Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

1980, április 17., csütörtök o Javuló minőség, bővülő választék Tovább fejlődik a baromfiipar Csak Ecsegfalváo Targoncaambnlaneia Az emelővillás targoncák hidraulikus berendezéseinek szak­értője Hajdú János Európában Olaszország után nálunk fogyasztja a la­kosság a legtöbb baromfi­húst: 17,5 kilogramm az egy főre jutó évi mennyiség, eb­ből a könnyen emészthető, több más húsnál kedvezőbb étrendi hatású fehérjéből. Az igények nálunk és általában világszerte tovább növéked- nek a baromfi iránt, ami a korábbiaknál is nagyobb fel­adatokat ró a baromfiiparra és a mezőgazdasági üzemek­re. A feladatokról Tobak Ist­ván, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének ve­zérigazgatója nyilatkozott. — A hazai és a külföldi piac igényeinek kielégítésé­re idén az elmúlt évinél 20 ezer tonnával több baromfi feldolgozását, értékesítését tervezzük. Ez nemcsak a 14 A békéscsabai Népi Ellen­őrzési Bizottság 2 évvel ez­előtt vizsgálta meg az üzem- egészségügy és a szociális el­látás helyzetét a Pamuttex­tilművek mezőberényi gyá­rában, a Mezőberényi Építő­ipari Szövetkezetnél, a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezetnél és a Békéscsa­bai Építőipari Szövetkezet­nél. A népi ellenőrök' több szabálytalanságot és hiá­nyosságot állapítottak meg. A közelmúltban arra keres­tek választ, hogy az alap- vizsgálatkor tett javaslato­kat hogyan hajtották végre. Az alapvizsgálat óta első­sorban a két építőipari szö­vetkezetnél tapasztalható erőteljes fejlődés a munka- és az üzemegészségügy te­rén. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a két szövetkezet gazdasági és tár­sadalmi vezetése nagy gon­dot fordított a helytelen gya­korlat megszüntetésére. A A reggeli kávémat kortyol­gatom, a háziasszonyom me­sél: — Tudja azért adom ki albérletbe a kisszobát, hogy segíthessem a lányomat. Már megvettük a bútort, de még kell ez, az... A kisszoba 16 négyzetmé­ter, ketten lakunk benne 800—800 forintért. Több éve is, hogy rendszeresen van­nak itt albérlők. Tizennyolc éves ismerősömmel most mi vagyunk a soron, most mi fizetjük a bútort és az egyéb OTP-részleteket... ♦ Enyhén szólva tudathasa­dásos állapot ez. Az albérlő, az ágybérlő miközben meg­próbál spórolni, főbérlője hajlékát is gyarapítja. Senki sem önszántából, hanem kényszerűségből teszi ezt. S ha hinni lehet a prognózi­soknak, még jó ideig, évti­zedekig is eltart ez az ál­datlan állapot. Ne felejtsük el, hogy az 1960-ban meghirdetett 15 éves lakásépítési program végén, 1975-ben, meg kellett volna szűnnie a mennyiségi lakáshiánynak. Ezzel szem­ben az 1978. évi Statisztikai Évkönyv adatai szerint 413 ezer (!) lakásigénylőt tarta­nak nyilván. Vagyis óriási szakadék van a kereslet és a kínálat között. így semmi csodálkoznivaló nincs azon, feldolgozó üzemtől kíván az eddigieknél szervezettebb, magasabb technikai színvo­nalú munkát. Az is elsődle­ges kérdés, hogy partner me­zőgazdasági üzemeink több baromfit biztosítanak szá­munkra. Ennék ösztönzésére most első alkalommal olyan szerződéseket kötünk, ame­lyek biztosítják, hogy az ex­portbevételek nyereségéből a mezőgazdasági termelők is részesedjenek. Nem kis ösz- szegről van szó, hiszen tíz­millió dollárral nagyobb vé­telre számítunk az idén a tavalyinál. Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió: 64 ezer ton­nányi vágott baromfit szál­lítunk ebben az évben, 12 ezer tonnával többet, mint egy évvel korábban. A Szov­szabályzatokat módosították, s a következetes betartásuk­ra törekszenek. A Pamut­textilművek mezőberényi gyárában és a Csaba Sző­nyegszövőben is megtették a szükséges intézkedéseket. En­nek* ellenére a Csaba Sző­nyegszövő Szövetkezetben is­mét megállapították a népi ellenőrök, hogy a szociális létesítmények elhanyagolt állapotban vannak. A vizs­gált egységek az egészségre ártalmas munkaköröket nem tartják nyilván. A tapaszta­latok viszont azt igazolják, hogy előfordulnak az egész­séget károsító munkakörök is. Az utóbbi évben erre is figyelmet fordítottak. A Pa­muttextilművek mezőberé­nyi gyárában a KÖJÁL zaj­mérést végzett. Ezt követően különböző intézkedésekkel sikerült a zajszintet csökken­teni. A bordajavító műhely­ben az ártalmas gőzök elszí­vására egy berendezést he­lyeztek üzembe. hogy átláthatatlan, ingová­nyos terepre, dzsungelre ha­sonlít a mai lakáshelyzet. Egyre több a kiskapu — ért­hetően —, a zavarosban ha­lászni szeretők igen nagy örömére... ♦ Alkotmányunkban írva van, hogy minden jog és jö­vedelem forrása a munka. Tisztelem az alaptörvényt, és éppen ezért nem tudom nem észrevenni, hogyan játsszák ki azt, a társadalmilag elfo­gadott normák határain be­lül. Az állam havi 270 forin­tért adja bérbe háziasszo­nyomnak a lakást, melynek 16 négyzetméteréből ő 18 ezer 400 forintot kaszíroz évente... Mondhatni: legá­lisan ! A társadalmi szintű újra­elosztás egyik leglényege­sebb része ma, a lakáselosz­tás. Vagyoni különbségeket szüntet meg. vagy szül. Sok- szbr irreálisakat. ♦ K. Mihály feleségével, gyermekével és apjával — továbbiakban: nagyapa — élt közös háztartásban, a nagyapa tanácsi lakásában. Idővel építkezésbe fogtak. Emeletes házat húztak fel, három család is elfér ab­jetunió mellett Ausztria, Svájc, Franciaország, az NSZK és Olaszország a ma­gyar baromfiipar legnagyobb vásárlója. A nemzetközi és a hazai piac egyaránt a feldolgozás korszerűsítését, a minőség további javítását igényli. El­sősorban a fagyasztás mo­dernizálásában rejlenek le­hetőségek. Vállalatunk a különleges igények kielégítésére több újdonsággal jelentkezik az idén. Ezek közé tartozik a- baromfiból készült különféle felvágott: sonkaszalámi, mortadella és virsli. Ez utóbbit a hernádi termelő- szövetkezet üzemében már gyártják. A többi újdonság előállításához új gépeket sze­rez be folyamatosan az ipar. A népi ellenőrök megvizs­gálták' a táppénzes napok alakulását is. Az adatok ar­ról tanúskodnak, hogy az előző évekhez képest külö­nösen a Csaba Szőnyegszö­vőben és a Mezőberényi Épí­tőipari Szövetkezetben nagy volt az emelkedés. A táppén­zes napok számát a nagy­részt nőket foglalkoztató könnyűipari egységnél a gyermekápolási táppénz tet­te ki. A betegek ellenőrzésé­re nem fordítanak kellő súlyt. A táppénz megvoná­sára csak a Pamuttextilmű­vek mezőberényi gyárában került sor két esetben. Az üzemi balesetek miatt kieső napok száma, különösen a Békéscsabai Építőipari Szö­vetkezetnél számottevő. A Pamuttextilművek mezőbe­rényi gyárában viszont a múlt évben, az előző évhez képest a balesetek száma csaknem a felére csökkent. —di— bán. Három éve beköltöztek az új hajlékba. Csak félig volt ugyan kész, de már azért lakható volt. A nagy­apa tanácsi lakását kiadták albérletbe. A kétszoba-kony- hás lakrészben négyen, a szo- ba-konyhásban ketten lak­nak azóta rendszeresen. Az albérlők havi 5 ezer forintot fizetnek (plusz a rezsi, ter­mészetesen). K. Mihály ed­digi jövedelme az albérlők­ből, potom 180 ezer forint. És most tessenek figyelni! A tanácsi bérleményt legkésőbb 1983-ban szanálják majd. Az érvényben levő rendelkezé­sek értelmében kártalanítás­ként kapnak két összkom­fortos lakást. (Erre lehetősé­gük van, mivel a szoba- konyhás hajlékba a nagy­apa, a másikba K. Mihály és neje van állandó lakosnak bejelentve.) A család most azért fo­hászkodik, hogy minél ké­sőbb „zárják be” az arany­bányájukat. Még legalább három évig ettől nem kell tartaniuk. így további 180— 200 ezer forint üti még a markukat. Az elaggot ház annyit fialt tehát eddig, hogy az újnak a fele már ingyen van! S mi lesz a sza­nálás után? Ezt már K. Mi- hálytól tudom. Nem véletle­nül épített három családnak is otthont adó házat. Igen, a két összkomfortos tanácsi la­kást is kiadja albérletbe, ad­dig míg az új hajlékuk teljes árát be nem hozza. így lesz havi 320 forint bérleti díjból, két egymástól független lakás és egy ka­csalábon forgó palota. És mindez törvényesen! (Hacsak nem számítjuk ide az ér­A statisztikai adatok sze­rint országosan több mint 800 ezer ember foglalkozik napjainkban anyagmozgatás­sal. Számuk magas, ám jóval kevesebb, mint másfél évtizeddel ezelőtt volt. A ra­kodás gépesítésével, az anyagmozgató és emelővillás targoncák mind szélesebb körben való elterjedésével minőségi változásoknak le­hettünk és lehetünk tanúi: a nehéz fizikai munkában gé­pek váltják fel az embert. Az anyagmozgató gépek körébe tartozik' a ma már szinte nélkülözhetetlen eme­lővillás targoncák családja. Számuk csak megyénkben több mint ezerre tehető. Sajnos, egyre több a kény- szerűségből álló targonca is. vényben levő albérleti tör­vényt, ami azonban túlhala­dott, a lakáskereslet és -kí­nálat egyensúlyának meg­bomlása miatt.) K. Mihály ezzel a húzás­sal alighanem unokái, déd­unokái jövőjét is megalapoz­ta. ♦ A lakáshiány az említett és a hozzá hasonló seregnyi manipulációra is lehetőséget nyújt. Működik az automati­kus piaci mechanizmus. Emlékszem, 10—15 éve még közszájon forgott a kérdés: van kocsid? S ma a huszon- és harmincéveseknek, nem ritkán még a harmadik ik- szen túliaknak is első kérdé­sük egymáshoz: van laká­sod? A lakás, a nyugodt otthon, a pihenés, a regenerálódás, az alkotás színtere, az élet- feltétel egyik nélkülözhetet­len tartozéka tehát, egyrészt életcéllá vált (a hajlék nél­külieknek), másrészt munka nélküli jövedelemforrás is (a lakástulajdonosoknak, már akik élnek vele). Természetesen hiba lenne fő- és albérlők csoportjára osztani a társadalmat. Pusz­tán csak (?!) arról van szó, hogy a jelenlegi lakáshely­zetben a tulajdonosi minő­ség egyben vagyoni megosz­tottságot is jelent. Furcsa paradoxon, hogy ez anyagilag differenciálja a társadalmat, és tovább nö­velheti a lakáshiányt is. Horváth István A megyei szállítási bizottság már többször foglalkozott a javítás, az alkatrészellátás kérdésével. Legutóbbi, feb­ruár 22-i ülésén tájékozta­tásként hangzott el, hogy megyénk' 26 nagyvállalatá­nál 550 Diesel- és elektromos üzemelési targonca 10 or­szágból származik, és 58 tí­pusból tevődik össze. Az elektromos üzemelésű tar­goncák javítása különösen nagy gond, a pótalkatrész­szel való ellátásuk nehézkes. Békés megye nem nagy, de ahhoz elég terjedelmes, hogy egy-egy fontos, ha úgy tetszik keresett javítást, szol­gáltatást végző szövetkezet vagy tsz-melléküzemág sze­rényen meghúzódjék a me­gye valamelyik szegletében. Ilyen az ecsegfalvi Egyetér­tés Tsz melléküzemága is, amely elektromos üzemelésű targoncák javítását vállalja. — Az elmúlt években a tsz-szövetség foglalkozott a kedvezőtlen adottságú tsz- ek helyzetével, s olyan mel­léküzemágakat javasoltak', melyek a kis szövetkezetek­nek megfelelnének. Több jól menő melléküzemágat üzemeltető közös gazdaságba látogattunk el, hogy felve­gyük