Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

1980. április 24., csütörtök o fl jelölő gyűlésekről Antennaerősítők az olimpiára Moszkvai küldöttség látogatott a Hiradótechnikába jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) erőből, és más szervek se­gítségével sikerült megvaló­sítani. A kertészszigetiek büszkék vízmüvükre, ami csaknem 4,5 millió forintba került. Elkészült több sárrá­zó, jutott pénz a járdák ki­javítására, ahol arra szükség volt. Elkészült a terve egy új óvodának, felújították a má­zsaházat, gyermekjátszóteret létesítettek, és elkészült a te­mető is. Jutott egy kis pénz a villanyhálózat építésére, orvosi műszerek és egyéb be­rendezések vásárlására, fel­újítására. Ugyancsak felújí­tották az iskola gyakorlati műhelyét, kijavították a Ker­tészsziget—Görbesziget kö­zötti útszakaszt, és sokat se­gített gondjaikon, hogy a kiszámú lakosság az utóbbi 7 esztendő alatt csaknem egymillió forint értékű tár­sadalmi munkát teljesített. ♦ Dombegyház, Magyar- dombegyház és Kisdombegy- ház nemcsak közigazgatási­lag képez egységet. Gazdasá­gi, szociális előrehaladásuk is közös. Igaz, az 1970-esévek elején csökkenni kezdett a lakosság létszáma, ám ez a kedvezőtlen tendencia nap­jainkra lelassult. Oka, hogy a termelőszövetkezetben év­ről évre javulnak az ered­mények, és ez biztos megél­hetést ad az itt dolgozóknak. Az életszínvonal emelkedé­se lemérhető a különböző adatokból. A három község­A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának szerve­zésében a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak munkatársai gazdag programot állítottak össze a kétnapos barátsági napok al­kalmából. A rendezvénysoro­zat ma, csütörtökön reggel fél 9-kor a szovjet vendé­gek fogadásával kezdődik Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban, ahol többek között óvodásoknak és kö­zépiskolásoknak mese-, illet­ve játékfilmeket vetítenek. Ugyancsak a délelőtti ese­ményekhez tartozik „A Szov­jetunió Nagyszínháza” - cí­mű fotódokumentációs anyag­ból rendezett kiállítás meg­nyitása a Jókai Színházban. Délután 4 órai kezdettel szintén az ifjúsági és úttörő­házban a szovjet kulturális intézet egyik képviselője tart ben 160 személygépkocsi- és 109 motorkerékpár-tulajdo­nost tartanak nyilván. Har­minc kereskedelmi egység — üzlet, presszó, italbolt — elé­gíti ki az egyre növekvő vá­sárlói igényeket. Az 1700 la­kás 11 százalékában már fürdőszoba is van. Az el­múlt 7 év során a három községben csaknem 18 millió forintot fordítottak fejlesz­tésre. A legdinamikusabb előrelépés 1978-ban volt, amikoris felépítették az ál­latorvosi lakást, két iskolai tantermet, több mint 300 ezer forint jutott a közvilá­gítás korszerűsítésére, a jár­daépítésre pedig több mint 100 ezer forint. Szó volt itt a tanácstagi jelölő gyűléseken már a kö­vetkező évek feladatairól is. Első helyen említették meg egy új 6 tantermes általános iskola építését. Tovább fej­lesztik a lakásszövetkezet te­vékenységét, felújítják a művelődési házat, és ugyan­csak fontos feladatként tart­ják számon a község meg­nyugtató ivóvízellátását, de hozzákezdenek a csapadékvíz elvezetésének kialakításához is. Tegnap, szerda estig a há­rom községben 23 tanácstagi jelölő gyűlést bonyolítottak le, amelyeken több mint 800-an vettek részt. A közélet iránti érdeklődést tanúsítja, hogy ezeken a jelölő gyűlé­seken több mint 100 felszó­laló volt. időszerű külpolitikai kérdé­sekről előadást KlSZ-veze- tőknek, ezután fórum követ­kezik. A fiatal műszaki és közgazdasági szakembereink­nek fél 6-tól hangzik el a „Szovjetunió tudományos­technikai fejlődése a X. öt­éves terv éveiben” című tá­jékoztató. Ezzel egyidőben vetítik le a „Moszkva készül az olimpiára” című filmet, majd este 7 órakor az ifjú­sági és úttörőház szervezésé­ben zenés irodalmi