Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. március 2., vasárnap o Személyi igazolvány, igazoltatás és az érvényesítés I j M •] 11 L*y*TC j — —-------------------­Negyedszázados múltra tekint vissza a személyi iga­zolvány. Megyénkben 1955-ben kapta meg a lakosság. Vajon a személyi igazolványnak mi a jelentősége az ál­lampolgárok életében? Dr. Sarkadi Bálint r. alezredessel a személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelességekről, az érvényesítésről és az igazoltatásról beszélgettünk. — A Magyar Népköztár­saság területén állandó jel­leggel itt élő 14 éven felüli magyar állampolgárnak — kivéve a néphadsereg hiva­tásos állományú tagjait és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyeket — személyi iga­zolvánnyal kell rendelkezni. A személyi igazolvánnyal való ellátás a rendőrség ha­táskörébe tartozik. A szemé­lyi igazolvány minden állam­polgárnak fontos okmánya. Ha más okmányok is van­nak birtokában (gépjármű- vezetői jogosítvány, forgalmi engedély, munkáltatói iga­zolványok stb.), de ezek is csak személyi igazolvánnyal együtt érvényesek. Ma már az állampolgárok annyira megszokták a személyi iga zolványt, hogy otthonról va­ló elinduláskor általában megnézik, zsebüket vagy tás­kájukat, hogy náluk van-e. A személyi igazolványra a nap minden órájában vagy percében szükség lehet. Bár­milyen ügyintézéshez szük­séges a személyi igazolvány felmutatása. Meg szeretném említeni, hogy munkaviszony is csak akkor létesíthető, ha személyi igazolvánnyal ren­delkezik a munkavállaló. A személyi igazolvány, mint fontos okmány bizonyítja, hogy a tulajdonosa magyar állampolgár, továbbá tartal­mazza a tulajdonos fonto­sabb személyi adatait, csalá­di állapotát, lakhelyét, mun­kahelyét, stb. — Milyen kötelességeik vannak az állampolgárok­nak a személyi igazolvány­nyal kapcsolatban, és mi­lyen hátránnyal jár a kö­telezettségek megszegése? — A személyi igazolvány használatával kapcsolatosan különösen az alábbi kötele­zettségekre szeretném felhív­ni a figyelmet: a személyi igazolványt köteles minden­ki átvenni, érvényességi ide­jének lejártakor kicseréltet­ni, illetőleg érvényesíteni és a személyi körülményekben történő változásokat beje­gyeztetni. Sértetlenül meg­őrizni, magánál tartani és a hivatalos személyek felhívá­sára a személyazonosságának igazolása céljából átadni. Akinek a személyi igazolvá­nya elveszett vagy megsem­misült, köteles ezt a körül­ményt haladéktalanul az ál­landó vagy ideiglenes lakhe­lyén a rendőrkapitányságnál bejelenteni. A személyi iga­zolványt másra átruházni vagy biztosítékul átadni, il­letőleg átvenni tilos. Talált személyi igazolványt min­denki köteles haladéktalanul a legközelebbi rendőrségnél leadni. — Mi a tapasztalat? Ele­get tesznek-e az állampol­gárok ezeknek a köteles­ségeknek? — Általában igen. Sajnos, egveseknél előfordul, hogy nem törődnek a személyi igazolványukkal. Elhagyják, megrongálják, vagy az ér­vényességi idő leteltével nem jelentkeznek a kicserélés vagy érvényesítés végett. Ezek a mulasztások szabálysértési eljárást vonhatnak maguk után. — Mi az oka, hogy eb­ben az évben még hirdet­mény is jelent meg, és más módon is értesítik a lakos­ságot a személyi igazol­vány érvényességi idejének lejártával? — Bizonyos időszakonként — általában 5—10 évenként — az állampolgárok szemé­lyi igazolványának érvényes­ségi ideje tömegesen jár ]e, ami visszavezethető 1955-re, amikor elkezdtük a megyé­ben a lakosság személyi iga­zolvánnyal való ellátását. Ekkor az igazolványok 5—iO éves határidőre lettek érvé­nyesítve. Ebben az évben Bé­kés megyében csaknem a lakosság felének lejár a sze­mélyi igazolvány érvényes­ségi ideje. Ilyen tömeges személyiigazolvány-cserét, il­letőleg érvényesítést csak megfelelő szervező munká­val és a lakosság körében folytatott felvilágosítással tu­dunk teljesíteni. Ezért van szükség a hirdetményre és más tájékoztatási eszközök­re. — Hol érvényesítik? — A tömeges személyiiga- zolvány-cseréket, illetőleg érvényesítéseket a rendőrka­pitányságok dolgozói a köz­ségekben, illetőleg a munka­helyeken végzik. Erről idő­ben értesítik a lakosságot. Fel kell azonban hívni arra a figyelmet, hogy akinek a személyi igazolványa előbb jár le, mint ahogy a köz­ségben, illetőleg a munkahe­lyen a rendőrkapitányság dolgozói megjelennének, ak­kor a rendőrkapitányság székhelyén meg kell jelenni csere, illetőleg érvényesítés végett. Személyiigazolvány- cseréről, illetőleg érvényesí­tésről beszélek, azért mert annak a személyi igazolvá­nyát nem kell kicserélni, akié használható állapotban van. Ilyenkor a vonatkozó rende­let szerint határidő-meghosz- szabbításra van lehetősé­günk. — A személyi igazolvá­nyok miért csak egy meg­határozott ideig érvénye­sek? — Az érvényességi idő életkornak megfelelően van meghatározva. Az életkor növekedésével az ember kül­leme is megváltozik. Az ér­vényességi időre azért is szükség van, mert elhaszná­lódik a személyi igazolvány, másrészt pedig bizonyos ha­tósági ellenőrzésre is szük­ség van időnként. — Furcsának tűnik, hogy igazoltatás alkalmával a személyi igazolvány átadá­sakor kérdik a személyi adatokat. Miért van erre szükség, hiszen a személyi igazolványból kiolvasható? — Igazoltatás során a sze­mélyi igazolvány átadásán túlmenően köteles az igazol­tatott személy a feltett kér­désre válaszolni, mert amennyiben nem válaszol, éppúgy elköveti a személyi igazolás megtagadásának a szabalvsértését, mintha nem adná át a személyi igazolvá­nyát. Erre azért van szük­ség, mert az igazoltató rend­őrnek meg kell állapítani, hogy valóban az igazolvány tulajdonosával áll szemben, vagy pedig más személlyel. Az, hogy az igazoltató rend­őr meggyőződjön erről, fon­tos a közrend-közbiztonság szempontjából is, mert a személyi igazolvány hamisí­tott is lehet, sőt lopott vagy elveszett személyi igazol­ványról is szó lehet. — A személyi igazolvány érvényesítése sok embert érint. Nyilván az a cél, hogy ennek során minél kevesebb legyen a zökke­nő és minél gyorsabban menjen a munka. — Reméljük, azzal, hogy* helyben, azaz a községekben és a munkahelyeken folytat­juk a személyi igazolványok érvényesítését, megkönnyít- jük a lakosság helyzetét, ök pontos megjelenésükkel segí­tik a mi munkánkat. Saját, de a közrend és a közbiz­tonság érdeke is azt kíván­ja, hogy személyi igazol­vánnyal kapcsolatos köte­lességüknek időben tegyenek eleget. Serédi János Termékszerkezet-váltás után a Híradótechnikában Kevés vállalat, szövetke­zet mondhatja el magáról, hogy sikeresen befejezte a termékszerkezet-váltást. A Híradótechnikai Vállalat bé­késcsabai gyáregysége ezek közé tartozik. Az utolsó ha­gyományos gyártmányt, a kis teljesítményű akkumulátor- töltőket felváltották egy uj­jal, és ezzel náluk egy időre befejeződött a gyártmány­szerkezet átalakítása. * * * Rendkívül gyors volt ez a folyamat. Alig három—négy év kellett hozzá, hogy az el­avult vészvilágítókból, táp­egységekről átálljanak a mo­dem félvezetők, integrált áramkörök alkalmazására, és közben meghonosítottak egy új termékcsaládot is, a nagy- frekvenciás erősítőket. így az idén már a terme­lés csak korszerű gyártmá­nyok előállításából áll. Alap­vetően három részre osztha­tó ez fel: tápegységekre, csatlakozókra és nagyfrek­venciás erősítőkre. A tápegységeknél az emlí­tett kis teljesítményű típusból 1200-ra van rendelésük az idén. Ez komoly szám, főleg ha figyelembe vesszük, hogy új, a felhasználók számára még ismeretlen termékről van szó. A nagyobb teljesít­ményű tápegységeket már jobban ismerik a vásárlók, mintegy két év óta vannak forgalomban. Elsősorban a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a fő megrendelő, a kü­lönféle telefonközpontok nél­külözhetetlen tartozékai ezek. Éppen a BHG igényeinek megfelelően kerül gyártásra az idén egy továbbfejlesztett változat. Ez a Szovjetunióba szállítandó faluközpontok áramellátását segíti majd, és eleget tesz azoknak a köve­telményeknek, melyeket a vevő támaszt vele szemben. Nem igényel felügyeletet, tel­jesen automatikus működte­tésű, többszörös biztonsági rendszer védi a meghibá­sodástól, és ha mégis javíta­ni kell, egyszerű kártyacse­rével, különösebb szakérte­lem nélkül végezhető ez el. Az idén prototípusként 10— 12-t szállítanak belőle, jö­vőre már 200 darabos az igény. Milliós tételben szállítják exportra a különféle csatla­kozókat a békéscsabai gyár­egységből. A KGST-szakoso- dásnak megfelelően ez a gyáregység látja el az NDK híradástechnikai iparát kü­lönféle tuchelekkel, és most folynak a tárgyalások Cseh­szlovákiával ugyanerről Az idén már kisebb tételeket szállítanak északi szomszé­dunknak, jövőre pedig vár­hatóan a teljes ellátást vál­lalják. Erre megteremtette a gyártókapacitást a HTV, hi­szen négymillió csatlakozó gyártására képesek évente. Emellett természetesen to­vábbra is jelentős az NSZK- ba irányuló export a külön­féle csatlakozókból. * * * Az év elején befutott egy váratlan megrendelés is a Szovjetunióból: az olimpiára kértek 80 nagyközösségi té- véerősítő-rendszert. Ezeket a rendszereket, melyek mind­egyike néhány ezer televízió - ellátására képes, eredetileg egy NSZK-cégtől rendelték meg. Ez le is szállította a mintadarabokat, de kiderült, hogy azok nem teljesítették a minőségi követelményeket. Nem sikerült többszöri pró­bálkozás után sem eltüntet­ni a szellemképeket és a kü­lönféle zavarokat. Ezért visz- szamondták a megrendelést, és a HTV-hez fordultak. Szerencsére a vállalat ép­pen elkészült a nagyközös­ségi vevőrendszer fejleszté­sével. A fejlesztők más utat követtek, mint a nyugatné­metek, ezért ebben a rend­szerben nem jelentkeznek a másiknál tapasztalt zavarok, így megfelel az igényeknek, csak éppen a gyártási ha­táridő volt nagyon rövid. Má­jus elején már meg kell kez­deni a szerelést a Szovjet­unióban, nem sok idő ma­radt a felkészülésre, és a gyártás megszervezésére. Most azonban már látha­tó, hogy határidőre teljesítik a megrendelést, mert a be­rendezések főegységei jó­részt elkészültek. A sajtó- központban, az olimpiai fa­luban és az újonnan épült nagy szállodákban már a HTV erősítő rendszerén ke­resztül nézhetik a televíziót aa olimpia vendégei. Ter­mészetesen a sikeres szov­jet szállítások után megkez­dődik a hazai piac ellátása is. Elsőként Győrött és Du­naújvárosban szerelik fel az új típusú erősítőket, később pedig mindenütt, ahol ezt igénylik. * * * Eddig csak a szépről és a jóról beszéltünk, van azon­ban egy olyan gyártmány­család a gyáregységnél, amellyel gondjaik vannak. Ez a kis teljesítményű nagy- frekvenciás erősítőcsalád, közismertebb nevén a tv-an- tennaerősítők. Ezek gyártá­sát Hirschmann licenc alap­ján kezdték meg az NSZK- beli cég megrendelésére. Év­ről évre növekedtek a szál­lítmányok, tavaly is megdup­lázták tőkés exportjukat. Er­re a növekedésre alapozva vettek fel exportfejlesztő be­ruházási hitelt, és létrehoz­tak egy korszerű szalag rend­szerű szereidét. Az idén azonban megállt a növekedés, ugyanannyit rendelt a partner, mint ta­valy. A felesleges kapacitás lekötése bizony komoly gon­dokat okozott az év elején. Első lépésként átprogramoz­ták a termelést, s az NSZK részére szükséges készüléke­ket jórészt az első félévben elkészítik. Közben megindult a piackutatás, úgy tűnik, hogy Irakban és Indiában nagyobb mennyiséget tudnak eladni a második félévben. Dolgoznak a fejlesztők azon is, hogy hazaival váltsák ki az erősítőkben az import­anyagokat. Ezután az év má­sodik felében belföldi for­galomba kerülhet a bevált konstrukciójú antennaerősí­tő család. Sikerült tehát jórészt meg­oldani az év elején még sú­lyosnak mutatkozó problé­mát. Most már nem fenyegeti veszély a 160 millió forintos éves árbevételt, mely 30 mil­lió forinttal haladja meg — jelenlegi árakon számolva — a tavalyit. Ezen belül nő az export is, ha nem is kétsze­resére, mint tavaly. Bár ez sem lehetetlen, mert most már több idő jut a termelés szervezésére, a minőség ja­vítására. Nem kell törődniük a termékszerkezet-váltással, csak annyi a dolguk, hogy kihasználják a korszerű gyártmányokban rejlő piaci lehetőségeket. Lónyai László Palántagyár Gyulán a Munkácsy Termelőszövetkezetben a kertészeti ága­zat már hosszú évek óta nagy mennyiségű paprika-, paradi­csom- és uborkapalántát állít elő. Eddig 85 ezer tápkockás palántát adtak el, főleg háztáji gazdaságoknak. Az idén az üvegházakban több mint félmilliót állítanak elő A kertészetben dolgozók Arató Antal részlegvezető irányí­tásával 2500 négyzetméter fólia alatti területen már meg­kezdték a szabadföldi palánták nevelését is, amelyeket fő­leg termelőszövetkezeteknek szállítanak Borgye István kistermelő több láda palántát vásárolt a tsz- től, amit Kétegyházán nevel fel a fóliasátrak alatt Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents