Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

1980. április 15., kedd Békéscsabai sikerek a József Attila szavalóversenyen Oktatási delegációval Zrenjaninban Az óvodák a jövőnek épülnek Befejeződött a József At­tila országos versmondóver­seny, amelyet a proletárköl­tő születésének 75. évfordu­lója tiszteletére hirdettek meg. A döntő résztvevői va­sárnap megkoszorúzták a költő Gát utcai szülőházát megjelölő emléktáblát, majd a budapesti művelődési köz­pontban ünnepélyes keretek között kihirdették a verseny eredményét. A döntőben a három kö­zépfokú iskolatípus — a gimnáziumok, a szakközép- iskolák és a szakmunkáskép­ző intézetek — 36—36 diák­ja, összesen 108 fiatal lé­pett dobogóra. Iskolatípuson­ként hatan-hatan kaptak 500 forintos könyvjutalmat és oklevelet, amelyet Köpf Lászlómé, a KISZ KB titkára nyújtott át. A szakmunkástanulók ver­senyében Bosznyai József, a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző, Domokos Lajos, a kaposvári 512. szá­mú Ipari Szakmunkásképző, Gácsér György, a budapesti 22. számú Szakmunkásképző, Harmati Erika, a debreceni kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző, Ko- recz Ferenc, a budapesti Bánki Donát Ipari Szakmun­kásképző, valamint Kránicz Ildikó, a simontornyai 518. számú Ipari Szakmunkás- képző Iskola diákja vehette át a jutalmat. A szakközépiskolások kate­góriájában Korány Zsuzsa, a miskolci Kossuth Szakközép- iskola, Majlik Erzsébet, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépis­kola, Oláh Sára, a debreceni Kodály Zoltán Szakközépis­kola, Sztarenki Pál, a békés­csabai nyomdaipari szakkö­zépiskola, Sturz Attila, az esztergomi Bottyán János Szakközépiskola, valamint Szelinger Tamás, a buda­pesti Soós István Szakközép- iskola tanulója szerepelt a legjobban. A gimnazisták közül Ba­logh József, a békéscsabai Rózsa Ferenc, Forray M. An­tónia, a székesfehérvári Vas­vári Pál, Jónás Judit, a bu­dapesti Szinyei Merse Pál, Kőszegi Ákos, a budapesti Budai Nagy Antal, Szilágyi László Zoltán, a pécsi Nagy Lajos, valamint Zsíros Ág­nes, a budapesti József At­tila Gimnázium tanulója ke­rült a legjobb hat közé. Az ünnepségen Hanga Má­ria oktatási miniszterhelyet­tes köszöntötte a versenyző­ket. Békéscsaba testvérvárosa a jugoszláviai Zrenjanin. Nemrégiben 8 tagú oktatási delegációval jártunk a. 80 ezer lakosú városban és kör­nyékén. Tanulni, tapasztal­ni, hasznosítható gyakorlatot gyűjteni .utaztunk vendéglá­tóinkhoz. Egy város jelene érthetet­len történelmének ismerete nélkül. A tőlünk alig több, mint budapestnyi távolságra fekvő település a múltban számos megrázkódtatáson esett át. A történelmi kor­szakok változása újabb és újabb nemzetiségek megjele­nésével hagyott nyomot a vidék etnikai képén. Leg­először 1326-ban Becskerek néven említik a várost, amely a XIV. század végén Torontál megyeszékhelye lett. Uralkodott felette szerb despota, török pasa és oszt­rák császár. Telepítettek az itt élő magyarokhoz újabba­kat, majd szerbeket, néme­teket, franciákat, spanyolo­kat és olaszokat is. Ma már a 25-féle nemzetiségből a legnagyobb számú a szerb, ,a magyar, a román és a szlo­vák anyanyelvű. Gazdasága ,a XVIII. század derekán fejlődött; az élelmiszeripar, a sörgyártás, a malomipar, a cukorgyártás tekint vissza a legrégebbi * hagyományok­ra, majd az előzőeket utolér­te az építő-, a vegyi, a tex­til. és a fémipar is. A város munkásmozgalmi múltja je­lentős, emlékét szeretettel és büszkén őrzik mai lakói. A felszabadulás után alakult ki a közigazgatás jelenlegi rendszere. Zrenjanin közsé­get maga a város, s a kör­nyező 22 falu alkotja, így lett ez a terület a Vajdaság legnagyobb kiterjedésű köz­sége. A város ma már Kö- zép-Bánát gazdasági, közie-, kedési, oktatási és művelő­dési központja. * * * A jugoszláv oldalon a horgosi határállomáson vár­tak bennünket barátaink. Szédületes tempóban vezet­tek kanyargós útjaikon Zrenjanin felé, majd át a városon, &z écskai kastélyba.' A XIX. század elején épült kastélyban művésztelep, ki­állítási szalon, halkülönle­gességeiről híres éttérem működik. Itt üdvözölte cso­portunkat az Általános Ne­velési és Oktatási önigazga­tási Érdekközösség titkára: Ljubisa Ruszovac. Bevezető mondatai igencsak felkeltet­ték érdeklődésünket: hogyan élnek a zrenjanini óvodások, milyen körülmények között tanul a 14 ezer általános is­kolás, a négy középiskola 4 ezer 200 diákja, a város 2 ezer főiskolása és egyete­mistája? Nem vártunk so­káig, hiszen alkalmazkod­nunk kellett vendéglátóink iramához. A „Vladimir Ro- lovics” óvodába látogatot­tunk először. A város szélén jórészt újonnan épült csalá­di házak fogják közre az 1978-ban átadott óvodát. A színes külső felületű épület­ben hatalmas, tág terek, nagy csoportszobák fogad­ják a gyerekeket A faltól falig szőnyegborítás a fala­kon folytatódik. A szilvakék színűre burkolt termekben piros, sárga, halványzöld bú­torok, mindegyig több célt szolgálva. Az egyik épületszámyban bölcsőde van, a másikban pedig óvoda (ide csak dél­előtt járnak a gyermekek, és ők otthonról hozzák az élelmet), és napközi (itt gondoskodnak az óvodások egész napos foglalkoztatásá­ról és étkezéséről). Sokat beszélgettünk az óvoda, böl­csőde vezetőivel, amíg vilá­gossá vált előttünk nevelési rendszerük. Oktatási prog­ramjukban nagy jelentőségű az iskolaelőkészítő munka. Az oktatási tervet az általá­nos iskolai tantervvel össz­hangban készíti el a vajda­sági Oktatási és Pedagógiai Intézet. Főiskolát végzett óvónők foglalkoznak a gye­rekekkel anyanyelvükön; szerbül, magyarul, szlová­kul vagy éppen románul. Pe­dagógiai. szakon képesített egyetemi diplomások segítik egy-egy óvoda szakmai munkáját. Minden jelentke­zőt fe] tudnak venni, s a csoportok létszáma általá­ban 15. Természetesen a felvételt kérők jóvai keve­sebben vannak, mint ná­lunk. Kevesebb a gyerek is, családonként egy, legfeljebb kettő, s az édesanyák több­sége nem dolgozik. A dolgo­zó anyák kisgyermekük 8 hónapos koráig kapnak fi­zetéses szabadságot, majd bölcsődében helyezik el a gyerekeket. Nagyon tetszett a7 ott lá­tott mindennapos gyakorlat; a megyei könyvtár autója rendszeres vendég az óvo­dákban. Náluk szerdán cse­rélik a köteteket, amit az­után haza is vihetnek. A bábszínházzal és a mozival szoros kapcsolatban áll az óvoda, alkalmanként vala­melyik üzem autóbuszával utaznak az előadásokra. Az óvónők rendszeres, önkéntes vállalás alapján járnak a kórházba a beteg gyerekek­hez, s itt foglalkoznak ve­lük, szórakoztatják őket. Nem ritka dolog az sem, hogy az óvoda és az iskola épül egybe, ezt láttuk a Dragiga Plavica nevű iskolá­ban. Ezekbe a csoportokba az iskola megkezdése előtt egy évvel járnak a gyere­kek. Az iskolai oktatás kö­rülményeiről, rendszeréről más írásban szólunk majd. * * * Egy-egy programot köve­tően, mi békéscsabaiak egy­mással nem tudtuk kicserél­ni véleményünket a látottak­ról. Hajtott az idő, a terve­zett programok sokasága. Visszagondolva a bölcsődei és óvodai nevelés, oktatás rendszerére: elveiben, felépí- tettségében sok a hasonló­ság a miénkhez: az iskola­előkészítő munka jelentősé­ge, ,a játékos foglalkoztatás, a képességek kibontakozta­tása. a módszerek alkalma­zása. A viszonyok mások. Persze, hogy Zrenjaninban sem minden óvoda új és korszerű. De a felvételeknél sem ostromolják annyian az óvónőket, mint nálunk. A kevésbé zsúfolt csoportok­ban jobban megvalósíthatók az oktatási, nevelési célkitű­zések. Ez utóbbiak kétségbe- vonhatatlanul érvényesülnek az óvodaépítésben, hiszen nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is építenek. Ezt pedig gazdasági adottsága­inkkal összhangban mi -is példaként átvehetnénk tő­lük. Bede Zsóka Egy kis előkelőség Jó néhány éve, 1972-ben készült az az angol filmvíg­játék, amelyet szombaton es­te 20 óra 5 perces kezdettel vetített a televízió. A törté­net, s annak feldolgozása nem volt se túl jó, se túl rossz. Amolyan „szórakoz­zunk egy kicsit” film volt. Jót mosolyogtunk a házas­ságtörő férfiú eszeveszett ro­hangálásain, hogy az asszony se vegyen észre semmit, s a másik nő se várja hiába ... S ha már ennyire kom­mersz alkotás, meg is indok­lom, hogy a „Képernyődbe miért mégis ezt a filmet vá­lasztottam? Nos, mert en­gedtessék meg nekem, a, film megnézése után, hiszen amolyan igazi gondolatéb­resztésről szó sem volt hogy jobb híján meglódítsam a fantáziám... Mi lenne, ha mindez itt, Magyarországon történne? Akkor Steve, a film hőse, s a hősnő, Vicky hogyan találkoznának össze, és egyáltalán hogyan alakul-’ na a sorsuk? Mert hogy nem a baseball-pályán, ha­nem mondjuk a Csemegében, vagy a fogorvosnál futnak össze, az biztos ... (Mert ugye adjunk a dokumenta- rista irányzatnak...) Az­tán ... Nem egyhetes vík- endre küldeném a szerep­lőket Malagába — ha e kép­zeletbeli filmet én találnám ki —, hanem szakszervezeti üdülésre... S ha minden­képp külföldre mennének? Akkor nem sport és város­nézés lenne a program, ha­nem csakis (!) vásárlás... No, de menjünk tovább ... A film tovább pereg, hőseink hazatérnek, és ugye meg kell szervezni új életüket. Az eredeti történetben lakást bérelnek ... No, de kérdem én a mi hőseink mit tegye­nek, hiszen még venni sem tudnak? ... Talán albérlet­tel próbálkozzanak? Nincs, vagy ha van, olyan drága, hogy nem győzik fizetni. Rá­adásul a házi néni nem en­gedi, hogy a hősnő férfiven­déget fogadjon---- S ha ez m égis sikerülne? Akkor hogy menjen a találkák szervezé­se? Telefonon? Ugyan, ké­rem ... Mire vonalat kapna az ifjú ember, szerelme mun­kaideje már régen letelt... Egyébként is fél órával ha­marabb elment, hogy gyer­mekének — az is van neki három — szülői értekezleté­re odaérjen ... No, de le­gyünk optimisták, sikerült megbeszélni a randevút. Hogy jussunk hősünkkel az adott albérlethez, amely a város végében van ... Ta­xin? Ugyan, ki győzné azt... Szombat este különben sem igen lehet taxit fogni. S utána hogyan érhet időben haza? Busszal? És ha nem jön? Mert ha sietünk, biz­tos nem