Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

I 1980. március 6., csütörtök­SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszoltak az illetékesek Fodor Mátyásné, Kunágota, Petőfi u. 71.: Panaszlevelé­ben arról írt, hogy 1980. ja­nuár 3-án Kunágotáról Ma- gyardombegyházára utazott autóbusszal. A busz vezetője és a kalauza kunágotaiak, ré­gi ismerősök voltak. A ma- gyardombegyházi bejárótól gyalog kellett bemenni, mert hófúvás akadályozta a busz további vezetését. Innen át­ment Kisdombegyházára, ta­lán eléri a három órai já­ratot, és visszautazhat. Fél négy körül Csanádapáca fe­lől befutott egy gyorsjáratú autóbusz, örültek az utasok, de jó kedvük azonnal elpá­rolgott, amikor közölték ve­lük: visszafordul a jármű, Kunágota felé nagy a hófú­vás. Levélírónk azt kifogásolta legfőbbként, hogy a gyorsjá­ratú autóbusz vezetője le­kiabálta őt, nagy okos asz- szonynak és másnak titulál­ta stb. stb. Durván, gorom­bán beszélt vele. Ö pedig — mivel az utasok ismerték — nagyon szégyellte magát, hogy ilyen hangon beszélnek vele. Kérésünkre a panaszt a Volán 8. sz. Vállalat illeté­kes vezetői megvizsgálták. Kiderült, hogy az említett időpontban Kunágota térsé­gében a nagy havazás és hó­fúvás miatt igen nehéz és veszélyes volt a közlekedés, ezért több járat kimaradt, mások jókora késéssel futot­tak be végcéljukhoz. A me­netrend szerinti járatok je­lentős késése miatt pontosan nem tudják megállapítani, hogy a megjelölt időben me­lyik érkezett az említett buszmegállóba. A járatról sem rendszámot, sem egyéb konkrét adatot nem szolgál­tat a panaszos, így nem tud­ja a vállalat, melyik autó­busz vezetőjét vonja felelős^ ségre. * * * Tudjuk viszónt, hogy az idei tél súlyos gondokat oko­zott a közlekedésben. Na­gyon bosszantó — különösen annak, aki a munkahelyére pontosan szeretne beérkezni — ha órákat kell várakozni a hideg télben az autóbusz­ra. De kérem: a buszvezető háta mögött emberek ülnek, akiknek az életéért ő felel. A durvaság nem elfogadható,, de talán emberileg érthető a felfokozott idegállapota. Hiszen az embereken kívül társadalmi tulajdon, értékes autóbusz volt gondjaira bíz­va, és talán neki is vannak gyermekei, akikhez ő is sze­retett volna mielőbb haza­térni. Legyünk egy kicsit tü­relmesebbek egymáshoz, mindannyian. (A Szerkesszen velünk rovat megjegyzése.) * * * Ifj. Kókai Szabó János, Elek, Zalka u. 40. sz. alatti lakos arra kíváncsi: tejkifi­zetésben mikortól számítják a téli hónapot, mennyiben fi­zetik a tejet tejzsírszázalék- tól és tisztaságtól függően. A tejalapár literenként 0,40 fo­rintos felvásárlási emelése vonatkozik-e a háztájira is? Levelére a Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tej­porgyárának vezetői adtak választ. Az idevonatkozó ren­delet értelmében 1979-ben a 3,6 százalékos zsírtartalmú tej ára — fizikai tisztaság alapján — az I. osztályú de­cember 1-től április 30-ig 5,50 Ft, május 1-től novem­ber 30-ig 4,90 Ft. A fenti időben a II. osztályú tej ára 5,35, illetve 4,75 Ft. A 3,6 százalékos zsírt meghaladó tejnél zsírkilogrammonként 90 Ft-ot fizet a felvásárló, ha ennél zsírszegényebb a tej, ugyanennyit levon a ter­melőtől. A tej alapára 1980. január 1-től 70 fillérrel megemelke­dett. Ez az árnövekedés két részből tevődik össze: alapár 0,40 fillér, másrészt gürnő­kórmentes felár beépítéséből. Ennek megfelelően külön gümőkórmentes felár nem jár. Fertőzött betegség ese­tén azonban a 30 fillér le­vonás literenként érvényes. Az áremelés a nagyüzemek­re^ és a háztáji gazdaságokra egyaránt érvényes. A több- letzsír-elszámolási időben nincs változás. Panaszosunk az eleki Le­nin Tsz által üzemeltetett tejgyűjtő helyre szállítja a tejet. Kérésére a tejporgyár részletesebb felvilágosítást is készséggel ad. * * * Nagy Mihály, Vizesfás, VII. 177. sz. alatti lakos az­zal a kéréssel fordult rova­tunkhoz: néznénk meg, a bé­kési GELKA szakmunkása, aki megjavította Favorit tí­pusú, öreg tv-készülékét, ta­lán túl magas költséget szá­molt fel. A levél hitelessé­gét igazolni, mellékelte a számlát, ami 197 forintról szól. Levélírónk elismeri, hogy a készülék azóta jól működik — bár öreg —, de sokallja a számlát, amit pár perces munkáért és egy hat forintot érő alkatrész kicse­réléséért kértek. Nos, a levél és a számla birtokában felkerestük a GELKA szerviz Békés me­gyei kirendeltségét. Ott gya­korlott szemű szakemberek azonnal látták: a számla ki­állítása szabályos, a panaszos a munka elvégzését aláírásá­val igazolta. A tv-javítás olyan szolgáltatás, amelynek tarifáját országosan állapí­tották meg. A szerelő felír­ta a tv-típust, amelyből a több száz oldalas árjegyzék­ben megtalálni: 13 évvel ez­előtt került forgalomba a készülék. Mivel korábban bonyolultabb szerkezetű ké­szülékeket gyártottak, az al­katrészek kicserélése több időt, figyelmet kíván, minta legújabb típusoké, itt az át­számítási kulcs magasabb. Előfordul, hogy egy 1,20 Ft- Os alkatrész kicseréléséért 60 forint munkadíjat, kiszállást stb. számolnak fel. A sze­relőnek az idejével, a fel­használt alkatrésszel szigo­rúan el kell számolnia. Nagy Mihály esetében két alapte­vékenységet végzett a tv-sze­relő s ennek költségét a ren­delet értelmében 1,7 száza­lékos kulcsszámmal szorozta. Így jött ki az összeg. Egyébként elmondták a GELKA-szervizben azt is, hogy 10 évnél öregebb ké­szülék javítását — alkat­rész hiányában — megta­gadhatják. De a vállalat dol­gozói mindenkor készséggel állnak a megrendelők szol­gálatára. Nem az idő dönti él a javítás értékét. A szere­lőnek úgy előnyös, ha gyor­san végez, és máris egy ház­zal „odébb áll”. Úgy véljük, ez a fogyasz­tók érdeke is. Miért „savanyú” a savanyú káposzta? — Kérdezi egy ré­gi kedveg orosházi olvasónk. Az ősszel a ZÖLDÉRT-nek 1—1,50 forintért adták el a termelők a fejeskáposzta ki­lóját, most 16—18 forint egy kiló savanyú káposzta. Kiszá­molta, hogy egy háromtagú családnak mennyibe kerül egy töltöttkáposzta-ebéd. Ér­deklődik, a ZÖLDÉRT ho­gyan dolgozhat ilyen magas árréssel? * * * Nos, utánajártunk. Kide­rült, hogy a ZÖLDÉRT Vál­lalat Békés megye területén nem rendelkezik tartósító­üzemmel, káposztát nem sa­vanyít. Csákig a feldolgozó- üzemek termékeit árusítja, mint viszonteladó. A vita­mindús savanyú káposztát a hivatalosan engedélyezett ár­réssel hozza forgalomba. Hi­szen időközben sokféle költ­ség merül fel, amíg az édes káposztából savanyú lesz. Dolgozni szeretnénk Több kisgyermekes édes­anya nevében írt Marcső Albertné kötegyáni olva­sónk. Nincs munkalehetőség azoknak a kismamáknak, akik gyermekeik miatt nem tudják vállalni az ingázást, de tudnak nap mint nap el­járni Gyulára vagy más városba. A kötegyáni asszo­nyok is szeretnék a család jövedelmét kiegészíteni. □ □ Kedves Marcsó Albertné: a legutóbbi tanácsülésen ott voltunk. Hallottuk, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az anyák vala­mi helyi munkalehetőséghez jussanak. Sajnos, ez nem megy máról holnapra, tessék időnként érdeklődni a ta­nácsházán. Buszbérlet a zsebben, jöhet a taxi Dobozról kaptunk egy ter­jedelmes levelet arról, hogy 1980. február 22-én délutá- nos műszakban dolgoztak. Ilyenkor épp, hogy csak el­érik az utolsó) autóbuszt, amely 22.35 órakor indul Békéscsabán a Hunyadi tér­ről. Nyolcán rohantak, de a dobozi autóbusznak már csak a végét látták. Amikor a lemaradt utasok megkér­dezték a forgalmistát, hogy miért indított négy perccel hamarabb, különböző kifo­gásokat talált, majd rájuk szólt: ;,Menjenek taxin vagy gyalog.” Levelekből — sorokban Lipták Pál, Békéscsaba VII., Marx u. 17. szám alatti lakos megköszönte rovatunk gyors segítségét. A 165 lite­res Lehel hűtőszekrényét so­káig nem tudta használni a meghibásodott ajtó miatt. Kérésünkre a Generál Szö­vetkezet dolgozója a hely­színen vizsgálta meg a ház­tartási gépet, s hamarosan új ajtót szerelt fel, s ismét jó a hűtőgép. Kamuiról, a Béke Tsz nyugdíjasklub vezetői — az öregek nevében — monda­nak köszönetét a szövetke­ret vezetőinek, akik baráti találkozót rendeztek szá­mukra. A szövetkezet étter­mében dolgozó szocialista brigádnak pedig azért, mert figyelmes kiszolgálásukkal nagyon kellemes estét sze­reztek a vendégeknek. Králik Jánosné, Békéscsa­ba III., Botyánszki Pálné u. 15. szám alatti lakos Csiba Rudolf Volán 8. sz. Vállalat gépkocsivezetője emberségé­re, figyelmességére utal. Ol­vasónk a békéscsabai 6-os autóbuszjáraton elveszítette pénztárcáját; Amikor a buszvezető megtalálta, la­kására vitte a pénzt, hogy mielőbb megnyugodjék az utas. Végül is mindenki szere­tett volna hazamenni a csa­ládjához, így két taxit bé­reltek. A csabai taxisok ren­desek voltak, megálltak a gerlai külső buszmegállónál, hogy a dolgozók átszállhas­sanak. De hiába volt min­den integetés, a busz tovább robogott Dobozra. Gerláró! kanyarodott ki, amikor a taxik odaértek. Mindnyájan buszbérlettel rendelkeznek, nem hiányzik sem a felesleges pénzkiadás, sem pedig sokáig várakoz­tatni az otthoniakat. Merre folyik a tej? Fotó: Bukovinszky Esőben, sárban Békéscsabán a Knézich utcában Fotó: Gál Edit SZERKESZTŐI ÜZENETEK Patar Lajos, Orosháza: Az utca lakóinak érdekében írt második levelét is megkap­tuk. Mivel közérdekű javas­latot is tartalmaz, elküldjük az orosházi Városi Tanács műszaki osztályára, talán a lakossággal összefogva ha­marabb megoldódik a prob­léma. * * * T. L., Békéscsaba, Tóthné Fodor Ilona, Csanádapáca, Szívós József, Sarkad, Bagi Lajosné, Mezőberény, Vár- konyi u. 19. Ládi Ignác, Dé- vaványa, Fürst u. 8.: Közér­dekű bejelentéseiket, vagy egyéni panaszukat tartalma­zó levelüket megkaptuk. Ki­vizsgálás céljából elküldtük az arra illetékes szervekhez. A választ — kinek-kinek ké­rése szerint — személyes le­vélben, vagy lapunk hasáb­jain adjuk. Papp Józsefné, Körösla- dány: A Szerkesszen velünk rovatnak írt újabb leveléből megértjük, hogy anyai szí­vét bántja a Volán Vállalat válasza, hiszen utólag nem • bizonyították, hogy a két fia­talt durva hangnemben „ ... majd én megmutatom, hogy ezzel a busszal nem fog­tok utazni...” leszállította a távolsági autóbuszról a ka­lauz. Nem hinnénk, hogy csak azért, mert gyerekek. Utólag mi sem tudjuk ,űri­nyomozni”: mi volt a való­ság. Egy tény: az elmúlt té­li hónapokban a kedvezőt­len útviszonyok erősen meg­tépázták a tömegközlekedés­ben részt vevő emberek ide­geit. A fiataloktól joggal vá­runk el, mi felnőttek, egy kicsit több türelmet. Ezzel együtt a durvaságot mi is el­ítéljük. VISSZHANG „Csak pénzért lehet fel­bontani az üdítőt?” — cím­mel a Szerkesszen velünk ro­vat 1980. február 14-én kö­zölt panaszbejelentésre az Utasellátó Vállalat Szolnok— Békés megyei területi igaz­gatóságától kaptunk levelet. „ ... Dolgozónk súlyosan megsértette a fogyasztói ér­dekéket, amikor egy üveg kóláért 6,50 Ft-ot számolt, sőt ezt megtetőzte azzal, hogy plusz ötven fillért kért a felbontásért. .Ez az összeg csak akkor jogos, ha a ven­dég műanyag poharat is kér az üdítőhöz. Vétkes dolgozónkat fegyel­mi úton vonom felelősségre. Az üzem dolgozói messzeme­nően elítélik és elhatárolják magukat az ilyen, fogyasztói érdekeket sértő cselekmé­nyektől. Hangsúlyozni kívánom, hogy vállalatunknak nem ér­deke és nem célja az ilyen magatartás... Az ilyen el­adók erkölcstelen módon akarnak jogtalan haszonra szert tenni... Sajnálom, hogy a levélíró nem ment mindjárt az üz­letvezetőhöz, aki azon mó­don orvosolta volna a pa­naszt, és nem ilyen keserű szájízzel kezdi meg utazá­sát. Bízom abban, hogy az ol­vasók és az utazók dolgozó­ink tevékenységéről nem e negatív esemény alapján aL- kotnak véleményt. „ ... Köszönöm, hogy az eset feltárásával a lap lehe­tővé tette, hogy az ilyen „vadhajtások” ellen még ke­ményebben felléphessünk...” Szarvasi Imréné területi igazgató „így vigyázunk a gyerme­kekre” címen a Békés me­gyei Népújság Szerkesszen velünk rovatának 1980. feb­ruár 28-i számában megje­lent írásra a következő so­rokat kaptuk: „...A cikk­ben foglaltak a jelzett idő­ben valóban megtörténték. A sarkadi IV. sz. óvodába járó gyermekeket sétáltatták és várakoztatták a hideg té­li időben a járdán. Szeren­csére a történtek után egyet­len gyermek sem betegedett meg. Ennek ellenére a ve­zető óvónőt utasítottam, hogy a IV. számú óvoda vezető­jét írásbeli figyelmeztetés­ben részesítse. A jelzést köszönettel vet­tük ...” Szegedi Lajos tanácselnök * * * „Rózsafa-diszkó vagy ré­szegek klubja” címen rova­tunk 1980. február 28-i szá­mában megjelent írásra több fiatal reagált, örülnek, hogy végre valaki szóvá tette ezt az egész diszkóügyet. Ugyan­is a megyeszékhelyen rend­kívül kevés a táncot, vidám­ságot szolgáltató szórakozó­hely, ahova nem „csak” azok mennék, akik részegre isz- szák magukat, és viselkedé­sükkel megbotránkoztatják a többi vendéget. A kötelező virsli- és szend­vicsfogyasztás ellen mind­annyian tiltakoznak. Legtöb­ben megvacsoráznak odaha­za, de mivel az említett írás­ból kimaradt egy nem szócs­ka, úgy értelmezhető, mint­ha mindenki szeretné a virs­lit. „... Én valóban nem sze­retem — írja egy fiatalem­ber. — Miért akarják rám erőltetni. Kínáljanak helyette valami mást. Ha már oda­megyünk táncolni, ismerked­ni, bízza ránk a vezetőség, hogy mit fogyasztunk...” (A nem szócska kimara­dásáért szíves elnézést ké­rünk.) Hogyan láthatnék narancshoz? Hogyan juthatnék na­rancshoz én, aki rendszere­sen napközben dolgozom? — kérdezi többek között Petri Mátyás, Békéscsaba VI., Oláh I. u. 12. szám alatt lakó olvasónk. — Mint írja, ő is szeretne gyermeke ré­szére vásárolni időnként a közkedvelt, vitamindús déli­gyümölcsből. Igaz, hogy ku­bai narancs gyakrabban be­szerezhető, de erős rostja miatt a gyermekek kevésbé szeretik. Levélírónk úgy véli: van narancs, és mégsincs. Ugyan­is, ha „beszerző útján” meg­kérdezi a bolti eladókat, mindig arra hivatkoznak, hogy tegnap volt, vagy dél­előtt volt. Jó lenne, ha jut­na narancs annak is, aki délelőtt dolgozik. Ezért azt javasolja — ha megoldha­tó —, hogy hol délelőtt, hol délután árulják a narancsot. Vagy ha a bolt előre tudná, hogy mikor lesz, talán egyenletesebb lenne az ellá­tás, mert figyelmeztethetnék a vevőket. A magafajta vá­sárló — akinek nincsenek bolti eladó ismerősei — mindig hoppon marad. * * * Nos, több békéscsabai ABC-áruházba és zöldség­gyümölcs boltba ellátogat­tunk. Kiderült, hogy az idén az elmúlt évek átlagánál jó­val ritkábban és kevesebb mennyiségben kapnak déli­gyümölcsöt. Azt előre soha nem is sejtik a boltok, hogy mikor érkezik a szállítmány. Amint átveszik — a nap bármely időszakában —, megkezdik az árusítást. De ha nagy a forgalom, egy óra alatt elfogy. Volt arra is példa, a 100-as ABC-ben: február utolsó hetében egyik nap délután érkezett a na­rancs. Négy órától hatig — a csúcsforgalomban — árul­ták, s hagytak pár karton­nal a reggeli vásárlóknak is. Ügy látszik, a kedves apu­kának pechje volt, éppen akkor nem járt az üzletben munkaidő után. És még va­lamit: egyszerre nem mind­egyik bolt kap ebből a kere­sett áruból.

Next

/
Thumbnails
Contents