Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1980. MÁRCIUS 14., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXV ÉVFOLYAM. 62. SZÁM Három tavaszi évforduló Ünnepi megemlékezés Békéscsabán A HNF megyei béke- és barátsági munkabizottsága a három tavaszi évforduló alkalmából tegnap, csütörtökön ünnepséget rendezett Békéscsabán, a vasutas klubkönyvtárban. Ezen részt vettek a megyei párt-, állami és tömegszervezetek képviselői is. A Himnusz és az elnöki köszöntő elhangzása után Strassenreiter József, a HNF Országos Tanácsának főmunkatársa ünnepi beszédet mondott. Ebben többek között kiemelte, hogy kritikusan, de nem „önmarcangolóan” vesszük tudomásul és értékeljük a magyar történelem nagy sorsfordulóit. Az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak — a vérbefojtás ellenére is — megvoltak az elévülhetetlen eredményei: ä jobbágyság felszabadítása, az úriszék megszüntetése és így tovább. Mindenesetre: március 15-ét, e jelentős nemzeti ünnepünket a magyar nép függetlenségéért, társadalmi felemelkedéséért vívott küzdelem egyik fontos mérföldkövének kell tekintenünk. A másik tavaszi évfordulóra, március 21-ére emlékezve eszünkbe jut: a régi rend megdöntéséért, a gyökeres társadalmi változásokért karcba induló munkásosztály — még ha rövid ideig is — magához tudta ragadni a hatalmat. A tanácskormány intézkedéseket vezetett be azért, hogy az addig elnyomott osztályok, rétegek helyzetén javítson. A proletárdiktatúra megdöntése után az ellen- forradalmi erők sikertelenül próbálták eltüntetni a Tanácsköztársaság emlékét. Strassenreiter József, a HNF OT főmunkatársa ünnepi beszédében méltatta a három tavaszi évforduló jelentőségét Fotó: Martin Gábor A szónok ezután Magyar- ország felszabadításának 35. évfordulójával kapcsolatban röviden felvázolta azokat a politikai, társadalmi, gazdasági stb. változásokat, amelyek — a személyi kultusz okozta károkat leszámítva — kedvező alapot teremtettek a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Az előadó befejezésül megemlítette, hogy országunk haladó erői 132, illetve 61 évvel ezelőtt „merészen cselekedtek”: 1848/49 és 1919 álmai most váltak valóra, s nemzeti létünk is csak néhány évtizede teljesedhetett ki. Ezt bizonyítja az, hogy a párt a közelgő XII. kongresszus téziseiben széles nemzeti programot hirdetett meg. Az ünnepi beszéd után a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanulói érdekes irodalmi műsort adtak, majd a rendezvény az Internacio- nálé hangjaival ért véget. ft műemlékvédelem fejlesztésének távlatai Az országban 8691 épületet védünk: történeti múltunk pótolhatatlan építészeti emlékeit, továbbá mintegy 200 műemlék tágabb környezetét is védetté nyilvánítottuk, tizenhat város és öt község történelmi magját, településrészét pedig műemléki együttesként gondozzuk. A több, mint 100 éves múltra visszatekintő magyar műemlékvédelem eredményeiről, gondjairól, és fejlesztésének távlatairól tartott tegnap, csütörtökön sajtótájékoztatót Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes és Mende- le Ferenc, az ÉVM műemléki főosztályának vezetője, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója. * - - - ’ '■ ' 7 • . * '' ' í • Lökösházán a Haladás Termelőszövetkezet területén kora tavaszi műtrágyázást folytattak a BAGE helikopterével. A mezőgazdaság repülőgépes műtrágyázásáról és vegyszeres növényvédelméről szól képes riportunk az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Befejeződött a KGST-országok idegenforgalmi tanácskozása Csütörtökön Budapesten, a Volga Szállóban befejeződött a szocialista országok idegenforgalmi kormányszervei közgazdasági bizottságának 11. ülése, amelyen kilenc KGST-ország szakemberei vettek részt. A bizottság értékélte az idegenforgalmi kutatási munkák eredményeit,. foglalkozott az idegenforgalmi árképzés módszereinek és a szezon meghosszabbításának tapasztalataival, vaFásítási ankét Gyulán II megye területének négy százalékát borítják erdők Az ország megyéi közül talán Békés megye a legszegényebb fákban. Az összes területnek mindössze 4 százalékát borítják erdők. Már ez a tény is nagy jelentőséget kölcsönzött a tegnap, csütörtökön Gyulán megrendezett megyei fásítási ankétnak. Az összegyűlt szakembereket Banadics István, az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjának elnöke köszöntötte, köztük Rákon- czay Zoltánt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal általános elnökhelyettesét. Megnyitóját kritikával kezdte. „Sajnos, ma már a fásítás propagandáját leszűkítettük egy ilyen ankétra, ahol jóformán a szakmabeliek és az a néhány lelkes fásító vett részt, akik amúgy is tisztában vannak a fásítás és a fa szerepével, jelentőségével. Én még részt vettem olyan munkában, amikor jártuk a megye iskoláit, ifjúsági gyűléseit, népszerűsítve a fásítás szükségességét, jelentőségét. Kár, hogy ez ma már elmarad. Tehát fontos, évente legalább egyszer ennek a munkának a jelentőségét méltatni, ébren tartani környezetünk emlékezetében a fa ültetésének, nevelésének gondolatát.” Ezt követően Rakonczay Zoltán tartott színes filmmel kísért előadást a környezetés tájvédelem szerepéről, majd Köllő Ferenc, a Debreceni Erdőfelügyelőség igazgatója elmondotta, hogy az idei akció keretében Békésnek, Gyulának, Eleknek, Nagyszénásnak, Körösladány- nak, Sarkadnak, Újkígyósnak, Vésztőnek és Lököshá- zának az idén összesen 100 ezer forint értékű csemetét ad a MÉM, amelyet társadalmi munkában ültetnek el megyénk lakosai. A tavaly kiemelkedő fásítási munkáért dicsérő oklevelet kapott a szeghalmi Sárréti és a gyomai Győzelem Termelőszövetkezet. A résztvevők az ankét emlékére fákat ültettek el a víztorony közelében. Megnyugtató körkép magánépítőknek A tavasz beköszöntével dologhoz látnak az otthonteremtők is. Az idén a tervek szerint 82 ezer lakásból 57 ezer épül fel magánerőből. Ezzel az építőanyag-iparra fokozott teher hárul, annál is inkább, mert az elmúlt esztendők során néhány keresett termékből akadozott az ellátás. Ebben az esztendőben — az ágazatvezetés határozott intézkedése nyo-> mán — javulás várható. Fontos feladat a lakossági igények kielégítése cementből, csempéből és azbeszt- cement lefolyócsőből. A cementellátási gondok a bél- apátfalvai új gyár beindulásával, várhatóan megoldódnak. Az importáruval együtt 1 millió 850 ezer tonna cement kerül a kereskedelembe. Falburkoló csempéből 400 ezer négyzetméterrel több jut a hazai piacra, mint 1979-ben, és tovább szélesedik a termékskála is. Azbesztcement-lefolyócsőből pedig garancia a magánépítők ellátására, hogy közel 1500 tonna többlettermelés várható. Tavaly a legtöbb vesződsé- get a födémszerkezetek -hiánya okozta a magánerőből építkezőknek. Az idén 3,3 százalékkal többet ad az ipar a nélkülözhetetlen födémszerkezeti elemekből. A lá- batlani és dunaújvárosi beruházás befejeződése pedig 1 millió 400 ezer folyóméterrel több vasbetongerendát jelent. A tégla- és cserépipar is sokat tesz a födémszerkezeti igények kielégítésére. Ebben az esztendőben 400 ezer folyóméter vázkerámiabetétes fert-gerendát gyártanak, ami nagy segítséget jelent a magánerőből építkezőknek. A fert-gerenda nagy előnye, hogy akár két ember puszta kézzel a helyére emelheti. összességében — 80 négyzetméteres lakásalapterületet figyelembe véve — 53 ezer családi ház födémszerkezete biztosított, ami jelentős fejlődés a korábbiakhoz képest. Falazóanyagból is elegendő kerül piacra 1980-ban. Némileg ugyan csökken a téglatermelés, de tavaly, az év második felében olyan méretű volt a felvásárlás, hogy nem várható fennakadás az ellátásban. A falazóanyagok kínálatában egyébként kedvező változás tapasztalható. A téglaipari termékek 75 százaléka ma már korszerű, jó hőszigetelő. A sokak által keresett poroton téglából például 20 millió darab kerül forgalomba. Továbbra is gond a fenyő- fűrészáru-ellátás, és a jelek szerint hosszabb távon sem várható javulás. Az építőanyag-ipar azonban — ahol teheti — módot nyújt terítékeivel a faáruk ésszerű helyettesítésére. Ezt a célt szolgálják például a fémből készülő előregyártott zsalu- táblák, melyekből idén 300 ezer áll a vásárlók rendelkezésére. lamint az idegenforgalomban dolgozók szakmai továbbképzésével. Elhatározták, hogy a következő években továbbfejlesztik az együttműködést az idegen- forgalmi tervezésben, a prognóziskészítésben, és folytatják a tapasztalatcserét az idegenforgalom gazdasági szerepéről, a kapacitások jobb kihasználási lehetőségeiről, az utazást befolyásoló pénzügyi kérdésekről. A tanácskozás tapasztalatairól és az együttműködések eredményeiről Czeglédi József, a bizottság elnöke, az- Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője számolt be az MTI munkatársának. Mint elmondta, az elmúlt évtizedben a KGST-országok idegenforgalma a világátlagnál jóval gyorsabban fejlődött, tavaly már a világ 270 milliós turistatömegének mintegy 20 százaléka a tagországok valamelyikében fordult meg. A közgazdasági bizottság által kidolgozott prognózis szerint a KGST-országokban a turizmus tovább növekszik, 1990-ben már megközelítően 100 millió vendég fogadásával számolnak. Emellett jelentős a belföldi idegenforgalom, s valameny- nyi tagországban fejlett a szociálturizmus, s így az üdüléssel, víkendezéssel, kirándulással kapcsolatos tevékenység gazdasági súlya is tovább növekszik. Valamennyi tagország fejlesztési terveiben szerepel a tömegturizmust elősegítő olcsó szálláshelyek gyarapítása, s hogy ezt egymás számára is nagyobb mértékben kihasználhatóvá tegyék, megkezdődött a szállodák egységes kategóriák szerinti besorolása. Ily módon lehetőség nyílik az árak összehasonlítására. A távlati elképzelésekben a KGST-országok közötti idegenforgalmi szakosodás is szerepel. Eszerint az egyes országok adottságának megfelelően a fejlesztéseknél lehetőség szerint bekalkulálhatják a többi országból jelentkező igényeket is. Ennek megfelelően Magyarország a gyógyvizek melletti, a Szovjetunió és Bulgária tengerparti, Csehszlovákia és Lengyelország pedig a hegyvidéki üdülési lehetőségeket bővíti, hogy minél sokrétűbben elégíthessék ki a többi szocialista országbeli turisták üdülési igényét. Mezőgazdasági filmszemle A közelmúltban befejeződött mezőgazdasági könyvhónap szellemi folytatásaként tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a Szabadság moziban Molnár Lajosné, a megyei tanács csoportvezetője ünnepélyesen megnyitotta a már hagyományosnak számító megyei mezőgazda- sági filmszemlét. Az információ szerzésében napjainkban fontos helyet foglal el a film, ezért is elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari ismeretterjesztésben, a képzésben és a továbbképzésben is a vizuális eszközök alkalmazása. A film sokoldalúan egyesíti a képet, a szót és a mozgást, ezzel hatása alá vonja a nézőt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium évek óta sokat tesz az újabb és újabb szakfilmek kibocsátásáért. Az elmúlt esztendőben 44 mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti témájú film készült a minisztérium megbízásából.« Ezekből a filmekből a megyei filmszemlén tizenkettőt mutattak be, melyek Békés megye jellegéből eredően legjobban tudják elősegíteni a tudomány legújabb eredményeinek ismertetését, a korszerű eljárások széles körű elterjesztését. A bemutatásra került filmek az üzemek szakmai rendezvényein, termelési tanácskozásaikon, a szak- és beta- nítottmunkás-képző tanfolyamokon, de egyéb szakmai ismeretbővítő előadásokon is hasznos segítséget nyújthatnak. A bemutatott filmek között szerepelt a „Nagyüzemi sertéstenyésztés” című alkotás, amely az elmúlt évben elnyerte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter díját. ■ — sz —