jön. No nem, ez túl sok bajjal járna... Fel­adom ... Inkább szakítsanak a szakszervezeti üdülés után, ha egyáltalán kapnak beutalót! Mert az sem biz­tos ... S akkor el sem men­nek ... De akkor minek is­merkedjenek meg? Igaz is. Megnyugodtam, ilyesmi csak ott, a nyugati filmekben le­hetséges. A tanulság tehát? Szombat óta vakon bízom a férjemben... N. Á. SZÍNHÁZ, mozi 1980. április 15-én, kedden dél­után 15.00 órakor Békéscsabán: PINCERFRAKK UTCAI CICÁK Jancsi és Juliska bérlet * « * Békési Bástya: 4 órakor: Fe­kete. fülő fehér Bim I., II. rész, 8 órakor: A vasprefektus.' Bé­késcsabai Szabadság: minden előadáson: Békeidő. Békéscsa­bai Terv: Háztűznéző. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A Tenkes kapitánya I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Harminc lány és Pythagoras, 5 és 7 órakor: Rocky. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A Noszty fiú esete Tóth Marival, fél 6 és fél 8 órakor: örült nők ketrece. Szarvasi Tán­csics: 6 és 8 órakor: Akiket a forró szenvedély hevít, 22 óra­kor: BUÉK! Országos egészségügyi verseny Békéscsabán Fiú lett a győztes! A tavaszi szünet utolsó napjaiban szokatlanul nagy sürgés-forgás volt a Békés­csabai Egészségügyi Szakkö­zépiskola aulájában, folyo­sóin, tantermeiben. Itt ren­dezték meg az idei egész­ségügyi szakmai tanulmányi verseny országos döntőjét. Az első napon, április 8-án este érkeztek a verseny résztvevői, összesen 36-an. Ok bizonyultak a legjobbak­nak az iskolai fordulókon induló 900 diák közül, s képviselhették iskolájukat az országos erőpróbán. Másnap, 9-én, reggel 8 órakor megkezdődött a ver­seny .. Vi* Varga Marika, az egyet­len békéscsabai induló, amíg az eredményhirdetésre vá­runk, így emlékezik az első fordulóra. — A teszt, amelyet az írásbelin kellett kitölteni, 120 kérdésből állt. Szerencsé­re elég időnk volt rá, há­rom óra. Sokan még hama­rabb kész lettek, én is. Nem csoda, hiszen készültünk ele­get... Persze, hogy hogyan sikerült, ezt előre nem le­het tudni... — Én úgy nagyjából ösz­szeszámoltam — veszi át a szót másik beszélgetőpartne­rünk, Simon József. — Amiben nem voltam biztos, azt striguláztam. Tizen­nyolc vonal jött össze, ab­ból négy most se tudom, jó lett-e?... Az írásbeli után, délután került sor a gyakorlati for­dulóra. Érdekes módon, mindketten ettől féltek a legjobban. Józsi így emlé­kezik : — Nem volt sokféle fel­adat. Volt, aki vércsoportot határozott meg, másoknak penicillint kellett feloldani. Én inzulint szívtam fel — mondja —, úgy remegett a kezem, hogy alig találtam bele az ampullába. Azért csak sikerült... — Az az igazság, hogy annyit fáradtak velünk itt az iskolában, hogy már csak azért is izgult az ember... — szól ismét a halk szavú kislány. — Ma délelőtt, a szóbeli előtt is — mert rám már délelőtt sor került —, azt sem tudtam, mit csinál­jak izgalmamban. Még jó, hogy a zsűri olyan kedves, megértő volt így hamar fel­engedett a félelem. A téte­lem sem volt túl nehéz, a légzésszabályozást húztam, aztán belgyógyászatból a tü­dőgyulladásról kellett be­szélnem. — Mari azt mondja, azért akart bizonyítani, mert so­kat fáradtak vele ... Nos, én másért is igyekeztem — mondja a fiatalember —, valahogy nincs úgy a köz­tudatban, hogy ebbe az is­kolába fiúk is jelentkezhet­nek. Én, mikor bekerültem, sokat gúnyoltak a fiúkollé­giumban, ahol elhelyeztek. „Kisnővér”, így hívtak. Egy fél évembe került, mire el­ismerték, van ez is olyan is­kola, mint az övék... S akkor még az otthoniakról nem is beszéltem. Mikor felvettek, az apám csak eny- nyit mondott: „Mindenki úgy szúrja el az életét, ahogy akarja.” Ez egyszer nem volt igaza. Orvos aka­rok lenni, s a hivatás sze- retetét itt tanultam meg ... a Közben a szóbeli vizsgák még folynak. A teremben, az ajtó mellett — az itt ta­nuló lányok által „Sa- mu”-nak elnevezett csont­váz áll. A fal mentén hosszú polcsor, minden­féle kellékekkel, ágyne­műtől a robébis dobozo­kig minden ... Az ablak előtt ül a zsűri. Tizenhár­mán vannak, az oktatási és Egészségügyi Minisztérium munkatársai, egyetemi taná­rok és orvosprofesszorok ... S előttük most éppen a 17-es számú versenyző — mert a nevük, s az iskolájuk csak az eredményhirdetésnél derül ki — beszél a fehér­jékről. Arcán az izgalomtól piros rózsák. Pedig jól fel­készült, ügyesen felel. Miből állnak a neutrális zsírok? Milyen tünetei vannak a diabetes mellitusnak (a cu­korbetegségnek) ? Csak úgy záporoznak a kérdések ... Néha megakad szegényke, ilyenkor szája elé kapja a kezét, úgy motyogja: „Atya­isten”. Aztán mégis vége, már mehet is kifelé... A folyosón néhányan körülve­szik: „Ugye, nem is volt olyan szörnyű?” Kimegy a szabad levegőre, hogy az eredményhirdetés előtt még kiszellőztesse kissé kavargó fejét. A Ü» Kicsit elhúzódott az idő, de kell, hogy mindenki egy­forma eséllyel feleljen... A tét nagy, a legjobb 10 ver­senyzőnek szakmai tárgyak­ból nem kell érettségiznie, jelessel zárnak. Emellett, e tárgyakból az „orvosin” sem kell felvételizniük. Fél 5 és 5 óra között vég­re megszületik a döntés. Dr. Kiszely György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem biológia tanszékének nyu­galmazott vezetője, a zsűri elnöke hirdeti ki az ered­ményt. Az első helyezett Kunvári Antal, a budapesti Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskola tanulója. Az eredményhirdetés utáni be­szélgetésnél kissé megillető- dött hangon emlékezik: — Ezt talán nem kellene megírni, de én csak úgy heccből mentem ebbe az is­kolába. A biológia érdekelt, és itt abból alaposan ki­jut .. Tanáraimnak köszön­hető, hogy egyre inkább megkedveltem az egészség- ügyi pályát. Ügy voltam ve­le, ha itt végzek, s nem si­kerül az orvosi egyetemre bejutni, laboratóriumban he- lyezkedek el. Most, hogy itt első lettem, pillanatok alatt sok minden megfordult a fejemben. A célom már évek óta határozott: segíteni a beteg embereken, enyhíte­ni a fájdalmon... Nos, e célhoz most még közelebb kerültem, talán orvos le­szek ... A nagybátyám egy­szer azt mondta, s bizonyára valakitől idézett: „Ahol állsz, ott mélyre áss ...” Nos, még sok munka van előttem, de már tudom, hogy merre kell tovább „ásnom”... Lassan elnéptelenedik az iskola épülete, Gál Józsefné, az Oktatási Minisztérium munkatársa csaknem egy órája bezárta már a ver­senyt ... Mások veszik át a „terepet”, új munka kezdő­dik; rendbe kell tenni a termeket, hiszen holnap kezdődik a tanítás... Nagy Ágnes A verseny győztese — vagy ahogy a zsűri elnöke mondta: „cégünk reklámja” —, egy fiú, átveszi oklevelét Fotó: Gál Edit A 17-es számú versenyző felel...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents