Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
1980. március 25., tedd NÉPÚJSÁG © Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Osvaldo Dorticos: Önökkel együtt magasra emeljük a szocializmus és a béke zászlaját Kedves Kádár János elvtárs! Kedves Küldött Elvtársak, Meghívottak! Nagy megtiszteltetés számunkra, a Kubai Kommunista Párt küldöttségének, hogy részt vehetünk a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán. Pártunk Központi Bizottsága és delegációnk nevében szeretnénk kifejezni legőszintébb köszö- netünket a meghívásért, és a szeretetteljes, baráti fogadtatásért, amelyben az Önök kedves és szép országában részesültünk. Mindenekelőtt a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kubai dolgozó nép testvéri és szolidáris üdvözletét tolmácsoljuk a XII. kongresszusnak, a magyar kommunistáknak, Magyarország dolgozóinak, a testvéri magyar népnek. A magyar kommunisták kongresszusa az új élet felé vezető út újabb állomása. Ebből az alkalomból megemlékezünk az Önök dicső elődeiről, tisztelettel adózunk nekik, meghajtjuk előttünk hazánk és pártunk zászlaját. Meghajtjuk az elődök előtt, akik lázadásra buzdítottak a horthysta elnyomás ellen, a hős és önfeláldozó harcosok előtt, akik a második világháborúban küzdöttek a fasizmus ellen, minden magyar kommunista előtt, aki életét áldozta a harcban, a magyar nép forradalmi bátorsága előtt. A magyar nép pártjának és e párt első titkárának, a mi közeli barátunknak, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakjának, Kádár János elvtársnak' a vezetésével halad a fejlett szocialista társadalom építésének útján, rendíthetetlen és harcos szolidaritást tanúsít a felszabadulásukért küzdő népek iránt, kiáll a béke ügye mellett, a háború és a fegyverkezési hajsza ellen; a kapitalizmus általános válságának kibontakozása közepette bátran és eredményesen küzd életszínvonalának megőrzéséért, gazdasági, tudományos, kulturális és társadalmi fejlődésének továbbviteléért. Szilárdan tartja magát a marxizmus—leninizmus alapelveihez, ezzel is leróva tiszteletét azok előtt, akik megteremtették a feledhetetlen emlékű Magyar Tanácsköztársaságot, amely rövid fennállása ellenére a nemzetközi proletariátus harcainak történetében az egyik legdicsőségesebb fejezet, soha el nem homályosuló hőstett. Kedves Kádár elvtárs! Fogadja legnagyobb elismerésünket a beszámolójában megnyilvánuló, vezetői bölcsességét tükröző politikai éleslátásért. A beszámoló eredeti módon juttatja kifejezésre azt a haladást, azokat a történelmi jelentőségű vívmányokat, amelyeket az Önök népe a szocialista építés során, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével elért. Magyarországon megerősödtek a szocialista társadalmi viszonyok. A szocialista szektornak döntő szerepe van a nemzeti jövedelem megtermelésében. Létrejött a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szoros szövetsége. A magyar munkásosztály hatékony vezetésének, megerősödött politikai öntudatának és megnövékedett kezdeményezőkészségének köszönhetően csökkentek az osztálykülönbségek. Érezhető az állami tevékenység fokozatos javulása és a szocialista demokrácia kiszélesedése, a nép növekvő részvétele a kormányzati munkában és a társadalom irányításában. Most, amikor a kapitalizmus világméretű gazdasági válságának következményei kihatnak a szocialista országok gazdasági helyzetének alakulására — különösen azokéra, amelyek nyitott gazdasági szerkezetük miatt fokozott mértékben fonódnak össze a nemzetközi gazdasággal — kongresszusuk Kádár elvtárs beszámolója nyomán megtervezi azt a stratégiát, amely lehetővé teszi, hogy az ország szembe nézzen a nehézségekkel, és folytatódjék a nemzet gazdasági és társadalmi, politikai, tudományos, s kulturális előrehaladása. Biztosak Völgyünk abban, hogy a mai Magyarország — amely a közeljövőben ünnepli felszabadulásának 35. évfordulóját — a kongresszus határozatainak ösztönző hatására eredményesen halad tovább történelmi céljainak megvalósítása felé. Ily módon újabb példával bizonyítja a szocializmus fölényét akkor, amikor a fejlett kapitalista világ elkeseredett és reménytelen válságot él át, olyan válságot, amely éhséggel, munkanélküliséggel, létbizonytalansággal és fokozódó nyomorral sújtja a gyarmati sorban, neokolonia- lista és imperialista elnyomás alatt sínylődő, a felszabadulásukért drámai küzdelmet vívó országok néptömegeit. Engedjék meg, hogy kifejezzem örömünket a pártjaink, kormányaink és népeink közötti kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlődéséért. Hálával emlékezünk meg Kádár elvtárs részvételéről pártunk első kongresszusán, meleg, baráti érdeklődéséről és megnyilatkozásáról, stílusának kommunista szerénységéről és nyíltságáról. Ez a rendezvény alkalmat nyújtott arra is, hogy Kádár elvtárs és pártunk első titkára, Fidel Castro elvtárs ismételten találkozhatott egymással. Az ő szívélyes, személyes kapcsolatuk az igazi' kommunista barátság példája, amely jelentősen hozzájárult a bennünket összefűző bensőséges, egyre sokrétűbb és megbonthatatlan szálak erősödéséhez. Mi, kubai kommunisták már megkezdtük pártunk második kongresszusának előkészítését. Népünk élete a kapitalizmus válságos gazdasági, pénzügyi, erkölcsi és politikai helyzetéből adódó súlyos nehézségek ellenére sikeresen alakul. A nehéz külső körülményekhez a mezőgazdaságunkat sújtó — esetleges és átmeneti — tényezők is társulnák: a cukornád- és dohányültetvényeken, valamint a sertés- állományban károkat okozó betegségek. Mégis, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a gazdaság anyagi és műszaki bázisát erősítő fejlődéssel együtt mélyül és erősödik a forradalmi folyamat, amelynek célja az állami és pártvezetés hatékonyságának növelése, tömegszervezeteink, egész népünk ideológiai színvonalának emelése. A forradalom megerősítésének olyan mozzanatáról van szó, amelyet tömegeink szenvedéllyel vállalnak abban a kérlelhe- teten harcban, amelyet a rossz hatékonyság ellen, a munkafegyelem hiánya ellen és minden olyan jelenség ellen folytatunk, amely puritán, szerény és harcos népünk forradalmi életstílusától idegen. Kedves Elvtársak! Erre a kongresszusra az emberiség történelmének olyan pillanatában kerül sor, amikor az imperialista politika veszélyesebbé válik. Ennek a politikának az a célja, hogy kiélezze a nemzetközi helyzetet, visszahozza a hidegháborút, ismét felszítsa a szovjetellenessé- get, feltételeket teremtsen a lélektani hadviseléshez, és ily módon gyengítse az enyhülésért és a békéért folyó harcot. Ma az Egyesült Államok kormánya katonai támaszpontokat létesít az Indiai-óceán térségében; az iráni események ürügyén haditengerészeti egységeit az Indiai-óceán és a Perzsaöböl térségébe irányítja; elhatározta, hogy a NATO keretében 572 középhatósugarú rakétát helyez el európai területen az erőegyensúly megbontására és katonai előnyök szerzésére irányuló stratégia részeként. A/ afganisztáni eseményeket —, amelyeket éppen az ország ellen külföldről irányított imperialista beavatkozás váltott ki — arra igyekszik felhasználni, hogy a végsőkig fokozza a nemzetközi feszültséget, alkalmatlanná tegye a légkört a* enyhülés és a béke útjának folytatására, igazolja hatalmas katonai költségvetésének és kiadásainak jogosultságát. Végső soron ismét a hidegháború korszakába igyekszik visszavezetni a világot, azt remélve, hogy ezzei alapot teremt az egész világra kiterjedő agresszív imperialista politikájának igazolásához. A nemzetközi helyzet ma azt kívánja, hogy erősítsük a békéért vívott küzdelmet, valamint a nemzetközi együttműködést annak érdekében, hogy a gazdasági erőforrásokat ne fordítsák az évi 400 milliárd dollárnál is többet felemésztő bűnös fegyverkezési hajszára. Ma az emberiség nagy része, több milliárd ember, szegénységben és nyomorban él. A gazdasági erőforrásokat napjainkban sok-sok ország fejlődésének elősegítésére kellene mozgósítani, amint erre az e; nem kötelezett országok mozgalmának elnöke, Fidel Castro elvtárs, az ENSZ fórumán a VI. havannai csúcstalálkozó szellemében rámutatott. Az imperializmus, a legfejlettebb kapitalista világhata- lom kormánya, a népek csendőre, ma mégis ismét ahhoz a nyugtalanító és gyűlöletes politikához folyamodott, amely a világot újból a háború örvényébe sodorhatja. Elítéljük ezt a politikát. Az imperialista politika intervenciós akciókban nyilvánul meg a Közel-Keleten és Afrikában. A világimperializmus saját hasznára fordítja ingatag támaszának, a kínai klikknek az árulását. Igyekszik megosztani az arab világot, meghiúsítani a palesztin nép jogos reményeit, s különleges erőket képez ki a közel-keleti beavatkozásra. Az Egyesült Államok elnökének szavai a SALT—II. egyezményről való lemondás lehetőségét sejtetik. Az Egyesült Államok a hősi Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Angola, Mozambik, Irán, Etiópia és Afganisztán ellen uszít. összeesküvést sző, fenyegeti őket, agresz- sziót követ el ellenük. Az Egyesült Államok kormányának ez az intervenciós és háborús politikája különösen a Karib-térségben és Közép-Amerikában érvényesül. Nyilvánvalóak Jamaica, Grenada, Nicaragua és Salvador ellen elkövetett intervenciós kísérletei, hogy megfékezze ezen országok népeinek forradalmi mozgalmát. Kedves Elvtársak! Kuba újra célpontja az Egyesült Államok imperialista agresszivitásának. Emlékezzenek arra, hogy az el nem kötelezettek VI. csúcs- konferenciájának idején milyen nagy lármát csaptak akörül, hogy Kubában szovjet katonai személyzet tartózkodik, holott ez a katonai személyzet 17 év óta van hazánkban, s ez az Egyesült Államok kormánya előtt is ismeretes volt. Azt akarták elérni, hogy igazoljak a térségben alkalmazott intervenciós lépéseiket, elodázzák a a SALT—II. egyezmény ratifikálását és meghiúsítsák a hazánkban akkor zajló nemzetközi esemény sikerét. Kémrepüléseket, kommandó egységeket állítottak fel Cayo Hueso térségében, nagyszabású partraszállási gyakorlatokat hajtottak végre a guantanamói öbölben, az általuk erőszakkal megszállva tartott kubai területen. Fokozták a hazánk elleni kémtevékenységet, a szovjet beavatkozásról szőtt képmutató rágalmak ürügyén pedig azzal fenyegetőznek, hogy megtorló lépéseket tesznek hazánk ellen. Meggyőződésünk: nem lesznek képesek megállítani a népek haladását, sem fenyegetésekkel, sem agresszióval nem tudják eltaposni a kubai forradalmat, a népünk választotta szocialista életet. Magyar Kommunista Elvtársak ! Biztosak lehetnek abban, hogy amíg hazánk földjén egyetlen kubai él, addig az a kubai forradalom harcosa lesz, s fegyverrel a kézben készen áll a küzdelemre. Biztosak lehetnek abban, hogy soha, semmilyen körülmények között sem mondunk le marxista— leninista elveinkről és internacionalista kötelességeink teljesítéséről. Mindig hívek maradunk a nemzetközi kommunista mozgalomhoz, Le Van Luong: Az amerikai földész első szocialista országa kommunistáinak, Kuba népének képviselője után Le Van Luong, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a vietnami küldöttség vezetője köszöntötte a kongresszust. Kedves Elvtársak, Barátaim! A Vietnami Kommunista Párt küldöttsége számára öröm, hogy részt vehet a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar munkás- osztály és dolgozó nép tapasztalt vezetőjének, győzelmei kovácsoló jának XII. kongresszusán. Engedjék meg, hogy Vietnam kommunistái és munkásosztálya, az egész vietnami nép nevében legforróbb jókívánságainkat tolmácsoljam Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt kiváló képviselőinek, a magyar kommunistáknak, a magyar munkásosztálynak és az egész testvéri magyar népnek. Őszinte köszönetünket fejezem ki azokért a meleg elismerő szavakért, amelyeket Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága beszámolójában a vietnami párthoz és néphez intézett. Kedves Elvtársak, Barátaim! Harmincöt éve annak, hogy a szovjet Vörös Hadsereg megsemmisítette a fasizmust, s hatalmas győzelmének eredményeképp — melyhez a magyar nép legjobbjainak hősies és önfeláldozó harca is hozzájárult — 1945. április 4-én Magyarország felszabadult, és a hazáját szerető magyar nép történetének új korszakába, a szocialista építés útjára lépett. amelynek nagyszerű eseménye ez a kongresszus is. Kuba nem fog meginogni. A Szovjetunió testvéri és nagyszerű népeivel, a testvéri szocialista országok minden népével, Önökkel, az Önök pártjával, a magyar kommunista elvtársakkal együtt magasra emeljük a szocialista forradalom, és — hűen a külpolitikánkat vezérlő alapelvekhez — a béke zászlaját. Kuba sohasem tesz engedményeket az imperializmusnak! A kubai kommunisták sohasem fognak engedményeket tenni a szovjetel- lenességnek, mert gyűlölik és megvetik az árulást! Az imperializmus minden mesterkedése ellenére az a jogos öröm töltheti el a népeket, a kommunistákat, hogy a népek előrehaladnak szabadságuk megszerzésének útján, mind több nemzeti függetlenségi mozgalom kíván a szocializmus útjára lépni, a szocializmus eszméinek hívei napról napra gyarapodnak. A marxizmus—leninizmus elveit és a kommunizmus egyetemes eszméit sem fenyegetéssel, sem agresszióval, sem árulással, sem re- vizionizmussal nem lehet meggyengíteni. Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Angola, Mozambik, Etiópia, Afganisztán, Irán, és az amerikai földrész több országa, köztük Nicaragua, Grenada fontos győzelmeket arat feszabadító harcában. Napjainkban mind több független állam és nép — eltérő történelmi fejlődésük sajátosságait is figyelembe véve — menetel velünk a haladás útján. Az emberiség történelmének jelen szakaszában e népek a felszabadulás útját járják, nem rettentik vissza őket az imperializmus- bűntettei. A zimbabwei hazafias erők közelmúltban aratott győzelme, amelyet a rájuk kényA Magyar Népköztársaság megalakulása óta eltelt időszak, s különösképp az 1956. utáni időszak Magyarország történetének legfényesebb fejlődési korszaka volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, amelynek élén a tisztelt Kádár János elvtárs áll, a magyar nép sok nehézséget és akadályt küzdött le, szétverte az ellenforradalmi erőket, és történelmi jelentőségű sikereket aratott a szocialista építőmunkában. A dolgozó magyar nép kibontakoztatva alkotó tehetségét, a Szovjetunió és a többi szocialista ország együttműködésével és hathatós segítségével, gyors ütemben begyógyította a háborús sebeket, helyreállította a népgazdaságot, új élet építésébe kezdett, és következetesen halad a szocializmus útján. Az utóbbi években a Magyar Népköztársaság új fejlődési szakaszba lépett. Megvalósítva a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong- resszusánk határozatait, a magyar nép az elmúlt öt év során nagy sikereket ért el. Az egykor szegény és elmaradott Magyarország korszerű iparral, fejlett szocialista nagyüzemi mezőgazdasággal, élenjáró tudománnyal és technikával rendelkező szocialista országgá vált, ahol emelkedik a nép életszínvonala, anyagi jóléte és kultúrája. Magyarország a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a világ haladó erőivel szoros egységben valósítja meg külpolitikáját, határozottan szembeszáll az imperializmussal, a neokolonia- lizmussal, a pekingi reakciós klikk és más reakciós erők expanzión izmusával és nagyhatalmi hegemonizmusával. szerített ellenséges körülmények és mesterkedések közepette vívtak ki, újabb bizonyíték arra, hogy a népek felszabadulásának ügye legyőzhetetlen. Jogos tehát, hogy — gondjaink ellenére és éberségünk fenntartása mellett — ünnepeljünk, em- bermilliárdok fájdalma, éhsége, nyomora és szegénysége közepette is jogunk van a hitre, a reményre. Ez a mi kommunista, forradalmi hitünk, ez hevíti Önöket ise példamutató kongresszuson. Az emberiség történetének jelen szakaszában a haladás legfőbb erői — a szocialista országok, a tőkés országok munkásosztálya, a „harmadik világ” kizsákmányolt népei — harcukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy egységesen lépjünk fel az imperialista fenyegetések ellen, a szabadság kivívásáért, a világbékéért. Kedves Elvtársak! Bízunk abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa nagy lendületet ad azoknak • a nemes céloknak a megvalósításához, amelyekért a magyar dolgozó nép, pártja vezetésével küzd. Bízunk Önökben és pártjuk vezetésében. Kuba népének és a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának nevében ismételten kifejezzük elismerésünket népük történelmi erőfeszítéseiért. Fogadják üdvözletünket, testvériségünk és szolidaritásunk kifejezését! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a magyar nép! Éljen Magyarország és Kuba örök és megbonthatatlan barátsága! Éljen a proletár internacionalizmus! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! helyzetben Ennek eredményeként napról napra növekszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye és szerepe. Az utóbbi években elért sikerek meggyőző bizonyítékai a magyar párt és nép erejének, alkotókészségének, a szocialista rendszer felsőbbrendűségének. A Vietnami Kommunista Párt és a vietnami nép szívből örül azoknak a ragyogó eredményeknek, melyeket a magyar munkásosztály és a testvéri magyar nép pártja vezetésével elért. Mély meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa által hozandó határozatok tovább viszik előre a fejlett szocialista társadalom építésének ügyét Magyarországon. Kedves Elvtársak, Barátaim! Miután teljes győzelmet arattunk abban a háborúban, amelyet az amerikai imperializmus ellen, a haza megmentéséért vívtunk, egész' hazánk felszabadult, s a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusának irányvonala alapján együtt indultunk el a szocializmus felé. A több mint harminc éves háború borzalmait, pusztításait elszenvedett vietnami népnek nincs hőbb vágya, mint a tartós béke, az hogy újjáépíthesse hazáját, jobbá tehesse az emberek életét, sikeresen építhesse a szocializmust. De az .xpanzionis- ta, nagyhatalmi hegemonista mesterkedéseket folytató pekingi reakciós vezető körök összeesküdtek az amerikai imperialistákkal és más reakciós erőkkel. s dühödt Vietnam-ellenes politikába (Folytatás a 11. oldalon) Magyar barátainkat minden magunk mellett tudjuk
