csinálni légtechnikai beren­dezéseket. , Ha hinni lehet az üzletkö­tőknek, jövőre részesei lesz­nek az algír exportnak is. Abba körülbelül 20 porelszí­vó gyártásával „szállnak majd be”. Ha ... vetkezet 15-öt vállalt, töb­bet nem, mivel nem lát biz­tosítékot arra, hogy mind a 200 el is kel. A sokféle termék tehát a gondok mellett biztonságot is nyújt, hiszen a Vas-Fa léte nemcsak egyes sláger­cikkektől függ. Ezért nin­csenek is kiszolgáltatva a nagyvállalatok kénye-ked- vének, ezért nem is kell vállalniuk a rizikót. A koc­kázat az más. A sok árufé­leség gazdaságos voltát ál­landóan figyelemmel kísér-- ni, már önmagában is koc­kázat. Elég egy pillanatnyi kihagyás, hogy nyakukon maradjon, vagy veszteséget okozzon egy-egy gyártmány. A minőség A szövetkezetben tehát, ha jórészt közvetve is, de érzik a piaci változásokat. Vajon hogyan hat a minőségre ez az állandó ingadozás? A fő­mérnök fel sem tudja sorol­ná hány helyről kapnak alapanyagot. Van olyan, ami az NSZK-ból érkezik, csak nekik, az országban máshol nincs szükség erre a spe­ciális méretű csapágyra. A kézi hajtású fúrók már ké­szen vannak, csak azokat a bizonyos csapágyakat vár­ják. Nem először, de már nem sokáig fordul elő ez. Elmondták, jövőre ők készí­tik majd ezeket az apró al­katrészeket, ezzel is kiszűr­nek egy bizonytalansági té­nyezőt. így is marad bőven. Nagyon sokszor van úgy, hogy az ígért anyagok későn, nagy csatározások után ér­keznek meg a szövetkezetbe. Ilyenkor mi van? Könnyű elképzelni: rohammunka kez­dődik. A szövetkezetiek azt mondják, ennek ellenére csak ritkán adnak ki a ke­zükből gyenge minőségű ter­méket (Ez egyben a belső mmőségellenőrök munkáját is dicséri.) — Háromszor is megnéz­zük, milyen árut küldünk a megbízónknak — jegyzi meg a főmérnök. Csak így tudunk talpon maradni, csak így szerezhetünk újabb és újabb piacokat. Horváth István A szövetkezet második ne­gyedéves tervében mintegy 30-féle termék gyártása sze­repel. — Sok ez vagy kevés? — Az előző évekhez ké­pest kevés, de lehet, egy év múlva azt mondom majd, hogy sok — válaszolja Pintér Imre főmérnök. — Ezt hogy érti? — Nézze, egyféle termék­típusban nem lehet, nem sza­bad bírni. Megeshet, ami ma slágercikk, az holnap a kutyának sem kell. Állandó­an figyelni kell a piacot, s idejében kapcsolni, ha lany­hul a kereslet. így marad idő az átállásra, új tervek elkészítésére. — Majd tucatnyi nagyvál­lalattal van kapcsolatuk. Előny vagy hátrány ez? — Ugyanazt tudom mon­dani, mint az előbb. Egy, csak egy cégben megbízni hiba. Ha az valamilyen ok­nál fogva ejt vagy átejt ben­nünket, befürdünk. Nem kiszolgáltatottak A „ha” nagyon is indo­kolt. Tavaly a Ganz-MÁVAG egyik szakembere járt a szö­vetkezetben. Felvonóalkat­részek gyártására keresett partnert. Egyezség született, a medgyesegyháziak vállal­koztak, elküldték a papírt a nagyvállalatnak, pontosan tájékoztatták őket, mikorra szállítanak majd. Csaknem egy év is eltelt azóta, vá­laszt még nem kaptak... Ha a szövetkezet megkezdte volna az alkatrészek gyártá­sát, most főhetne a feje. Ugyancsak a múlt eszten­dőben rendeltek tőlük 200 olyan berendezést, ami a szarvasmarhák körmözését könnyíti meg. Az elkészített kalodák fele még ma is az udvarban rozsdásodik. A ve­vő ugyanakkor erre az esz­tendőre is bejelentette igé­nyét, szintén 200-ra. A szö­Jelenlét a piacon Évekig szállítottak kül­honba szerszámosládákat az egyik külkereskedelmi vál­lalatunk közreműködésével. Egészen pontosan, ők adták el a szövetkezet vaskazettáit. Idővel egyre ritkábban ér­kezett megrendelőlap, míg végül a külföldi vevő nem vásárolt többé. A minőséget kifogásolta? Vagy az ár nem volt megfelelő neki? Netán a magyar partner szállított pontatlanul? A szövetkezet­ben a mai napig sem tud­ják a válaszokat, azért, mert külkereskedelmi cégünk nem tájékoztatta őket erről. A piaci jelenlét tehát ab­ból állt, hogy amint észlel­Talajjavító gépek saját kivitelezésben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő növénytermelési szakbizottság kétnapos ta­nácskozást tartott az elmúlt héten. A talajműveléssel és -rendezéssel foglalkozó szak­ember-találkozó első napján Békéscsabán négy előadás hangzott el a megyéket kép­viselő üzemi vezetők tájé­koztatására. A második na­pon Bucsára és Füzesgyar­matra látogatott el az 50 fős csoport, s itt elsősorban a bucsai Űj Barázda Terme­lőszövetkezet házilag előál­lított talajrendezési gépeit vizsgálták nagy érdeklődés­sel. A talajjavítás technikai eszközei igen drágák, s a gyárak nem bocsátanak ki kötött talajon is alkalmaz­ható gépeket. így a bucsai termelőszövetkezet olcsó, há­zilag előállítható'talajsimí- tói, fogaskiemelői és altalaj­lazító egy rendkívül hasz­nos és gazdaságos újításnak számítanak a szakemberek körében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents