Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
o A gyesen levők helyzete 1980. február 12., teedd Jó eredményekről adott számot Lengyel Albert a Dózsa Termelőszövetkezet tagságának Ötmillió forint a gépesítés fejlesztésére a tsz-ekben Az MSZMP IX.. kongresszusa 1966-ban határozta el, hogy támogatja a fiatal anyákat gyermekük gondozása, nevelése érdekében. A társadalmi megbecsülés oly mértékben növekedett, hogy 1967-ben rendelet született a gyesről. Az első évben 32 ezer, 1970-ben már 167 ezer, 1977-ben pedig 302 ezer kismama vette igénybe a népszerű gyermekgondozási szabadságot. Azt is tudjuk, hogy időközben változott a rendelet, hiszen az első időben a gyermek két és fél éves koráig, majd 1969 januárjától a gyermek hároméves koráig illeti meg a dolgozó nőt a segély. Később a havi juttatás mértékét módosították és differenciálták. Az Észak-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége 48 szövetkezetében a taglétszám egynegyede, 5 ezer 293 a nő. A mezőgazdaság technikai korszerűsödésében a kézi munkaerő egyre inkább nélkülözhetővé vált, ennek következtében melléküzem- ágakban, kertészetekben foglalkoztatják a nődolgozókat. A taggazdaságok területén azonban nem mindenütt oldották meg a foglalkoztatottságukat, így például a kétsop- i'onyi Rákóczi Termelőszövetkezetben sem. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők 660- an dolgoznának egy műszakos munkahelyen, azonban erre nincs minden tsz-ben megoldás. Gyakorlattá vált a terhes anyák táppénzes állományba vétele. Ezen túl a bölcsőde hiánya miatt több, mint 3 éve van távol a gye- sesek csaknem 30 százaléka. Ez nemcsak a termelésből való kiesést jelenti, hanem azt is, hogy a családon belüli munkamegosztás is megváltozik. A jószágtartás ma is egyik fő bevételi forrás a magánháztartásban, így 'a házimunkák főként a kisgyermekekkel otthon levő édesanyákra maradnak. A Magyar Nők Országos Tanácsa 1976-ban vizsgálta a gyesen levő nők helyzetét, miszerint többet kell tenni a munkahelynek és a kismamáknak a kapcsolat javításáért. Az országos tapasztalatok azt igazolják, hogy a gondozási segélyt főként a kis jövedelmű anyukák veszik ki, akár öt, hat évre is. A magyarázatban található, hogy a magasabb jövedelmű szellemi dolgozók jobban észreveszik nemcsak a kereseti különbséget, hanem a szakmából való kimaradás negatív hatását is. Így ezek a kismamák többnyire egy, másfél évre veszik igénybe a gondozási formát. A tsz-ekben jellemző, hogjf nem tudnak egy műszakos munkát biztosítani a kisgyermekes anyukának, ezért nem is tudnak visszamenni eredeti munkakörükbe. Van itt is pozitív tapasztalat, például a kondoros! Egyesült Tsz esetében, ahol külön munkabrigádot hoztak létre a kisgyermekes anyáknak és terhes kismamáknak. A jó példa is persze csak akkor hatásos, ha ahhoz a feltételek adottak, ez azonban a kis létszámok miatt nem mindenütt megoldható. A gyesesék és dolgozók közötti kapcsolat pedig akkor fog javulni — bizonyítják ezt a gyakorlati példák —, ha jó a személyes kapcsolattartás. A rendelet megszületését követő évek bebizonyították, hogy szükség van a társadalom gondoskodására, de bizonyította azt is, hogy vannak még megoldandó feladatok és lehetőségek a gyes jobb kihasználására. Számadó Julianna Minisztertanácsi rendelet A Minisztertanács rendeleté intézkedett a magánszemélyek gépjárműhasználatáról. A jogszabály szerint magánszemélyek motoros kapán és 14 lóerős kistrakto- ron kívül — amelynek beszerzésére eddig is volt lehetőség — a továbbiakban 30 lóerő teljesítményű új mezőgazdasági vontatót és annak alapgépeit, vagy legfeljebb 35 lóerő teljesítményű használt mezőgazdasági vontatót és az ehhez szükséges munkagépeket, és