Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUÁR 2., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának felhívása A Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyárának Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádja januári értekezletén elhatározta, hogy az 1980. évi gazdasági és politikai célkitűzésekkel összhangban, a kongresszusi munkaverseny-vállalások teljesítésével, méltó módon készül a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása évfordulójának megünneplésére. A brigád úgy döntött, hogy kongresszusi és felszabadulási műszakot tart. Elhatározta, hogy az alábbi felhívással fordul az ország valamennyi szocialista brigádjához: Kedves Elvtársak! Javasoljuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját 1980. március 22-én, illetve 29-én munkával köszöntsük. E két nap valamelyikén — a változó szabad szombatoktól függően — a népgazdaság valamennyi ágazatában dolgozó szocialista brigádok tartsanak kongresz- szusi és felszabadulási műszakot. Ennek munkabérét ajánljuk fel az ország gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére. A kongresszusi és felszabadulási műszak munkaideje legyen tizenkétszer harmincöt perc; ezzel utalunk arra, hogy a párt XII. kongresszusa hazánk felszabadulása 35. évfordulójának esztendejében tartja tanácskozását. A 420 perc alatt végzett munkával is segítsük elő az 1980-as népgazdasági feladatok sikeres teljesítését, juttassuk kifejezésre a szocialista brigádmozgalom alkotó erejét, pártunk politikájának támogatását. Budapest, 1980. február 1. A Sziklai Sándor Szocialista Brigád Brigádvezető: RACZ IMRE vasöntő; a brigád tagjai: BARNA LAJOS vasöntő, LENGE ILLÉS vasöntő, BALOGH JÁNOS vasöntő, DREVÉNYI ISTVÁN gépformázó, BENEDEK SÁNDOR fődarus, SZÉKELY P. ISTVANNÉ programozó, ÄDÄM BÉLANÉ raktáros. * * * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága üdvözli a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívását. Ajánlja, hogy a kollektívák kövessék a példamutató kezdeményezést, amelyben kifejezésre jut a hazánk boldogulását szolgáló tettrekészség. (MTI) Anyagi érdekeltség a vállalati gazdálkodásban A mezőgazdasági munka díjazásának idén életbe lépett új szabályozói a korábbinál nagyobb anyagi érdekeltséget teremtenek a vállalati gazdálkodásban, egyes ágazatokban és kijelölt területeken, amelyek egy része nem csak a tsz-eket, hanem az állami gazdaságokat is megilleti, mindenekelőtt a nagy értékű gépek munkába állítását, illetve a munkaigényes kertészeti termelés bérezési nehézségeinek megoldását szolgálják, és egyértelműen ösztönzik a termelés korszerűsítését, a hozamok növelését. Már egy korábbi intézkedés lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben egy- egy nagy teljesítményű gép beállítása után meghatározott arányban adómentesen emelhessék a bért. Az idén ezzel a kedvezménnyel már az állami gazdaságok is élhetnek. A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a gépet a termelési rendszer központja adja át, s az nem kerül a taggazdaság tulajdonába. Ily módon egységesen nagyobb lesz a bérfejlesztési lehetőség. A gazdaságok akkor számíthatnak a kedvezményre, ha közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások, például állattartó telepek, feldolgozó üzemek, üzembe helyezésével növelik termelésüket. A beruházással megvalósított korszerűsítésre is vonatkozik ez a rendelkezés, amely a magasabb szintű technológiák megvalósítását ezúttal a munkabér-szabályozás oldaláról karolja fel. A munkadíj-adókedvezmények illetik meg az idén a kézimunka-igényes zöldség- termesztést, a bogyósgyü- mölcs-termelést, valamint a gyümölcsbetakarítást és -telepítést egyes fajoknál. Még abban az esetben is, ha a munkáknál más területről átcsoportosított dolgozókat alkalmaznak. A tsz-tagok és az állandó dolgozók háztáji gazdaságaiba kihelyezett állatállomány gondozására felszámított munkabér nem esik az úgynevezett szabályozott átlagbémövelés körébe. Ennél fogva szintén adókedvezményt élvez. Az újabb lehetőségek körébe tartózik, hogy a rosz- szabb adottságú üzemek létszámának csökkentése a bérezés szempontjából is előnyökkel jár. Közvetlenül az üzemi érdekeket szolgálja, hogy amennyiben ezek a gazdaságok csökkentik a létszámot, akkor ennek arányában az előző évi átlag bérszínvonal alapján kiszámított összeg 30 százalékát a dolgozók átlagbérének növelésére fordíthatják. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai cserépgyárában olasz automata gépsorok gyártják a tetőfedő cserepeket. A teljes munkafolyamatot a vezérlőállásból irányítják Fotó: Veress Erzsi A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A Magyar Nemzeti Bank az idén 20 milliárd forint beruházási hitelt nyújt elsősorban azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek, amelyek a pénz felhasználásával fokozzák a gazdaságos exportot, nem rubel elszámolású importot helyettesítenek, vagy az energiafelhasználását ésszerűsítik — mondotta tegnapi sajtótájé- kozatöjärr Timár Mátyás államtitkár, az MNB elnöke. Hitelt — a rekonstrukciós jellegű beruházások kivételével — csak olyan fejlesztésekre nyújtanak, ahol a beruházás kivitelezési ideje nem haladja meg a 36 hónapot. A befejezés szerződés szerinti időpontja után a hitel folyósítását megszüntetik. Ha a befejezés elhúzódik, .akkor a vállalatnak saját pénzéből kell a beruháJó évet zárnak megyénk ipari szövetkezetei Rz OKISZ ajánlása közös fejlesztési alap létrehozására Több napirend tárgyalására ült össze tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán a Békés megyei Ipari Szövetkezetek küldöttközgyűlése. Ezek közül kettőt említünk: Az 1979. évi gazdálkodás főbb tapasztalatainak ösz- szegzését és az 1980. évi gazdasági, mozgalmi feladatok meghatározását, továbbá az OKISZ ajánlására a közös fejlesztési alap létrehozását. Goldberger János, a KI- SZÖV elnöke szóbeli előterjesztésében felvázolta az 1979. évi gazdálkodás fontosabb jellemzőit. Elmondta, hogy az ipari szövetkezetek 3,7 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A növekedés 1978-hoz képest 240 millió forint. Mivel a fizikai állományú dolgozók száma 1979-ben tovább csökkent, így az új érték teljes egészében a munka termelékenységének növeléséből származik. Az ipari szövetkezetek tevékenysége általánosságban megfelelt a párt- és a kormányhatározatokban megfogalmazott követelményeknek. Ugyanakkor részleteiben elmondhatjuk, hogy megyénk egyes ipari szövetkezeteiben — a korábbiakhoz képest — lelassult a termelésszervezés, az új helyzethez való rugalmasabb igazodás, a piaci lehetőségek kihasználására történő árutermelés és a szolgáltatás fejlődése. A korábbi években általában 10 százalékkal, vagy e fölött növekedett a termelés megyei átlagban. Ez az ütem most megrekedt, 10 százalék alá szorult. Vannak azonban jól teljesítő szövetkezetek, melyek lehetőségeiket igyekeztek jól kihasználni. Ilyen a medgyesegyházi fa- és vas-, a körösladányi ME- TAKÉMIA, az orosházi KAZEP, a gyomai fa- és építők-, valamint a Sarkadi Építőipari Szövetkezet. Ezek jóval a megyei átlag fölötti fejlődési ütemet értek el. Ami a leglényegesebb: piacra termeltek. A szolgáltatáson belül fejlődött a gépkocsijavítás, és a lakáskar- bantartás, de sok más területen stagnált vagy visszaesett a lakossági igények kielégítése. A szocialista és a tőkés export lehetőségeit sem kifogástalanul használták ki az ipari szövetkezetek. De az is igaz, hogy egyes szövetkezetek — EN- CI — sikeresen tovább erősítették helyüket a világpiacon. A továbbiakban a létszámgazdálkodást kísérő nem kívánatos jelenséget elemezte. A fizikai dolgozóállomány csökkenésével egy időben növekedett az adminisztrációs létszám. Minden ezer dolgozóra 1978- ban 151, 1979-ben pedig 158 nem fizikai állományú dolgozó jut. Igaz, ezek az adatok alatta vannak az ipari szövetkezetek országos átlagának, de a növekedés egyáltalán nem megnyugtató. Kedvezően alakult az ipari szövetkezetek nyeresége, mivel 10—11 százalékkal haladja meg az 1978. évit. Csupán a Békési Építőipari Szövetkezetben várható veszteség, melynek rendezésére a szükséges lépéseket a megyei szövetség megteszi. Az idei termelési feladat 4—5 százalékkal haladja meg az 1979. évit. A megyei elnökség a termelési szerkezeten belül tovább szorgalmazza az export célú termelést, ezen belül a tőkés piac lehetőségeinek kihasználását, a termelés minőségi mutatóinak nyereségnövelő teljesí- lését. A KISZÜV elnöke a továbbiakban ismertette az OKISZ elnökségének ajánlását egy közös fejlesztési alap létrehozására, melynek forrásául a . nyereség és az amortizáció együttes ösz- szegéből képződő fejlesztési alap 10 százalékát jelölte meg. Ebben az ügyben valamennyi ipari szövetkezet soron következő közgyűlésén kell állást foglalni. A szövetségi KFA rendeltetése: a termelésfejlesztéssel járó beruházások támogatása, a nem várt anyagi problémáknak a mozgalom kereteiéi belül történő rendezése. D. K. Jelentős eredmények a fertőző betegségek megelőzésében Miniszteri utasítás az 1980. évi védőoltásokról - Kötelező a megjelenés - Felelőtlen szülők Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki, amelyben 1980-ra is megszabta a védőoltások lebonyolításának rendjét, és rendelkezett a külföldre utazó magyar állampolgárok kötelező védőoltásáról is. Magyarországon évenként 3 millió védőoltást adnak. Ebből a valamikor rettegett, ma már erősen visszaszorított tbc elleni védettséget eredményező BCG-oltást minden újszülött megkapja. Ezt követően 3—-6 hónapos koruk között diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni védőoltásban részesítik a csecsemőket. Miután betöltötték a 14 hónapos kort, meg kell kapniuk a kanyaró elleni szérumot, 2 hónapos koruktól 3 éves korukig pedig — több alkalommal — a gyermekbénulással szemben . immunizáló Sabin-cseppeket. Az iskolás korban adják be a diftéria-szamárköhögés- tetanusz elleni oltóanyag következő részletét, illetőleg a 11—12. életévben a difté- ria-tetanusz elleni védőoltást. Az oltások ismétlésével védőhatásukat fokozzák. Nemzetközileg is elismerten kiemelkedő eredményeket értünk el a védőoltások- kai megelőzhető betegségek felszámolásában. Az Utóbbi években például erőteljesen visszaszorítottuk — gyakorlatilag felszámoltuk — a ka- nvaró járványos előfordulását is. Ezzel egyidejűleg nem kívánatos következményei is vannak a járványügyben elért mostani biztonságos helyzetnek. Egyes szülők már nem érzik át kellőképpen a védőoltások fontosságát, s így előfordul, hogy hanyagságból, gondatlanságból a kötelező oltásokra sem viszik el gyermeküket. Az ilyen súlyos mulasztások növelik a kórokozók iránt fogékonyak számát, s egyben járvány kialakulásának a veszélyét is. Ez nemcsak a lelkiismeretlenség, hanem állampolgári kötelesség megszegése is. Az eddig elért jó eredmények megtartásához és a további előrelépéshez feltétlenül szükség van a védőoltások pontos végrehajtására, és az érdekelt szülők közreműködésére Az idén is személyre szóló hivatalos értesítés jelzi: mikor és hol esedékes a kötelező védőoltás. A folyamatos oltások során a kicsinyek megkapják a diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz, illetve a kanyaró elleni oltásokat. A járványos gyermekbénulást megelőző védőoltásokat három részletben: szeptember 15. és 20., október 27. és november 1., valamint december 8. és 13. között adják — az 1977. július 1. és 1980. június 30. közötti születésű gyermekeknek. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik külföldön olyan területekre (Folytatás a 3. oldalon) zási számlákat kiegyenlítenie. Az idén is elsősorban exportfejlesztő hitelekkel áll a bank a vállalatok rendelkezésére, e,-. a hitelezési forma ugyanis jól bevált. Mint ismeretes, az V. ötéves tervidőszakra eredetileg 45 milliárd forintos hitellehetőség állt e célra rendelkezésre, ezt később mintegy 10 milliárd- dal felemelték. Az eredeti 45 milliárd forintot a vállalatok már igénybe vették, s további 7 milliárdnak a folyósítására is kötelezettséget vállalt már a bank. A hitelből létrehozott beruházások segítségével 1979-ben 740 millió dollár bevételhez jutottak a vállalatok, s ehhez járui még körülbelül 160 millió dolláros importmegtakarítás, vagyis körülbelül a tervezett eredményt érték el. A bank arr,a számít, hogy azok a vállalatok, amelyek ebből a hitelből eredményes beruházást valósítottak meg, további összegeket fognak kérni, ezenkívül feltehetőleg azok a vállalatok, különösen kis- és középüzemek is benyújtják igényeiket, amelyek a hitel segítségével az új árak és szabályozók alapján fejleszteni tudják jövedelmező exportjukat. Az ilyen jellegű beruházásokra már az 1981—82-es évekre is engedélyeznek hiteleket.A Magyar Nemzeti Bank a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását is támogatja. Felavatták a MEDOSZ vendégházát Csütörtökön Budapesten, a Liszt Ferenc téren ünnepélyesen felavatták a MEDOSZ vendégházát, amely 86 társ- tulajdonos összefogásával épült, több, mint 60 millió forint költséggel. A létesítmény, amelynek felépítéséhez a szakszervezet mellett a MÉM, az OVH, valamint' egész sor állami gazdaság, termelőszövetkezet, erdőgazdaság és vízügyi igazgatóság is hozzájárult, 104 személyt fogadhat egyidejűleg. Elsősorban szakszervezeti tagokat, de időközönként — amennyiben van hely — az idegenforgalom rendelkezésére is áll. Az előcsarnokban kapott helyet Benedek György Munjcácsy-díjas szobrászművész alkotása, az ag- rárproletáriátus kiemelkedő alakjának, Szántó Kovács Jánosnak a reliefje. A szálló első vendégei: szakszervezeti veteránok, akiket a MEDOSZ lát vendégül.
