Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-20 / 67. szám
1980. március 20., csütörtök o Ecsegfalván, az Egyetértés Termelőszövetkezet és a község közös kultúrtermében kézimunka-kiállítást rendeztek a kézimunkaszakkör tagjainak munkáiból. A 22 aktív tagot számláló kis társaság. hétfő esténként jön össze a könyvtár klubhelyiségében, ahol politikai előadásokat hallgatnak, és közben kézimunkáznak. A község asszonyai- lányai így nem csak kedvenc szórakozásuknak hódolnak, hanem a napi politikai eseményekkel is közelebbről megismerkednek. A napokban megnyílt kiállításukon több olyan munka is szerepel, amely már más alkalommal díjat is kapott Fotó: Veress Erzsi XXlECXXXXXXXXXXXfOOOCCCCjOCCCCCCfXXXXXXXXXXXj Alkotó Ifjúság A Kulturális Minisztérium Alkotó Ifjúság pályázatának első diját Zalavárl József, a pécsi vizuális műhely tagja és Láczay Magdolna, a Szabolcs—Szatmár megyei Levéltár munkatársa kapta. A második dijat Benedek Istvánnak, a 40. sz. Mező Emléktáblaavatás Mezőhegyesen A Hazafias Népfront helyi Jól dolgoznak a HNF-bizottságok A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap két fő napirendi pontról tanácskozott. Elsőként megvitatta a HNF városi bizottságának beszámolóját, amely Békéscsaba és vonzáskörzetének mozgalmi tevékenységét ismertette. Az ülésen számos kérdés, hozzászólás is elhangzott, s ezekre Banadics Antalné, a testület titkára és Kendra János alelnök válaszolt. A Békéscsaba gondjait tükröző, tartalmas jelentéshez kapcsolódva, felvetődtek többek között olyan témák is, mint például: a régi köz- igazgatási rendszer felülvizsgálatának szükségessége (új lakótelepek), a három város (Békés, Békéscsaba, Gyula) együttműködésének további szélesítése, a tanácstagok, a lakóbizottságok megválasztásának előkészítése. A vitában felszólalt Várai Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Elismerően nyilatkozott arról, hogy a népfrontaktívák jól dolgoznak mind a megyeszékhelyen, mind a vonzáskörzeti bizottságokban. Munkájuk — mint mondotta — rendszeres, folyamatos tevékenységgé vált az utóbbi 5 évben. A második napirendi pontban Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára a tanácstagok és az országgyűlési képviselők választásának politikai, szervezeti előkészítéséről tájékoztatta az elnökséget, majd az ülés a bejelentésekkel ért véget. A Vöröskereszt a család védelméért Szerdára összehívott ülésén a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége a mozgalom két évvel ezelőtt tartott V. kongresszusa óta végzett munkáját értékelte — két területen: a családvédelemben és a vöröskeresztes alapszervezetek módszertaniszervezési tevékenysége tükrében. A közvéleményhez közelebb álló első témakörben az eredmények közé tartozik — állapították meg a tanácskozáson —, hogy javuló kapcsolatokat alakított ki a Vöröskereszt a család- és nővédelmi tanácsadókkal, a bölcsődék szülői munkaközösségeivel, az iskolákkal. Szakképzett előadókról gondoskodnak például az iskolákban tantárgyként szereplő „családi életre nevelés” előadásaihoz. A gyesen levő kismamáknak érdeklődési körükhöz és lehetőségeikhez igazodó kollektív programok szervezéséből — mint például a klubfoglalkozások, egészségügyi, pedagógiai előadások — is részt vállalnak a helyi vöröskeresztes szervezetek. Készülünk a III. békéscsabai színjátszó napokra Négyszáz méterrel a föld felszíne alatt... bizottsága szervezésében március 15-én, emléktáblá- avató ünnepséget rendeztek Mezőhegyesen. Az emléktáblát a község Kossuth Lajos tiszteletére állította, aki több alkalommal levélben is említést tett a településről, kiemelve annak hadászati jelentőségét. 1849. augusztus 1- én és 2-án —■ Aradra utazása előtt — két napot töltött Mezőhegyesen. Az avatóünnepségen Hájas Gáborné, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke tartott ünnepi beszédet. Emellett az általános iskola énekkara és irodalmi köre adott rövid műsort az ünnepségen. Kilenc tized ■ ■ Egy mondat egy beszámo- 5 lóból. „A képzett összlétszá- ■ mot az 1979. évi 1257 fővel 5 szemben 2 százalékos csők- J kenéssel 1231,9 főben tervez- 2 zük.” Variációk tömege me- 5 rült fel bennem, ezek közül 2 kívánok néhányat közread- 5 ni. Főleg az idézet utolsó 2 számjegye az, amely irritál. 5 Már mint az a kilenc tized S fő. ■ Numeró 1: Amennyiben e j tervszámot sikerül teljesíte- ■ niük, egy olyan embert állí- ■ tanak munkába, akinek 0,1 ■ testrésze hiányzik. Ha nem ■ Kunta Kinte, s netán mond- 2 juk éppen a feje hiányzik, 2 talán nyerhet is a cég, hiszen 2 e gondolatokkal nem bíró 2 lény csak fizikai munkára 2 alkalmazható. Numeró 2: Tételezzük fel, ■ hogy ép-kéz-láb-fej dolgozót 2 találnak e munkakör betölté- 2 sére. Ez esetben valószínű, a 2 követelmény tőle annyi lesz, 2 hogy a kilenc tized százaié- 2 kot kielégítse. Azaz, kilenc- 2 ven százalékos normát vár- 2 nak el tőle. Ez esetben csu- 2 pán az a kérdés, hogy a száz 2 százalékos bérért teheti-e 2 meg? Numeró 3: Ha netán se- ■ hogysem tudnak munkába ■ állítani kilenc tized főt, egy 2 egyszerű számítással megold- 2 ható. Hiszen a statisztikához 2 mindenképpen szükséges. 2 Nos, ez esetben elbocsátanak 2 az 1232-ből egy tized főt. —3P— ■ Imre Kollégium igazgató-helyet-» tesének és György Istvánnak, á Kulturális Minisztérium főelőadójának ítélték oda. A harmadik díjban öten részesültek: Kiss István, a pécsi vizuális műhely tagja, Pocsajiné Fábián Magdolna, a Békési Városi Művelődési Központ munkatársa, Tőkés Gyula, a Békéscsabai Városi Szövetkezeti Bizottság klubvezetője, Sári Mihály, a kábái művelődési ház igazgatója és Zóka László pécsi pályázó. A díjakat szerdán Boros Sándor, kulturális miniszterhelyettes adta át. Új „lakók” a Futrinka utcában Elkészült a Futrinka utca „lakóiról” szóló népszerű gyer- mekmese-sorozat újabb, tizenhárom epizódból álló filmje a televízió új bábstúdiójában. Bálint Agnes mesehőseivel húsvét- tól szombatonként találkozhatnak a tévé képernyőjén a gyerekek. Üj szereplőkkel egészült ki a bábsorozat. Buksi kutya Havas Gertrud hangjával szólal meg, Sompolyogi róka B. Kiss István, Rókica a rókalány pedig Meix- ner Ibolya segítségével kel életre. A régi kedves ismerősök közűi ismét találkozhatnak a nézők Morzsa kutyával, Simándy József és Cicamicával, Szőllősy Irén hangjával. A békéscsabai városi bíróság tárgyalta Gyöngyösi Margit, Békéscsaba, Dobozi u. 30. szám alatti lakos bűnügyét. A 24 éves lány közveszélyes munkakerülés és lopás miatt került a vádlottak padjára. 1976 óta munkakerülő életmódot folytatott. A múlt évben mindössze 14 napot dolgozott. Különböző szórakozóhelyeken férfiakkal kötött ismeretséget, s azoktól kapott pénzből, illetve élelemből biztosította a megélhetését. Közben bűncselekményeket is követett el. Az egyik férfiismerősénék lakásához kulcsa is volt. Ebbe a lakásba többször bement. Csoportunk, az Építők Művelődési Háza Manzárd színpada, immár harmadszor készül a — reméljük végérKihasználva az alkalmat, a másik szobába is behatolt, ahol az albérlőktől ruhaneműt tulajdonított el. így farmernadrágot, pulóvert, ballonkabátot. Ezeket