Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TONDCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Megkezdődött a budapesti és több megyei pártértekezlet Szombaton, az angyalföldi pártszékházban 600 küldött és több mint 100 meghívott részvételével ' megkezdődött a budapesti pártértekezlet. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írásos előterjesztéséhez. A budapesti pártszervezetek nagy erőfeszítéssel és eredményesen dolgoztak az élet minden területén a XI. kongresszus határozatai, valamint az 1975. évi budapesti pártértekezleten kijelölt feladatok megvalósításáért — állapította meg a beszámoló. — Az eredmények alapja, hogy tovább fejlődött a párt vezető, kezdeményező, irányító szerepe, erősödött egysége, nőtt a kommunisták felelőssége a határozatok előkészítésében és végrehajtásában. Méhes Lajos hangsúlyozta: a budapesti kommunisták helyeslik pártunk fő politikai vonalát, munkastílusának elvi jelentőségű vonásait. Azt kívánják, hogy e politika jegyében haladjunk tovább, s határozottságot és következetességet igényelnek kitűzött céljaink követésében, a párt határozatainak megvalósításában. A főváros az utóbbi öt esztendőben nagyobb ütemben fejlődött, mint bármelyik korábbi tervidőszakban. A lakosság életkörülményei —■ a meglevő és ismert gondok ellenére — jelentősen javultak. Ennek egyik legfőbb mutatója, hogy öt év alatt 86—87 ezer lakás épült, illetve épül Budapesten, tízezerrel több, mint a negyedik ötéves tervben. Méhes Lajos részletesen foglalkozott a szocialista demokrácia erősítésével, a szocialista emberi kapcsolatok fejlesztésével is, megállapítva, hogy e téren az utóbbi öt esztendőben az üzemi demokrácia kibontakozásában történt a legjelentősebb előrelépés. Méhes Lajos beszéde után megkezdődött a vita az írásbeli beszámoló és szóbeli kiegészítés felett. A budapesti pártértekezlet vasárnap folytatja munkáját. Folytatódik a megyei pártértekezletek sorozata is. Szombat reggel nyolc országrész — Baranya, Borsod, Győr-Sopron, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Vas megye —, valamint a Külügyminisztérium és a határőrség kommunistáinak küldöttei ültek össze tanácskozásra. A Zala megyei pártértekezlet kora délután kezdte meg munkáját. A pártértekezletek résztvevői megtisztelő és felelősségteljes megbízatásuknak megfelelően mindenütt megvitatták, illetve megvitatják szűkebb hazájuk, munka- területük, valamint az egész ország fejlődésének kérdéseit, a pártélet problémáit, mérlegre téve az eredményeket és a gondokat. A tapasztalatok összegzésével együtt meghatározták tennivalóikat is, annak érdekében, hogy további fejlődésünk az elkövetkező hosz- szabb időszakban még sikeresebb, még eredményesebb legyen. Kommunista szombatok Kommunista műszakon vettek részt szombaton hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére több üzem szocialista brigádjai. A miskolci Észak-magyarországi Tervező Vállalat csaknem 500 dolgozója munkálkodott a Pest megye számára készülő óvodák, illetve a helybeli Avas városnegyed gyermekintézménnyé átalakítandó épületeinek tervein. A Híradástechnika Szövetkezet boglárlellei üzemében 70 munkás áldozta fel pihenőnapját, hogy alkatrészeket gyártson a szövetkezet egyik exporttermékéhez, a KITU televíziós hírközlő nagyberendezéshez. Munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy a 4 millió forint értékű berendezés még az első negyedévben útra keljen szovjet megrendelőjéhez. A Pápai Húskombinát keszthelyi, veszprémi és pápai üzemeiben csaknem háromezren jelentek meg kora reggel a gépeknél, és több millió forint értékben állítottak elő dobozolt sonkát és különféle húskészítményeket. A szabad szombaton végzett munka ellenértékét valamennyi üzemben a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották föl a dolgozók. Nőnapi ünnepséget tartottak Békéscsabán a Jókai Színházban A 70. íiémzetközi nőnap alkalmából tegnap este 6 órakor ünnepséget rendeztek a megye és a város párt- és állami, valamint tömegszervezeteinek közreműködésével Békéscsabán, a Jókai' Színházban. Az elnökségben e testületek képviselőin kívül a magas kitüntetésben részesült személyek is helyet foglaltak. A szavalat elhangzása után dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára ünnepi köszöntőt mondott. Ebben röviden emlékeztetett arra az elszánt küzdelemre, amelyet többek között Clara Zetkinnek, a nő- és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének vezetésével a nők egyenjogúságáért vívtak a haladó erők. . Hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára, valamint pártunk XII. kongresszusára utalva megemlítette, hogy a közelgő események jelentős hatást gyakorolnak majd „egész népünk életére és ezen belül a nők helyzetének további javítására is”. Egyébként már az előző kongresszusi határozatban leszögezték : a párt „nemcsak felismerte, hanem gyakorlatában is bebizonyította, hogy a nők valóságos és nem formális egyenrangúsága a társadalmi haladás részeként valósulhat meg”. A mára is érvényes alapelvre hivatkozva az első titkár kiemelte: „mindig és mindenben bizalommal számítunk a nődolgozókra, és egyben igyekszünk megteremteni azokat a feltételeket, amelyek hozzásegítik a dolgozó és tanuló nőket ahhoz, hogy a férfiakkal egyenrangú állampolgárként felelhessenek meg kettős hivatásuknak, társadalmi és családi életben reájuk háruló feladataiknak”. Az ünnepi beszéd további része a nők helyzetének, foglalkoztatásának, szakmai képzésének javításával és a szocialista munkaversenyben, brigádmozgalomban való részvételükkel összefüggő kérdéseket tartalmazta. Megállapítható, hogy többségük fegyelmezetten helytáll a munkában, s ezzel egy időben sokan aktív közéleti tevékenységet is folytatnak. Az ünnepség elnöksége Közülük nem egy bátran vállalja a vezetői tisztséggel járó felelősséget, és a megnövekedett feladatok elvégzését is. Szó esett továbbá arról, hogy a nők még mindig aránytalanul nagy terheket viselnek el a háztartásban és a gyermeknevelésben. Mindennél fontosabb — hangsúlyozta szónok —, hogy „mi, férfiak, a fizikai és érzelmi többletmunkából minél nagyobb részt vállaljunk, hogy az egyenjogúság szép jelszóból egyre inkább még szebb valóság legyen”. Ezután így folytatta: „Minden családanya méltó elismerést érdemel, aki becsületes, munkaszerető állampolgárokat nevel a család és a társadalom számára.” Befejezésül dr. Ábrahám Béla, az MSZMP városi bizottságának első titkára a megye és a város párt-, állami és tömegszervezeteinek nevében jókívánságait tolmácsolta azoknak az anyáknak, lányoknak, akik becsületes munkájukkal tovább szolgálják a társadalmi haladást. A közönség ezután a Jókai Színház művészeinek előadásában megtekintette Molnár Ferenc:- Olympia című vígjátékát. —y—n Fotó: Martin Gábor Üj Adidas-termék a Jogging Star, amelyet az Endrődi Szabó Szövetkezetben készítenek. A szabóknál, az ugyancsak Endrődi Cipész Szövetkezetben, s az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben e hét végén hivta össze a vezetőség a tagságot, hogy a mérlegzáró közgyűlésen számot adjon az elmúlt év eredményeiről, s ismertessék az idei feladatokat. Erről szól írásunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsébet II monte-carlói nagydíjas Nem mindennapi sikert ért el a riporter: Háború a Szaharában című filmje a monte-carlói tévéfesztivál ri- port-dokumentumfilm kategóriájában nagydíjat kapott. Az Arany Nimfa nagydíj tulajdonosa bátor ember, kedveli a drámai, kiélezett szituációkat, szívesen forgat a szó szoros értelmében vett tüzvonalban. Ezt a feszültséget adja át a nézőnek, aki vele együtt aggódik: ki kerül ki győztesen a tűzvonalból? Igen, a riporter Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió külpolitikai osztályának vezetője. (4. oldal) A Koldusopera és rendezője A Békés megyei Jókai Színház hosszú szünet után ismét Breeht-darabot tűzött műsorára. Mégpedig a neves német színpadi szerző, költő egyik legnépszerűbb darabját, a Koldusoperát. A darab Kurt Weill szerezte songjait még azok is dúdolják, akik talán nem is látták a darabot. Bicska Maxi története meghódította a világ színpadait. A békéscsabai bemutató másik érdekessége: új rendezőt avatnak Kelemen Pál főiskolai hallgató személyében. A fiatal rendezővel elképzeléseiről, munkájáról, színházról vallott hitéről beszélgettünk. (6. oldal) Kunágota régen és ma A különböző korokból származó írásos emlékekben Kunágota a következő neveken szerepel: Kwnagatha (1463), Kwn Agotha (1486), Kwnagota (1530), Kvnagotha (1561), Kunágata (1791) és Kun Ágota (1838). Itt egy ősi településről van szó, amit azzal lehet alátámasztani, hogy a XIX. század közepén bronzkori, avarkori leletek is előkerültek. Móra Ferenc, a szegedi múzeum igazgatója 1925-ben ásatásokat végzett Kunágotán, és a feltárt honfoglaláskori magyar lovassírokról egy tanulmányt is megjelentetett Szegeden. (7. oldal) Klubélet zárt ajtók mögött A csorvási fiatalok 1976-ban vették birtokukba ifjúsági klubjuk helyiségét. Nemrégiben elnyerték a megyei klubtanács „Kiváló Ifjúsági Klub” címét. Hogyan tudták őszintén felmérni és orvosolni a gondjaikat, miként érték el, hogy a csorvási fiatalok ma már magukénak érzik a Mozaik Klubot? (11. oldal)
