Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 8., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ünnepségek, kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmából pénteken kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben. Ezen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának, elnöke is. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Megyénkből a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Valastyán Mihályné, a FÉKON Ruházati Vállalat békéscsabai gyáregysége szb-titkára, ezüst fokozatát Moravszki Pálné, az Élelmiszer és Vegyíáru Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókraktára igazgatója, Tapasztó Istvánná, a lö- kösházi Haladás Termelő- szövetkezet brigádvezetője, bronz fokozatát Vincze Jánosáé, a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet kárpitos csoportvezetője. Szerte a megyénkben, ahol csak nők dolgoznak, mindenütt megemlékeztek a jubileumi nemzetközi nőnap alkalmából a nők társadalmi szerepéről, nélkülözhetetlen munkájukról, életkörülményeik pozitív változásairól. Az ünnepséget nagyon sok helyen összekötötték a munkában élen járó dolgozó nők kitüntetésével, anyagi, erkölcsi elismerésével. Ezek közül csak néhányról ' tudunk megemlékezni. Csütörtökön délután a FÉKON Ruházati Vállalat békéscsabai gyáregységében megtartott ünnepségen Araczki János, a békéscsabai Városi Tanács elnöke köszöntötte a gyár nődolgozóit. Ennek során megemlékezett arról is, hogy most 30 éves a kezdettől fogva sok nőt foglalkoztató gyár. A vállalat szb-titkára a Parlamentben vehette át jó munkájáért a kormánykitüntetést. Tegnap, pénteken délben Békéscsabán a megyei tanács művelődésügyi osztályán dr. Becsei József osztályvezető nyújtott át kitüntetéseket. A közművelődésben végzett . kiemelkedő munkájukért a Kulturális Minisztérium Szocialista Kultúráért kitüntető elismerést kapta meg Havasi Istvánná, a gyulai Mogyoróssy Könyvtár vezetője, Mucsi Lászlóné, a megyei tanács pénzügyi osztályának főelőadója, dr. Pirityi Károlyné, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának tanszékvzetője és Vári Lajosné, a Békési Városi Könyvtár könyvtárosa. A békéscsabai BÉKÖT- ben március 4-én este a Balassi táncegyüttes ajándékműsort adott a dolgozó nők tiszteletére. Másnap Koszta Rozália festőművész látogatott a gyárba, ahol 20 szocialista brigád képviselőjével beszélgetett. Tegnap, pénteken a vállalati nőnapi ünnepségen fellépett Tyll Attila Jászai-díjas színművész és Kárpáti Tibor, a Jókai Színház tagja. Ugyanekkor kitüntetéseket és jutalmakat adtak át az ünnepeiteknek. Az üzem a nyáron 41 társadalmi aktívát (Folytatás a„ 3. oldalon) . . Tanácskoztak az SZMT és a megyei tanács vezetői A két megyei vezető testület közötti együttműködési megállapodás keretében fon- .tos megbeszélésre került sor csütörtökön, melyen részt vettek: Irházi Lajosné, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára, Bocskai Mihályné és Bordi István titkárok, valamint Gyulavári Pál megyei tanácselnök, dr. Szabó -Sándor általános tanácselnökhelyettes, Csepregi Pál tanácselnök-helyettes és dr. Kertész Márton vb-titkár. A résztvevők értékelték és eredményesnek minősítették az 1979. évi együttműködést. A szakszervezeti és a tanácsi szervek munkakapcsolatainak fejlődése jól segítette a szocialista munkaverseny szervezését, a dolgozók érdekvédelmét, a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. A megbeszélésen tájékoztatás hangzott el Békés megye VI. ötéves terület- és település- fejlesztési tervkoncepciójának kialakításáról, valamint az együttműködés legfontosabb 1980. évi feladatairól. Az IBUSZ vezérigazgatója megyénkben Túl az egymiHiárd 244 millió évi forgalmon « Kiemelkedő év után az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ Tegnap, március hetedikén Nagyszénáson összegezték az 1979. évi kereskedelmi munka főbb tapasztalatait az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ küldöttei, határozták meg az 1980. évi feladatokat, majd megválasztották az ÁFÉSZ igazgatóságát, felügyelő és döntőbizottságát. (A szövetkezet elnökének, helyettesének és a felügyelő bizottság elnökének személye felett a 11 095 fős tagság a korábban megrendezett részközgyűléseken titkos szavazással döntött.) A szövetkezet egész évi tevékenységéhez — melynek közgazdasági részét egy közzétett írásos jelentés tartalmazta — dr. Tóth Sándor, az ÁFÉSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben többek között a nagy ÁFÉSZ elmúlt négyéves működését mutatta be, különös tekintettel 1979-re. Ez az év azért volt igen jelentős a fogyasztási szövetkezet életében, mert a működési területen lebonyolított forgalom az előző évihez képest 7,62 százalékkal emelkedett, összeg- szerűségében meghaladta az egymilliárd 244 millió forintot. Munkájuk minden területén érvényt szereztek az MSZMP KB 1978 márciusi határozatának, mely számukra a lakosság — mintegy 100 ezer ember — ellátását a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb fel- használásával írja elő. A gazdálkodás minőségét mutatja a csaknem 36 millió forint eredmény, mely majdnem ötmillióval több az előző évinél. Kiemelkedő a bolti kereskedelem munkája 982 millió forinttal. Ezenbélül- Orosházán és a környező községekben a megyei átlagot meghaladóan növekedett az élelmiszer-forgalom, a vendéglátóegységekben pedig 17,9 millió forinttal több ételt adtak el, mint 1978-ban. Egész éven át — az ÁFÉSZ- hez tartozó településeken — jól funkcionáltak a választott szervek, testületek. A tagság érdekének megfelelően formálták a szövetkezet működését, eredményesen mozgósították azokat a különböző közös feladatok ellátására. Ezt, és az írásbeli, valamint a szóbeli előterjesztést többen megerősítették, elfogadásra ajánlották. A vitában hét küldött és két meghívott felszólalása közül szeretnénk kiemelni dr. Gonda Józsefnek, az MSZMP orosházi városi bizottsága első titkára által elmondottakból azokat az elismerő szavakat, melyekkel a szövetkezet tagságát és dolgozóit illette a város és a járás lakosságának kiegyensúlyozott ellátásáért. A küldöttközgyűlés az előterjesztéseket elfogadta és jóváhagyta az ÁFÉSZ 1980. évi üzletpolitikai terveit. D. K. Tegnap, március 7-én Békéscsabára érkezett Németi József, az IBUSZ vezérigazgatója és Szakala József főosztályvezető. Az MSZMP Békés megyei bizottságán a vendégeket Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Szabó Sándor, a A nemzetközi gyermekév programjának végrehajtására alakult akcióbizottság március 7-én, tegnap záróülést tartott Békéscsabán. A résztvevők megtárgyalták azt a jelentést, amelyet Paluska Pál, a szervező bizottság elnöke és Kollár Lászlóné, a fejlesztési bizottság elnöke készített. Az előbbi testületnek az volt a feladata, hogy a városi tanácstól kapott 400 ezer forintot minél ésszerűbben használja fel a megyeszékhelyen szervezett kulturális és egyéb jellegű rendezvények támogatásakor. Mintegy 145 ezer forint gyűlt össze a gazdasági egységek és intézmények kollektíváinak, szocialista brigádjainak, KlSZ-alapszeryeze- teinek felajánlásaiból; s az általuk elvégzett társadalmi munka ideje megközelítette a 80 ezer órát. Felsorolni is sok lenne: mi minden valómegyei tanács általános elnökhelyettese és dr. Fabulya Balázs, az IBUSZ megyei igazgatója fogadta. Tárgyalást folytattak megyénk idegenforgalmának aktuális kérdéseiről, az IBUSZ munkájáról, majd a vendégek látogatást tettek az IBUSZ megyei igazgatóságán. A délutáni órákban a vendégek Békésre látogattak, ahol találkoztak a város párt- és állami vezetőivel. sült meg a gyermekek egészségügyi ellátását, tanulását, pályaválasztását, sportolását, üdültetését stb. szolgáló célok közül. Az „Egy üzem — egy iskola”, „Egy család — egy őrs” mozgalom, a nagyszámú pályázat megannyi lehetőséget teremtett a fiatalok alkotókészségének, értelmi, érzelmi és testi nevelésének segítésére. A fejlesztési bizottság is eredményesen oldotta meg a 'reá háruló feladatokat. A nemzetközi gyermekév alkalmából 13 létesítményt építettek, illetve újítottak fel 7,5 millió forint értékben vállalatok, üzemek és efvéb munkahelyi közösségek. Végül az akcióbizottság arról döntött: mely kollektívák, illetve egyének kapnak majd anyagi és erkölcsi elismerést eredményes munkájukért. Eredmények és sikerek a gyermekévben Hz őszinteség virágai Van abban valami megnyugtató, hogy a nemzetközi nőnapot szinte családi ünnepként, kedves szavakkal, virágcsokorral köszöntjük. Már-már elfeledkezve a megemlékezés okáról, arról, hogy hetven évvel ezelőtt az első nőnap a lányok-asszonyok politikai harcához adott támogatást, a nők elnyomatására hívta föl a világ figyelmét. A nőnap aztán évtizedeken át elsősorban a szolidaritás kifejezésére volt hivatott. Az ünnep természetesen 'ma is magában foglalja a nemzetközi nőmozgalom programjával való azonosulást. Különösen a nők nemzetközi éve óta reagál érzékenyen a közvélemény a világ számos részén még meglevő megkülönböztetésre, a. női egyenjogúság megsértésére, a „második nem” hátrányos helyzetére. A különbségek megszüntetéséhez jó esetben is még évtizedek kellenek ott, ahol évezredes tradíciók szentesítik a jogfosztottságot. A szocialista társadalomban a nők egyenjogúsága törvényben garantált. Az egyenlő jogért már nem kell küzdeni. Ám az egyenlő jog a gyakorlatban nem érvényesül automatikusan. Kibontakozását mindenekelőtt a megcsontosodott szemlélet, az avítt szokások akadályozzák. Hol és miben? Ha összehasonlítjuk az azonos életkorú nők és férfiak iskolai végzettségét, még a legifjabb nemzedéknél is, a férfiak között magasabb a képzettebbek aránya. Következésképpen az egyenlőség munkavállaláskor és a jövedelemben sem lehet teljes. Pedig az iskolák, a szakmák megszerzésének útja a íáiiyok és asszonyok előtt is nyitottak, csak éppen nem mindenhol élnek a lehetőségekkel. Helyenként még mindig azért nem tartják fontosnak, hiszen a lány úgyis férjhez megy. Napjainkban már-már teljes a nők foglalkoztatottsága. Pusztán gazdasági szempontból sem mindegy tehát, hogy a tudományos-technikai forradalom időszakában milyen a nők szakképzettsége. Ahogy általában igaz az általános műveltség, valamint a szakmai képzettség és az előrehaladás kölcsönhatása, úgy igaz ez a gyengébb nem esetében is. De még a férfiakéval azonos képzettségű nők anyagi megbecsülésében is vannak gondjaink. Nem egy helyen indokolatlanul alacsonyabb az azonos beosztású dolgozó nők fizetése a férfiakénál. Lassúbb a szakmai előmenetelük. Az indokok között leggyakrabban az szerepel, hogy az asszonyok — nagyobb családi terhelésük miatt — kevesebbet vállalhatnak a munkahelyükön. Az indok persze csak részben elfogadható. És ami elfogadható belőle, annak fölszámolása, megszüntetése a társadalom, a család feladata. A társadalomnak kell az eddiginél is több bölcsődét és óvodát építenie, a társadalomnak kell bővítenie a napközi otthonokat, javítania a szolgáltatásokat. A család pedig az igazságos teherviseléssel segíthet. Az indokok közptt — kimondatlanul — szubjektív élemek is föllelhetők. Nevezetesen az a hamis föltételezés, mely szerint a nők nem alkalmasak a vezetői poszt betöltésére, a kimagasló szellemi tevékenységre, az alkotó munkára stb. A mindennapi élet cáfolja ugyan ezeket a minősítéseket, de hát a szemléletmód lassabban változik, mint kívánatos volna. S persze nemcsak a munkahelyen, hanem a családokban is. Sokszor, sokféle formában vitatjuk nő és férfi szerepét a családban. Való igaz, hogy a gyermek neveléséből, különösen az első esztendőkben, több hárul az anyára. De az is igaz, hogy az egyenjogúsággal elvben egyetértő férfiak között is akad, aki otthon „feudális állapotokat” teremt, ragaszkodik a régi kiváltságaihoz. Elsősorban a fiatalok körében váltja föl a régi formákat az egymás megbecsülésén alapuló új férj-feleség kapcsolat. A családon belüli egyenlőség persze nem egyedül azon múlik, hogy ki főz, ki takarít, ki megy a gyerekért. Ez csupán a felszín, a lényeg ott kezdődik, hogy a teljes családi munkamegosztásban egyenlően viseljék a terheket, hogy például a feleség tanulásáért, a szakmai előmeneteléért vállal-e ugyanannyi többletterhet a férj is. Mindezek nem a nőnap, nem kizárólag az ünnepi alkalom kérdései, hanem az esztendő többi napjáé is. Ezen a napon találjuk meg lelkiismeret-vizsgálatunkat virággal ég köszöntő szavakkal anélkül, hogy ez férfitársainkat felmentené az egész éven át végzett, a női egyenjogúságot kiteljesítő munka alól. Mares Dénes
