Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
1980. március 11., kedd Ki tud többet a Szovjetunióról, a Szovjetunióból? Szakmunkástanulók megyei döntője A Kincskereső márciusi száma Ötödik alkalommal hirdették meg a középfokú tanintézetek diákjainak a Ki tud többet a Szovjetunióról politikai vetélkedősöro- zatot. Hosszas viták előzték meg a döntést, hogy a szakmunkásképző-intézetek tanulói a döntőig külön vetélkedjenek-e? A gyakorlat ez idáig bizonyította az új forma igazát. Erről a vasárnapi megyei döntőn mi is meggyőződhettünk. * A Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolában került sor a versenyre. Hat asztal várta a csapatokat. Izgatottan, de nem kapkodva készülődtek a diákok. Felkészítő tanáraik ellátták őket egy-két jótanáccsal, néhány tudnivalót még felfrissítettek emlékezetükben, majd kezdődhetett a játék. Molnár Mária újságíró vezette a versenyt, néhány szóval bemutatkoztak a zsűritagok, köztük az elnök Baranyi Sándor, a vetélkedő országos szervező- bizottságának a tagja. Sorszámot húztak a versenyzők: a Gyulai 613-as Szakmunkásképző Intézet (a Délibáb ifjúsági klub színeiben), a Gyulai Egészségügyi Szakiskola, a 612-es orosházi szakmunkásképző, a békéscsabai 611-es szakmunkásképző, s a kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola két csapatának diákjai. Az első részben főként írásbeli feladatokat kaptak, például szellemi totót. A megoldás változó sikerű volt. A legtöbb fejtörést egy versidézet írójának megfejtése jelentette, a történelmi, gazdasági kérdésekre több-kevesebb biztonsággal feleltek a gyerekek. Volt itt logikai játék, kezdőbetű-sorakozta- tás, célbadobással párosított kérdéscsoport, információs játék, s a legnagyobb ügyességet kívánó „sajtótájékoztató” gyakorlat is. Ez utóbbi tette leginkább próbára a versenyzőket; néhány, a Szovjetunió című lapban megjelent cikk legfontosabb fogalmait kapták meg írásban, elolvasták, majd az egy asztalnál ülők meginterjúvolták a sajtótájékoztató vezetőjét. Szó esett így a Kara-Kum-sivatagban élőkről, Szocsiröl, a VII. nyári spartakiádról, a Pa- mír-hegységről, az Északisark kutatóiról, a világóceánok nemzetközi mentő- szolgálatáról és más érdekességekről. Remek előadásmódjukkal igazi sikert arattak az orosházi, s a gyulai szakmunkástanulók. Fegyelmezett, felkészült, jó játék jellemezte az egész versenyt, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a pontszámokért folytatott szoros küzdelem. A sorrendet csupán egy-két pont döntötte el. Vitathatalanul elsők lettek a vendéglátó szakiskola diákjai, az 1/6. osztály ruházatieladó-tanulói. Iva- nics Edit, Konyecsnyi Mihály, Gerhát Pál és Vátkai Zoltán. Április 1-én ők képviselik megyénket Budapesten a Pataki Művelődési Központban az országos elődöntőben. Másodikok a gyulai 613-as ipari szakmunkás- képzősök, harmadikok a békéscsabai 611-es szakmunkásképző tanulói lettek. Hajszálon múlott az orosháziak helyezése, őket a holtverseny villámkérdései sorolták a harmadikról a negyedik helyre. * Az ötéves versenyben volt alkalmunk látni már jobb és gyengébb összeállítást is. Gyakran eszünkbe jutott régebben a kérdések hallatán; mit profitálnak gyerekeink, ha ezekre felkészülnek? Megtanulják, s el is felejtik a lexikális adatokat, amelyeket napjaink során oly kevéssé hasznosíthatnak. Most nem voltak kételyeink; fontos ismereteket feltételező, az általános műveltséghez tartozó, lényegbevágó kérdéseket kaptak, s a zsűri is eszerint döntött. Nem a számok, a holt tudásanyag tükröződött a felkészülésből, hanem politikai, földrajzi, gazdasági, kulturális témákról beszélhettek a gyerekek, a csöppet sem unalmas, pergő játék során. A kísérő, felkészítő tanárok így vélekedtek a tapasztaltakról : Honti Éva (vendéglátó szakiskola): — 33 csapattal kezdtük a versenyt, közülük 10 került az iskolai döntőbe. Olvastuk és megvitattuk közösen a Szovjetunió számaiban megjelent cikkeket, örülünk, hogy a szakmunkástanulók külön versenyeznek. Igazságosabb így, hiszen eddig különböző felkészültségű diákok csak különböző eséllyel versenyezhettek. Gördülékeny, változatos volt a játék, láthatóan élvezték a gyerekeink. Medovarszki Dóra (egészségügyi szakiskola): — Tegnap este szalagavató bálunk volt, ezért drukkolunk ilyen kevesen a versenyzőinknek.’ Csodálom, hogy a többi csapatot nem kísérték a tanulótársaik. A 120 gyerekünk közül sokan készültek és tanultak a vetélkedőre. Szerintem egyetlen kérdéscsoportnak nem szabadna eldöntenie, hogy elsők, vagy negyedikek leszünk-e? De- hát a játék, az játék ... Osztroluczki István (613. sz. szakmunkásképző): — Komolyan készültek a gyerekek, főként az osztályfőnökeik segítségével. Az iskolában 36 csapatunk indult, 10 került az ottani döntőbe. Büszkék vagyunk ezekre a megyei döntőbe jutott gyerekekre. Ök a szakmai versenyeken is megállják a helyüket. Tóth Mihályné, Berki Sándor (612. sz. szakmunkás- képző): — Témák szerint osztották fel egymás között a feladatokat a diákok. Nálunk 24 csapat készült, hat versenyzett az iskolai döntőben. Ügy mondják a gyerekek, hogy az iskolai nehezebb volt, mint ez a mostani vetélkedő. Szerintük több kérdés kellett volna a politikai, vagy sport témakörből, hiszen hamarosan itt van az olimpia. László István (611. sz. szakmunkásképző): — A mi iskoltípusunkban nincs orosz nyelvoktatás, történelem sem sok. Ezért nagy jelentőségű számunkra ez a verseny, s az, hogy magunk között, egyenlő esélyekkel indulhattunk. Osztályonként egy- egy csapat, összesen 58 gyerek készült nálunk a versenyre. A lelkesedésük már megvan a gyerekeknek, a tudás még nem az igazi. Harmadikok lettünk a megyei döntőben, de ezek a gyerekek jövőre újra indulnak, még bizonyíthatnak! * Hat csapat részvételével ugyancsak vasárnap délelőtt, a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában rendezték meg a gimnáziumok és szakközépiskolák Ki tud. többet a Szovjetunióról? vetélkedőjének megyei döntőjét. Az országos versenybe a már korábban is jól szerepelt Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola csapata mellett a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium csapata jutott. Bede Zsóka Petőfiemléktúra Mintegy félezer salgótarjáni fiatal részvételével rendezte meg a KISZ vasárnap a hagyományos Petőfi-em- léktúráját. A KISZ-esek elzarándokoltak a Somoskőújfalui Petőfi-kunyhóhoz, amelyben — a nemzedékről nemzedékre szálló emlékezések szerint a költő országjárásainak egyikén megpihent —, majd a Salgóvár tövében a Petőfi-márványtáblánál tisztelegtek a szabadságharc költőjének emléke, eszmei öröksége előtt. „Melegebbek az éjek —/ megjöttek, a seregélyek.” — olvassuk Tandori Dezső Verebek, rigók, seregélyek című vidám tavaszi versében. Iván Ganev bolgár költő verse is egyik kedves tavaszi madarunkról, a gólyáról szól, s az újjáéledő természetről fest színes képet Fekete István Március című novellája is. A felszabadulás napjait idézi Enyedy György Vász- ja rejtekhelye című novellája, Trencsényi Imre pedig az 1945 utáni első évekről ír, melyeket gyerekként élt át — az inflációtól az első/ úttörőcsapatok megalakulásáig. , Maráz László Vetélytár- sak című izgalma« novellája egy fiatal és egy öreg mén — a Vezér — vetélkedését mutatja be. Betyár, a fiatalabb a verekedésben még alulmarad a tapasztalt Vezérrel szemben, de a farkasok elleni harcban már övé a döntő szerep, és öreg társa önként adja neki a megBékéscsabán március 8- án a nyomdaipari szakközépiskolában rendezték meg a nyomdaipari szakközépiskolák országos szakmai tanulmányi versenyét magasnyomó gépmesteri és kéziszedőszakmában. A rangos versenyen hat békéscsabai és hat budapesti diák mérte össze szakmai felkészültségét. A reggeli órákban kezdődött verseny