legfeljebb 3 tonna hasznos teherbírású pótkocsit üzemeltethetnek. Az AGROTRÖSZT-től kapott tájékoztatás szerint a szovjet külkereskedelemmel létrejött megállapodás alapján a második negyedévben több száz traktor érkezik. A megrendelők két újabb típusból választhatják ki a számukra megfelelőt. A szovjet külkereskedelem 500 T 25 A mintájú 25 lóerős traktort szállít Magyarországra, emellett még 160 T 16 M traktor is a magánszemélyek rendelkezésére áll. Magasnyomású öntöde Befejező szakaszához érkezett az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó magas nyomású öntödéjének építése. Elkészült a 150 méter hosszú nagycsarnok, megérkezett a 11 nagy .nyomású öntőberendezés, és a szerelők megkezdték a technológiai sor kialakítását. A berendezések próbáját előreláthatóan még az első félévben megtartják. Az épülő ajkai magas nyomású öntöde a maga nemében egyedülálló lesz hazánkban. Az elmúlt hét végén tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését Battonyán, a művelődési központban a helyi Dózsa Termelőszövetkezet. A gyűlést levezető elnök, Ecsédi János, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a szép számban megjelent tagságot, valamint az elnökségben helyet foglaló párt-, állami és társadalmi szervek vezetőit, képviselőit. A szövetkezet elnöke, Lengyel Albert elégedetten számolt be a kollektíva elmúlt évi munkájáról, a szövetkezet eredményeiről, ami azért nem volt gondmentes, hiszen köztudott, hogy az elmúlt tavasszal nem kedvezett az időjárás a mezőgazdaságnak. Jólesően állapította meg — és ez a tagság dicséretére szólt —, hogy mindenki a saját beosztásában igyekezett legjobb tudása szerint részt venni és dolgozni nehéz körülmények között is a kitűzött feladatok sikeres végrehajtásában. Mivel nem dúskálnak munkaerőben, egyre nagyobb szerep jut a gépesítésnek. Már tavaly is tovább növelték a kombájn-, valamint a szállítási kapacitásokat. Korszerűsítették a sertéstelepet, már csak azért is, mert az idei tervekben 2 ezer hízott sertést szeretnének átadni a feldolgozóiparnak. Az elmúlt évben gépekre 6,5 millió forintot fordítottak, ami jó befektetésnek bizonyult. Ezt követően rátért az eredmények részletes ismertetésére. A szélsőséges időjárás ellenére a tervezettnél több búzát takarítottak be, ugyanígy őszi árpából is. Nagyszerű eredményt értek el kukoricatermesztésben, hiszen a csaknem 800 hektáros területről 88 mázsás átlagtermést sikerült betakarítani. Hasonlóan kedvezően alakult a napraforgó-termelés, ami szintén többet adott a tervezettnél. Mindennek köszönhető, hogy a növény- termesztés 4 millió forinttal teljesítette túl tervét. Ezt a tervszerű munkának tulajdonította. Igaz, nem zsákmányolják ki a földet, javítják termőképességét, mert hektáronként csaknem 4 mázsa hatóanyagot használtak fel. Az állattenyésztésről szólva elmondotta, hogy a tej hozam tehenenként elérte a 3700 litert. Kedvezően alakult a marhahizlalás is. A húskombinátnak több mint 2 ezer hízott sertést adtak át. Ez az ágazat is csaknem 2 millió forinttal teljesítette túl a tervét. Az eredményes, hatékony és gazdaságos munkának köszönhető, hogy a szövetkezet nettó jövedelme meghaladta a 7 millió forintot. Az idei feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy az idén tovább kívánják folytatni a gépesítést, amelyre 5 millió forintot költenek. Továbbra is szarvasmarhával és sertéssel foglalkoznak intenzíven. A szarvasmarhatenyésztésben fajtaátalakító keresztezést folytatnak a holstein-fries típussal. Az idei évre a növénytermesztés árbevételét 32, az állat- tenyésztés árbevételét 11,4, összes árbevételüket 48,5 millió forintban határozták meg. Befejezésül elmondotta, hogy megismerve az elmúlt évi zárszámadási mérleget, annak 'eredménye jogos örömmel töltheti el az egész tagságot. Köszönetét mondott azért, hogy mindenki becsületesen dolgozott, és kérte, hogy hasonló gondolkodással és magatartással munkálkodjanak az újabb sikerek elérésében, a termelőszövetkezet erősítésében. Szót kért a közgyűlésen Palkó Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára, aki gratulált a szép eredményekhez és tájékoztatást adott a nagyközség fejlődéséről, fejlesztési terveiről. A közgyűlés végén a termelőszövetkezet vezetősége átadta a törzsgárdajelvényeket a 20, 15, illetve a 10 évi folyamatos munkáért. Kép, szöveg: Béla Ottó Fillérekből összerakott gazdagság Gyógymetszés Hegedűs Antal és dr. Gulyás Sándor közös szabadalma, az őszibarackfák gyógy- metszése nagy vihart kavart annak idején. Azóta lecsillapodtak a kedélyek, annál is inkább, mivel az eredmények a feltalálókat igazolták. Az új metszésmódnak rengeteg előnye van: a fák fagytűrőbbek, a hajtások vízszállítása intenzívebb, gyors a sebgyógyulás, korábban kezdődik a virágzás és a termés beérése, szállít- hatóbb és tárolhatóbb a gyümölcs, hosszabb életűek a gyümölcsfák, és a termés- mennyiség két-háromszorosa a korábbiaknak. A gyógymetszés gyökeresen szakít minden eddigi metszési kombinációval, s ez az új módszer elsajátítása nem kíván az átlagosnál több szorgalmat és képességet. Egyszerű és logikus rendszer, amely biológiai alapokon nyugszik. Sikerre azonban csak a szakmai előírások teljes és pontos megtartása vezet. Ez idő szerint mintegy 5 ezer kistermesztő hasznosítja országszerte az új módszert. Legtöbbjük látványos sikerrel. Hogy mi a lényege a gyógymetszésnek? Erről hangzik el előadás ma, kedden 18 órai kezdettel Gyulán, az Erkel Művelődési Központban, amelyre minden érdeklődőt szívesen várnak. Hz energiatakarékosság érdekében Tavaly november óta szabályozták a gépjárművek sebességét az NDK-ban: amíg autópályán továbbra is 1Ó0 kilométeres a megengedett óránkénti sebesség, másutt, lakott területeken kívül az eddigi 90 helyett 80 kilométert engedélyeztek. Ez az üzemanyag takarékosabb, ésszerűbb felbncználását teszi lehetővé. Amikor 1950-ben a csaba- csüdi határban is megalakították az első termelőszövetkezetet, még egymást érték a tanyák. Megszűnésükre senki sem gondolt. A közöst támogatók és ellenzők késhegyre menő vitái hogy is adtak volna időt az előretekintésre. Azután néhány év múlva a közös sárba ragadt szekerével sem törődött senki. Mindenki vitte a rá eső részt. Hosszú évekre csend telepedett a tanyavilágra. Az idő kerekét visszaforgatok átmeneti győzelmével ért véget az első ütközet. Mire az újraszervezés véget ért, már 1960-at írtak. Ha lehet, az indulatok még vadabbul törtek felszínre. A nosztalgia a kisgazdaságok iránt még sokáig élt, de csak az, mert a valóságban már jobbra fordult a paraszt sorsa is. A változást egyre több, korszerűbb berendezés, a ritkuló tanyavilág jellemezte. ♦ Busz hozta a községbe a messziről érkezetteket. Az idősebbek közül, aki csak tehette, most is mint mindig, eljött a zárszámadó közgyűlésre. A Lenin Termelőszövetkezet jogelődje harminc évvel ezelőtt alakult. Az idősebbek közt régi ismerős. Nyolcvanéves is elmúlt. Ma is ott él, ahol harminc évvel ezelőtt. A Kita- dűlő mentén egykor tizennégy tanya állt. Ma már csak kettő szakítja meg az egyhangúságot. Mégsem akar elköltözni, ragaszkodik a földhöz, amely körülöleli tanyáját, s valamikor csak az övé volt. De téved, aki azt hiszi, csökönyös, önfejű az a ragaszkodás. Mindkétszer az elsők között lépett a szövetkezetbe ... A vele egykorúak véleményében évtizedes tapasztalatok. A hetvenéves ma így beszél: „A gép szinte mindent elvégez... Most békés, * nyugodt öregkorunk van. Ennek alapjait harminc vagy húsz évvel ezelőtt teremtettük meg. Akkor sokak ellenére hoztuk létre azt, amihez most ragaszkodunk. A fiatalabbaknak csak egyet mondhatok: többet kellene törődniük azzal, ami a gondok ellenére is jólétük alapja.” — Jót ne írjon! Jót úgysem tudna a tsz-ről írni — mondta az egyik fiatalember. Mint kiderült, a keserűség oka a tizenhárom forintos órabér. Éves jövedelme mégis, nem számítva a háztájit, több, mint negyvenezer forint. — Rossz az anyagellátás — kesereg a másik, míg a zárszámadó közgyűlés kezdetére várunk, ö az építőrészlegben dolgozik. — Azt kérdi, mi változott itt az elmúlt három évben? Hát semmi. Ha lehet, még rosszabbul mennek a dolgok — szólal meg a harmadik. Az előrejelzett időpontnál fél órával később azután elkezdődik a közgyűlés. Elnöki beszámoló, majd vita ... — Az a baj emberek — próbálja tréfára fogni a dolgot az egyik hozzászóló —, hogy a munkához is úgy közelítünk, mint ahogyan az ma a gyülekezésnél volt... ♦ Azután hozzászólásukban jó néhányan még körbejárták a „szent háztájit”, majd csend ... S akkor jutott eszembe, hogy a három év mégsem múlt el nyomtalanul. Az elnökváltás idején dúló indulatok elültek vagy legalábbis a mélyben szunnyadnak. Az akkor táborokra szakadt tagság ezen a napon békés egységet mutatott. Túl békéset is talán. Akik pedig az elnök három éve tett ígéretét kérték «zámon, azt csak egymást között tették. Hogy mi volt az ígéret? Gyors változás a gazdálkodás eredményességében, az irányító munka színvonalában. Az utóbbi kétségtelenül a vezetőkön múlik. Az előbbi csapatmunka. Azon a délelőttön mindkettőről hallgattak. Valaki mégis megjegyezte a szomszédjának. — A szabadjára engedett gyeplőt kellene szorosabbra húzni. — Azt tették eddig is, mit akarsz még? — válaszolt amaz. ♦ Kicserélődött szinte a teljes vezetés. A főagronómus, a főkönyvelő, a gépesítési ágazatvezető és még jó néhányan a vezetők közül, három évnél rövidebb ideje dolgoznak mostani beosztásukban. Reménykedve jöttek. Tudták, nem lesz könnyű dolguk, s talán éppen ez volt a csábító. Lehet, néhányan azóta már mennének? Most még maradtak. Még többet kell azonban tenniük, mert többet várnak tőlük. Köztük olyanok is, akik cinikusan a bukásra játszanak rá. S hogy a vezetők értik-e, miről van szó? Valameny- nyien azt bizonygatták, egységesebb lett a termelőszövetkezet tagsága. Nem igaz, hogy alvó faluról lenne szó... Nem és nem!? Persze, egyébként sem hiszi senki. Még akkor sem, ha néhányan véleményükkel, magatartásukkal demoralizálták a közösséget, ha a kívülállókban kelthettek is elítélő véleményt ... Akkor is csak átmenetileg. A karmester dolga, hogy tudja, mit tegyen, ha fals hang veszélyezteti az előadás sikerét. ♦ Mert végül is igaz, a csa- bacsüdieknek nincs miért szégyenkezniük. 1978-ban a Körösök Vidéke Tsz-szövet- ség gazdaságai között a termésátlagokat tekintve a leggyorsabban fejlődő szövetkezet volt. Tavaly pedig, bár a termésátlagok növekedési üteme kisebb volt, csaknem hárommillió forinttal több nyereséget könyvelhettek el, mint egy évvel korábban. A fejlődés, a további előrelépés lehetősége változatlanul a tagok és a vezetők kezében van. Olykor azért ezután is érdemes lesz az idősebbek bölcsességére figyelni. — Valamikor a földjén gazdálkodó paraszt minden fillérre figyelt, mert abból rakta össze a maga gazdagságát. — hallottam az egyik nyugdíjastól. — Ma a milliós gondok közepette, mintha erről megfeledkeznének ... ♦ A csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezet harmincéves fejlődésére a nagy ellentmondások voltak jellemzőek. A következő évek döntik el, sikerül-e szakítaniuk ezzel a kétes értékű hagyománnyal? Kepenyes János
