Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

0 1980. március 21., péntek Szövőnők szólnak Tévénézés három műszak mellett Televízió. Korunk átka és áldása, mondják a túlzók, at­tól függően, melyik oldalt nézik. Elvon-e vagy ösztö­nöz? Jól vagy rosszul segít pihenni, szórakoztatni, tájé­kozódni, művelődni? Tanul­mányok sokasága sem dön­tötte még el ezt, az viszont biztos, hogy életünk elvá­laszthatatlan része lett. A családok szinte menetrend- szerinti esti programja. De vajon mit, mikor és meny­nyit néznek azok, akiknek csak minden harmadik héten szabadok az estéik? Mint többek közt a Pamuttextil Művek békéscsabai gyárának meg a színház (főleg a víg­játékok) és a vetélkedők. És persze a híradó. Kevés a vers és az operett Pólyák Katalin és Faragó Mária ugyancsak vidékiek,, de bent laknak a gyár lány­szállásán. Szabad idejük sok­kal több, mint a gyermekes asszonyoké, hiszen csak hét végén járnak haza, s otthon sem a munka várja őket. Tizenhat—tizenhét évesek, kezdő szakmunkások. A gyárhoz közel eső szállás kel­Vollmuth Frigyes rajza szövőnői, akik állandóan há­rom műszakosak. Nézném, de... — ... elalszom mellette — mondja Völgyesi Istvánná—, hiszen^ ha délelőttös vagyok, reggel fél négykor kelek, és délután négy órára érek ha­za Elekre. S azt sem tudom, hogy mihez fogjak előbb! Közben hazajön a férjem az óvodás fiammal, majd a má­sik gyerek az iskolából. Ve­lük is kell foglalkoznom. Mi­re a napi teendőknek vége, ott van fél kilenc, kilenc óra. Ha délutános vagyok, dél­előtt van sok munkám ott­hon, eszembe se jut kinyit­ni a tévét. Ha meg éjszakás, az esti műsorra már nincs idő. Így marad a hét vége. Főleg a szombat. Ekkor az­tán a híradótól éjfélig min­den jöhet. A vasárnap délelőtti főzés, mosás után jólesik a délutá­ni film, esetleg más szóra­koztató műsor. Este? Csak akkor, ha nem kell hétfőn korán kelni. A hét végi mű­sorokat jónak tartja, szereti a vetélkedőket és a sportból a korcsolyát és az atlétikát. — Én nagyon szeretem a tévét, s hét közben is szakí­tok rá időt — veszi át a szót Stumpf Ádámné. — Mint Éva, én is Elekről járok be, s nekünk is két kisgyerme­künk van. Mi nagyon gyor­san elvégzünk minden házi­munkát a férjemmel, csak, hogy a főműsort megnézhes­sük. S amikor úgy jön ki az időm, délelőtt és délután is leülök. Napi két-három órám biztos elmegy rá, szombat, vasárnap meg ennél is több. Legjobban a filmek (sze­relmes és krimi) . érdeklik, S lemes, nagy családi ház, a berendezéshez tévé is tarto­zik. Húsz fiatal lány nézi, csak soha nem egyszerre, fhert különböző a műszakbe­osztásuk. Szabad idejük ál­talában egy-egy fél nap. Eb­ből elég sokat szentelnek a tévének. De nem mindenki. Kati legjobban olvasni és kézimunkázni szeret. Hímez, hörgői és hetenként egy-két könyvet olvas el. — Attól függ, hogy milyen vastag a könyv. Egy hosz- szabb regény eltart egy hé­tig. Milyeneket kedvelek? Legjobban a romantikusokat, de érdekel az útleírás és a mai magyar írók is. Azért a tévét se hagyom ki, de csak ha jó a műsor. A vetélke­dőket mindig megnézem és a dokumentumfilmeket. Sok­kal több verset szeretnék, és jó lenne, ha több írót, köl­tőt mutatnának be. És alig van operett! Mindezek mellett úgy ösz- szegez: neki másodlagos a tévé. Nem így Marinak. — Nekem az első szórako­zást jelenti, pedig a mozit is nagyon szeretem. Itt is, ott is az olasz és francia fil­meket. A magyart csak ak­kor, ha jók a szereplők. Hogy kik? Hát Lukács Sán­dor, Sztankai és Harsányi — mondja a többiek nagy de­rültsége közben. Ami még nagyon tetszik: a Jogi ese­tek és a Kék fény. Időnként elzárják o készüléket — Én sokrétűnek és ér­dekesnek tartom a tévémű­sort, de nemegyszer előfor­dul, hogy például egy fil­met nem nézünk végig. Ha nem tetszik az indulás, nem erőltetjük — mondja a bé­kési Bimbó Lászlóné. — Mindig megnézzük viszont a híradót, és el nem marad a Hét. Ez különben a legtar­talmasabb program. Mindent meg lehet tudni belőle az itthoni és külföldi esemé­nyekből részletesen. Az ope­rett és a vers nekem is ke­vés, és kabaréműsor is több kellene. Földije, Szűcs Róza ha­sonló véleményen van, csak még hozzáteszi, hogy ő több sportot szeretne látni. — Én lehet, hogy azért válogatok, mert a hangula­tok embere vagyok — jegy­zi meg a békéscsabai Fara­gó Mihályné. — Ha kereszt- rejtvényhez van kedvem, ha olvasáshoz, akkor más nem érdekel. S ha egy jó köny­vet elkezdek, nem tudom ab­bahagyni. A lányaim nagyok, nem kötjük egymáshoz a szórakozást, így . aztán van, hogy a férjem egyedül nézi. Ö kimondottan tévépárti, szinte mindent megnéz. Én egyébként, ha a tévéhez hú­zok is, csak azt nézem, amit jónak találok. Ez sokféle le­het. Nagyon jók a Kisfilmek a nagyvilágból, de mást is élvezek, főleg a vidám dol­gokat. Ha nem lenne, nagyon hiányozna A békéscsabai Móka Györgyné a maga 46 évével korelnöke lehetne a beszél- getőtársaságnak. Úgyis, mint aki 30 évet töltött el a gyár­ban. Szakszervezeti bizalmi, pártvezetőségi tag. Minden napjára jut valami társadal­mi kötelezettség. — Hétfőn az oktatás, ked­den a kézimunkaszakkör, szerdán és csütörtökön szak- szervezeti és pártmunka, pénteken a szocialista bri­gáddal valami kulturális program. És ha az otthoni dolgokhoz a két unokámat is hozzáveszem ... hiszen öröm, ha velük lehetek, ak­kor a tévére csak egy kevés idő jut szombat—vasárnap. Meg aztán mi nagy család vagyunk, sok a rokon és a barát is, sokszor van társa­ság nálunk. Szóval sok időt nem pazarolok a tévére, de van, amit feltétlenül megné­zek. Például a Vitray műso­rait nagyra értékelem. A gyermekeknek szóló adá­sokat is jónak tartja. — Sokat nyújt a tévé, so­kat lehet belőle tanulni — szól végül elgondolkozva — de nemcsak jót, rosszat is. Olyat, ami a Kék fényhez vezet. Sok a rablást, gyilkos­ságot bemutató krimi és a szex is. És a gyerekek oly hamar elkezdik nézni a fel­nőttműsort. Persze a szülők­nek kellene közbelépni, csak hát ritkán sikerül. Szóval sokféle vélemény van, amit egymásközt megbeszélünk. Kritika is. De a vége mindig az: ha nem lenne tévé, na­gyon hiányozna. Pedig a há­rom műszak mellett időn­ként lényeges dolgot nem láthatunk. Vass Márta Megjelent az Alföld márciusi száma Üj rovatot nyitott az Al­föld: irodalom és iskola cím­mel. Az első közlemény Si­mon Zoltán nevéhez fűződik. Szabó Lőrinc: a Földvári mó­lón című versét elemzi tüze­tesen. A szépirodalmi rovat köz­li Balázs József: a Körorvos című filmnovellájának első részét. Elbeszéléssel szerepel Köteles Pál, verssel Takács Zsuzsa, Marsáx Marsall László, Vasadi Péter, Dobozi Eszter, Gyurkovics Tibor, Tandori Dezső, Aczél Géza és Páskándi Géza. Közli a lap Történelmi jelenidő cím­mel a felszabadulás utáni irodalomról folytatott kerek- asztal-beszélgetést, illetve a vita összeállításának első ré­szét. A márciusi Alföld egyik kiemelkedő közleménye Bar- ta János: a Széchenyi-élmény című tanulmánya a „legna­gyobb magyar” naplójáról. Kányádi Sándor a Zsögödi Nagy Imréről készült esszé­jét engedte át a folyóirat­nak, a márciusi szám kép­anyagát pedig Nagy Imré­től válogatták a szerkesztők. A kritikai rovat vezető írá­sa Illyés Gyula: Beatrice ap­ród jai című regényéről szól, Márkus Béla írta. Ezenkívül' Balogh Edgár, Illés Endre, Benjámin László könyveit recenzálja Olasz Sándor, Ki­lián István, Laczkó András és Simon Zoltán. A figyelő rovatban kite­kintést kapunk irodalmunk külföldi fogadtatásáról. Lő- kös István és Bán Imre— Barta János—Czine Mihály által írott, jugoszláviai olva­sóknak készült szerb-horvát nyelvű magyar irodalom tör­ténetét ismerteti. Bitskey István és Cs. Varga István egy német nyelvű magyar irodalomtörténetet ismertet, amelyet Klaniczay Tibor szerkesztett. Szabó Magda pedig egy francia nyelvű magyar költészeti válogatás­hoz fűz megjegyzéseket. Ab- lonczy László az Utunk 1979- es évkönyvéről számol be. Ismerkedés a képekkel „Szabálytalan rajzszakkör” Készül a vázlat Egy osztályfőnöki órán pattant ki az ötlet. Akkor határozták el, hogy akinek kedve van rajzolni, kétheten­te egy alkalommal eljárhat a Kohán Múzeumba. így lett rendszeres vendége a múze­umnak a gyulai 3-as számú iskola 12 hatodikos fiúja. Most karjuk alatt rajzla­pokkal, ecsetekkel, mosoly­gós arccal jelennek meg lbos Éva, a múzeum igazgatónője előtt. Fegyelmezetten sétál­nak végig a termeken, is­merkednek Kohán képeivel. Végignézik a műalkotásokat, Éva néni• segítségével pró­bálják megismerni és megér­teni a képeket, a színek al­kalmazását. Majd az „élő” képek között igyekeznek megfesteni saját élményei­ket. Erre a rajzlapra fogok raj­zolni! Nagy munkában a kis festők 1980. március 21-én, pénteken Békéscsabán, 19.00 órakor: KOLDUSOPERA Kisz-bérlet. □ □ Békési Bástya: Skalpvadászok. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: A maláji tigris. Békéscsa­bai Szabadság: Minden előadá­son: Gengszterek soíőrje. Bé­késcsabai Terv: Magyarok a prérin. Gyulai Erkel: fél 6 óra­kor: Fogat fogért, *— fél 8 óra­kor: Az ötös számú vágóhíd. — 21.30 órakor: Milyen a világ? Gyulai Petőfi: 3 órakor: Tót­ágas — 5 és 7 ófakor: Fábián Bálint találkozása. Istennel. Orosházi Béke: 5 órakor: Pil­langó. I., n. rész. Orosházi Par­tizán: fél 4 órakor: Gulliver, — fél 6 és fél 8 órakor: Akiket a forró szenvedély hevít. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Harcmodor. I„ II. rész. Fotó: Gál Edit Előkerülnek a rajzeszközök SZÍNHÁZ, MOZI

Next

/
Thumbnails
Contents