a kapcsolatot — kezdi Ágfalvi János tsz-elnök. — Ajánlottak nekünk ládagyár­tást, fémforgácsolást és mű­anyagöntést. Felszereltség és szakmai felkészültség hí­ján ezeket nem tudtuk el­vállalni. Ezután kezdtünk tárgyalásba a vecsési Feri­hegy Tsz-szel, ahol több éve emelővillás targoncákat ja­vítanak'. Megvizsgáltuk le­hetőségeinket, majd fel­vettük a kapcsolatot. Jó fel­készültségű, elektromosszak­mával rendelkező szerelőink vannak, az alkatrészellátás­ról pedig a partnerszövetke­zet gondoskodik'. * * * A közös gazdaság gép­műhelyeiből alakították ki a kis javítóműhelyt. Erre az évre eddig 100 emelővillás targonca javítására kötöttek szerződést, megyén kívüli megrendelőkkel. — Állandóan öt szakem­ber dolgozik' a targoncák ja­vításán. Téli időszakban, amikor a szántóföldi munká­kat befejeztük, két vagy több szakmás traktorosain­kat is a melléküzemágban foglalkoztatjuk. Olyankor a mostani létszám 4—5-szörö- se dolgozik itt — sorolja Kiss István a gépesítési ága­zatvezető. — Célunk, hogy stabil keresettel, szakembe­reinknek állandó és minél magasabb színvonalú mun­kát adjunk, az eljáró szak­embereket itthon tartsuk', s téli hónapokban a látszat­munkát hasznos tevékeny­séggel váltsuk fel. Becsüle­tes, tisztességes munkával szép nyereséget érünk el, s ez valamennyiünk szá­mára előnyös. * * * A szerelőcsarnokban Fü­lek! Elek, gépjármű-villamos- sági műszerész egy bolgár gyártmányú targoncával bajlódik. A meghajtómotor forgórésze zárlatos. — Az elektromosság vi­lágéletemben érdekelt. A mostani munkám nem sab­lonos. Húsz éve dolgozom a tsz-ben/s egy éve a tar­goncajavító részlegnél. Per­sze ahhoz, hogy jól felsze­relt műhelyünk legyen, kell még néhány műszer. Aztán szükségünk lenne egy-két 80 voltos akkumulátorra is, amit sehol rém tudunk be­szerezni. Most ezt hét, sorba kötött akkuval helyettesítjük — s invitál, hogy nézzem meg. — Egyébként éppen pakolófélben vagyunk: na­gyobb, tágasabb műhelybe költözünk. — Mi változott munkájá­ban az utóbbi esztendőben? — Sok dolog! Minden egyes targonca újabb és újabb feladat elé állít. Mondhat­nám azt is, hogy színvonala­sabban dolgozunk, mint ko­rábban. Mindez a fizeté­sünkön is érződik, én ha­vonta átlagosan ezer forint­tal keresek' többet, mint ko­rábban. Eddig egyetlen egy reklamáció sem érkezett munkánkra. * * * A téli foglalkoztatás kér­dése sem mellékes. A trakto­rosok közül jó néhányan az elmúlt hónapokban a tar­„Minden egyes targonca újabb feladat elé állít” — vallja Füleki Elek goncajavító műhelyben dol­goztak. Közülük' az egyik legügyesebbnek tartják Kis Gyula traktorost. — Túlzás, hogy én lennék a legügyesebb — szerényke­dik a nyurga, 40 év köíüli férfi. — Igyekszem tisztes­ségesen dolgozni. Jóllehet csúnya, olajos munka, de itthon vagyok. — Elment volna máshova dolgozni? — Megfordult a fejemben. De ha folyamatos munkát adnak, minek’ vándoroljak? Jóllehet 7—800 forinttal töb­bet keresnék, de az utazga­tással naponta eltöltenék 3-4 órát. Otthon inkább tar­tok 3-4 kocát, s egy-két hí­zót, melynek haszna meg­toldja a fizetést. * * * Egyéves múlt áll a tsz melléküzemága mögött. Tisz­tességes, jó minőségű mun­kával igyekeznek' eleget tenni szerződéses kötelezett­ségüknek, megteremteni ma még nem levő hírnevüket. Saját hasznukon túl viszont a vállalatoknak és a népgaz­daságnak ,is hasznot hoznak az alkatrészek hiánya miatt álló, s korábban javíthatat­lannak vélt emelővillás tar­goncák újbóli, mielőbbi szol- bálatba állításával. Szekeres András Üzemegészségügy, szociális ellátás A lakás aranybánya?

Next

/
Thumbnails
Contents