a holmikat a Bizományi Áruházban értékesítette. Az egyik alkalmi férfiismerősét is meglopta. A kabátja zsebéből 1800 forintot tulajdonított eL A városi bíróság közveszélyes munkakerülés és kétrendbeli lopás vétsége miatt Gyöngyösi Margitot halmazati büntetésként 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. vényesen hagyománnyá váló — békéscsabai színjátszó napok országos minősítő versenyére. Az elmúlt év végén döntöttük el véglegesen, milyen munkával mutatkozunk be április 4-én, az említett rendezvény második napján. Játékunk a „Jószerencsét” címet kapta és tulajdonképpen egy kezdeti kísérleti eszközökkel színrevitt bányászf ilmvázlat. Hogy előadásunk hitelesebb legyen, részt vettünk egy bányajáráson a Nógrádi Szénbányák ménkesi bányaüzemében. Szeretnénk nézőink számára is hasznossá tenni, közvetlen szerzett élményeinket, bár a műsorunkban felvetett gondolat — a „hétköznapi hősiesség” — nem kizárólag bányásztulajdonság... Farkas László, a Manzárd színjátszócsoport vezetője A tárgyalóteremből Közveszélyes munkakerülésért nyolc hónap szabadságvesztés Kongresszustól kongresszusig A teljesítmény rangja E rősödnek azok az elvi-gyakorlati szabályok, amelyek beláttatják velünk: fogyasztói szerepünket megelőzi — logikai és időrendi sorrendben egyaránt — termelői létünk, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyünk. S ez ezért lényeges, mert a hetvenes években egyre többet igényeltünk fogyasztóként, s ehhez képest, valamint a világgazdaságban lezajló folyamatokhoz mérten is, egyre szerényebb teljesítményekkel próbáltuk meg előteremteni erre a fedezetet. Magyarán: hiteleztük magunknak a növekvő életszínvonalat. Tavaly megkezdtük ennek a különleges hitelnek a törlesztését. Folyamatos mozgás tanúi lehetünk a szocialista szektorban foglalkoztatottak ágazati, területenkénti megoszlásánál. A szocialista iparban dolgozók száma 1975. és 1979. között 83 ezer fővel csökkent, s tavaly, az esztendő végén 1,66 milliót tett ki. Négy esztendő alatt az ipari dolgozók csoportja elsősorban Szabolcs-Szatmárban, Hajdú-Biharban, Szolnok megyében nőtt, míg Komárom, Veszprém, Csongrád, Győr-Sopron megyében csökkent. A legtöbb ipari kenyérkereső 1975-ben is, 1979- ben is Borsodban és Pest megyében volt, a legkevesebb pedig Tolnában és Somogybán. Érdekes, s az előzőektől eltérő sorrendet kapunk, ha a tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak számát választjuk mércének. E a kétségtelenül reálisabb, mert ez a társadalmi szerkezetre is fényt vető mérlegelés azt mutatja, hogy első Komárom, a második Borsod, a harmadik Győr-Sopron. A legszerényebb arányt Sza- bolcs-Szatmár és Somogy könyvelheti el. Ami azonban nagyon lényeges: 1975. és 1979. között tovább csökkentek — valamennyi megyét beleértve — az ilyen értelmű különbségek. Azaz: a X. és XI. pártkongresszusnak a területfejlesztés 'ésszerűbb irányait, arányait megjelölő határozatai az ipari foglalkoztatásban is éreztetik már hatásukat. A hetvenes években, egészen 1979-ig folyamatosan nőtt a keresők reálbére, s a lakosság reáljövedelme, ám ez utóbbiban mind nagyobb arányt képviselt — tavaly száz forint jövedelemből 28,80-at —- a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatás. Mindez egyre kiterjedtebb körű és gazdagabb tartalmú szociális ellátásról tanúskodik. Napjainkban a munkások és alkalmazottak átlagbére 900 forinttal nagyobb, mint a XI. kongresszus esztendejében, az összefoglaló adat persze területenként — és még inkább egyénenként — jelentős eltéréseket sűrít. Mint említettük, növekvő szerep jutott ebben az időszakban a társadalmi juttatásoknak, napi, heti, havi járandóságokra — illusztrációként: naponta a közlekedési dotációra, hetente az üzemi étkeztetési hozzájárulásra, havonta a családi pótlékra — most már a nemzeti jövedelemnek több, mint az egyötödét költjük. A társadalmi gondoskodás kötelezettségeit egyetlen számadattal is érzékeltethetjük: a két kongresszust összekötő esztendőkben 300 ezer fővel gyarapodott a nyugdíjasok száma. Tavaly a szocialista iparban foglalkoztatottak közül a bányászatban és a kohászatban dolgozók kapták a legmagasabb havi átlagbért, még a legalacsonyabbat a kézmű- és háziiparban, a textilruházati iparban levők. Kedvezőnek tarthatjuk, hogy a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére az egyéb alkalmazottakénál gyorsabban emelkedett ebben az időszakban, bár hozzá kell tenni : a teljesítménybérben dolgozók aránya az összes ipari keresőn belül csökkent. A hatékonyság javításának ugyanis lényeges eleme a tel- jésítményt elismerő kereset. Itt hatalmasak a tartalékok, sőt, szinte csak tartalékok vannak, mert annyira bátortalan, kezdeti a hosszú évek óta emlegetett — de ma még alig gyakorolt — differenciálás. A hetvenes évek világ- gazdasági változásai közepette jelentős eredmény volt az életszínvonal növelése — amit közvetve talán az is bizonyít, hogy négy év alatt a takarékbetét-állomány 50 milliárd forinttal emelkedett. Tavaly novemberben például csak munkabérként 19 milliárd forintot fizetnek ki a népgazdaság különböző területéin dolgozóknak, s nyugdíjakra — az egész esztendőben — 48,7 milliárdot. Hiba lenne elfeledkezni arról: a XI. kongresszus óta eltelt időben emelték központilag az egészségügyben, a közoktatásban dolgozók bérét, egységesítették a műszakpótlékokat, vált azonossá a népgazdaság minden területén — így a termelőszövetkezeti tagok esetében is — a nyugdíjkorhatár. Azaz: gondjaink és 'teendőink számontartása elengedhetetlen. Eredményeinké — nemkülönben. Mészáros Ottó Hatszáz hektáron öntöznek Kimagasló termelési eredményekkel zárta az elmúlt évet a szarvasi Dózsa Tsz. A szakvezetés és a szorgalmáról ismert tagság a jó eredmények láttán úgy döntött: az új esztendőben még többet termelnek, kevesebb költséggel. Szocialista brigádgyűléseken, munkahelyi tanácskozásokon és egyéb fórumon alaposan megvitatták: mi a teendő 1980-ban? A Dózsa Tsz-ben az állat- tenyésztés a legjelentősebb főágazat. Ezért arra törekszenek, hogy a növekvő állatállomány számára még több és jobb minőségű takarmányt termeljenek. Az idén 600 hektár szántóföldön valósítják meg az öntözés lehetőségeit. 350 hektár rétlegelőn komplex meliorációt végeztetnek, és a tavalyinál 115 hektárral nagyobb területen termelnek zöldtakarmányt. Tejtermelésben tavaly 4570 liter volt a tehenenkénti átlag. Az idén — annak ellenére, hogy 93 előhasú üszővel gyarapszik az állomány — az ötszázhatvanöt tehéntől csaknem hasonló átlagtermést várnak. 1979-ben egy liter tej előállítására 32 deka abraktakarmányt használtak fel, az idei terv 28 deka. Háztájiból egymillió liter tejet vásárolnak fel, ötszázezerrel többet, mint tavaly. Nyereséget 17 millió 54 ezer forintot terveztek, ami 120 százalékos növekedést jelent. A vezetők és a tagok úgy vallják: ha mindenki maximális tudását és szorgalmát adja, a feszített terv megvalósítható. Ezért érdemes is dolgozni, mert az elmúlt évben egy dolgozóra jutó évi jövedelem 49 és fél ezer forint volt, az idei terv szerint 53 ezer forint lesz. a.
