Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

1980. április 2., szerda KHauKTiig A rádió is közvetíti Új Aurora-est Budapesten „Irodalmi, művészeti élet nem létezik műhelyek és fórumok nélkül. Egy-egy vá­ros, tájegység ezek által ala­kíthatja csak ki a maga sa­játosan egyéni szellemi ar­culatát, ezek tevékenységé­vel válik mindinkább azzá, amivé fejlődése során válnia kell, amire történelmileg hi­vatott. Ilyen kulturális fóru­mot és műhelyt kíván terem­teni Békéscsaba, amikor most elindítja az Űj Aurora antológiasorozatát. Régóta szükség lett volna már erre, de mostanra értek csak meg — mind szellemileg, mind anyagilag — annak a feltéte­lei, hogy az álmok tervekké érjenek, a tervekből pedig megszülessenek a tettek." Darvas József „Ütnak in- dító”-ját, mely az Üj Aurora első számában jelent meg hét esztendeje, Szilágyi Ti­bor színművész olvasta fel a pénteki esten, a TIT buda­pesti szervezetének Kossuth- klubjában. Az estet a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat budapesti irodalmi szakosztálya, a Magyar írók Szövetsége, valamint a Ma­gyar Rádió irodalmi osztálya rendezte. Ott volt a vendé­gek között dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Várai Mihályné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Sasala János, a bé­késcsabai városi pártbizott­ság titkára, Araczki János, Békéscsaba tanácselnöke, az Űj Aurora felelős kiadója, és sok Békésben, valamint Bu­dapesten élő, e tájhoz kötő- dő-vonzódó művész, Ruzics- kay György, Schéner Mihály, Ezüst György és mások. A kezdő sorok darvasi gondolatai alaphangot adtak az egész estnek; a felmérés igényét és lehetőségét, hogy az Űj Aurora honnan hová jutott el; hogy a Darvas Jó­zsef által megfogalmazott ál­mok hogyan értek tervekké, és a tervekből milyen tettek születtek. Bodnár György, a TIT budapesti irodalmi szak­osztálya vezetőségi tagja vál­lalta a házigazda szerepét, és szólaltatta meg elsőnek Fi- ladelfi Mihályt, a folyóirat főszerkesztőjét a lap indulá­sáról, a békési irodalmi ha­gyományokról, a szellemi elődökről. „Kétszázötven éves, új múlttal rendelkező megyénk hagyományairól, a szellemi elődökről sajnos keveset szólhatunk. Ez a vidék min­dig, mindenkit elbocsátott, számunkra nyílt először olyan lehetőség, hogy vissza­hívjuk azokat, akik belülről kötődnek ehhez a tájhoz” — említette a folyóirat főszer­kesztője, majd szó esett az 1913-ban alakult Aurora-kör- ről, a Békési Életről és más művészeti-irodalmi elődök­ről, próbálkozásokról is. Fá­bián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára, az Űj Aurora szerkesztő bizottsá­gának elnöke vallott ezután a darvasi indíttatás emléke­zetes, nagy szellemi útrava- lójának meghatározó erejé­ről. A cél — mint mondotta: „sajátosat keresni az egyete­mes magyar irodalomban, művészetben." Bata Imre, a folyóirat főmunkatársa kap­csolódott ezután a közös be­szélgetésbe, hogy tovább ele­mezze az álmok, a tervek megvalósulását, azt, hogy mi­lyen tettek születtek 1973, az első szám megjelenése óta. Kiemelte, hogy a több nem­zetiség békési jelenléte szin­tén szót kér egy ilyen fo­lyóiratban, mint az Űj Auro­ra, melyben „egy vidéki vi­lág nagyon őszinte szellemi akarata akar kifejeződni”. Béládi Miklós irodalomtör­ténész, a társadalmi szer­kesztőségi tanács tagja, mint Békés szülötte szólt az Űj Auroráról, és a folyóirat munkáját is ihlető tájról, mely számára is sokat a.dott. „Adta az otthon kedvessé­gét, kitűnő iskolákat, és az első irodalmi élményt egy Szabó Lőrinczet és Sinka Istvánt szerepeltető irodalmi esten. Emberi tartást adott, nevelést, és azt a tájhangu­latot, amelyet senki sem tud elfelejteni, aki ott élt.” Be­vezető, szép szavai után a folyóiratot értékelte. „Bizta­tó, hogy az Űj Aurora bizo­nyítja, egyre inkább a ma­gyar irodalom részévé tud válni, és kiemelkedik a vidé- kiségből.” A házigazda az est első részében — miköz­ben Csernus Mariann, Fodor Tamás, Mécs Károly és Szi­lágyi Tibor a folyóirat szer­zőinek műveiből olvastak fel — még szót adott Petőcz Ká­rolynak, aki a Kner-hagyo- mányokon alapuló műszaki szerkesztés néhány műhely­titkába avatta be az est ven­dégeit. Szünet után Vojtech Kond- rót szlovák költő, magyar költők műfordítója beszélt a „híd” koncepció kialakulásá­ról, és megvalósulásáról köz­vetlen hangon, nagy figyelem közepette. „Ügy van ez töb­bek között — mondotta —, hogy Filadelfi Mihály verset ír Pozsonyban magyarul, én azt Csabán lefordítom szlo­vákra; vagy úgy, hogy ő ír rólunk itt, én pedig bemuta­tom nálunk Békéscsabát, a vidéket, és elámuldozhatom: milyen egyformák a tanyák itt is, ott is..Fehér Ferenc a jugoszláviai magyar iroda­lomról és a kapcsolatok fej­lődéséről adott számot. „Ne­kem személyes élmény az Űj Aurora, bár egy jó folyóirat­ról nem kell bókokat mon­dani, különösen, ha az ilyen szép is.” Kiss Anna következett.. A Gyulán született, Zsadány- ban nevelkedett, Orosházán érettségizett költő. Vallomá- sos erejű szavaiból álljon itt néhány tiszta, szép mondat: „Ezek a helyek nem a tér­képen vannak, hanem a szí­vemben, sosem is takargat­tam. Békési öreg emberek te­reltek a jóra ... Még a kí­vülállás is rettenetes oda tar­tozás.” A szünet utáni beszélgeté­seket szintén versek, novel­lák színesítették, és amikor már közelesen éjszaka 10 óra lett, taps, ünneplés köszön­tötte az Űj Aurorát, szer­kesztőit, szerzőit és a közre­működő színművészeket. A záróaktus a rádióé volt: „Vendégünk az Űj Aurora. Irodalmi estet közvetítettünk a Kossuth-klubból...” * * * Irodalmi és művészeti fo­lyóiratunk több alkalommal szerepelt már a rádió irodal­mi mellékletében, a Gondo­latban. önálló budapesti be­mutatkozása sikeres útjának kiemelkedő és emlékezetes stációja. Akik ott voltak, és akik majd meghallgatják a rádióközvetítést, bizonyos, hogy ugyanezt mondják. Sass Ervin Újabb képek és dokumentumok a felszabadulás időszakából Megjelent a Békési Élet ez évi első száma Felszabadulásunk 25. és 30. évfordulója alkalmából a Békés megyében megje­lent helytörténeti kiadvá­nyok sorra bemutatták azo­kat a fényképfelvételeket, melyek megidézték a nagy történelmi esemény egy-egy pillanatát. Azóta újabbak kerültek elő, és most, a harmincötödik évfordulón a Békési Élet ez évi első szá­ma vállalkozott arra, hogy bemutatja ezeket. Tizenhat fotográfiáról és igazolvány­reprodukcióról van szó, me­lyek ezúttal is értékes ada­lékok a felszabadulás- ese­ménytörténetéhez. A továb­biakban Korom Mihály cik­ke az Ideiglenes Nemzetgyű­lés Békés megyei küldöttei­nek megválasztására emlé­kezik, aláhúzva, hogy „a megye 1944 végén ugyanúgy élenjáróan kivette részét az országmentő, új, a népi ha­talom megalkotásából is, mint ahogy élen járt e te­rület a helyi népi-forradal­mi mozgalmak kialakításá­ban és az új élet megterem­tésében”. Hasonló időszak jelentős tényeit idézi meg Sipos Levente tanulmánya, mely a nemzeti bizottságok és az önkormányzati testüle­tek összetételét elemzi 1944 és 48 között. A Békési Élet új számá­ban jelentették meg Elek László írását Békés megye háromnegyed évszázadának kultúrtörténetéről és dr. Sonkoly Kálmán tanulmá­nyát, mely dr. Réthy Pál (1809—1896) szerepét világít­ja meg Békéscsaba egész­ségügyi szervezetének kiala­kításában. Az ez évi első szám to­vábbi rovatai is hasznos ol­vasnivalót ígérnek az érdek­lődőknek. Dr. Grin Igor Gonda István gyulai kiállí­tásához fűz gondolatokat, G. Vass ' István pedig Linder Lászlónál, az egykori jami- nai evangélikus lelkésznél, néprajzi gyűjtőnél tett láto­gatásáról számol be élveze­tes stílusban. Különösen a zenerajongó­kat és a kórusmozgalom tör­ténete iránt érdeklődőket elégíti ki a Tények, doku­mentumok, emlékek rovat három írása, G. Vass István cikke a két világháború kö­zötti békéscsabai kórusmoz­galom és Kodály Zoltán kapcsolatáról, Linder László írása Kodály békéscsabai lá­togatásairól és Karsai Ervin —Rostás-Farkas György munkája, melyben a Békés megyei cigánydalok egy ré­szét ismertetik. A Szemle rovat több, új könyvről, köz­ség- és várostörténetről szá­mol be, és ugyancsak ebben a számban láthatjuk Balogh Ferenc képsorozatát Doboz nagyközségről. Nagyon szép a borító harmadik és negye­dik oldalán Farkas András- né nagybánhegyesi pingáló- asszony két falfestésrészleté­nek színes bemutatása. (sass) Hézagpótló zenemüvek Hézagpótló művet vehet­nek kézbe az idei ünnepi könyvhéten a folklórkincs iránt érdeklődők: a Zene­műkiadó Magyar néptánc­hagyományok című tanul­mánykötete első ízben ad szé­les áttekintést népi kultú­ránk e fontos területéről. A magyar folklórról .alko­tott képet gazdagítja Var- gyas Lajosnak A magyarság népzenéje című munkája, amelyben a Bartók és Ko­dály hagyományait követő zenetudós félévszázados nép­dalkutatói tevékenységét összegzi. Az énekelt és a hangszeres népzene típusait, eredetét, vizsgálva számos új tudományos eredményről is beszámol. A Zeneműkiadó idei 50 kötete közü; a napokban került ,a boltokba az a gyűj­temény, amely a Fővárosi Tanács és a Liszt Társaság 1976-Os pályázatának díj­nyertes tanulmányait tartal­mazza. Liszt Ferenc magyar- országi kapcsolatait eddig is­meretlen dokumentumok se­gítségével dolgozták fel, itt­honi hangversenyei pedig a korabeli sajtóvisszhangok alapján elevenednek meg. A soron következő kiadvány Goldmark Károly önéletírá­sa: ebben a múlt századi ze­ne nagy alakja kortársairól. A zenei élet akkori esemé­nyeiről emlékezik. A napról napra sorozat új darabja Nádor Tamás Csajkovszkijt bemutató könyve lesz. Még az első félévben napvilágot lát Az elektronikus zene cí­mű kötet is. Népoktatás — 350 éve Az egyetemes pedagógiai tudomány egyik legnagyobb képviselője a 350 éve meg­halt cseh J,an Amos Come- nius. Tudománytörténeti je­lentőségét sokan Galileihez, Kopernikuszhoz, Baconhoz, és Descartes-hez hasonlít­ják. Születésének helye máig sem ismert pontosan, a morvaországi Nivnicén, Komnán vagy Uhersky Brodban (Magyarbród) szü­letett. Nemrégiben derült rá fény, hogy apai ágon ma­gyar származású. A csalá­dot eredetileg Szegesnek hívták, és atyja csak akkor vette fel a Komensky nevet/ amikor Komnát elhagyva át­költöztek Magyarbródra. Életének fő törekvése, hogy az emberiséget boldo­gabb jövő felé irányítsa, Co- meniust a panszófia gondo­latához vezette. Ez a7. ő fel­fogásában azt az egységes, harmonikus, rendezett, közös elvi alapokon, közös alapfo­galmakon nyugvó művelődé­si anyagot jelentette, amely­nek mindenki által való is­merete lehetővé tenné az emberek nézeteiben az ellen­tétek megszűnését és ezzel a társadalmi egyenetlenségek kiküszöbölését. Comenius tehát az általános, a min­denkire kiterjedő népoktatás nagy úttörője az újkor kez­detén, amikor a művelődés­hez való jog csak a kiváltsá­gosok gyermekeit illette meg. Hányatott élete során Európa nagy részét bejárta, mindenütt kapcsolatot tart­va fenn kora legkiválóbb tu­A Gyulán működő Békés megyei Levéltár a megye és a város egyik legrégibb in­tézménye* mivel története 1732-ig vezethető vissza. Felállítása szoros összefüg­gésben van a megyei köz- igazgatás török hódoltság utáni újjászervezésével, amely 1715-ben történt. A levéltárban őrzött és törté­neti forrós értékű dokumen­tumanyag 1715 óta folyama­tosan gyarapodott, s ma már több mint 3 ezer irat­folyóméter anyaggal rendel­kezik. Az 1977-ben Békésen felavatott fióklevéltár sokat segített a gazdag iratanyag elhelyezésén, de nem ele­gendőt, hiszen a begyűjtés­re érett, de helyhiány miatt át nem vehető 1600 folyó­méter anyag még az iratter­melő intézményeknél, válla­latoknál van. — Milyen feldolgozó tevé­kenységet folytattak az el­múlt esztendőben? — kér­deztük dr. Szabó Ferenctől, az intézmény igazgatójától. — Amint arról már hír formájában tájékoztattuk az olvasókat, két esztendővel ezelőtt illetékességből a me- gyénkhez tartozó községek iratanyagait vettük át a Csongrád és a Hajdú-Bi- har megyei Levéltártól. A tavalyi esztendőben került sor a gazdag és értékes anya­gok rendezésére és feldolgo­zására. Egyebek között Csa- nádapáca értékes anyagát dolgoztuk fel 1828-tól 1950- ig, míg Kötegyán községét 1841-től, valamint -a meg­szűnt Reformátuskovácsháza iratanyagát. Munkánk gerin­cét a megyei, járási és vá­rosi anyagok rendezése ké­pezte. Tavaly kezdtük meg, és jelenleg is folyik a gyu­lai városi tanács megbízásá­ból a megye életében nagy szerepet játszott Ladics csa­lád irathagyatékának a ren­dezése és feldolgozása. — A levéltár hogyan vet­te ki részét a közművelődési munkából? — önálló kiállítást ren­deztünk Tarhoson a község alapításának negyedszázados évfordulóján. Ezenkívül Nagyszénáson és Magyar- bánhegyesen a helyi szer­vekkel egyetemben került dósaival. Utazásai közben Anglia, Svédország, majd Csehszlovákia után Magyar- országra is eljutott. 1650-ben került Sárospatakra, a Rá­kóczi család meghívására. Az a négy év, amelyet Sá­rospatakon töltött, mind gyakorlati pedagógiai, mind irodalmi tevékenységének fontos állomása. sor dokumentumkiállításra. A Tanácsköztársaság 60. év­fordulóján megrendezett me­gyei kiállítást gazdag anyag­gal segítettük. Számos isko­la látogatott el levéltárunk­ba, ahol történelemórát tar­tottunk, s megismertettük a tanulókkal anyagainkat. Ilyen alkalommal keresett fel bennünket a gyulai ro­mán és Erkel Gimnázium, valamint a békéscsabai Ró­zsa Ferenc és a békési Sze­gedi Kis István Gimnázium tanulóifjúsága. Fióklevéltá­runkat több szocialista bri­gád kereste fel, s érdeklődé­süknek megfelelő anyagot néztek meg. — Sok kiadvány megszü­letésében vettek részt a le­véltár dolgozói? — Értékes, gazdag esz­tendőt zártunk, mivel 22 ta­nulmány, illetve tudományos közlemény jelent meg a le­véltár dolgozóinak tollából. Kiemelkedik „A forradalmi munkásmozgalom Békés me­gyei harcosai” és a Szegha­lomról kiadott tanulmánykö­tetben való szerzői és szer­kesztői... közreműköd és. Részt vettünk a közép-békési cent­rumok fejlesztésével kapcso­latos tudományos kutatás­ban, amelyet az MTA Föld- razjtudományi Kutató Inté­zet Alföldi Csoportja szer­vezett. Az év folyamán há­rom nagyobb munka folyt, amelynek a termése a jövő­ben jelentkezik, mivel a Kner Nyomda országosan ki­emelkedő anyagáról szóló re­pertórium kiadásra vár. Je­lentősen előrehaladtak a Battonyáról és Békésről ké­szülő monográfiák munká­latai is. A gazdag forrás, anyagon kívül a levéltár csaknem 10 ezer kötetből álló szakkönyvtárát is nagy haszonnal forgatjuk, a ku­tatókkal egyetemben. — Hány kutató kereste fel a levéltárat? — Levéltárunkban élénk kutatómunka folyik. A 99 kutató 553 esetben végzett kutatómunkát, Gyulán 411, Békésen pedig 142 alkalom­mal. Kutatóink közül töb­ben szakdolgozatot és, dok­tori disszertációt készítettek, de számosán tudományos dolgozataikhoz gyűjtöttek Comeinus nevéhez fűződik az első olyan teljes iskola- rendszer tervének kidolgozá­sa is, amely századokra meg­határozta az oktatás tagoza­tait, a különféle iskolatípu­soknak a7. egyes életkorokhoz szabott egymásra épülését és lényegében a ma elfoga­dott iskolarendszerünknek is alapját képezi. anyagot. Rajtuk kívül — mivel igazgatási feladatot is ellátunk —, több száz ál­lampolgár keresett fel ben­nünket, hogy igazoljuk az elveszett személyi okmányuk hiányában másként nem bi­zonyítható szolgálati idejü­ket, egykori szakképzettsé­güket — fejezte be a be­szélgetést dr. Szabó Ferenc igazgató. o. M. Április 3—5. Amatőr színjátszó napok Békéscsabán Harmadik alkalommal rendezik meg április 3. és 5. között a békéscsabai amatőr színjátszó napok bemutató­sorozatát. A fesztiválnak ez alkalommal a Trefort utcai Építők Művelődési Háza ad otthont. Az ünnepélyes megnyitó, ra április 3-án, csütörtökön délután 2 órakor kerül sor; beszédet mond dr. Szeme- nyei Sándor, az MSZMP bé­késcsabai városi bizottságá­nak osztályvezetője. A há­rom napon tizennyolc együt­tes — Csongrád, Szolnok és Békés megye — lép színpad­ra. A tíz vendég mellett a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola diákszínpa­da, a csabai Manzárd Szín­pad, a szarvasi Vizuális Stú­dió, az endrődi Vadrózsa együttes, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium Irodalmi Színpada, a gyomai Katona József Színjátszó Csoport, a telekgerendási TESZI, vala­mint a mezőberényi Komé­dia Színpad mutatja be mű­sorát a közönségnek és a minősítő zsűrinek. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Meg­hívás egy gyilkos vacsorára, 6 órakor: Fedora, 8 órakor: Film­klub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 és 6 órakor: örült nők ketrece, 8 órakor: Milyen a világ? Békéscsabai Terv: A nő illata. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: Karrier, fél 8 órakor: Katasztrófa után. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A medvefókák szigetén, 3 és 7 órakor: Geng­szterek sofőrje. Orosházi Parti­zán : Gyorshajtás. A közművelődés és a kutatás szolgálatában áll a Békés megyei Levéltár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents