Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
o 1980. március 25., kedd NÉPÚJSÁG Szerelik az utolsó nyomógépet Az új Szikra Lapnyomda Még az idén átadják az ország legnagyobb nyomóüzemét. Építését 1976-ban kezdték, és 1980 októberétől már itt készül a Népszabadság, a Népszava, mégpedig a megszokottnál sokkal szebb minőségben. Az eddigi magas- nyómás helyett alkalmazott ofszettechnika szebb képnyomást tesz lehetővé. Az ofszet nyomóformák fotótechnikai eljárással készülnek. A lemezkészítő részleg berendezései már kipróbálás alatt vannak. Elkészült a hőközpont és a klímaberendezés is. A rotációs gépteremben 24 nyomóművet állítottak fel. Az NDK gyártmányú gépek szerelése befejezéséhez közeledik. Egyes gépeken már próbanyomatok is készültek, melyek minőségével elégedettek a szakemberek. Folyamatban van a részegységek munkájának összehangolása. Külföldi szakemberek is részt vesznek a svájci, NSZK és svéd gépek üzembe állításában. A nyomda — 1985-re tervezett teljes felfutásakor — évi 40 ezer tonna napilapot, folyóiratot és könyvet állít majd elő. A 2,5 milliárd forintba kerülő nyomdát a Köny- nyűipari Tervező Vállalat tervei alapján a 22. Állami Építőipari Vállalat építi. (Hauer Lajos képriportja — KS) Sz a kompjúteres gépsor végzi majd az újságok kötegelését A hőközpont egy részlege Dolgoznak a nyomógépek kiszolgáló berendezésein A rotációs gépterem 24 gépegysége Szovjet idegenforgalmi hét A Flórián üzletközpontban hétfőn szovjet idegenforgalmi hét kezdődött, amelyen a baráti ország tájairól, az érdekes' kulturális, művészeti látnivalókról adnak áttekintést, több mint száz színes fotón. Az eseménysorozat keretében filmvetítéseket is tartanak különféle idegen- forgalmi kuriózumokról, az étteremben pedig szovjet ételkülönlegességek között válogathatnak az érdeklődők. A szovjet hét része a nemzetközi idegenforgalmi hetek eseménysorozatának, amelynek keretében öt szocialista ország utazási irodái ismertetik meg a magyar közönséggel országukat „turista szemmel”. Megkezdődött az Európai Fizikai Társulat Tanácsának budapesti értekezlete Huszonnégy ország több mint száz fizikusának részvételével megkezdődött hétfőn az Európai Fizikai Társulat Tanácsának idei értekezlete. A MTESZ budapesti székházában megrendezett ötnapos eseményen a fizika legkülönfélébb szakágainak kontinensszerte ismert és elismert specialistái vitatják meg szakmájuk legaktuálisabb problémáit és szóba kerül többek között a fizika oktatásának és a társadalomhoz való viszonyának kérdésköre is. A részvevők a hivatalos program mellett magyar kutatóhelyekre is ellátogatnak, hogy konkrét tudományos kérdésekben véleményt cseréljenek a hazai szakemberekkel és megismerkedjenek a magyar fizika helyzetével és eredményeivel. Kedvezményes árufuvarozás A MÁV kedvezményt nyújt a gépi rakodásra alkalmassá tett fuvar (mint a rakodólapos egységrakomány) után, aminek különösen a 200 kilométeren felüli szállításnál mutatkozik meg az előnye. Ilyen esetben a fuvardíj (amit 1980. január 1-től emeltek) még az előzőnél is olcsóbb. Az egységrakományok szállításánál kevesebb ember és rö- videbb idő kell a rakodáshoz, egyúttal pedig mérséklődik az árukár. Igen. jelentős megtakarítást ér el egységrakományos szállítással a Békéscsabai Konzervgyár, hasonlóan erre törekszik a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat és általában a kereskedelem is. Ez a módszer előnyös a címzetteknek is, mert. mindenütt kevés rakodómunkás áll rendelkezésre. Kosinszky Viktor, a szőlészet kiváló tudósa A mai nemzedékek már alig emlékezhetnek Kosinszky Viktorra, kora kiváló szőlészeti tudósára, aki 1863- ban született Mezőberény- ben. Munkássága, szakmai tevékenysége után megérdemli, hogy nevét felemlítsük szűkebb pátriájában, mert nagy utat tett meg Mezőberénytől, szülőhelyétől a párizsi Nemzetközi Borbizottságig, amelynek tíz éven át alelnöki tisztét is betöltötte. Abból a világból és környezetből, ahonnan Kosinszky Viktor kiszakadt, korában nem lehetett- zökkenőmentesen céljait megvalósítani, a hazai szőlészeti kultúra szolgálatába állni. Márpedig kora ifjúságától kezdve csak a szőlészet érdekelte, és e területre csak némi kitérők után ért el. Miután elvégezte a vincellérképző iskolát, az ország különböző kertészeti és szőlészeti szakiskoláiban tanított. A tarcali vincellérképző iskola igazgatójává fiatalon, 28 éves korában, 1891-ben nevezték ki. Ezzel egyidejűleg megbízást kapott a tokaj-hegyaljai állami szőlészeti intézmények főfelügyelői munkaköre ellátására. A hazai szőlészeti és borászati irodalomban tulajdonképpen ettől az időtől találjuk egyre nagyobb gyakorisággal szakdolgozatait, főként a filoxéravész és az ellene történő védekezés tárgyköréből. Életének második jelentősebb állomása az első világháború befejezésére tehető, ugyanis 1918-ban nevezték ki országos borászati kormány- biztossá, majd a következő évben a Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyam (a kertészeti és szőlészeti főiskola jogelődje) igazgatója, egyben az Országos Központi Mintapince vezetője. Közben a Szőlősgazdák Országos Egyesületének elnökévé választják. Kosinszky Viktor a kutató-kísérletező embertípus áldozatos munkásságával jut el a szőlészeti kutatók legjobbjai sorába. Nagy érdemeket szerzett az alanyfajták szaporítása, az oltványkészítés, valamint az olt- vány-előhaj tatás terén. E tárgykörből jelentősnek számító szakkönyve is megjelent Budapesten, 1905-ben. A filoxéravésszel foglalkozó munkája Pozsonyban jelent meg. Tulajdonképpen ebben a munkájában leírtak nyomán vált a filoxéravész utáni szőlőfelújítás és a szőlősgazdák társadalmi mozgalmainak egyik vezetőjévé. Az egykori szaklapokban, hazaiakban és külföldiekben egyaránt, széles körű szak- irodalmi munkásságot fejtett ki, amely igen jelentős mértékben járult hozzá az ilyen tartalmú hazai szaktudományág megalapozásához. Tevékenysége elismeréseként több hazai és nemzetközi kitüntetésben részesült. Az aktív munkától 1928-ban, 65 éves korában vonult vissza, de ekkor sem szakította meg kedvenc tudományával a kapcsolatot, még ezt követően is hozzájárult a hazai szőlészeti és borászati tudomány gazdagításához. Budapesten halt meg 1935. március 23-án, 72 éves korában. Ötvenöt évvel halála után is tisztán világlik elő munkássága, mindaz a kitartó és céltudatos tevékenység, amit az itthoni szőlészetért tett, amit a nemzetközi fórumokon a magyar borászat érdekében kifejtett. Szakmai eredményei és érdemei ma is biztatásul szolgálhatnak mérnök- és tech- ndkusgenerációinknak, mert mindig volt emberi és szakmai bátorsága megújítani önmagát, s ezen keresztül a szőlészet és borászat tudományát. Dr. Bátyai Jenő
