Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP An: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Tanácskozott a megyei pártértekezlet Pártunk kipróbált politikájának talaján a fejlett szocializmus sikeres építéséért A pártértekezlet elnöksége Frank Ferenc elvtárs szóbeli előterjesztése — mindvégig nagy érdeklődéssel kísérte és értékelte a külpolitikai helyzetet. A párttagság és a lakosság jól tudja, hogy pártunk és kormányunk külpolitikája töretlen, a marxizmus—leni- nizmus, az internacionalizmus elveire épül, figyelembe veszi nemzeti, a forradalmi erők nemzetközi érdekeit, és szövetségeseivel együtt sík- raszáll az enyhülési folyamat elmélyítéséért. A közvélemény azonban azt is látja és tapasztalja, hogy az enyhülési folyamat ellentmondásosan, az imperializmus meg-megújuló támadása közepette megy végbe. Különös élességgel jutott ez kifejezésre az elmúlt hetekben, amikor is az enyhülés-ellenes erők — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államoknak a fegyverkezésben közvetlenül érdekelt monopoltőkés körei — éles támadást indítottak elsősorban a békét következetesen védelmező Szovjetunió ellen. Ezek a csoportok már az enyhülési folyamat központi eseményének számító helsinki konferencia ellen is határozottan felléptek. Minthogy az értekezlet megtartását nem tudták megakadályozni, az utolsó pillanatokig arra törekedtek, hogy legalább az USA ne vegyen azon részt, s még a viszonylag kötetlen, az Egyesült Államok cselekvési szabadságát lényegesen nem korlátozó záróokmány aláírásával se vállaljon kötelezettséget az enyhülés mellett. Az amerikai reakció a nyugat-európai, illetve a japán szélsőséges körökkel szoros szövetségben, valamint a kínai vezetők szándékait mindinkább kihasználva, a helsinki értekezlet után erősítette ellentámadását, és különösen Carter elnök - hivatalba kerülése óta fokozatosan az USA kormánypolitikájának rangjára tudta emelni törekvéseit. A mindezt. jelző legfontosabb tények a következők: — 1977 elején a csupán néhány hónapja hivatalban levő Carter-kormányzat egyoldalúan elállt a Ford elnök által aláírt 1974-es szovjet— amerikai vlagyivosztoki közös nyilatkozat elveitől, pedig ezeknek az elveknek az alapján hamarosan meg lehetett volna kötni a SALT— 1^. egyezményt. — Az Egyesült Államok Carter-féle vezetése 1977 őszén felrúgta a közel-keleti helyzet rendezéséről szóló szovjet—amerikai nyilatkozat elveit, s tető alá hozta a Camp David-i külön megállapodást. — 1976—77-től kezdődően a NATO-országok széles körű propaganda-hadjáratot indítottak a szocialista országok ellen az emberi jogok ürügyén, akadályozták az 1977 őszén kezdődött belgrádi konferencia eredményes munkáját. — Bár hosszabb huza-vona után, Carter elnök aláírta a SALT—II. szerződést, a ratifikálást bizonytalanná tették. A törvénybe iktatás halogatása érdekében 1979 őszén a kormányzati körök is részt vettek a szovjet csapatok „kubai jelenlétéről" szóló abszurd vádaskodásban, a szovjet—amerikai viszony elmérgesítésében. — A múlt év december elején a NATO a Szovjetunió és a szocialista országok minden erőfeszítése és konstruktív javaslatai ellenére döntést hozott arról, hogy új típusú középhatósugarú amerikai nukleáris fegyvereket helyeznek el Nyugat-rEurópában. Az imperialista erők által már jelentősen kiélezett nemzetközi helyzetben került sor a Szovjetunió afganisztáni segítségnyújtására, amely indokolt és elkerülhetetlen lépés volt, a szovjet elvtársak minden körülményt és következményt figyelembe véve döntöttek az akció mellett, amely nemcsak a Szovjetunió, a többi szocialista ország ügye is. Az Amerikai Egyesült Államok a már korábban elhatározott enyhülés ellenes lépéseket, szándékokat is az afganisztáni eseményekkel indokolva, lényegében hideg- háborús jellegű állapotokat teremtett meg a szovjet— amerikai kapcsolatokban. Világméretű propaganda- kampánnyal, az ismert gazdasági-katonai intézkedésekkel minden területen a minimálisra szorította vissza a szovjet—amerikai együttműködést. A rendkívül éles amerikai reagálásban szerepet játszanak az USA által az utóbbi években a nemzetközi színtéren elszenvedett vereségek, az Egyesült Államok befolyásának szűkülése a világban. Hozzájárult ehhez az a felismerés is, hogy az USA már nem csupán katonailag és politikailag, hanem a kívülről származó energiahordozóktól, nyersanyagoktól való függése miatt, gazdaságilag is egyre inkább sebezhetővé válik. Végül nem lehet lebecsülni a belpolitikai szempontot, a közelgő elnök- választások jelentőségét sem az amerikai kormányzat magatartásában. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok céljainak elérése érdekében olyan felháborító, alantas manőverektől sem riad vissza, mint a nemzetközi olimpiai mozgalom szétrombolása, a tudományos, kulturális kapcsolatok szétzilálása. (Folytatás a 2. oldalon) Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei első titkára köszöntötte a pártértekezlet minden résztvevőjét, köztük Korom Mihály, Fehér Lajos, Vass Henrik elvtársakat. Majd a pártértekezlet elnökének, munkabizottságának megválasztása után Szabó Miklós megyei titkár elnökletével megkezdődött a tanácskozás. A megye több mint ki- lencszáz pár talapszervezetének harmincháromezer tagját képviselő küldöttek a tanácskozás során az alábbi napirendeket vitatták meg: O A pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról. O A kongresszusi irányelvek vitája, és állás- foglalás az észrevételekben, javaslatokban. O A pártbizottság tagjainak és a kongresszus küldötteinek megválasztása. A vita megnyitása előtt Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tett szóbeli kiegészítést a pártbizottság megbízásából az írásos beszámolóhoz. Tisztelt Pártértekezlet! A XI. kongresszus óta eltelt időszakban sok tekintetben új és nehezebb feltételek közepette végeztük munkánkat. A világpiaci viszonyok gyökeres változása, saját gyengeségeink minden eddiginél nagyobb erőpróba elé állítottak bennünket. A csak mennyiségről a minőségre való áttérés, a gazdaságtalan termelés csökkenése, illetve fokozatos felszámolása, a termékszerkezet váltása, a hatékonysági követelmények előtérbe helyezése a munkában nem zökkenők nélkül mentek és mennek végbe. A pártszerveknek és pártszervezeteknek tehát egyfelől igazodniuk kellett az új gazdaságpolitikai gyakorlathoz, a megnövekedett gazdasági követelményekhez, másfelől — a gazdasági vezetőkkel együtt — számolniuk kellett azokkal a nemzetközi negatív gazdasági hatásokkal, amelyek a hetvenes évek közepétől hazánk gazdaságát sem kerülték el. Kedves Elvtársnők! Tisztelt Elvtársak! Az elmúlt öt évben jelentős események zajlottak le a nemzetközi életben. A megye párttagsága — és szélesebb értelemben lakossága is Tegnap, szombaton reggel 9 órakor kezdte meg munkáját Békéscsabán a megyei pártértekezlet. A küldöttek és meghívottak már jóval 9 óra előtt gyülekezni kezdtek a pártértekezlet színhelyén, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban. Már korábban megkapták a küldöttértekezlet írásos anyagait: a megyei pártbizottság beszámolóját, a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét a kongresszus irányelveihez. Ezeken kívül kedves figyelmességként a Kner Nyomdából néhány napja kikerült, Pen- za és Békés testvérmegyei kapcsolatának évtizedét bemutató, „Barátságunk 10 esztendeje” című, színes fényképekkel is illusztrált, több mint 160 oldalas könyv első példányait, aztán egy-egy minikönyvet, amely „Híd” címmel a békési tájak költőszülötteinek lírájából nyújt válogatást, és amelyet a Kohán Műhely alkotásai díszítenek. (A Kner Nyomda munkája.) A Békés megyei Népújság egy-egy aznapi példánya is a küldöttek kezébe került. A néhány perces várakozás a pártértekez- let kezdetéig így még gyorsabban telt: ki olvasott, ki elvtársaival folytatott baráti eszmecserét. Békés megye kommunistáinak tanácskozásán részt vett Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Partizán Szövetség elnöke, Vass Henrik, a Központi Bizottság tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója. Velük együtt az elnökségben foglalt helyet: Klaukó Mátyás, a KEB tagja, nyugdíjas, dr. Abrahám Béla, Békéscsaba uárosi pártbizottság első titkára, Apáti Nagy Gábor tsz-elnök- helyettes, Bartyik Istvánná iskolaigazgató, Bezdán János csontozó, Böszörményi Andrásné kötőnő, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Csávás Sándor hőkezelő, dr. Csentes Mihály, BM határőrség kerületparancsnoka. Dumitrás Mihály nyugdíjas, Duna Mihály, a KISZ MB első titkára, Elek lmréné gépi varró, Enyedi G. Sándor, a megyei Népújság főszerkesztője, Farkas József esztergályos, dr. Fekete Antal megyei főügyész, Fónád János kovács, Fórján Zoltán olvasztár, Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Haraszti János, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Írházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke, Jova Péterivé gépkezelő, Juhász András, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság parancsnoka, Juhász Mátyásáé munkás. Juhász Sándor pártvezetőségi titkár, Kardos Ernőné igazgató, Kása Ferenc gépszerelő, Kovács Sándorné munkás, Maczák Sándorné munkás, Major Andrásné nyugdíjas, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, Németh Ferenc szakmunkás, országgyűlési képviselő, Pozsár Györgyivé tésztaüzemi dolgozó, Szikszai Ferenc HNF megyei titkár, Székely Tamás színész, Tóth Lászlóvá szakmunkás, Tóth Pál megyei munkásőrparancsnok. Varga István, a szeghalmi járási pártbizottság első titkára, Zöld Jánosné pártvezetőségi titkár.