összeál­lítást tekinthetnek meg az érdeklődők­Április 25-én, holnap dél­előtt fél 10-kor Gyulán, a vá­rosi KISZ-bizottságon fo­gadják a szovjet vendégeket, akiket az ifjúsági szervezet vezetői a testület munkájá­ról tájékoztatnak. Délután városnézés, majd 4 órától a békéscsabaival azonos té­A moszkvai olimpia külön­böző felszereléseinek meg­rendeléseiért éles verseny folyt világszerte. Nem volt kivétel ez alól a hírközlési és hű-adótechnikai berende­zések széles választéka sem. Ezért méltó különösen az el­ismerésre, hogy a Híradó­technikai Vállalat egy neves, NSZK-beli céget megelőzve kapott megrendelést a nagy­közösségi tv-antennarendsze- rek gyártására és felszerelé­sére. Ezeknek a rendszereknek az a jelentősége, hogy egyet­len antennáról erősítők köz- beiktatásával akár több tíz ezer televízió is működtethe­tő. A moszkvai olimpia ide­jén néhány lakótelepet, a sajtóközpontot és az új szál­lodákat szerelik fel a rend­szerrel. májú előadások hangzanak el a város művelődési köz­pontjában, ahol szintén le­vetítik a moszkvai olimpia előkészületeiről szóló filmet a rendevények részvevőinek. Napjainkban megyénk egyik legjelentősebb beruházása Szeghalmon, a Csepel Autó­gyár 4-es számú gyáregysé­gében folyik. A kivitelezők kevéssel több mint két éve láttak hozzá a 260 millió fo­rint értékű beruházáshoz, melynek teljes befejezési ha­tárideje ez év szeptember 30-a. Tegnap, szerdán Szeghal­mon a tervezők, a beruhá­zók és a kivitelezők koordi­nációs értekezleten tekintet­ték át, vitatták meg a be­ruházás helyzetét. Az érte­kezleten részt vett a négy fő- vállalkozó — a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat, az ÉPSZER, a Prometheus, valamint a Villanyszerelő Ipari Vállalat — és a hét alvállalkozó képviselője­Az értekezleten részvevők megállapították, hogy egy­két fővállalkozónál és alvál­lalkozónál egyes területeken az eredeti programhoz ké­pest kisebb lemaradás ta­pasztalható. A lemaradt vál­lalatok ez idáig keveset tet­tek a határidőcsúszás csök­kentésére. A koordinációs értekezle­ten hangsúlyozták, hogy a hátralevő 4-5 hónapban job­ban, feszítettebben, össze- hangoltabban kell dolgozni­uk a beruházás megvalósí­A Híradótechnikai Válla­laton belül a békéscsabai gyáregység szakosodott a különféle nagyfrekvenciás erősítők gyártására, és az évek óta folyó Hirschmann- kooperációval már nagy gya­korlatot szereztek. Ez nem­csak a gyártásra, hanem az azzal egyenrangú fontosságú bemérésre és beszabályozás­ra is vonatkozik. Mindezeknek a tapasztala­toknak nagy hasznát vették, mert néhány hónap alatt kellett elkészíteni a szüksé­ges berendezéseket. A feszí­tett határidőt sikerült tarta­ni, és tegnap már az utolsó darabok bemérését és cso­magolását láthatta az a kül­döttség, amely B. Ny. Sztye- panov, Moszkva város taná­csának általános elnökhelyet­tese vezetésével járt a Hír­adótechnikai Vállalat békés­csabai gyáregységében. A vendégek Márton József igazgató kalauzolásával meg­nézték a korszerű gyártóso­rokat, majd a kész erősítők bemérését (képünkön). Köz­ben a küldöttségben levő postai és műszaki szakem­berek sok kérdésre kaptak részletes felvilágosítást. Az üzemlátogatás után a küldöttséget fogadta Araczki János, a békéscsabai Városi Tanács elnöke. A moszkvai delegáció ma Győrött és Pé­csett működés közben is megtekinti a nagyközösségi vevőrendszereket. L. L. Fotó: Veress Erzsi fásában részt vevőknek. Minderre annál is inkább szükség van, mert minden egyes nap csúszás a terme­lésben 600 ezer forintnyi ter- melésiérték-kiesést okoz a népgazdaságnak. A koordinációs értekezlet részvevői megállapodtak ab­ban, hogy az 1979. július 19- én megkötött szocialista együttműködési szerződés aláírói május 7-én, a hely­színen áttekintik a szerző­dés eredményeit. —sz— Megyei közúti információ A megye útjain folyó munkák közül két helyen korlátozták a közúti forgalmat. A 44-es szá­mú főút szarvasi átkelési sza­kaszán levő vasúti átjáró átépí­tése miatt teljes útlezárás van érvényben. A közúti forgalom­ban részvevők az útátjáró mel­lett épitett terelőutat vehetik igénybe 40 km/óra sebességkor­látozással. Ugyancsak a 44-es számú főút Békéscsaba—Gyula szakaszán út­építés miatt váltakozó irányú, félszélességű útlezárás van. A munkaterületen 40 km/óra se­bességkorlátozást rendeltek el, ezenkívül útszűkület, előzni ti­los, úton folyó munkák táblák vannak érvényben. I 4\%%A.WVWVWWWVWWWWW%WWVV*WWWWWVfcVWWWWWV%WWWWVV»%V^ , ; Országgyűlési képviselők I jelölű gyűlései j: A megyei országgyűlési képviselők jelölésére pénteken, ; április 25-én az alábbi helyeken kerül sor: j: 3. sz. választókörzet: Köröstarcsa, kultúrház, 18 órakor, :• Előadó: Koczka Sándor. Kétsoprony, kultúrház, 19 óra- j; !: kor. Előadó: Petrovszki Mihály. i! 4. sz. választókörzet: Gyula, megyei kórház, 14,30 óra- j; !: kor. Előadó: Dér Lajos. : 10. sz. választókörzet: Gádoros, községi pártház, 18 !j órakor. Előadó: Antali Károly. |: 1 15. sz. választókörzet: Bélmegyer, művelődési otthon, : 18 órakor. Előadó: Vámos László. Az utolsó jelölő gyűlés megyénkben április 28-án, hét- : főn lesz a 10. sz. választókörzetben: Csorvás, pártház, 19 órakor. ; Előadó: Barna Pál. j; Ma és holnap: Magyar—szovjet barátsági rendezvények Hapirenden a Csepel Autógyár szeghalmi beruházása Kongresszus után Létbiztonság I gen, ez így igaz: ha­zánkban létbiztonság van. Három és fél év­tized országépítő munkája meghozta a maga gyümöl­csét: megszűnt gondnak len­ni a mindennapi kenyér elő­teremtése, országos jelenség a jólöltözöttség, milliók te­kintenek ki új házak és la­kások ablakain a tavaszhoz illő kedvvel, terveket dédel­getünk, néha már majdnem gyermeki bizakodással, mint akiket semmi baj nem ér­het; igen, mert tervezhetők a holnapok, ötvenévestől föl­felé közöttünk élnek azok a generációk; akik életük egy részét úgy élték le, hogy megtapasztalták ennek az el­lenkezőjét is, a teljes kilá- tástalanságot, amely a több­ség osztályrésze volt. Nem szívesen emlékeznek vissza arra az időszakra, akad kö­zöttük olyan is, aki feledé­keny, de legbelül nagyon is tudja, mit k*ell félteni. Gyer­mekeink és unokáink azon­ban ebbe a biztonságérzetbe születtek bele, nem ismerik azt a másikat, nekünk pe­dig, a szülőknek, nagyobb vágyunk, kívánságunk az .élettől, aligha lehet annál, hogy megtartsák, amit mi megteremtettünk, és legyen erejük, bizakodásuk tovább­lépni. Ehhez persze — bár­milyen sokat tesz is — nem elegendő a jóllakottság érzése, vagy az a tudat, hogy van bőrzakónk, és annyiszor váltunk inget, ahányszor akarunk; kell az a harmó­nia is, az a kiegyensúlyozott­ság, a céloknak, az érdekek­nek az az egyirányúsága, amelyet a XII. pártkong­resszus tudatosított ben­nünk a maga nyíltságával, a gondokat nem takargató szó­kimondásával, s azzal, hogy eszmei muníciót tudott adni a legközelebbi évek felada­tainak megvalósításához, ki­jelölvén az előrehaladás irá­nyát, módozatait. Akik szóltak a kongresz- szuson, többnyire a maguk munkájáról beszéltek. Azt mondták el, hogy területü­kön, ahová hivatásérzetük, szakmájuk, rátermettségük köti őket, mi az, amit már sikerült elérni, és mit kíván­nak elvégezni a közeli jövő­ben. Nem hangzottak el lát­ványos ígéretek, pátoszos fo­gadalmak, ezért vokaji ezek a megnyilatkozások-\* hitele­sek. S mert maga a kong­resszus méltó helyére állítot­ta az emberi munkát, boldo­gulásunk, biztonságérzetünk forrását. A párt nem először teszi ezt. Most azonban olyan felismerések birtokában hív cselekvésre mindenkit, ame­lyek az utóbbi években tár­sadalmi méretekben eljutot­tak az emberek tudatáig. A közgondolkodásban mind na­gyobb teret kap az érdekek azonosságának figyelembe­vétele, a népben, a nemzet­ben gondolkodás, amelyben kifejeződik az egyén érdeke is. Ezekhez a gondolatokhoz pedig igen sok érzelem is kapcsolódik; amelyet nincs okunk szégyellni, takargatni, hiszen benne tükröződik a szocialista hazafiság sokféle megnyilvánulása, ezernyi szá­lú kötődés a mához, mind­ahhoz, ami velünk, általunk történik. Vágyainkat, törekvéseinket fejezi ki az MSZMP Közpon­ti Bizottságának kongresszu­si beszámolójában az a meg­állapítás is, amely kimond­Új kelmék Üj kelmék nagyüzemi gyár­tását kezdték meg a Pápai Textilgyárban. A kockás és csíkos mintával készült fla- nell hatású anyagokból eb­ben az esztendőben másfél millió méternyit készítenek. A tetszetős kidolgozású ter­mék pamut-műszál keverék­ből készül, nedvszívó, nem ja: „Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink van, munkásosztályunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg, és a saját ke­ze munkájával teremtette meg. A társadalom azt vár­ja minden tagjától, hogy óv­ja és gyarapítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudása, ereje legjavát nyújt­va dolgozzék. Minden mun­kahelyen azoknak' a dolgo­zóknak legyen hitelük, be­csületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettsé­geiknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak.” Az ösz- szefüggés teljesen világos: a munka- és a létbiztonság szorosan összetartozik, a két fogalomkör egymást feltéte­lezi. Nem független a telje­sítménytől. Nem mindenkinek ígér, nem amúgy „általában” biz­tonságot, gond nélküli éle­tet. Nagy hiba lenne, ha így alakulnának a dolgok; az egyenlősdi szemlélet máris visszaütött minden vállalat­nál, ahol nem ismerték fel idejekorán a kiemelkedő tel­jesítmények erkölcsi-anyagi elismerésének döntő fontos­ságát. S az is nyilvánvaló, hogy ez a szó: munka, nap­jainkban gazdagabb jelen­téstartalmat hordoz, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. Nem elég „hajtani”. Elsőren­dűvé vált az is: hogyan „haj­tunk”. Ehhez a fejlődéssel lépést tartani tudó, gondol­kodó, művelt munkásokra van szükség. Hallhattuk, olvashattuk Horváth Józsefnek, a Diós­győri Gépgyár esztergályosá­nak kongresszusi felszólalá­sát: „...A termékszerkezet átalakításához kapcsolódó munkaerő-átcsoportosítás személy szerint engem is érintett — mondta. — A ve­zetőkkel történt közös meg­egyezés alapján két fiammal együtt — akik szintén esz­tergályosok — átkerültünk egy új gyártmányt előállító üzembe. A korábbinál lénye­gesen korszerűbb, program- vezérlésű gépen vállaltunk munkát.” Elmondta termé­szetesen, hogy ehhez tovább kellett tanulniuk mindhár­muknak. Tanfolyamot végez­ni, új tudásanyagot elsajátí­tani, ezzel mintegy átérté­kelve, más megvilágításba helyezve a régebben tanulta­kat is. Csak arról nem szólt, hány ébren töltött fél éjsza­kát jelentett ez számukra, hogy milyen erőpróbát kel­lett kiállniuk, míg alkalmas­sá váltak az új feladat be­töltésére. Pedig biztosan nem volt egyszerű erőpróba. Ilyen erőpróbákra azonban szükség van, ha valaki előre akar lépni. Az a jó, hogy kellenek ezek a próbatételek. A tár­sadalom fejlődésének ügye éppúgy igényli valahányat, mint azok létbiztonsága, akik vállalkoznak rájuk. P ártunk kongresszusa azt a mércét állítot­ta elénk, amelyet el­érni nem. könnyű. Kimond­ta: a létbiztonság csak a jó munkást, az eredményesen dolgozó kollektívát illeti meg. Ez így igazságos, így szocialista. Kovács Imre gyűrődik és méretálló. Szín- összetételét és az anyag mi­nőségét tekintve egyaránt al­kalmas hétvégi kirándulóöl­tözetnek, pihenőruhának. A mintakollekciót itthon és külföldön is kedvezően fo­gadta a kereskedelem, s az igényeket felmérve jövőre már hárommillió méternyi Kemping, Víkend és Aliz el­nevezésű szabadidő-kelmét készítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents