Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
bbod ,.8I euioifiin .0861 Hatszázezer pár papucs Sikeres évet zárt a Körösvidéki Cipész Szövetkezet Magyarország és a világpiac Parlameiti jegyzetek külgazdaságunkul Az elmúlt héten befejeződtek a részközgyűlések a Körösvidéki Cipész Sövetke- zetnél. A szövetkezet tagsága ezeken a fórumokon elmondhatta véleményét a múlt évi gazdasági és mozgalmi tevékenységről és az idei tervről. Ezeket a rész- közgyűléseket nem követi az egész szövetkezetre kiterjedő egyesített tanácskozás. — Ügy döntöttünk, hogy az idén főleg takarékossági okokból csak részközgyűléseket tartunk — magyarázta meg a döntést Köpe László, a szövetkezet elnöke. — így szinte nincs munkaidő-kiesés. Lényegesen kevesebb az utazási költség és valljuk be, nem is lett volna túl gok értelme annak, hogy még egyszer megismételjük ,a rész- közgyűléseken elhangzottakat. Egyszerűen összeadtuk a szavazatokat és így kiderült : szövetkezetünk tagsága elfogadta a beszámolókat. Ebben a beszámolóban alapvetően pozitív tények szerepelnek. Például az, hogy mennyiségi tervét mind a bőrkonfekció, mind pedig a papucskonfekció túlteljesítette. A tőkés exportot jobban fokozták a vártnál: 50 százalék volt a túlteljesítés. Jelentősen csökkent az anyagköltség aránya és ösz- szege. Ez csaknem 5 százaléknyi megtakarítást, 2,5 millió forint eredményjavulást jelentett a szövetkezetnek. A megtakarítás egyik fő forrása a minőségi munka. A fatalpas termékeknél felhasznált felsőbőrök munkaközi meghibásodásából eredő selejt minimálisra csökkent tavaly. Ez természetesen a végtermékek minőségi arányát is javította. Az eredmények értékét csak fokozza, hogy a szövetkezet termelése az elmúlt évben nem volt zökkenőmentes. A termékekhez szükséges alapanyagok és kellékek A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjában 1980. februárjában tartotta egyesületté alakuló közgyűlését a Nimród fotóklub, amely nem egy új szervezet létrejöttét, hanem a korábbi szervezeti rendszer megújhodását jelenti. A Nimród vadászmagazin szerkesztőségének kezdeményezésére készült el az a felhívás még 1978-ban, amely a természet- és a „vadfotósokat” igyekezett tömöríteni a lap köré. E felhívás sikere várakozáson felüli volt, mintegy háromszáz jelentkező adatait kapták meg a szervezők, s nem egy, hanem akár öt klubra is elegendő fotós kérte felvételét 1285 fotó beküldésével. A képek mennyisége és minősége is meggyőzte a szervezőket arról, hogy szerencsés kezdeményezés elindítói voltak, hiszen ebben a szergyakran hiányoztak, a szállítók nem mindig tudták a szövetkezet igényeit megfelelő időben kielégíteni. Ennek sajnálatos következménye az lett, hogy a belkereskedelem iránti kötelezettségének nem tudott teljes egészében eleget tenni a szövetkezet. A fent említett hátráltató tényezők figyelembevételével a második félév kezdete előtt intézkedési tervet készített a vezetőség. A cél az volt, hogy év végére behozzák a lemaradást ég teljesítsék a tervet. Ez sikerült is, fennállása óta először gyártott hatszázezer párnál több papucsot a szövetkezet. A nehézségek ellenére sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette exportelőirány- zatát a szövetkezet. Főleg az évek óta rendszeresen ismétlődő megrendeléseket teljesítették határidőre. A termékekkel elégedett volt a partner, ezért a feltételesen lekötött mennyiséget is megvásárolta. Csaknem 560 ezer pár papucsot adtak el tőkés valutáért, mintegy 5 millió forint értékben. Mindezeket az eredményeket -csökkenő létszám mellett érte el a szövetkezet. Húsz dolgozóval voltak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt, még az 540-et sem érte el a szövetkezet számított létszáma. A munkaerő- hiányt gépekkel igyékeztek pótolni, bár a termékek jellegéből adódóan sok munkát nem lehet gépesíteni és gyakran a vevők is ragaszkodnak a kézzel készített termékekhez. Emellett természetesen a megszokott, jó minőséget is elvárják. Ezért az új anyagokból bemutatott termékeket forgalomba hozatal előtt megvizsgáltatta a KERMI- vel a szövetkezet. Az eredmény általában kedvező volt, de előfordult, hogy javezetben — foglalkozásra és korra való tekintet nélkül — mindenki tag lehetett, akit a természet és az élővilág fotózása érdekelt. A pályázat sikere után kiállítást rendeztek a legjobb munkákból, mely országjáró körúton is részt vett. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a budapesti bemutatót egy hónap leforgása alatt tizennégyezren tekintették meg. A vidéki városokban vadászati, természetvédelmi kiállítások részeként volt látható a fotóklub anyaga. Az egy évvel későbbi pályázat legalább olyan sikeres Volt, mint elődje, 1185 kép sorsáról kellett dönteni, s a legjobb képekből összeállított kiállítás ma is járja az országot. A fotóklub harmadik pályázatának eredményhirdetésére rövidesen sor kerül, idén januárban 915 színes és vasolta a minőségvizsgáló intézet egy-egy munkafolyamat megváltoztatását. A minőségvédelem fontos része a beérkezett anyagok, félkész termékek vizsgálata is. Ezt folyamatosan végzik, és több esetben reklamáltak már a fatalpak, fiasarkak minőségi hibái miatt. A termelési akadályok megelőzése érdekében gyártásközi ellenőrzést végeznek a gyártó partnereknél, a minőségi hiányosságok mielőbbi feltárása é® felszámolása érdekében. A szövetkezet fontos feladata a javító-szolgáltató tevékenység is. Ennék árbevétele a vártnak megfelelően alakult, a tervezett 6,2 millió forinttal szemben 6,5 millió forint volt. Sajnos nőtt a javítási tevékenység veszteségé is, mely az árképzés módosításának a következménye. A veszteségeket a termelés nyeresége ellensúlyozta. Az idei terv elkészítésekor figyelembe vette a szövetkezet vezetősége a közgazda- sági szabályozórendszer változásait és a termelői árak megváltozásának a szövetkezetre gyakorolt hatását. Természetesen az előzetes piaci igények is tükröződnék a tervben. Ezért csökken a bőrkonfekció termelése 31 százalékkal, míg a papucstermelés 5 és fél százalékkal — 35 ezer párral — nő. Remélhetőleg csökken a javítószolgáltató tevékenység vesztesége és jelentősen, mintegy 45 százalékkal emelkedik a tőkés export. Mindezek ellenére lényegesen kisebb lesz a várható nyereség, mert az új kalkulációs rendszer csak ennyit tesz lehetővé. Még a csökkentett, 4 millió forintos eredményhez is komoly anyagtakarékosság, a minőség lényeges javítása, és az önköltség csökkentése szükséges. L. L. fekete-fehér felvétel érkezett, amelyből ugyancsak kiállítás készül. A mennyiség csökkentése — a kiírás eleve határokat szabott — szerencsére nem járt minőségi romlással. A Nimród fotóklub tagjainak fotótechnikai képzettsége, és. alkotásaik minősége olyan kiváló, hogy rangos európai vadászmagazinok érdeklődnek egy-egy felvétel vagy sorozat után, és meg is vásárolják azokat. A szocialista országok vadászszövetségeinek fotópályázatán a klub kollekciója egy teljes éremsorozatot nyert. A Kulturális Minisztérium, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége, az Idegenforgalmi Propaganda- és Kiadó Vállalat támogatásával, a Magyar Fotóművészek Szövetsége eszmei irányításával az egyesület február 23-án jogilag is megalakult. Célja, hogy szervezze és összehangolja a hazánkban működő — hivatásos és amatőr — természet és vadon élő állatok fényképezésével foglalkozó tagjainak tevékenységét, akik egyúttal a természet- és környezetvédelem feladataiból is részt vállalnak, mivel a pályázatok és kiállítások képeivel népszerűsítik a magyar táj, az állat- és növényvilág értékeit, a vadászat és vadgazdálkodás eredményeit. Az egyesület alapító tagként csatlakozni szándékozik az 1979-ben megalakult Nemzetközi Vadászfotó Szövetséghez, és képarchívuma is most van megszületőben. A természet szépségeinek megismertetésével kíván a világ egyik új feladatában, a természet és környezet védelmében a fotó sajátos eszközeivel segítséget nyújtani a Nimród fotóklub. „Az iparnak, mindenekelőtt a feldolgozóiparnak elsősorban azok az ágai fejlődjenek, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, és gazdaságos exportnövelést, illetve importmegtakarítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé” — olvashatjuk a XII. pártkongresszus irányelveiben. Nem könnyű feladat ez, hiszen a gazdaság fejlesztésének intenzív szakaszára való áttérés zökkenőkkel jár, az új követelményekhez meglehetősen lassan zárkózunk fel. Éppen ezért hangsúlyozta Veress Péter külkereskedelmi miniszter parlamenti sajtótájékoztatóján, hogy tovább kell javítani az ipari és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatát, a piaci munkát. Mindenképpen arra szükséges törekedni: ne romoljanak a cserearányok, a központban a minőség álljon, megőrizzük eddigi eredményeinket. Egyensúly Az 1979. évi népgazdasági terv a gazdasági egyensúly javítását jelölte meg fő tennivalóként. Ezt a folyamatot értékelve arra következtethetünk: az export célú fejlesztések hatása kibontakozóban van, ami az áruszerkezet változásaiban is érezteti hatását. Kétségtelen, a nehezebb világpiaci körülmények között is sikerült előrelépnünk. Bizonyítják ezt azok a számok, amelyek külgazdaságunkat elemzik. Ezek szerint jóval több árut értékesítettünk külföldön, mint az előző esztendőben, a behozatal pedig kevesebb volt az 1978. évinél. Az sem elhanyagolható: ezt annak ellenére értük el, hogy a gyengébb termés miatt kevesebb gabonát exportáltunk, ugyanakkor a tervezettnél több takarmányt vásároltunk külhonban. Ennek következtében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a rubel elszámolású kivitel 2,6 százalékkal csökkent a tervezetthez képest. összességében tovább fokozódott a rubel elszámolású forgalmunk, nőtt a kivitel és a behozatal is. Az emelkedés azonban nem érte el a tervezettet. Az exportban különösen a gépipari, könnyűipari és élelmiszeripari szállítások értéke lett kisebb az elképzeléseknél, importnál a korábban számításba vett egyes nyersanyagokból, vegyipari és könnyűipari termékekből hoztunk be kevesebbet. A Szovjetunióval lebonyolított árucsere értéke tavaly meghaladta a 4,7 milliárd rubelt, amely hazánk teljes külkereskedelmének egyharmadát teszi ki. A kivitel 8, a behozatal 12 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az áru- összetétel nem változott lényegesen. Exportunk legjelentősebb tételei a gépipari termékek, ipari fogyasztási cikkek. Importunkban a legnagyobb arányt az anyagok és alkatrészek, az energia? hordozók képviselik. Szakosítás Felsorakoztatta a tényeket a külkereskedelmi miniszter az európai szocialista országokkal folytatott kereskedelmet illetően is. Kiderült: az éves megállapodásokat teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk. A számok nyelvére lefordítva: a csere értéke —r természetesen a Szovjetunió nélkül — mintegy 10 százalékkal emelkedett, ezen belül eladásaink 14, vásárlásaink 6 százalékkal növekedtek. A fogyasztási cikkek importját szorgalmazó törekvések eredménnyel jártak: ezekből 5 százalékkal hoztunk be többet. Elősegítette mindezt a gyártásszakosítás, az együttműködés a KGST-országok- kal. Ebben a programban több mint 90 sokoldalú • ér 160 kétoldalú szerződés van érvényben. Ezek alapján valósult meg tavaly az európai szocialista államokba irányuló kivitelünk 34, összbehoza- talunk csaknem 23 százaléka. Szilárd bázist jelentenek a magyar autóbusz- és darugyártásban, a számítástechnikában. E megállapodások teszik lehetővé a híradás- technika, a mezőgépgyártás, a bauxit-, timföld-, alumíniumprogram, a vegyipar, a gyógyszerkészítés fejlesztését. Lényeges: megfelelően működik a közös energia- rendszer és a szocialista országok együttes vagonparkja. Nagyra értékelhetjük azt is, hogy a gyártásszakosításban, kooperációban előállított termékek túlnyomó részét a gépek és berendezések alkotják. Külön figyelmet érdemel: az elmúlt évben a szakosított termékek exportforgalmában e gyártmányok részesedése meghaladta a 75, az importban pedig elérte a 65 százalékot. Fontos helyet foglal el gépkivitelünkben a közúti járműgyártás, a híradástechnika és a műszeripar, behozatalunknál pedig az építő- és útépítőipari gépgyártás, a kőolajipari berendezések. Jellemző: a szakosított gépexportunkon belül a közúti járműipari termékek aránya 52, a híradás-, számítástechnikai és műszeripari cikkeké 20 százalék. n jövő A nem rubel elszámolású forgalom tavaly 11,1 százalékkal bővült. Ezen belül a kivitel 26,4 százalékra emelkedett, míg a behozatal értéke nem változott. Vagyis: a terv legfontosabb célja, a nem rubel elszámolású áruforgalom egyenlegének a javítása sikerült. Hogyan? Mindenekelőtt úgy, hogy javultak az anyag jellegű termékek elhelyezésének lehetőségei, nőttek az árak. Ugyancsak kedvezően hatott: jól értékesíthető árualapok álltak rendelkezésre a belföldi felhasználás mérséklődése, a készletfelhalmozás ütemének csökkenése miatt, örvendetes, hogy ez éppen azokban az ágazatokban következett be, ahol a külső piac is kedvező volt. Ezek együttes hatásaként bővült az export hengerelt és alu- mániumárukból, vegyipari és élelmiszeripari, építő- és építőanyag-ipari termékekből. A fejlett tőkés országokkal lebonyolított kereskedelemben az export 28 százalékkal emelkedett. A kivitel bővülésének egyharmada exportáraink növeléséből, kétharmada a mennyiség fokozásából származott. Jó piacra találtak nyugaton a vegyi anyagok, a kohászati termékek. Ennek köszönhető, hogy az EGK-val kötött acélipari termékekre vonatkozó megállapodások lehetőségeit kihasználtuk. Tavaly éreztette először kedvező hatását a magyar—amerikai kereskedelmi és az EGK-val létrehozott textilkereskedelmi szerződés. A Közös Piacon kívül európai országokba irányuló magyar kivitel — Spanyol- ország kivételével — nőtt. A legnagyobb fejlődést Portugáliánál és Törökországnál értük el. A tengerentúli fejlett tőkés országok közül az USA-ba kivitt áruink meny- nyisége emelkedett a legjobban, csaknem 36 százalékkal. Legnagyobb külkereskedelmi partnereink továbbra is az NSZK, Olaszország, Ausztria. De nem panaszkodhatunk a fejlődő országokra sem. Az áruexport gyors ütemben növekedett. Több évi helyben topogás után emelkedett a gépek, a komplett berendezések kivitele. És mit hoz a jövő? Nem vagyunk jósok, de az világos: a feladatok nem lesznek kisebbek, könnyebbek, mint tavaly. Arra kell számítanunk, hogy a világpiacon továbbra is a vevők igénye diktál és a szállítók közötti verseny igen éles lesz. A szocialista országokkal aláírtuk az 1980. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyveket. A' tárgyalások azonban a szokásosnál tovább tartottak, jelezve: a szocialista piacokon is mind magasabb követelményeknek kell megfelelni. Egy percig sem ülhetünk a babérjainkon. Még akkor sem, ha a korábbinál mérsékeltebb fejlődést irányoztunk elő. Nagy gondot szükséges fordítani a szállítások jó megszervezésére. A vasútvonalak zsúfoltsága, áteresztőképességének csökkenése az árucsere bővítését gátolja. A szocialista országok egymás közötti forgalmában meglevő szállítási elmaradásoknak is ez az oka. Szükségszerű tehát, hogy gazdasági és társadalmi intézményeinket felkészítsük a világpiac nehézségeinek leküzdésére és a belőle származó előnyök kiaknázására. Seres Sándor Fotók a természetről Az „Idill” Nimród-fotót Magyar Ferenc készítette Nagy gonddal válogatják és osztályozzák a seprűcirkot Ma- gyarbánhegyesen, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ seprűkötő üzemében, hiszen az itt készített cirokseprűk nyolcvan százaléka exportra megy a nyugati országokba Fotó: Veress Erzsi t
