Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
1980. március 12., szerda o Eredményes az Agráripari Szervezd Szolgálat Dombegyházi dilemma Kukoricacímer és villanymotor A tartalékok hasznosítását a munkafolyamatok jobb megszervezésével segítik az agrárgazdasági kutatók. Az egy évvel ezelőtt alakult Agráripari Szervező Szolgálat, amely az Agrárgazdasági Kutató Intézet keretében működik, újabban olyan szerződéseket is köt a termelőkkel, amelyek a kölcsönös érdekeltségen alapulnak. Korábban a szolgálat egy-egy szakmai megoldás kidolgozásáért egy összegben kapott díjat az üzemektől, a szerződéses feltételek most annyiban módosultak, hogy a tudományos szakemberek az eredmények alapján részesülnek juttatásban. Egy-egy területen nemcsak a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésére vállalkoznak, hanem még művezetői jellegű munkát is ellátnak. Ilyen szerződés alapján szervezik meg a munkát a Pápai Állami Gazdaság tehenészeti telepén és a Számos- menti Állami Gazdaság kisüzemében. A szolgálat egyéves fennállása alatt — a régebbi Harminc szakma legjobb tanulói mérik össze tudásukat, ügyességüket három napon keresztül, a kedden kezdődött „Szakma kiváló tanulója” versenyen. Az országos döntőre — amelyre a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium közös rendezésében kerül sor :— több mint 900 szakmunkástanulót hívtak meg. Az elméleti és gyakorlati próbatételek után, a döntő harmadik napján az értékelők vizsgabizottsággá alakulnak át, és a hagyományoknak megfelelően a versenyben ígéretes teljesítAz ivari csalogatóanyagok (az úgynevezett sexferomo- nok) a rovarok hím és nőstény egyedeinek egymásra találásában játszanak szerepet. Az ivari csalogató (az úgynevezett sexcsapda), a rövidesen forgalomba kerülő szer, a csomagoláson feltünteti faj nőstényének kapszulázott sexferomonját tartalmazza, amelyre döntő többségében a megnevezett faj hímjei repülnek. A csapda rendeltetése a kártevő rajzásának nyomon követése és a befogott rovarok számából a permetezések helyes időpontjának meghatározása. Korszerű változataik szintetikus hatóanyagot tartalmaznak és a természetes ivari csalogatóanyagokkal megegyező hatásúak. A házikertek részére a REANAL Finomvegyszergyár által gyártott „Reamol” —L.P (almamoly) és a Reamol—GM (keleti gyümölcsmoly) ivari csalogatók már a tavasszal beszerezhetők lesznek. A csapdák egységcsomagban — alkalmazási tanácsadóval ellátva — kerülnek forgalomba, és ebben a legfontosabb tudnivalók megtalálhatók. Ehhez kiegészítésül annyit kell hozzátenni, hogy a csapda összeszerelésénél a kapszulát kézzel nem szabad érinteni. A rendszeres védekezés a csapda hatékonyságát nem befolyásolja, de hűvös idő' (10 Celsius-fok alatti esti hőmérséklet) esetén a fogáseredmények alacsonyak, nem adnak valós eredményeket. A gyakorlati alkalmazásra vonatkozó tanulságokat a következőkben foglalhatjuk össze: Segítségükkel jól észlelhető a fajok repülésének kezdete, és más módszereknél szerződéses feltételekkel is — jelentős eredményeket ért el. A Szigetközi Agráripar Egyesülés karbantartási és alkatrészellátási rendszerének megszervezése például ötmillió forint fejlesztési- alap-megtakarítást eredményezett, és évente 1,2 millió forinttal sikerült csökkenteni a költségeket is. A Kisbéri Állami Gazdaságban az anyagbeszerzés átszervezésével egy év alatt 600 ezer forinttal csökkent a gépkocsik üzemeltetési költsége. Több millió forintos megtakarítást értek el a Kiskunsági Állami Gazdaságban, ahol komplex vizsgálatra került sor a szállításnál, a karbantartásnál, valamint az öntözési és a juhászati ágazatokban. A kutatási költségek nem egészen egy hónap alatt térültek meg. A szolgálat három kirendeltséget tart fenn vidéken: Kaposváron, Győrben és Nyíregyházán. Az itt dolgozó szakemberek szaktanács- adási szerződéseket is kötnek; jelenleg 14 állami gazdaság és 6 tsz szaktanács- adói. ményt nyújtó fiatalok szakmunkásvizsgát tehetnek. Évről évre több mint 200 kiváló szakmunkástanuló szerez így a dicsőség mellé szakmunkásoklevelet — diáktársait megelőzve. A versenyhez kapcsolódva a Munkaügyi Minisztérium hat szakmai tantárgyban, az Oktatásügyi Minisztérium pedig öt közismereti tantárgyban szervez vetélkedőt. A győztesek értékes külföldi és hazai utazásokat nyernek. Az ünnepélyes eredményhirdetésre március 28-án kerül sor Kőbányán, a Pataki István Művelődési Központban. pontosabban meghatározható az az időpont, amikor a legtöbb lepke mozog (rajzás- csúcs). \ A rajzáskezdet előtt, illetve napi 1-2 darab fogásnál szükségtelen a védekezés. Így jelentős szermegtakarítás érhető el, és a környezetet sem szennyezzük. Az optimális védekezési időpont az almamolynál 7— 10 nappal, a keleti gyümölcsmolynál 8—12 nappalba legnagyobb napi fogás után van. Ez egyben okszerű és szertakarékos védekezés is. Jáki Jenő, Békés megyei N övény védelmi és Agrokémiai Állomás Szovjet kutaték sikere a tatabányai szénmedeocében Kiemelkedő teljesítménynyel, a tervezettnél korábban teljesítette feladatát a tatabányai szénmedencében dolgozó szovjet szénkutató expedíció. A Héreg-Tarján térségben húzódó, még érintetlen szénvagyon felderítő jellegű kutatására 45 000 méter fúrást mélyítettek. Ennyire vállalkoztak 1978- ban az első munkaszerződésben, amit fél évvel határidő előtt teljesítettek. Minden hónapban a tervezettnél 30 százalékkal magasabb teljesítményt produkáltak, s yolt olyan hónap, amelyet 1000 méteres rekordteljesítmény- nyel zártak. Nemrégiben megújították a kutatóexpedíció szerződését; további 46 000 méter fúrást végeznek, s ezek már a szénvagyon részletesebb megismerését, feltérképezését szolgálják. A szerződés szerint 1981 közepére kell befejezni az újabb munkavállalást, az expedíció tagjai azonban felajánlották a határidő több hónapos megrövidítését. Az expedíció tagjai — geológusok és más szakmák képviselői — olyan munkatempót honosítottak meg a tatabányai szénmedencében, ami biztosíték arra, hogy az újabb munkavállalást is jóval határidő előtt teljesítik. Korszerű szennyvíztisztítás A tudományos kutatás legújabb eredményeinek hasznosításával növeli szennyvíz- tisztító kapacitását hazánk egyik legnagyobb vegyi gyára a Fűzfői Nitrokémia. A nagyüzem egyik szennyvíz- tisztító üzemét már át is alakították a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben kidolgozott eljárás szerint. Ezzel a levegő buborékoltatására alapozott módszerrel mintegy 30 százalékkal növelték a berendezések tisztítókapacitását! A kedvező tapasztalatok alapján az új eljárást a Nitrokémia valamennyi tisztítótelepén alkalmazzák majd. A bevezetését, illetve az ezzel összefüggő kísérleteket az Országos Vízügyi Hivatal finanszírozza, azért, hogy mielőbb olcsó és hatékony módszerhez jussanak a vegyipari üzemek. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet, valamint a Nitrokémia víztisztítással kapcsolatos együttműködéseinek eredményeiről beszámolnak a KGST-tagországokban is, hiszen a dunántúli vegyi üzem a KGST-kutatási programokban éppen a szennyvíztisztítási módszerek tökéletesítésében kapott feladató^ kát. „A létrehozott EVIG-mel- léküzemág feladatát nem tudta teljes egészében teljesíteni, egyrészt azért, mert a betanulási idő miatt a tervekhez képest mintegy öthónapos időeltolódás keletkezett. ezen túlmenően pedig a vártnál lényegesen többször kellett a melléküzemben dolgozókat igénybe venni növénytermesztési feladatainak ellátására, sígy az előirányzott 5 millióval szemben 2,5 millió forintos árbevételt értek el 33 ezer 400 EVIG-műszakóra teljesítésével. Az első néhány hónap tapasztalatai nem alkalmasak arra, hogy végső következtetést vonjunk le, de az biztos, jövőt szolgáló intézkedés volt az üzem létrehozása, amely ebben az évben már megfelelő jövedelmet is tud adni. Az üzemben dolgozó asszonyoknak nagy fáradságba került a betanulás, a megváltozott körülményekhez való igazodás, de szorgalmuk, akaraterejük segített legyőzni a nehézségeket, amelyért elismerés jár.” Melléküzem A dombegyházi Petőfi Tsz legutóbbi zárszámadási beszámolójából kihasított idézet bizakodó hangvétele ellenére sem fest valami rózsás képet a szövetkezeti melléküzemág helyzetéről. E sorokat olvasva, annak, aki jól ismeri megyénk e térségét, rögvest az jut eszébe: miért kell ott erőltetni a melléküzemágat, a tagok ipari foglalkoztatását, a hol a földek jó minőségükkel, csupán a mezőgazdasági alaptevékenység révén is, megfelelő jövedelmet garantálnak. Erre a vidékre szokták tréfásan ráfogni: csak Vetni el ne felejtsenek, máris minden meg van oldva. Csakhogy, a termelés a lehető legideálisabb körülmények között sem tréfadolog. Kezdjük azon, hogy még a nagyon jó természeti adottságaihoz nagyon jól alkalmazkodó szövetkezet sem képes a növénytermesztés és állattartás munkáit száz százalékig gépesíteni. Mert nem teheti meg — bármily meg- győződéses híve legyen is a végletes szakosodásnak —, hogy csupán azokat a növényeket termessze, amelyeknek földművelési, növényápolási, betakarítási munkái minden pontjukban gépi berendezésekre bízhatók. Ez ugyanis ellentmondana fontos üzemi összefüggéseknek, gaz'dasági követelményeknek, olyanoknak többek között, mint a géppark folyamatos kihasználása vagy a megfelelő elővetemény. Az említett összefüggéseken túl, a dombegyházi Petőfi Tsz-t a vetésszerkezet, közelebbről a termelésszer- szerkezet alakításában még- egy tényező köti, ez pedig az, hogy mintegy 840 embernek kell egész éven át munkát adnia, mert csak ezen az alapon juthatnak tagjai jövedelemhez, s minden egyéb jogos járandósághoz, háztájihoz például. így van azután az, hogy a Petőfi Tsz-ben a vetésterületet uraló búza és kukorica mellett nem kis helyet kapnak az ipari növények, illetve a vetőmagtermesztés. S bár, a cukorrépa meg a kender termesztése ma már hellyel-közzel jól gépesíthető, a józan ész úgy kívánja, hogy amit a gépek nem képesek tökéletesen elvégezni, ott ismét a dolgos emberi kezeket hívják segítségül. Hiszen nemcsak a hibridkukorica-termesztésben jutnak szerephez a munkáskezek, a címerezés mellett nagy szükség van rájuk akkor is, amikor a betakárító- gépék után kosárba kell gyűjteni a földön maradt cukorrépafejet is. Mindenáron Az elmondottak természetesen még mindig nem adnak arra választ: miért kellett Dombegyházán melléküzemágat, ipari tevékenységet meghonosítani, hiszen csak most van kibontakozóban az a nagyarányú gyümölcstelepítési program, amely kiteljesedve, egymaga is elegendő munkát ad majd a keresni akaró asszonyhadnak, róluk van szó tudniillik elsősorban. A termelőszövetkezet munkaerő-gazdálkodásáért felelőseknek nem is az okoz és okozott első helyen fejtörést, hogy egyáltalán nem tudnak munkát adni az arra jelentkezőknek. Az igazi gond, hogy a kétkeziekre betakarítási csúcsidőszakokban számítanak alapvetően. Tavasztól őszig tudják őket foglalkoztatni. Azok a családok azonban — egyre többen vannak ilyenek —, amelyek éven át két- keresetre építik megélhetésüket, terveiket, már nem érik be ezzel. Folyamatos, állandó foglalkoztatást keresnek. De közelítsük meg most ezt a kérdést egy sajátos oldalról. A dombegyházi Petőfi Tsz-t először akkor kapta szárnyára a hír, amikor a szövetkezet vezetői egyszerre tizenegy diplomást telepítettek a községbe, akik közül a többség 6 év után ma is a község szövetkezetében dolgozik. A fiatalokra azonban, nemcsak a szakmai vezetésben voltak „kénytelenek” építeni, a korszerű ismeretek, az új nagy teljesítményű gépek, ugyancsak korszerű tudású fiatal szakmunkásokat követeltek. Senki előtt nem titok, hogy ezek a fiatalok a legújabb ismeretek birtokában könnyebben mozdulnak, mennek egyik helyről a másikra, kevésbé képzett elődeikhez képest. Ebben nem a fiatalok felelőtlenségét, valamiféle hálátlanságot kell keresni, hanem egyfajta igényességet, azt, hogy a megszerzett tudással a fiatalok, a képzett szakemberek és szakmunkások megfelelő munkát, önálló munkakört, nagyobb lehetőségeket keresnek. Ezt ismerte föl a Petőfi Tsz vezetősége, amikor a pályakezdőkre fontos feladatokat bízott, és ugyanezen a vonalon haladt tovább, amikor elismerte traktorosainak, gépszerelőinek, jól képzett állatgondozóinak azt a jogos igényét, hogy rendszeres foglalkoztatást igénylő családtagjaik — feleségeik, leányaik — ugyanazon a településen találhassanak munkára. Meggondolandó Mindezekért született meg tehát az Egyesült Villamos- sági Gépgyárral kooperációban az a tekercselőüzem Dombegyházán, amelynek kezdő lépéseiről a cikkünk elején idézett beszámoló szólt. A termelőszövetkezet vezetői azzal is tisztában voltak és vannak, hogy nem megy majd minden úgy, mint a karikacsapás, kezdettől fogva. Nem becsülték le az elindulással, betanulással járó nehézségeket. Azt Is fölmérték, hogy az új tevékenység újabb igényeket is szül. A háztartásból állandó munkába lépők családi gondjaikat is magukkal hozzák, kezdve a gyerekek elhelyezésétől a családra való főzésig, s ki tudja meddig még. Mégis, mindezt vállalniuk kellett, ha az itt ismertetett szempontok mindegyikének eleget akartak tenni, ha a szövetkezetben dolgozók családtagjaira, a kampánymunkák idején ezután is számítani szeretnének. Megint más kérdés az, hogy az alapvetően helyes elgondolás végül is a legjobb választással Valósult-e meg. Ebbe még a jövőnek is lesz beleszólása, márcsak azért is, mert az mindjárt szembetűnő, hogy az ÉVIG mezőkovácsházi gyárának és a dombegyházi tsz EVIG- üzemének semmi köze egymáshoz. Ha semmi másra nem gondolunk, csak a szállítások szervezésére, az anyagbiztosításra, már akkor is világos, mire gondolunk. Kőváry E. Péter Fotó: Veress Erzsi A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonyakutatási osztálya foglalkozik hazánkban az új burgonyafajták előállításával. A kísérletek során eddig tizenöt új fajtát nemesítettek. Ezek a betegségekkel szemben ellenállóbbak, termőképességük nagyobb, jobb étkezési minőséget biztosítanak és az élelmezésiparban is jobban feldolgozhatóak. Évente több mint félmillió keresztezést végeznek, mintegy hárommillió hibridet állítanak elő, és magas biológiai értékű vetőmagot nyernek. Az új fajták elterjesztését a következő két-három évben tervezik a hazai felhasználók körében, de már számos külföldi ország is érdeklődik a kutatások iránt (MTI-fotó: Danis Barna felvétele — KS) Harminc szakma tanulóinak versenye Ivari csalogatók használata a házikertekben
