Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-21 / 68. szám
0 1980. március 21., péntek Szövőnők szólnak Tévénézés három műszak mellett Televízió. Korunk átka és áldása, mondják a túlzók, attól függően, melyik oldalt nézik. Elvon-e vagy ösztönöz? Jól vagy rosszul segít pihenni, szórakoztatni, tájékozódni, művelődni? Tanulmányok sokasága sem döntötte még el ezt, az viszont biztos, hogy életünk elválaszthatatlan része lett. A családok szinte menetrend- szerinti esti programja. De vajon mit, mikor és menynyit néznek azok, akiknek csak minden harmadik héten szabadok az estéik? Mint többek közt a Pamuttextil Művek békéscsabai gyárának meg a színház (főleg a vígjátékok) és a vetélkedők. És persze a híradó. Kevés a vers és az operett Pólyák Katalin és Faragó Mária ugyancsak vidékiek,, de bent laknak a gyár lányszállásán. Szabad idejük sokkal több, mint a gyermekes asszonyoké, hiszen csak hét végén járnak haza, s otthon sem a munka várja őket. Tizenhat—tizenhét évesek, kezdő szakmunkások. A gyárhoz közel eső szállás kelVollmuth Frigyes rajza szövőnői, akik állandóan három műszakosak. Nézném, de... — ... elalszom mellette — mondja Völgyesi Istvánná—, hiszen^ ha délelőttös vagyok, reggel fél négykor kelek, és délután négy órára érek haza Elekre. S azt sem tudom, hogy mihez fogjak előbb! Közben hazajön a férjem az óvodás fiammal, majd a másik gyerek az iskolából. Velük is kell foglalkoznom. Mire a napi teendőknek vége, ott van fél kilenc, kilenc óra. Ha délutános vagyok, délelőtt van sok munkám otthon, eszembe se jut kinyitni a tévét. Ha meg éjszakás, az esti műsorra már nincs idő. Így marad a hét vége. Főleg a szombat. Ekkor aztán a híradótól éjfélig minden jöhet. A vasárnap délelőtti főzés, mosás után jólesik a délutáni film, esetleg más szórakoztató műsor. Este? Csak akkor, ha nem kell hétfőn korán kelni. A hét végi műsorokat jónak tartja, szereti a vetélkedőket és a sportból a korcsolyát és az atlétikát. — Én nagyon szeretem a tévét, s hét közben is szakítok rá időt — veszi át a szót Stumpf Ádámné. — Mint Éva, én is Elekről járok be, s nekünk is két kisgyermekünk van. Mi nagyon gyorsan elvégzünk minden házimunkát a férjemmel, csak, hogy a főműsort megnézhessük. S amikor úgy jön ki az időm, délelőtt és délután is leülök. Napi két-három órám biztos elmegy rá, szombat, vasárnap meg ennél is több. Legjobban a filmek (szerelmes és krimi) . érdeklik, S lemes, nagy családi ház, a berendezéshez tévé is tartozik. Húsz fiatal lány nézi, csak soha nem egyszerre, fhert különböző a műszakbeosztásuk. Szabad idejük általában egy-egy fél nap. Ebből elég sokat szentelnek a tévének. De nem mindenki. Kati legjobban olvasni és kézimunkázni szeret. Hímez, hörgői és hetenként egy-két könyvet olvas el. — Attól függ, hogy milyen vastag a könyv. Egy hosz- szabb regény eltart egy hétig. Milyeneket kedvelek? Legjobban a romantikusokat, de érdekel az útleírás és a mai magyar írók is. Azért a tévét se hagyom ki, de csak ha jó a műsor. A vetélkedőket mindig megnézem és a dokumentumfilmeket. Sokkal több verset szeretnék, és jó lenne, ha több írót, költőt mutatnának be. És alig van operett! Mindezek mellett úgy ösz- szegez: neki másodlagos a tévé. Nem így Marinak. — Nekem az első szórakozást jelenti, pedig a mozit is nagyon szeretem. Itt is, ott is az olasz és francia filmeket. A magyart csak akkor, ha jók a szereplők. Hogy kik? Hát Lukács Sándor, Sztankai és Harsányi — mondja a többiek nagy derültsége közben. Ami még nagyon tetszik: a Jogi esetek és a Kék fény. Időnként elzárják o készüléket — Én sokrétűnek és érdekesnek tartom a tévéműsort, de nemegyszer előfordul, hogy például egy filmet nem nézünk végig. Ha nem tetszik az indulás, nem erőltetjük — mondja a békési Bimbó Lászlóné. — Mindig megnézzük viszont a híradót, és el nem marad a Hét. Ez különben a legtartalmasabb program. Mindent meg lehet tudni belőle az itthoni és külföldi eseményekből részletesen. Az operett és a vers nekem is kevés, és kabaréműsor is több kellene. Földije, Szűcs Róza hasonló véleményen van, csak még hozzáteszi, hogy ő több sportot szeretne látni. — Én lehet, hogy azért válogatok, mert a hangulatok embere vagyok — jegyzi meg a békéscsabai Faragó Mihályné. — Ha kereszt- rejtvényhez van kedvem, ha olvasáshoz, akkor más nem érdekel. S ha egy jó könyvet elkezdek, nem tudom abbahagyni. A lányaim nagyok, nem kötjük egymáshoz a szórakozást, így . aztán van, hogy a férjem egyedül nézi. Ö kimondottan tévépárti, szinte mindent megnéz. Én egyébként, ha a tévéhez húzok is, csak azt nézem, amit jónak találok. Ez sokféle lehet. Nagyon jók a Kisfilmek a nagyvilágból, de mást is élvezek, főleg a vidám dolgokat. Ha nem lenne, nagyon hiányozna A békéscsabai Móka Györgyné a maga 46 évével korelnöke lehetne a beszél- getőtársaságnak. Úgyis, mint aki 30 évet töltött el a gyárban. Szakszervezeti bizalmi, pártvezetőségi tag. Minden napjára jut valami társadalmi kötelezettség. — Hétfőn az oktatás, kedden a kézimunkaszakkör, szerdán és csütörtökön szak- szervezeti és pártmunka, pénteken a szocialista brigáddal valami kulturális program. És ha az otthoni dolgokhoz a két unokámat is hozzáveszem ... hiszen öröm, ha velük lehetek, akkor a tévére csak egy kevés idő jut szombat—vasárnap. Meg aztán mi nagy család vagyunk, sok a rokon és a barát is, sokszor van társaság nálunk. Szóval sok időt nem pazarolok a tévére, de van, amit feltétlenül megnézek. Például a Vitray műsorait nagyra értékelem. A gyermekeknek szóló adásokat is jónak tartja. — Sokat nyújt a tévé, sokat lehet belőle tanulni — szól végül elgondolkozva — de nemcsak jót, rosszat is. Olyat, ami a Kék fényhez vezet. Sok a rablást, gyilkosságot bemutató krimi és a szex is. És a gyerekek oly hamar elkezdik nézni a felnőttműsort. Persze a szülőknek kellene közbelépni, csak hát ritkán sikerül. Szóval sokféle vélemény van, amit egymásközt megbeszélünk. Kritika is. De a vége mindig az: ha nem lenne tévé, nagyon hiányozna. Pedig a három műszak mellett időnként lényeges dolgot nem láthatunk. Vass Márta Megjelent az Alföld márciusi száma Üj rovatot nyitott az Alföld: irodalom és iskola címmel. Az első közlemény Simon Zoltán nevéhez fűződik. Szabó Lőrinc: a Földvári mólón című versét elemzi tüzetesen. A szépirodalmi rovat közli Balázs József: a Körorvos című filmnovellájának első részét. Elbeszéléssel szerepel Köteles Pál, verssel Takács Zsuzsa, Marsáx Marsall László, Vasadi Péter, Dobozi Eszter, Gyurkovics Tibor, Tandori Dezső, Aczél Géza és Páskándi Géza. Közli a lap Történelmi jelenidő címmel a felszabadulás utáni irodalomról folytatott kerek- asztal-beszélgetést, illetve a vita összeállításának első részét. A márciusi Alföld egyik kiemelkedő közleménye Bar- ta János: a Széchenyi-élmény című tanulmánya a „legnagyobb magyar” naplójáról. Kányádi Sándor a Zsögödi Nagy Imréről készült esszéjét engedte át a folyóiratnak, a márciusi szám képanyagát pedig Nagy Imrétől válogatták a szerkesztők. A kritikai rovat vezető írása Illyés Gyula: Beatrice apród jai című regényéről szól, Márkus Béla írta. Ezenkívül' Balogh Edgár, Illés Endre, Benjámin László könyveit recenzálja Olasz Sándor, Kilián István, Laczkó András és Simon Zoltán. A figyelő rovatban kitekintést kapunk irodalmunk külföldi fogadtatásáról. Lő- kös István és Bán Imre— Barta János—Czine Mihály által írott, jugoszláviai olvasóknak készült szerb-horvát nyelvű magyar irodalom történetét ismerteti. Bitskey István és Cs. Varga István egy német nyelvű magyar irodalomtörténetet ismertet, amelyet Klaniczay Tibor szerkesztett. Szabó Magda pedig egy francia nyelvű magyar költészeti válogatáshoz fűz megjegyzéseket. Ab- lonczy László az Utunk 1979- es évkönyvéről számol be. Ismerkedés a képekkel „Szabálytalan rajzszakkör” Készül a vázlat Egy osztályfőnöki órán pattant ki az ötlet. Akkor határozták el, hogy akinek kedve van rajzolni, kéthetente egy alkalommal eljárhat a Kohán Múzeumba. így lett rendszeres vendége a múzeumnak a gyulai 3-as számú iskola 12 hatodikos fiúja. Most karjuk alatt rajzlapokkal, ecsetekkel, mosolygós arccal jelennek meg lbos Éva, a múzeum igazgatónője előtt. Fegyelmezetten sétálnak végig a termeken, ismerkednek Kohán képeivel. Végignézik a műalkotásokat, Éva néni• segítségével próbálják megismerni és megérteni a képeket, a színek alkalmazását. Majd az „élő” képek között igyekeznek megfesteni saját élményeiket. Erre a rajzlapra fogok rajzolni! Nagy munkában a kis festők 1980. március 21-én, pénteken Békéscsabán, 19.00 órakor: KOLDUSOPERA Kisz-bérlet. □ □ Békési Bástya: Skalpvadászok. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: A maláji tigris. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: Gengszterek soíőrje. Békéscsabai Terv: Magyarok a prérin. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Fogat fogért, *— fél 8 órakor: Az ötös számú vágóhíd. — 21.30 órakor: Milyen a világ? Gyulai Petőfi: 3 órakor: Tótágas — 5 és 7 ófakor: Fábián Bálint találkozása. Istennel. Orosházi Béke: 5 órakor: Pillangó. I., n. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Gulliver, — fél 6 és fél 8 órakor: Akiket a forró szenvedély hevít. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Harcmodor. I„ II. rész. Fotó: Gál Edit Előkerülnek a rajzeszközök SZÍNHÁZ, MOZI
