Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-16 / 88. szám
1980. április 16., szerda Számvetés az agráripari egyesülésnél Tegnap, április 15-én délelőtt a Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási központjában tanácsülést' tartott a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés. Az ülésen értékelték az egyesülés taggazdaságainak elmúlt évi gazdálkodását, elfogadták az 1979-es mérlegbeszámolót, valamint a BAGE idei gazdasági és pénzügyi tervét. Az ellenőrző bizottság jelentését követően az agráripari egyesülés testületéinek ez évi munkatervét is megvitatták. A BAGE vállalatainak elmúlt esztendei gazdálkodásáról szóló jelentés megállapítja, hogy az eredményességet alapvetően két tényező befolyásolta 1979-ben. Kedvezőtlenül hatott a mezőgazdasági termelésben a hozamok alakulására az év elejének ismert szélsőséges időjárása, a másik tényező pedig a közgazdasági feltételek szigorodása, nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari feldolgozó üzemektől is a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt. összességében tehát az állapítható meg, hogy miközben a BAGE a megelőző esztendei 9,4 százalékos növekedéssel szemben most csak 3,3 százalékkal bővítette termelését, addig költségei ennél gyorsabban emelkedtek, így a jövedelmezőség tetemesen csökkent. Három erőforrás A termelés három fontos erőforrását vizsgálva az derül ki, hogy a 74 ezer 700 hektár közösen művelt mezőgazdasági területen valamelyest csökkent a szántó, ezzel szemben a rét- és legelőterületek nagysága alaposan megnőtt. Az egyesüléshez tartozó ipari- és mező- gazdasági üzemekben dolgozók száma — megszakítva a megszokott folyamatot — csaknem 200-zai növekedett — foglalkoztatottságuk színvonala azonban nem változott. Végül a beruházásokról annyi mondható el, hogy azok egyfelől kisebb mérvűek voltak az 1978-asnál, s túlnyomórészt pótló jellegük folytán nem bővítették a termelő alapokat. Ismert, hogy a békéscsabai környéki mezőgazdasági és ipari üzemek négyes célból egyesítették erőiket. Feladatuk többek között a vetőmag- és szemestermény-ter- melés fejlesztése. A 16 mezőgazdasági üzem tavaly több mint 10 és fél ezer hektáron termesztett hibrid kukoricát, cukorrépamagot, kalászost, illetve egyéb növények szaporítóanyagát. A felsoroltak közűi legfigyelemreméltóbb eredményt a hibridkukorica-termesztésben értek el, amit segített a hibridüzemi fejlesztések befejezése, illetve a KITE vetőmagtermesztési szaktanács- adása. A növénytermelésben is főleg a kukoricatermesztéssel jeleskedtek a gazdaságok, de a tél végi fagyok miatt kiszántott repcét felváltó, illetve a cukorrépa-termesztés alól felszabadított területekre került napraforgó is szép eredményeket hozott. A vetőmag, és szemester- mény-termelés mellett sokat fejlődött az egyesülésben a szántóföldi zöldségtermesztés. ebben a szakosodási folyamat tovább haladt, egyszerűsödött a vetésszerkezet, s a tangazdaságok tavaly már több mint, 4600 hektárt engedtek át ennek az ágazatnak. Elsősorban a zöldborsó- és zöldbabtermesztés javára Négy feladat Nem kis feladatot vállalt magára a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés a tej- és hústermelésben sem. Amennyiben ehhez a kettőhöz társítjuk ,a zöldségtermelést is, világos, hogy a BAGE-nak igen nagy szerepe van, s lesz egyre inkább a megyeszékhely, a megyeszékhely közelségében települt városok és községek ellátásában. A taggazdaságokban tartott hét és fél ezer tehén, 1979-ben éves átlagban, egyedenként 4005 liter tejet adott, vágóállatot pedig az üzemek csaknem 21 tonnát értékesítettek. Utóbbinál érdemes megemlíteni, hogy a hústermelő ágazat halhústermeléssel is kiegészült, minekutána a Bihar- ugrai Állami Gazdaságot a Hidasháti Állami Gazdasághoz kapcsolták. Az elképzeléseknek megfelelően alakult az elmúlt esztendőben is az egyesülés mezőgazdasági üzemeiben előállított termékek feldolgozása. A konzervgyár 36 százalékkal több nyersanyagot vásárolt föl, mint egy évvel korábban, különösen igaz ez a paradicsomra, a zöldbabra és a zöldpaprikára. A taggazdaságok 44,2 százalékát szállították 1979-ben az alap, anyagnak, úgy, hogy ők termelték meg a feldolgozott zöldborsó kétharmadát, a zöldbab 58 százalékát és a zöldpaprika felét. A hűtőház terveinek teljesítését a sárgarépa rossz termése lehetetlenítette, sajnos a taggazdaságok hozzájárulása a gyár nyersanyag- ellátáshoz ezen kívül is csökkent A zöldborsó az egyetlen növény, amellyel az egyesülés gazdaságai látják el a gyárat. Ezek az üzemek adták a zöldbab 60 százalékát is, a többi nyers,anyag megtermelésében azonban nem játszanak számottevő szerepet. összességében a gyár szükségleteinek csak 40 százalékát adták tavaly ,az egy évvel korábbi 51 százalékkal szemben. Ezek ellenére is kedvező, hogy a hűtőház tovább tudta növelni tőkés kiviteleinek részarányát. Adós maradt előirányzatainak teljesítésében a ZÖLDÉRT Vállalat, amely az elmúlt esztendőben csak az 1978-as felvásárlás 57 százalékát tudta produkálni. Csökkent a burgonya- és zöldségfelvásárlás, mindössze a zöldpaprika és ,a paradicsom átvett mennyiségét tudták növelni. Mindezekből következik, hogy a vállalat belföldi és külföldi értékesítése egyaránt csökkent. A húsüzem jelentős szerkezet- változtatást hajtott végre a vizsgált időszakban, csökkentve a félsertés- és nyers- hús-értékesítést, a magasabb fokon feldolgozott termékek javára. Öt üzemben Az árutermelését fokozó háztáji gazdaság eredményeit is figyelembe véve az tűnik ki, hogy a BAGE taggazdaságainak 1979. évi gazdálkodása, pénzügyi helyzete, kedvezőbben alakult, mint hogy a termelési költségek 1978-ban. Azzal egy időben, növekedése általában meghaladta a termelési érték növekedését, az egyesülés üzemeiben és ,az 1978-ashoz képest csökkent az 1979. évi nyereség, kisebbedéit a hitelek állománya, különösen az eredményességet hosszabb távon is befolyásoló állóeszközhitelek összege. Joggal állapíthatta meg tehát a BAGE tanácsa, tegnapi ülésén, hogy a taggazdaságok többsége a megváltozott gazdasági környezetben is eredményesen termel, ami akkor is így van, ha a gazdaságok egy kisebb köre adottságaihoz és társaihoz képest kisebb teljesítményt mutatott fel, s a megnövekedett követelményeknek csak részben tudott eleget tenni. Az igazgatóságnak éppen ezért jelölte egyik fontos feladatául a tegnapi tanácsülés, hogy ezekben az üzemekben — a békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben, a gyulai Lenin Tsz- ben, a gyulai Köröstáj Tsz- ben, a Gyulai SERKÖV-nél és a ZÖLDÉRT Vállalatnál — részleteiben vizsgálja, s tárja fel a továbblépés lehetőségeit. Kőváry E. Péter Tavaszi helyzetkép a földekről Kemesítési siker Hektáronként 50 tonna burgonya Két új burgonyafajtát állított elő Sárvári István tudományos kutató, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem munkatársa. Mindkettő előzetes elismerést kapott. A hazai körülmények között gazdaságosan és biztonságosan termeszthető, magas fehérjetartalmú, a vírusos betegségeknek ellenálló sárga, és a magyar fogyasztók által különösen kedvelt rózsa fajta hektáronkénti terméshozama üzemi termesztésben megközelíti az 50 tonnát. Az egyetemmel szorosan együttműködő SoHa a varjú el tud bújni György napján a búzában, akkor az idén jó termésünk lesz, mondják az öregek. Békés megye mezőgazdasági szakemberei az idén nagyon remélik, hogy teljesül ez a sok-sok megfigyelésen alapuló mondás, annál is inkább, mert a megye mezőgazdasága előtt az utóbbi évek legnagyobb növénytermesztési feladata áll. Különösen fontos, hogyan alakul majd a búzatermésünk, hiszen népgazdasági érdek, a gabona kedvező világpiaci árfekvését kihasználni.' A márciusi jelentések szerint az idén mintegy 128 ezer hektár búzatábla a megyénkben, s ez a terület 19 hektárral több, mint tavaly. A kelés biztatónak mondható, 64 százaléka jó, 24 közepes és 8 kielégítő minőségű. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben az évben csupán 800 hektáron pusztult ki a búza, és kétezer hektárt kellett felülvetni árpával. A műtrágyázását a napokban fejezik be. Kukoricát tavaly 114 ezer 700 hektárról takarítottak be, az idén 116 ezer 740 hektáros lesz a vetésterület. Ez a növekedés annak ellenére áll elő, hogy 33 helyett 25 gazdaság kapta meg a jogot a MÉM-től hibridkukoricatermesztésre, s ez területben 1900 hektáros csökkenést jelent. A napraforgó elmúlt évi 28 ezer 850 hektáros területét a termelők 33 ezerre kívánják az idén növelni. Ez tulajdonképpen a kukorica rovására történne, ami nem kedvező. Éppen ezért a napraforgó kedvező árát csak azok a gazdaságok kapják meg, amelyeknek szerződésük van e növényi kultúra termesztésére. A vegyszeres előkészítés már folyik a földeken, ha az idő engedi, a napokban beindul a vetés, érdemes tehát a napraforgót szerződés nélkül termelő gazdaságoknak mérlegre tenni döntésüket. A cukorrépa területe az ipar igényeinek megfelelően alakul. A két cukorgyár által leszerződött 13 ezer 700 hektáros terület 75 százalékán befejeződött a vetés, sőt már azokban a gazdaságokban, ahol a csapadékos időjárás előtt került földbe a vetőmag, már ki is kelt a cukorrépa. A rizst megyénkben 5770 hektáron termesztik az idén, a tavalyihoz képest 400 hektárral kisebb ez a terület, de a csökkenés még így is mérsékeltebb ütemű, mint országosan. A termelőszövetkezetek az idén 15—20 százalékkal kevesebb műtrágyára jelentették be igényüket, mint a sokéves átlag, s ez a szakemberek szerint nem indokolt, főleg a kiemelt növénytermesztési feladatok mellett nem.' A termelőszövetkezetek szakmai, műszaki és pénzügyi okokra hivatkoznak. Az AGROKER jelentése szerint tavaszi használatú gépekből az idén 80 millió forinttal nagyobb értékű készlet áll a gazdaságok rendelkezésére, alkatrész-utánpótlásról is igyekeznek időben gondoskodni. A mezőgazdaság feladata az idén nagyon nagy, s hogy ezt teljesíteni tudja, ahhoz a termelést kiszolgáló egységekhez is alkalmazkodnia kell. mogy, Veszprém, Zala és Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági üzemekben a hét elején kezdték meg — a kutatók közreműködésével — az új típusú keszthelyi burgonyafajták ültetését. Ezt azonban még nem fogyasztásra termelik. Az egytemi kutatók számítása szerint idén nyáron már annyi burgonyát állítanak elő, hogy 1981 tavaszára ellátják az egész magyar mezőgazdaságot vetőburgonyával, s ezzel mentesítik a népgazdaságot a vetőgumóimporttól. A FORSZ békéscsabai 5. számú gyárában Seger-gyűrűket csomagolnak Fotó: Veress Erzsi A hunyai Hunyadi Tsz sertéstelepén a felújított sertésólak belső kiképzését, a battériák szerelését és készítését a telepen dolgozó szakemberek végzik Fotó: Veress Erzsi A gabonaipar szocialista brigádvezetőinek megyei tanácskozása Tizenkét és fél millió forint — terven felül Hagyomány, már a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatinál, hogy tavasszal tanácskozásra hívják össze a megye valamennyi szocialista brigádjának vezetőjét. A vállalat vezetői és a brigádvezetők megvitatják közös dolgaikat, értékelik az előző év eredményeit, és megbeszélik a további tennivalókat. Az . idei tanácskozáson Bordás Mihály igazgató tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondotta többek között: 1979-ben, a rendkívüli időjárás miatt búzából a tervezettnél kevesebbet sikerült felvásárolni. Ennek ellenére nemcsak hazai fogyasztásra, de exportra is jutott az acélos békési kenyérgabonából. Napraforgó-, szója-, cirok- és kukoricafelvásárlási tervüket azonban jóval túlteljesítették. Kukoricából rekord volt a termés, s több mint negyedmillió tonnát sikerült felvásárolni. Az össztevékenység — őrlés, hántolás, tápgyártás, csomagolás, granulálás — 473 400 tonna volt, ami az előző évhez viszonyítva 105 százalékos teljesítményt jelentett. Táptakarmányból a megye igényeit mennyiségre és minőségre messzemenően kielégítette a vállalat. Beruházásra megyeszerte több mint 72 millió forintot fordítottak. A vállalat szerelői sokat segítettek abban, hogy a különböző beruházások határidőre vagy korábban átadásra kerüljenek. Ebben szinte természetes, hogy mindig a szocialista brigádok jártak elöl jó példával. A szocialista brigádok kezdeményezésére a vállalat dolgozói terven, felül 9,6 millió forint gazdasági eredmény elérését vállalták, amit végül is 12 millió 536 ezer forintban realizáltak. A vállalt 20 920 társadalmi munkaóra helyett 30 817 órát teljesítettek. Nemcsak a saját környezetük szépítéséért, a munkahelyi körülmények javításáért dolgoztak nagy odaadással, hanem gyermek- intézmények fejlesztéséért, városok, falvak építéséért, szépítéséért is, amiért ez úton is köszönetét mondott az igazgató. Kiemelkedően jó munkát végzett 1979-ben a központi karbantartó üzem Vasas, a dévaványai rizshántoló Hántoló Szocialista Brigádja, amelyeket a szakma kiváló címre terjesztettek fel. Jól dolgozott többek között az orosházi malomüzem Petőfi, a központi karbantartó üzem összetartás és Haladás Szocialista Brigádja. Termelésben és társadalmi munkában egyaránt példamutató a teljesítményük, fegyelmezett, jó munkájukkal, a társadalmi együttélés szabályainak betartásával ugyancsak élen járnak. Sokat segítettek az anyagtakarékosságban és egyéb területen. Az új esztendőben ugyancsak a szocialista brigádok segítségére támaszkodik elsősorban a vállalat vezetősége. Fontos a minőség javítása, az export teljesítése. Táptakarmányból 16 200 tonnával kell többet gyártani mint az előző esztendőben. A szocialista brigádok 1980-ra, terven felül, 5,6 millió forint eredményjavítást vállaltak. A hozzászólásokból kiderült : a gabonaipar Békés megye minden területén alaposan felkészült az új esztendőre. A XII. pártkongresszus határozata értelmében helyt akarnak állni: a termelésben, a takarékosságban, a környezet szépítésében stb. Az eddigi eredmények azt mutatják: év végén ismét szép eredményekről adhatnak számot. A. R.