Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
NÉPÚJSÁG 1980. március 25., kedd © Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Foyltatás a 6. oldalról) nizmussal és a szovjetelle- nesség régi és új megjelenési formáival. Határozottan elutasítjuk a maoizmust, mint gyökerében antimarxista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején telítve volt nacionalista, szovjet ellenes elemekkel, vezérpárt-törek- vésekkel. Kezdetben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világszocializmus védelmezőjeként az imperializmus elleni küzdelem következetes harcosának tüntette fel magát. Azóta a kínai vezetők politikájában mind nyíltabban előtérbekerült a hegemóniára való törekvés, a szovjetellenesség, az imperialistákkal való együttműködés. Pártunk a marxizmus—le- ninizmus, a proletár internacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden testvérpárttal. A XI. kongresszus óta eltelt öt évben a világ különböző térségeiben működő 78 testvérpárt küldötteivel folytattunk hasznos kétoldalú megbeszéléseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésébe. Pártunk, népünk számár ra is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáknak történelmi jelentőségű tapasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvérpártjaival; az új társadalom építésének kérdéseiben folytatott tapasztalatcserék igen értékesek számunkra. A kölcsönös szolidaritás elvének megfelelően erősítettük és erősítjük internacionalista kapcsolatainkat a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem közös céljától vezetve erősítette kapcsolatait a fejlődő országók nemzeti demokratikus pártjaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bővülték kapcsolataink a legtöbb nyugat-európai szocialista, szociáldemokrata párttal. Ez hozzájárult az érintett országokhoz fűződő viszonyunk javulásához és a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ideológiai ellentétek és a politikai nézetkülönbségek nem zárják ki az együttműködés lehetőségét olyan nagy, közös érdekű kérdésekben, mint a béke, a biztonság, a leszerelés előmozdítása. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk hatalmas és egyre növekvő ereje, amely előre viszi az egész emberi társadalomfejlődését. A kommunistáknak nincs más céljuk, mint az, hogy a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálják népük és az egész emberiség érdekében. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy hazafias, internacionalista politikájának megfelelően egész tevékenységével hazánk felemelkedését, s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben végzett munkát, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és a beterjesztett határozati javaslatot. Nagy történelmi vívmányainkra alapozva, az eddigi politikai irányvonalat következetesen folytatva, a programnyilatkozatban megjelölt célokat követve haladjunk tovább. Meggyőződésünk, hogy ezzel népünknek, az országnak olyan munka- programot javasolunk, amelynek valóra váltásával sikeresen építhetjük tovább hazánkban a fejlett szocialista társadalmat. Pártunk és népünk néhány nap múlva megemlékezik hazánk felszabadulásának nak 35. évfordulójáról. Történelmünk három és fél évtizeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehetővé, hogy népünk elinduljon a társadalmi haladás, a nemzeti fel- emelkedés útján. Kongresz- szusunk közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából a magyar kommunisták, az egész magyar nép nevében megbecsüléssel köszönti felszabadítónkat, a nagy szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját. A felszabadulásunkért' harcolók áldozatai nem voltak hiábavalók, és soha nem merülnek feledésbe. Népünk, pártunk vezetésével, élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve harcol, céltudatos munkával nagyot, maradandót alkotott. A nép élete gyökeresen megváltozott, hazánk szabad, független szocialista ország. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. A jelenleginél nehezebb akadályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépítő munkában gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szocialista Munkáspárt bírja népünk bizalmát, és átérzi az ezzel együtt járó nagy felelősséget. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály, parasztság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánkban támaszkodhatunk népünk tehetségére, öntudatára, helytállására, tettrekészségére. Építhetünk a szocialista közösség keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül halad a szocialista fejlődés útján. Éljen a magyar munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság beszámolóját, Kádár János előadói beszédét hosszan tartó nagy taps fogadta. * * * Délután Benke Valéria elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. Brutyó János, a KEB elnöke terjesztette elő a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. amíg a döntés vagy határozat megszületik. Azután már csak a végrehajtás módján lehet és szabad vitatkozni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési egység. Ez azt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt végre kell hajtania. A párttagok kötelessége az is, hogy ehhez megnyerjék környezetük támogatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépelődésre — egységesen tenni kell! A többség így is cselekszik, de még további szemléletváltozásra, és ha kell, felelősségre vonásra is szükség van. A cselekvési egység erősítése számos tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányító tevékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyengeségei, ellentmondásai hátráltatják az egységes cselekvést. A cselekvési egység, a határozatok következetes végrehajtása megköveteli a vezetők példamutatását. A vezetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dolgozik, megfelel a követelményeknek. A vezetőkkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek. — Kötelességünk — mondotta a KEB elnöke — segíteni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alkotóképes vezetőket, akik szót értenek a dolgozókkal, de megkövetelik a fegyelmet, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a pártfegyelmet, a szocialista erkölcsi normákat. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, mert csak így követelhetnek másoktól is fegyelmet, helytállást. A vezetők körében előforduló fegyelemsértésekről szólva kifejtette, hogy a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennek minden megnyilvánulása kárt okoz. A hatalmat — amelyet a párt, a társadalom, a nép javára kell gyakorolni — senki nem használhatja fel önös érdekei céljából. A hatalommal visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha valaki nem él a ráruházott hatalommal Ma — mutatott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátran kezdeményezzen, felelősséggel éljen a hatalommal, megalapozottan és időben döntsön. A nagyobb önállóság, a több kezdeményezés egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hanem a dolgozó kollektíváktól is. Minden vezető kisebb vagy nagyobb hatalommal van felruházva. Ez a hatalom azonban nem más, mint eszköz a nép szolgálatára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és kapott megbízatás nem örökös. Aki érdemtelenné vagy alkalmatlanná vált, az nem maradhat vezető beosztásban. Különbséget kell azonban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, és azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg visszaéléseik folytán váltak méltatlanná tisztségükre. Aki pedig erkölcsi, politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban erre ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártfegyelem további erősítésében nagy szerepe van világnézetünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és magatartás fejlesztésének. — Helyeseljük azt — mondotta Brutyó János —, hogy a Központi Bizottság erőteljesen fellép a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelem- szerzés, a munkával arányban nem álló jövedelemforrások és az egyenlősdi ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a munka nélküli vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzésnek még nem sikerült teljesen gátat vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította ezeket. Szemben áll az emberi tisztességgel a munkáért járó béren túli külön juttatás, csúszópénz és hálapénz igénye. Az egyén-közösség-társa- dalom érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén vagy a szűkebb kollektíva érdekei javára billen a mérleg. Egyes esetekben a nép- gazdasági érdek helyett a csoport- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen a vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az anyagiasság, a nagyobb lehetőségekkel való visszaélés okozta károkról szólt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagylábon élés idegen a párttól. E téren erősödik az egészséges szemlélet és gyakorlat. De akadnak még olyanok, akik pazarolnak — főleg akkor, ha nem a saját zsebükről van szó. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója a továbbiakban hangsúlyozta: a párt élcsapatszerepéből fakad, hogy a kommunisták történelmi küldetése szocialista hazánk és népünk javát szolgálni. Ez önzetlenséget, ügyszeretetét, helytállást igényel a kommunistáktól. A nép odaadó szolgálata feltétele annak, hogy a nép is elkötelezetten támogassa a pártot. A párttagok azért élvezik a társadalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkájukkal, hanem társadalmi tevékenységükkel, erkölcsi magatartásukkal is rászolgálnak. A kommunista példamutatásnak hatalmas vonzereje van, hiánya viszont árt ügyünknek. A pártfegyelmi büntetések csaknem egyötödében az erkölcstelen magánélet, italozás játszik szerepet. A magánélet akkor válik közüggyé, ha az nem példás, ha kárt okoz a családnak, a közösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit. A továbbiakban a beszámoló az ellenőrzés fontosságáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi tevékenységnek lényeges feltétele. — E téren van bizonyos fejlődés — állapította meg —, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt látják, hogy ez a tevékenység elsősorban segítő szándékú, a jó módszerek terjesztését, a hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi között szerepel, hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíti a végrehajtást, a feladatok, a munka számonkérését. Ezután a Központi Ellenőrző Bizottság jelentette, hogy a XI. kongresszustól kapott megbízatása alapján ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a célszerűségi, a takarékossági előírásokat figyelembe véve gazdálkodtak, s ez a tevékenységük a pártnormáknak, az állami rendelkezéseknek is megfelelt. A párttagok fegyelmezetten teljesítették tagdíjfizetési kötelezettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jelenti a kongresszusnak — mondotta —, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodása jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámolási fegyelem szilárd, a párt vagyonának védelme megfelelő. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke a következőkkel fejezte be a beszámolóját: — Kemény munkával eltelt időszak van mögöttünk, és tudjuk, hogy még további nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért a Központi Ellenőrző Bizottság úgy látja, hogy a következő években még nagyobb szükség lesz a párttagok helytállására. Arra, hogy a kongresszus határozatainak megvalósításáért odaadással dolgozzanak, nyerjék meg hozzá a tömegeket, erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozzanak. * * * Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első felszólaló Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára volt. (Folytatás a 8. oldalon) A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Brutyó János elvtárs beszéde Brutyó János, a KEB elnöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a párt XII. kongresszusának határozatai alapján segítette a pártegység, a párti egy elem erősítését, őrködött a párt tisztaságán; A Központi Ellenőrző Bizottság a beszámolási időszakban is jól együttműködött a Központi Bizottsággal és a Politikai Bizottsággal, a munkakapcsolatokat a legteljesebb összhang jellemezte. J Hangsúlyozta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a kongresszusi okmányokban foglaltakkal. A beszámolót és a határozati javaslatot úgy minősítette, hogy az a helyzet marxista— leninista értékelését adja. Reálisan veszi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nehézségekről, a hibákról, és világosan megjelöli a tennivalókat. — Jó érzéssel állapíthatjuk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munkának, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában számottevő eredményeket értünk el. Ezek annak köszönhetőek, hogy érvényesül a párt vezető szerepe, a kommunisták odaadással szolgálják népünket. A párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös bizalom szilárd alapjára épül. A tömegek támogatják politikánkat, s igénylik még következetesebb folytatását. Érdemes volt dolgozni, alkotni, mert ezáltal gazdagodtak társadalmunk szocialista voA továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottsággal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyelmi helyzete jó. A párttagság túlnyomó többsége példamutatóan dolgozik, kommunistához méltóan él, s a szocialista építőmunka nehezebb feltételei közepette is helytáll. Határozottabban lépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, nagyobb rendet, fegyelmet, következetesebb cselekvést igényelnek. Elutasítják a társadalmunktól idegen megnyilvánulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyelmet. A két kongresszus közötti időszakban több mint harmincezer párttag részesült pártbüntetésben. Ez a párttagságnak évente 0,8 százalékát érintette. A pártbüntetésben részesítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a pártfegyelem állapotát. — A pártfegyelem erősítése állandó feladatunk. Nemcsak azért, mert a pártban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik megsértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert a jövőben az eddiginél ’ még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor oldhatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytállnak, szilárd fegyelmet tanúsítanak. A párt egysége, tisztasága, a párttagság fegyelme nem csupán a párt belső ügye, hanem egyik feltétele a párt és a tömegek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatának is. A Központi Ellenőrző Bizottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat a jelenségeket, amelyek a pártfegyelmet befolyásolják. Azt a következtetést vonta le, hogy a pártfegyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határozatainak egységes értelmezése és képviselete, mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban ölt testet. — Az öt év alatt szinte alig akadt pártellenes tevékenységet, frakciózást folytató párttag. Ezek törekvései is elszigeteltek maradtak, a párttagok körében nem találtak visszhangra. Ez is a párttagság érettségét mutatja. De gyakoribb volt a párt politikájának, az egyes határozatoknak önkényes értelmezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak példák ellenzékieskedésre, a párthatározatokkal való szembehelyezkedésre, a párt eszméinek és politikájának nem megfelelő képviseletére is. Esetenként párttagok is, főleg antimarxista nézetek, áramlatok hatására, valóságunkat eltorzítva látták, az eredményeket lekicsinyelték, a hibákat eltúlozták. A továbbiakban hangsúlyozta: állandó ' feladat a párt ideológiai, politikai egységének megőrzése és további erősítése. Minden párttagnak kötelessége a párt eszméit, a párt politikáját, határozatait képviselni és védelmezni. Ez a követelmény nem zárja ki, hanem feltételezi, szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye és értelme csak addig van,
