Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

é 1980. március 9., vasárnap Barátaink életéből KGST Eredmények és tervek A világhírű képzőművészeti gyűjtemény, a Puskin Múzeum ihletet ad a másnapi tárlatvezetésre (Fotó: APN—KS) Az Inturiszt idegenvezetője Sikeres év volt — így ösz- szegezhető a szocialista gaz­dasági közösséghez tartozó országok együttműködésé­nek tavalyi mérlege. A KGST tagállamai 1979-ben is előreléptek a termelés szakosításában, az egymás közötti áruszállítások bővíté­sében, a korszerű gazdasági kapcsolatok meghonosításá­ban. A tanácskozások, a ko­ordinációt szolgáló megbeszé­lések eredményeként tavaly is fontos döntések születtek a kereskedelmi-gazdasági együttműködés továbbfej­lesztéséről. Ezek biztosítják majd a 80-as években is a szocialista országok közös­sége zavartalan fejlődését. TERVEGYEZTETÉS — ESZTENDŐKRE A tavalyi év döntő jelen­tőségű volt például a terv­koordinációs munkában. A tagállamok elvégezték a kö­zéptávú — a következő öt esztendőre szóló — népgaz­dasági tervek egyeztetését. Ezek jó alapot biztosítanak az egyes országoknak saját programjaik összeállításához. Üj vonás volt tavaly, hogy a középtávú programok ki­dolgozásával egyidejűleg egyes népgazdasági ágaza­tokban tízéves távlatokban is mérlegeltek, körvonalaz­tak elképzeléseket a tervezé­si, ipari, külkereskedelmi szakemberek. A korábbi esztendőkben ugyanis bebi­zonyosodott, hogy a szocia­lista országok adottságai, le­hetőségei — és a megválto­zott körülmények is — meg­követelik a valóban hosszú távú programok elkészíté­sét, a reálisan előrelátó te­endők megtervezését. Erre az úttörő jellegű munkára az ipari termelés szakosítá­sában és kooperációjában került sor — kedvező ered­ményekkel. A hosszú .távra együttműködést jelentő egyezmények kedvező kere­tet biztosítanak az egyes or­szágoknak, hogy a világgaz­daság várható fejleményei­vel összhangban végrehajt­hassák a szükséges termelés­szerkezeti változásokat. Nagy segítséget nyújtott a hosszú távú programok meg­alapozottabb kidolgozásához, hogy tavaly, a KGST jubile­umi ülésszakán újabb cél­programokat fogadtak el. Így ma már az energetikában és a nyersanyagok termelésé­ben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a fogyasztási cikkek gyártásában, valamint a gépiparban van a tagorszá­goknak 1990-ig szóló közös programja. A célprogramok kidolgozása jól bizonyítja: ha megvan a megfelelő kö­zös érdek és érdekeltség, ak­kor a tagállamok viszonylag rövid idő alatt képesek ar­ra, hogy elvégezzenek olyan tervezési munkát, amiben korábban nem volt gyakor-. latuk. KÖZÖS BERUHÁZÁSOK Tovább gyarapodott a szo­cialista országok befejezett közös beruházásainak szá­ma. Tavaly adták át a Vin- nyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezetéket, amely megbízható összeköt­tetést teremt a Szovjetunió nyugati energiarendszere és a többi európai szocialista ország között. A távvezeték átadásával a világ egyik leg­nagyobb, összesen legalább 160 ezer megawatt teljesít­ményű villamosenergia­rendszere jött létre. A ter­vezésben és építésben szer­zett tapasztalatokat a ma­gyar vállalatok jól kama­toztathatják majd, hiszen egyre nagyobb az érdeklő­dés a táwézetékek létesíté­se iránt. A többi között be­kapcsolódunk a KGST- energiagyűrű északi részé­nek megépítésébe, amely a Szovjetunióból Lengyelor­szágig továbbítja — has'onló teljesítményű vezetékkel — a villamos energiát. A két rendszer pedig jó névjegyet adhat a más országokban való szerelési-tervezési mun­kálatok elvégzéséhez. Ugyan­ezt elmondhatjuk az oren-' burgi gázvezeték építésének tapasztalatairól is. A csőkí­gyó 