először a szakmai elméleti tudást számon- kérő írásbeli feladatokkal indult, majd a tanműhelyben a gyakorlati feladatok tették próbára a versenyzőket. A négytagú zsűri az egyéni versenyben Szalay Klára, a békéscsabai Nyomdaipari Szakközépiskola tanulójának teljesítményét ítélte a legjobbnak. A verseny szabályai szerint az első helyezett tanuló felvételi vizsga nélkül Jó — válaszolhatnánk tömören és sokértelműen. De vajon ki mit ért ezalatt? Van, aki azt szeretné, ha a máról szólna, más jobban kedveli a történelmi témákat. Az egyik néző az izgalmat, a másik az esztétikai élményt, a harmadik a szórakozást, a kikapcsolódást. Kinek a fantasztikus film tetszik, kinek a krimi; kinek meg a dokumentumjáték. Legyen a film színes és szélesvásznú, legyen érdekes, feszültségekkel teli, legyen andalító, legyen felháborító. Szóljon rólunk, szóljon másokról, fiatalokról, öregekről, szóljon olyasmiről, amit még sohasem láttunk, hallottunk. Legyenek benne szép, meztelen színésznők, legyenek benne kedvenc férfisztárjaink, legyenek benne ismeretlen arcok, legyenek amatőr szereplők. Miért nem megyünk magyar filmekhez a moziba? Mert nem érünk rá, mert a gyerekkel kéll törődnünk, mert a múltkor csalódtunk, mert a kolléganőnk azt mondta, mert most nem divat, mert piszkos a mozi, mert a tévé kényelmesebb, mert túl hosszú, mert nincsenek benne sztárok, mert már megint X a főszereplő, mert politikus a film, mert nem politikus, mert fantasztikus, mert unalmas ... Nem megyünk moziba, talán mert nem tanítottak meg bennünket filmet nézni. A filmesztétika-oktatást csak a középiskolákban vezették be, igen alacsony óraszámmal. mentett, ménes feletti vezér- séget. Folytatódik Janikovszky Év,a—Réber László Az úgy volt... című sorozata. A mulatságos „képregény” hősét ezúttal mint kisdobosőrsvezetőt ismerjük . meg, amint a maga ördögien csintalan őrstagjait egy másik őrs „angyalkáivál” igyekszik összehozni, hogy kölcsönösen jó hatást gyakoroljanak egymásra. Móser Zoltán Levelek Annának című néprajzi-művelődéstörténeti sorozata ezúttal a betyárokról és a velük kapcsolatos népköltészeti alkotásokról szól. A szerző ellátogatott ,az egyik híres betyár, Patkó Bandi unokájához is, akinek emlékezetében — és faragásain — még él a régmúlt idők betyárvilága. A sok szép és érdekes olvasnivaló ntellett ezúttal is megtaláljuk a könyvismertetést és a rejtvényt. A sikerült illusztrációkat Pásztor Gábor készítette. jut be a nyomdaipari főiskolára szakmai tárgyakból. A második és harmadik helyezett is békéscsabai tanuló volt: Kuti Gábor és Kozák Erzsébet. Érthető tehát, hogy csapatversenyben is a békéscsabai szakközepesek vitték e; a pálmát; 939,5 pontos teljesítményükkel. A második helyezett a budapesti Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola diákjai 561,5 pontos teljesítménnyel. A vándorserleg immár harmádik alkalommal is a békéscsabai nyomdaipari szakközépiskolásokhoz került. A kimagasló teljesítmény elérésében kiemelkedő szerepe van a felkészítő tanároknak. Elméleti tárgyakból Kovács Sándorné és Kovács Gyuláné, míg gyakorlatban Zvolenszki György és Steigerwald Ernő készítette fel a diákokat. Tény, hogy az utóbbi néhány évben a magyar filmeknek nincs itthon sikerük. Nincs elég nézőjük. Üres, gyér nézőtér előtt, vagy iskolásokkal és katonákkal „vattázott” termekben vetítik. Tény az is, hogy egy idő óta a magyar filmeknek sikerük van külföldön. Díjakat nyernek, nézőket vonzanak, kritikusi elismeréseket aratnak. A siker nem szégyen, ellenben igen kellemes — mondta egy szellemes francia. Nem az olcsó sikereket, a közízlésnek behódoló filmeket hiányoljuk (bár nem hiányoznak). Sokkal inkább a jó értelemben vett közönségfilmeket. Amelyre akár a látvány ígérete, akár a cselekmény fordulatossága miatt, vagy napjaink problémája iránti fogékonyságától vezéreltetve megy a néző. S az olyan filmeket is hiányoljuk, amelyek nemcsak kórképet adnak, hanem valami célért mozgósítanak is. Nemcsak valami ellen, hanem valamiért is születnek. S mindez nem mond ellent annak a kívánalomnak, hogy filmjeink legyenek izgalmasak. No, nem a krimi feszültségével, sokkal inkább azáltal, hogy emberi, társadalmi mondanivalójuk keltsen izgalmat, akár felháborodást. A nézőt késztessék továbbgondolkodásra, netalán tán cselekvésre is. (—Kádár—) KÉPMűsorainkat ajánljuk... Van a televíziónak egy 25 perces műsora, amelyet, ha időm engedi, minden vasárnap délután megnézek. A jövő hét kellemes'estéinek ígéretét sugározza a Műsorainkat ajánljuk. Ilyenkor minden tv-játék, filmrészlet sokkal izgalmasabb, mint később, amikor már együtt látjuk az egészet. Most vasárnap például kellemesen lepődtem meg a hétfői rendkívüli adásnap lehetőségén. Valóban rendkívüli az ígéret, hiszen oly gazdag választékot kínált, mint az Arany Nimfa-díjas riportfilm, a Háború a Szaharában című, vagy az utánoz- hatatlanul szexepiles Barbra Streisand filmje, a Funny Girl. Nem beszélve az egészségügyi dolgozók kívánság- műsorának parádés szerep- osztásáról. Megjegyzem, ezek a kívánságműsorok eléggé csalókák. Nem váltak úgy színvonalas televíziós műfajjá, mint ahogyan a rádió kívánságműsora rádióssá. Kellett nekünk két csatornán sugárzott műsor! Most aztán törhetjük a fejünket, melyiket válasszuk, mikor az 1-es és a 2-es is jó programot kínál. Bár legtöbbször a műsorszerkesztők okosan politizálnak; amikor véget ér az egyik adó főműsora, kezdődik a másik, csak legyen erőnk nézni! Kedden is ellátogatnak hozzánk Napóleon és szerelmei, hogy felkeltsék a férfinézők irigységét az igazságtalan sors iránt. Napóleonnak nem volt elég a sok győztes csata, még a jobbnál jobb nők is csak úgy hullanak a karjába! Meg is érdemelte a száműzetését — gondolják, mert ők már tudják a végét. Szerdán megint csak bőséges a választék. Szívszorongva ülünk immáron harmadik alkalommal a tv elé a Hat év történelme című szovjet—amerikai dokumentumfilm vetítésekor. Lenin- grád blokádja a mostani rész címe. Nyomasztó, lelkiisme- retébresztő és szomorúan aktuális emlékeztető a film minden kockája. A Tv Zenés Színháza rendszeres jelentkezésével sok örömet szerzett már a zenekedvelő nézőknek. A csütörtöki Mozart-opera, A gzöktetés a szerájból is önálló televíziós produkció. A rendezője Szinetár Miklós, a főszereplő szerelmesek Pász- thy Júlia és Gulyás Dénes lesznek. Vitray Tamás műsorai reneszánszukat élik. Barátunkká, beszélgetőtársunkká válik otthonos közvetlenségével, 1-2 suta tévedésével, mozdulatával, nagyszerű emberségével és nagy tudásával. Pénteken újra látjuk a Sikerben. A szombati és vasárnapi mérlegen indiánfilm, olasz bohóságok, Sardou-vígjáték, Amanda Lear 25 percben, krimi és újra Vitray. Csupán arra vagyok kíváncsi, ha mindezt a sok érdekes műsort végignézzük, mikor neveljük csemetéinket, mikor olvasunk, alszunk, tanulunk? Még szerencse, hogy olykor-olykor kikapcsolhatjuk a televíziót, mert az ígéret szebb volt, mint a valóság ... B. Zs. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Déryné, 6 és 8 órakor: Nick Carter, a szuperdetektív. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A fej nélküli lovas, 4 órakor: Pie- done Afrikában, 6 és 8 órakor: Akiket a forró szenvedély hevít. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A vasprefektus, fél 8 órakor: Szandakan 8. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Bankrablás, fél 8 órakor: Felkavart víz. Gyulai Petőfi: A trombitás. Orosházi Partizán : Skalpvadászok. Szarvasi Táncsics: Élve vagy halva, 22 órakor: Szelíd motorosok. A szarvasi gimnazisták kérdéseket tesznek fel az „ellenfélnek” Fotó: Gál Edit Tanakodás a szakmunkástanulók versenyén Békéscsabai siker a nyomdai szakközépiskolák versenyén Milyen legyen a magyar film?
