Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
Lenin nyomában 1980. április 20., vasárnap 3. Filmszalagon és színpadon Moszkva szívében, a Gorkij utcán levő Minszk Szálló hetedik emeleti halijában sok nemzetiségű gyülekezet nézi a televíziót. Rajtunk kívül NDK-ból érkezett diákok, ukrán és grúz turisták, egy öreg dagesztáni házaspár. Feszült csönd — akárha krimi kockái peregnének előttünk. Figyelmünk a képernyőnek szól. Négyszemközt ülünk Leninnel. Az 1920-as évek Leninjét látjuk1, az alkotót, a nyugtalant, aki a polgárháborúban győztes új rend élén állva sem fordít kevesebb figyelmet az állam- és gazdaságszervezés feladataira, mint azelőtt. Megfeszített erővel dolgozik, le- küzdi betegségét, ostorozza a bürokráciát, keményen, szenvedélyesen vitázik, irányítja az Állami Tervbizottságot, kanyarodik a beszélgetés. Milyen feladat vajon a jelentős politikusról úgy megemlékezni, hogy a tisztelgés a vezető modelljének megteremtésén túl személyiségét, intellektusát, emberi indulatait is életre keltse? A kérdést maga Tovszto- nogov teszi föl, de aztán sűrű cigarettafüst mögé bújik, láthatólag azon igyekezve, hogy válaszából kirostálja a közhelyeket. — öt-tízévenként eddig is megünnepeltük az évfordulókat, de most, 110 évvel Lenin születése után nem pusztán ezeknek a megemlékezéseknek a számát szeretnénk gyarapítani, hanem visszaadni Vlagyimir Iljics alakjának emberi teljességét. Elsősorban az embert szeretnénk tehát megidézni, akinek hatalmassága épp mérhetetKirill Lavrov Lenin szerepében érvel az új gazdasági-politikai létjogosultsága mellett. „Megkezdtem nyolcórás munkanapom tizenhatodik óráját” — mondja munkatársának az egyik jelenetben. A film — Szergej Jutke- vicsnek Jevgenyij Gavrilo- vics forgatókönyve alapján 1957-ben készült alkotása — a Történet Leninről címet viseli. Nem először tűzi műsorára a televízió. Jutkevics- nek ez a munkája, akárcsak a Lenin Lengyelországban című, egyike a nagy forradalmárt, mint ember bemutató legnépszerűbb alkotásoknak. Az érdeklődést a film iránt az utóbbi időben, Vlagyimir Iljics születésének közelgő 110. évfordulója még élénkebbé, tartósabbá tette, s mindezt tovább fokozta az a kiváló színészi játék, amit Lenin szerepében a háromszoros állami díjas szovjet színész, Makszim Strauh nyújtott. Strauh tanulmányt is írt Lenin-ábrázolásairól, alakításait pedig Magáról az emberiességről címmel Jut- kevics foglalta emlékezetes filmösszeállításba. — Strauh már 1937-ben megelevenítette Lenint Kor- nyejcsuk Igazság című drámájában, amelyet mi mutattunk be először — toldja meg moszkvai élményünket Leningrádban Georgij Tovsz- tonogov, a Gorkij Drámai Színház világhírű főrendezője. A 65 éves, kétszeres állami díjas művész, a szovjet színházi élet egyik legeredetibb egyénisége munkatársai körében fogad bennünket. Az állólámpa fénykörében csöndesen várja kérdéseinket Lenin másik neves alakítója, Kirill Lavrov is, aki 1955 óta tagja a leningrádi Gorkij Színház társulatának. A színház, amely tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, az egyik legnépszerűbb a Néva-parti város tizennyolc teátruma közül. A kifüggesztett különböző nyelvű plakátok jelzik, hol, s merre szerepelt az új megoldásokat kerső társulat: a Kispolgárokkal 1969-ben Budapesten, Gogol Revizorával Helsinkiben, Csehov Három nővérével ugyancsak Skandináviában, A félkegyelműt és az Optimista tragédiát Párizsban mutatták be, a Csendes Don színpadi változatával Berlinben arattak sikert. A dióhéjnyi színháztörténet után Leninhez len egyszerűségében rejlik. Ennek a sajátos paradoxonnak az érzékeltetése alighanem a legnehezebb feladatok egyike. Régóta készülünk a munkára. Többet elmondani, mint a róla szóló könyvtárnyi irodalom — és itt a Visszaemlékezések Leninre című, nemrégiben megjelent sorozat öt vaskos kötetére mutat — nemigen tudunk, de mást talán igen. Milyen feladatokat jelent mindez a színész számára? Kirill Lavrov, az Élők és holtak Szincovja, illetve a Karamazov testvérek1 Ivánjának alakítója filmvásznon is megformálta már Lenint, Mihail Satrov Bizalom című alkotásában. Most mégis elölről kezdte a készülést: — Megnéztem minden korábbi Lenin-alakítást, a korabeli filmhíradókat, meghallgattam a hangját, hogy jellegzetes kiejtését, hanghordozását is elsajátíthassam. Ismerkedtem a feljegyzéseivel, a fotóiból pedig valóságos archívumom gyűlt össze. Sok mindent lehet ezekből a képekből tanulni. Helyzetekhez való viszonyulások tükröződnek az arcvonásokon, amint egy falu küldötteivel, vagy egy külföldi politikussal beszélgetett. De az is sok mindent elárul, ahogyan ült, írt, olvasott vagy járkált. Figyeljék meg: ha ült — akár a dolgozószobájában, akár a kongresszuson — az egyik kezét mindig mozdulatlanul nyugtatta valamin, sohasem babrált semmivel. Ez a mozzanat is a jellem egyfajta tükre: a nyugodtságé, a kiegyensúlyozottságé épp úgy lehet, mint a fáradtság vagy az erős gondolkodás jele. Tudjuk róla, hogy szerette a csöndet, hogy tudása roppant nagy kapcsolatteremtő képességgel párosult, hogy sohasem volt olyan hatalmas, mint a veszély pillanatában. Krupszkaja feljegyzéseiből az is kiderül, hogy a derű, a humor sem hiányzott egyéniségéből. Az alaposság jellemzi Kirill Lavrovon kívül a leningrádi társulat valameny- nyi tagját, a dramaturg Ju- rij Akszjonovot épp úgy, mint Eduard Kocsergint, a díszletek' állami díjás tervezőjét. A darab ősbemutatója 1980. április 22-én, Lenin születésének 110. évfordulóján lesz. Juhani Nagy János Az útlevelekről és a turizmusról Beszélgetés dr. Sarkad! Bálint rendér alezredessel A jó idő beálltával benépesülnek a közutak, és egyre többen utaznak külföldre. A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabály, melyet nyilvánosan is kihirdettek, 10 évvel ezelőtt lépett életbe. Hatályba lépése óta jól szolgálta a külföldre utazások kiegyensúlyozott fejlődését. Ezt igazolja a statisztika is, amely szerint megyénkben 200 százalékkal emelkedett a külföldre utazások száma az elmúlt évtizedben. Dr. Sarkadi Bálint rendőr alezredessel, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjével arról beszélgettünk, hogy az útlevelekkel és a külföldi utazással kapcsolatban milyen változásokat eredményezett- az a 3 jogszabály, amely a múlt év januárjában lépett életbe. Arra is választ kértünk, hogy a rendőr-főkapitányság miképp bírálja el az útlevélkérelmeket. — A múlt évben hatályba lépett 3 jogszabály kiterjesztette az állampolgárok külföldre való utazásának jogát. Meghatározták a kizáró és korlátozó okokat. Szabályozták a kérelmek benyújtásának módját, a csatolandó mellékleteket, a hatásköröket, az útlevél-ügyintézés eljárási szabályait- A jogszabályok jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy előírásaikkal igazolták azt a helyes, a nemzetközi kapcsolatok szélesítésére való törekvést, amely szocialista hazánk politikájával és egész tevékenységével már számtalanszor kinyilvánított. A másik, de nem kevésbé fontos jelentőségük az, hogy az állampolgárok nagy tömegét érintő jogok, feltételek, és követelmények, illetve korlátok kerültek nyilvános és magas szintű jogszabályban kiadásra. — Hány útlevélkérelem ügyében döntöttek az elmúlt évben megyénkben? Emelkedett-e a külföldre utazók száma, az előző évhez képest? — Köztudott, hogy a külföldre utazások száma országosan és megyénkben is évről évre nőtt. A megyei rendőr-főkapitánysághoz és az alárendeltségébe tartozó rendőrkapitányságokhoz 1971- ben 28 998 kiutazási kérelem érkezett be, de ez a szám 1978-ban már 80 219-re emelkedett. 1979-ben a külföldre utazási kérelmek száma 66 700 volt, amely az előző évhez viszonyítva csökkent. A csökkenés oka, hogy Jugoszláviába évenként csak egy kiutazási kérelem engedélyezhető. A külföldre utazási kérelmeken belül emelkedett a nem szocialista országok területére kért kiutazási engedélyek száma 30 százalékkal. — Hány külföldre utazási kérelmet utasítottak el és miért? — 1979Jben mindössze 169 kérelem nem lett teljesítve. Az elutasítások 50 százaléka azért történt, mert nem szocialista országokba a jogszabályban meghatározott két, illetőleg három év a legutóbbi kiutazás óta nem telt el. A másik 50 százalék megoszlik deviza- és vámbűntett, illetőleg szabálysértés elkövetése, anyagi feltételek hiánya, és néhány esetben közrendet sértő magatartás miatt. (Fegyelmezetlen munkavégzés, garázdaság stb.) — Hova utaztak a legtöbben? — A külföldre utazások mintegy 80 százaléka a környező szocialista országokba irányul. A nem szocialista országok közül a legtöbben Ausztriába, az NSZK-ba, Olaszországba és Törökországba utaztak- De meg kell említeni, hogy megyénkből is a világ minden földrészére szervezett társasutazásokon is részt vesznek az állampolgárok. — Köztudott, hogy ebben az évben tartják meg a Szovjetunióban az olimpiát. Milyen feltételei vannak a turistaútlevél kiadásának? — Egyetlen feltétele van, hogy utazási iroda által szervezett társas turistaút legyen. Ezért azt javaslom, hogy aki az olimpia egyes versenyeit meg akarja nézni, az forduljon valamelyik utazási irodához felvilágosításért. — Jugoszláviába látogatói útlevéllel évente hány esetben lehet kiutazni? — Évente csak egy esetben. Ismételten csak közeli hozzátartozóhoz — szülőhöz, gyermekhez, nagyszülőhöz, testvérhez — lehet kiutazni, ha a kérelmező meghívólevéllel is rendelkezik. —‘ Milyen főbb szabályok vonatkoznak a nem szocialista országba történő utazásokra? Igaz-e, hogy minden évben engedélyezhető turistaút? — A jogszabály szerint nem szocialista országokba egyéni és társas turisztikára háromévenként, míg látogatóba kétévenként van lehetőség. Ettől eltérően lehetőségünk van kivételesen engedélyezni az alábbiak szerint: rövidebb időn belül az 50 éven felüli és nyugdíjas kérelmezőknek. Egy országba szóló ötnapos társas turistautat évenként. Szocialista és nem szocialista országokba kombinált társas tu- ristautakra, ha a nem szocialista országban tartózkodás a három napot nem haladja meg, évenként. Magyar részvételű sportversenyekre a verseny időtartamára szintén évenként. Egy éven belül azonban csak egy kiutazás engedélyezhető. — Hogyan viselkednek a megyénkből kiutazó állampolgárok? — Állampolgáraink többsége tiszteletben tartja külföldön is hazánk és a vendéglátó állam törvényeit. Leginkább vám- és devizaszabálysértést vagy bűntettet követnek el többen, akiket természetesen, azon felül, hogy szabálysértési vagy büntetőeljárási úton felelősségre vonnak, még az útlevelüket is bevonjuk, és néhány évre kizárjuk a külföldre utazásból— Megváltoztak-e azok a jogszabályok, amelyek a hazánkba látogató külföldiekre vonatkoznak? — Nem változtak meg. A tartózkodási helyüknek megfelelő rendőrkapitányságon a nem szocialista országok állampolgárainak hazánkba érkezésüket követően 24 órán belül be kell jelentkezni. Abban az esetben, ha 30 napon túl tartózkodnak, akkor az ország területének elhagyását megelőző 24 órán belül kötelesek kijelentkezni is. A szocialista országok állampolgárainak bejelentkezni csak abban az esetben kell, ha 30 napon túl tartózkodnak hazánkban, de ebben az esetben tartózkodási engedélyüket is meg kell hosszabbítani. Ügyelni kell arra is, hogy akinek szállást adnak, érvényes útlevele és tartózkodási engedélye legyen. Ha valaki azt tapasztalja, hogy a külföldi állampolgár nem rendelkezik érvényes útiokmánnyal, vagy törvényeinket nem tartja be, azt haladéktalanul bejelentse a rendőrségen. A külföldre utazó magyar állampolgárok a turizmus céljára kiváltott fizetőeszközeiket csak a jogszabályban meghatározott célokra fordíthatják. Így étkezésre, szállodára, utazásra és a jogszabályban meghatározott. kisebb ajándékok vásárlására. Súlyosabb elbírálás alá esik az a cselekmény, ha a turizmus céljára kiváltott külföldi pénzen vásárolt külföldi árucikkeket tovább értékesítik. — Milyen tanáccsal szolgálhat a külföldre utazóknak? — Ne akarjanak gyakrabban utazni, mint amennyit a jogszabály megenged- Tervezzenek be olyan rövidebb utakat is, amelyek engedélyezésére évenként is lehetőség van. A kiutazási engedélyt a kért célnak megfelelően használják fel. A turista- és látogatói utak ne váljanak csak vásárlási cél- zatúakká. Kellő időben adják be a kiutazási kérelmüket, és ne halasszák az utolsó időre. A szocialista országokba szóló útlevelek érvényességi idejét és kilépési engedélyüknek meglétét kiutazás előtt feltétlenül nézzék meg. Csak az utazással összefüggő okmányokat vigyék magukkal, mert sem személyi igazolványt, sem katonakönyvet külföldre vinni nem szabad. Vegyék igénybe a szocialista országokba két évre szóló kiutazási engedélyt. Az útlevélkérelmi lapon a tudnivalókat minden esetben olvassák át, és a leírtakat tartsák be. Serédi János — Elnézést a szakállért — szabadkozik a tsz-irodán Adamik Mihály, a csabacsü- di Lenin Tsz szállításvezetője —, de mostanában nem volt időm borotválkozni. Bontottuk az öreg házat, mert, ha minden jól megy, kezdjük alapozni az újat. — Talán elhatározta, hogy amíg nincs készen az új ház, szakállt visel? — Erre nem gondoltam, de tudja mit, tényleg meghagyom addig! * A rossznyelvek szerint térdig nő a szakálla, és megőszülnek a fürtjei annak, aki önerőből vág neki a házépítésnek. Nos, lássunk egy konkrét példát — határoztuk el —, s miután a fiatal Adamik házaspár beleegyezett, a jövőben rendszeresen beszámolunk arról, hogyan épül a házuk Szarvason, a Liszt Ferenc utca 26. szám alatt. Ismerkedjünk meg tehát az Adamik házaspárral. Mindketten szarvasiak. Mihály a mezőgazdasági szak- középiskolában, öntözéses szakon végzett 1968-ban. Utána mezőgazdasági gépszerelő szakvizsgát tett, majd Karcagon öntözéstechnikai képesítést szerzett. S ezzel még nem fejezte be a tanulást. 1978-ban elvégezte a gépjármű-ügyintézői szakot, befejezte a marxista—leninista esti egyetemet, most pedig levelező hallgatónak szeretne jelentkezni a szarvasi főiskolai kar öntözéses mérnöki szakára. „Ha az építkezés mellett fel tudok rendesen készülni a felvételire” — teszi hozzá. Eddigi egyetlen munkahelye a csabacsüdi Lenin Tsz, ahol először traktoros volt, aztán növénytermesztési ágazatvezető, gépcsoportvezető, jelenleg pedig szállításvezető. KISZ- tag. Több éven át alapszervezeti KISZ-titkár, a KISZ városi bizottság és a KISZ megyei bizottság tagja volt. A pártba 1971-ben vették fel. Marika, aki jelenleg gyesen van, 1971-ben érettségizett, majd a helyi ÁFÉSZ- hez került. Közgazdasági különbözeti vizsgát tett, most pedig mérlegképes könyvelői tanfolyamra jár. ö is párttag, 1978 óta. 1976-ban házasodtak össze. — Hogyan tettek szert az öreg kis házra? ■'—.. Sokat dolgoztam, mielőtt bevonultam katonának — magyarázza Mihály —, volt úgy, hogy 6-7 ezret kerestem. Otthon is sokat segítettem a háztájiban. Így sikerült egy kis pénzt összegyűjteni, abból vettem az autót, meg 1975-ben 80 ezer forintért itt ezt a házat 176 négyszögöl portával. Épül a mi házunk