2750 kilométer hosszan az Orenburg környéki lelő­helyektől egészen a Szovjet­unió nyugati határáig nyú­lik. Teljesítőképessége vi­lágviszonylatban is kiemel­kedő: 30 millió köbméter földgáz évente. Erősödött a múlt évben a külkereskedelmi együttmű­ködés is. Ez nemcsak az áru­csere-forgalom dinamikus bővülésében mérhető le — ami a világgazdaság jelenle­gi helyzetében minden részt­vevő számára rendkívül fon­tos volt —, hanem a kölcsö­nösen szállított termékek kö­rének bővülésében is. A ter­vezési, a külkereskedelmi és az ipari szakemberek folya­matos tanácskozásainak eredményeként egy sor olyan terméket sikerült „felfedez­ni”, amelyet korábban tőkés országokból vásároltak meg a KGST-országok, noha azo­kat a szocialista partnerek is gyártották. Így a ha­gyományos árucsere-forgal­mon belül nagy értékű és a termelés, valamint a fogyasz­tás szempontjából igen je­lentős nyersanyagok, gépek, berendezések, mezőgazdasá­gi cikkek cseréltek gazdát. Tovább fejlődött — az or­szágok érdekeinek és a kö­vetelményeknek megfelelően — a pénzügyi elszámolások rendszere. Az egymás kö­zötti árucsere-forgalomban erősödött az irányzat, hogy a termékek árait a világpia­ci árakhoz igazítsuk. Ezzel összhangban bővült a KGST közös valutájának, a transz­ferábilis rubelnek a szerepe, hatásköre. A kedvező ered­mények elérésében nem kis szerepet játszott az sem, hogy 1979-ben is sok új szabvány, statisztikai foga­lom egységesítésére került sor, amelyek bevezetése és következetes alkalmazása le­hetővé teszi az együttműkö­dés további elmélyítését. «< A JÖVÖ FELADATAI Az elmúlt év jó néhány sürgős megoldásra váró problémát is felvetett. Az egyik ilyen: még mindig lassan, olykor' nehézkesen lépnek előre a KGST-orszá- gok a gyártmányszakosítás­ban. Közös igény — és ér­dek is —, hogy mielőbb ál­talánosan alkalmazható mé­rőszámokat dolgozzanak ki a szakemberek az eltérő ár­rendszerek és árszerkezetek miatti nehézségek áthidalá­sára. Ezt a munkát sürgeti, hogy a szocialista országok érdekeltek a nemzetközi kapcsolatok bővítésében. A gyártmányszakosodás és a közös árrendszer fejlesztésé­vel kiküszöbölhető lesz, hogy a KGST-országok kínálatai keresztezzék egymást a har­madik piacokon. A kedvező eredmények mellett sok javítani való van még a kooperáció, a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés területén is. Az eddig aláírt megállapo­dások — amelyeknek több­sége igen sikeres a gyakor­latban — inkább kétoldalú­ak. Még kevés az igazán sokoldalú szerződés, ami pe­dig nagy mértékben meg- könnyíthetné az egyes or­szágokban a termékszerke­zet váltását, de egyúttal a szükséges import biztosítá­sát is. A következő időszakra elő­retekintve tehát vannak megoldásra váró kérdések, feladatok, amelyek a ko­rábbiaknál bonyolultabbak, nehezebbek lesznek. Az el­telt 30 évben változtak a követelmények, változtak a feltételek és a módszerek. Egy azonban szilárdan ál­landó maradt: az együttmű­ködés fejlesztésének szük­ségszerűsége. Faragó András Jugoszlávia Technikai érdekességek EGY ANTENNA 2000 TV-HEZ Egyidejűleg 2000 tv-készü- léknek biztosít jó minőségű, zavartalan vételt a nisi El elektronikai vállalat és a holland Philips cég közös gyártmányú, ZAS típusú an­tennarendszere. A ZAS üze­meltetésével kiegészítő be­rendezések igénybe vétele nélkül mintegy 30 tv-csa­torna műsora vehető. Az an­tennarendszert elsőként Nisben próbálják ki. A kor­szerű szolgáltatás előfizetési díja ugyanannyi lesz, mint a két program vételére alkal­mas antennáé. PETROLKÉMIAI KOMBINÁT A vajdasági Zrenjanin kö­zelében új petrolkémiai kombinát épül. Az építkezés első szakasza befejeződött, így a kombinát három új üzemegységében megkezdhe­tik a műgumigyártáshoz szükséges szénhidrogén elő­állítását — évi 150 ezer ton­nás kapacitással. A tervek szerint 1981-ben már az egész kombinát üzemel. A korszerű felszerelést hazai és nyugatnémet cégek szál­lítják. A gyártástechnológi­át japán licenc alapján dol­gozták ki. Az építkezés most folyó második szakaszában ipari gumit gyártó, a har­madik szakaszban pedig kristályos széndioxidot ter­melő üzemet adnak át ren­deltetésének, évi 15, illetve 12 ezer tonnás teljesítmény­nyel. NDK Klasszikus kéziratok A weimari Goethe—Schil­ler Archívumban egymillió kéziratot, levelet, dokumen­tumot őriznek. Többek kö­zött Goethe Faust-kézirata, Schiller, Herder, Wieland, valamint a XIX—XX. szá­zad más neves íróinak a ha­gyatékából származó iratok találhatók meg a levéltár­ban. Az archívum anyagát rendszeresen gondozzák, res­taurálják. Restaurálásra szo­rultak például Friedrich Schillernek a feleségével folytatott levelezése, a Jo­hann Wolfgang Goethe és magántitkára, Johann Peter Eckermann közötti levélvál­tás darabjai, Angelika Kauff- mann rajzai, Philipp Hackert és Franz Theobald Horny grafikái. Az INTRANSZMAS-t a tervezési, konstrukciós, tudo­mányos kutatási feladatok közös ellátására hivatott bol­gár—magyar közös vállalko­zást 1964-ben alapították meg, a KGST elvei alapján. Az immár működésének 16. évébe lépő vállalat szófiai és budapesti intézeteiben dol­gozó tervezők, kutatók új gépek százait fejlesztették ki. Ha csupán a legutóbbi tíz év adatait vesszük is figyelem­be, több mint négyezer ter­vezési és szerkesztési felada­tot oldottak meg. A tervek javarésze — szám szerint mintegy 3200 — a szállítás modernizálását szolgálja, és nem csupán a két országban, de más álla­mok piacán is keresettek. A szállító- és emelőtechnika legújabb közös tervezésű megoldásait hasznosítják a — Azt hiszem, hogy az idegenvezetőt a vendéglátó háziasszonyhoz hasonlítha­tom — mondta a 35 éves Natasa Mezova, az Intu­riszt idegenvezetője. — Azt szeretném, hogy vendégeim épp úgy megismerjék és megszeressék otthonomat-há- zamat, mint jómagam. Bemard Shaw, a híres drámaíró az első külföldi tu­risták között járt a Szovjet­unióban, s úgy emlegette azt, mint a világ egyik legérde­kesebb országát, sőt megjó­solta, hogy évről évre nö­vekszik majd az érdeklődés iránta. Az Inturiszt utazási iro­da működésének 50 eszten­deje alatt 152 orságból 44 millió külföldi vendéget fo­gadott. Több, mint 5 millió turistát köszöntött 1978-ban, s a számítások szerint 1979 —80-ban ez a szám elérte, illetve eléri majd a 13 mil­liót. A világ egyik legna­gyobb idegenforgalmi irodá­ja több mint 150 ország, csaknem 700 utazási irodá­jával áll kapcsolatban. Az Inturiszt vendégeinek ellátásáról 100 ezer ember gondoskodik, köztük 3 ezer idegenvezető, akik összesen 30 nyelvet beszélnek. Egyi­kük, Natasa Mezova elvé­gezte a moszkvai Pedagógiai Főiskolán az idegennyelvű tanszakot, majd 3 hónapos idegenvezető-tanfolyamra járt. Ott ismerte meg alapo­san Moszkva nevezetességeit, és a szovjet városokon át ha­ladó turistautak látnivalóit. — Szenvedélyes utazó va­gyok, és nagyon szeretek em­berek között lenni. Hivatá­som mindkét törekvésemet kielégíti. Az Inturiszt 140 várost át­fogó programokat kínál. Na­tasa Mezova vendégeivel Szovjetunióban, az NDK- ban, Romániában, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Görögor­szágban is. E korszerű be­rendezések segítségével job­ban kihasználhatók a rak­tárterületek, 25—30 százalék­kal emelkedik a munka ter­melékenysége, a ráfordított anyagi eszközök pedig 3-4 év alatt megtérülnek. Az INTRANSZMAS szak­emberei tevékenyen részt vettek többek között a bul­gáriai Bobov Dől és Troja- novo—3 bányaüzemek, a ma- ricaisztoki hőerőmű és a bur- gaszi kikötő gépesítésének a munkálataiban. Magyaror­szágon két folyami kikötő rakodásának korszerű gépe­sítését INTRANSZMAS ter­vezte berendezésekkel oldják meg. Sok jelentős feladatot végeznek a harmadik orszá­együtt horgászott már a föld legmélyebb édesvízi tavában, a Bajkálban, részt vett szi­bériai vadászaton, síelt a kaukázusi, alpesi táborok­ban, az európai országrész több, mint 40 városában ka­lauzolt autósturistákat, és be­utazta az egész szovjet Tá­vol-Keletet. — Azt szeretném, ha min­denki gazdag emlékekkel tér­ne haza a Szovjetunióból — magyarázta. — Hiszen ven­dégeink megismerhetik Kö- zép-Ázsia kék mozaikjait, az orosz faépítészet remekeit, a monumentális emlékműve­ket, a képzőművészet kitű­nő alkotásait, s a nagy anya­gi áldozatok árán megújuló népi iparművészet mester­munkáit. A grúz, örmény, ukrán, balti és más útvona­lak kaleidoszkópként segíte­nek megérteni a Szovjetunió népeinek történetét, kultúrá­ját és mai életét, a szovjet életformát, amely megfigye­léseim szerint leginkább ér­dekli a külföldi turistákat. Az Inturiszt, amely az olimpiai utazásokat és a je­gyek árusítását lebonyolítja, mintegy 300 ezer vendégfo­gadására készül. Sokak szá­mára az olimpia csak az uta­zás kezdetét jelenti, mert utána részt vesznek a 40 olimpiai túra vagy a 16 au­tóstúra valamelyikén, felke­resik az ország legérdeke­sebb városait, helyeit. Az olimpia vendégeit fo­gadó idegenvezetők között lesz Natasa Mezova is. — Ez a foglalkozás állan­dó önképzést igényel. Min­den útra külön felkészülök, még akkor is, ha sokszor megjártam már. Maga az olimpiai túra elnevezés is izgalommal teli, és arra kész­tet, hogy külön is nagy gond­dal készüljek rá. gok megrendélésére, így 18 automatizált raktárt építet­tek a szovjet KAMAZ autó­gyár számára. Az osztrák Wagner—Büro céggel koope­rációban az INTRANSZMAS készíti a leendő Rajna—Maj­na—Duna csatorna kikötői és raktárberendezéseinek a tervét. , A közös vállalat munka­társai jelenleg olyan beren­dezések megszerkesztésén dolgoznak, amelyek automa­tikus vezérléssel látják el a raktárba be- és onnan ki­szállítás feladatait. 1980-ban töretlenül folyta­tódik a magasabb termelé­kenységű, eredményesebb munka a szófiai és a buda­pesti intézetekben: előrelát­hatólag az 1975. évinél. 40 százalékkal magasabb telje­sítményre • lesznek képesek az itt dolgozók. Másodszor Több száz olyan ember él közöttünk, akikről az orvo­sok egyszer már megállapí­tották, hogy meghaltak. Ezek az emberek a reanimációnak köszönhetik „második szüle­tésüket”. — Az ember soha nem tu­dott megbarátkozni azzal, hogy lehetetlen a kialvóban levő, vagy megszűnt élet­funkciók helyreállítása — mondja Vlagyimir Nyegovsz- kij akadémikus. — A győze­lem sokáig váratott magára. Ma a reanimáció a gyógyí­tási folyamat nélkülözhetet­len része. Nyegovszkij több mint 250 tudományos munkát írt. Az emberi szervezet újjászüle­tésének általa kidolgozott módszere a szovjet és kül­földi orvosi gyakorlat fegy­vertárának értékes része. Vlagyimir Nyegovszkij, a Szovjetunió állami díjasa, számos külföldi akadémia díszdoktora. Ö vezeti a Szov­jet Orvostudományi Akadé­mia kísérleti fiziológiai új­raélesztési tudományos kuta­tó laboratóriumát. A reanimátológusok Vlagyimir Nyegovszkij (jobbról a má­sodik) akadémikus vezetésével újraélesztenek egy klinikai halál állapotában levő kislányt (Fojó: TASZSZ—APN—KS, V. Hrisztoforov felvétele) Bulgária Magyar—bolgár közös vállalkozás másfél évtizede

Next

/
Thumbnails
Contents