Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

r 1980. íebruár 7., csütörtök ! NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Kérték — segítettünk Játék vagy nyelvlecke címmel és mellékelt fotóval közöltük a Szerkesszen ve­lünk rovat 1980. január 10-i számában Kurucz Istvánné Újkígyós, öreg utca 1. szám alatti lakos panaszát. Segít­ségünket kérte abban, hogy a kislánya karácsonyra ka­pott logikai játékát valóban használhassa. A játék ugyanis Tatabányán készült, de angol nyelvű a tájékoz­tató, amiből csak annyit le­hetett következtetni, hogy logikai játék. Nos, örömmel olvastuk Kuruczné köszönő levelét, amelyben közli: az Univer- zál Áruháztól megkapták a magyar nyelvű utasítást, így most már a gyermek való­ban játszhat a karácsonyi ajándékkal, fejlesztheti lo­gikai készségét. * * * Ugyancsak köszönetét fe­jezte ki segítségünkért Ka­masz Júlia szentetornyai la­kos, akinek 1980. január 3-án közölt levele nyomán a hiá­nyos közvilágítást nagyrész­ben megjavították. Levélírónk arra kéri azon­K. J.-né békéscsabai olva­sónk arról ír, hogy a na­pokban levágta egyik beteg­nek látszó jércéjét. Gyanúja beigazolódott, az állat belei egyetlen gombóccá nőttek össze, csak a végbél volt szabad egy körülbelül 10 cen­timéteres szakaszon. A be­teg részeket eldobta, azóta aggódik, hátha rákos volt az állat és a betegséget ő is megkaphatja. Kérésünkre dr. Lányi Jó­zsef, a Békéscsabai Állat­Nádasi József, Békéscsaba, Penza u. 16. III/31. szám alatti lakos arról írt levelé­ben, hogy a közelmúltban a Vilim utcai megállóban sze­retett volna több utassal együtt felszállni a GC—75— 19-es rendszámú autóbuszra reggel nyolc óra 55 perckor. Hatan leszálltak, helyükre öt utas „várakozott”. Levélírónk meg is kísérelte a felszállást, de hirtelen becsapódott az ajtó, a véletlenen és mások segítségén múlott, hogy ke- zét-lábát ki tudta szabadíta­ni. Szerencsétlenség is tör­ténhetett volna. .. Az ajtónál valóban so­kan álltak, de hátulról ki­áltották, hogy van még hely bőven, csak húzódjanak hát­rább ...” Nem kívánjuk mi a buszvezető megbüntetését, de azt elvárjuk, hogy egy ki­csit legyen türelmesebb. Ha bemondta volna, hogy pár perc múlva jön a követke­ző járat, talán mi is köny- nyebben várakozunk...” A 72 éves levélírón kívül újabb három utas nevét és címét közölték, akik hasonló bánásmódban részesültek. Békéscsabáról, a Lencsési úti lakótelepről több alá­írással érkezett levél rova­tunkhoz. Aggódó szülők ké­rik az illetékes szerveket, ha lehet, több zebrát készítse­nek az említett lakótelepen. Csak a Lencsési úti ABC-nél van zebra, holott a József Attila-lakótelepen is igen sok kisgyermek él. Reggel és délután valóságos életveszély az iskolás gyermekek közle­ban az illetékes szerveket, hogy szíveskedjenek mielőbb megjavítani a Károlyi utca sarkán levő neonvilágítást is. A Károlyi utcában ugyanis nincs közkifolyó, csak a főút sarkán, ide jár­nak vízért az utca lakói. Mi­vel közel a kocsma, este sok a részeg, garázda, főleg a nők félnek vízért menni az ártézi kútra. A lakók ez ügyben is sürgős segítséget kérnek, a közreműködést az áramszolgáltató vállalat dol­gozóinak előre is köszönik. * * * „Kirándulás pótdíjjal” — címmel közöltük rovatunk­ban Szántó Béláné újkígyósi régi olvasónk levelét. Újabb levelében megköszöni a se­gítséget, és azt, hogy a Vo­lán nagyon méltányosan járt el panaszukkal kapcsolat­ban. Így ezután sem monda­nak le a nagy élményt nyúj­tó közös kirándulásokról. A társadalmi munkát is szíve­sebben végzik sikkor, ha tud­ják : ügyes-bajos dolgaikban bizalommal fordulhatnak a Szerkesszen velünk rovat­hoz. egészségügyi Állomás ba­romfibetegségekkel foglalko­zó állatorvosa elmondta: nehéz ugyan a leírás alapján megállapítani, milyen beteg­ségről van szó, de teljesség­gel kizárható a lehetősége, hogy olvasónk elkapja a be­tegséget. Nem kell tehát ag­gódni a beteg részek érinté­se miatt. Tény azonban, hogy legjobb, ha szakember­rel vizsgáltatjuk meg a be­teg állatot, vagy annak te­temét. Kérésünkre a Volán 8. sz. Vállalat vezetői megvizsgál­tatták a bejelentést. Megál­lapítást nyert, hogy a pana­szolt gépkocsivezető nem a forgalmi munkavállalóhoz méltóan végezte munkáját. A fegyelmi jogkör gyakor­lója 19/1980. sz. alatt írásbeli figyelmeztetésben részesítet­te, mivel a megállóból tör­ténő elinduláskor figyelmet­len volt a gépkocsivezető. „A történtekért szíves el­nézést kérünk!...” * * * A személyszállítás egyfaj­ta szolgáltatás. Több alka­lommal magunk is meggyő­ződtünk arról, hogy a Vo­lán 8. sz. Vállalat vezetői udvariasságra, türelemre ne­velik gépkocsivezetőiket. Az is igaz, hogy a csúcsforgalmi zsúfoltság, időnként a rossz út- és látási viszonyok na­gyon igénybe veszik a busz­vezetők idegrendszerét. Ök is emberek, ők is ingerléke­nyek. Ez persze nem mente­síti őket az alól, hogy külö­nösen az idős emberekkel és a gyermekekkel maxiinális jó indulatot tanúsítsanak. kedése a száguldó autók kö­zött. A szülőknek minden­nap külön izgalom: épség­ben hazaérnek-e csemetéik ? * * * A szülők aggodalmával mi is egyetértünk. Valóban, for­galmas útszakaszról van szó, ráadásul némelyik autós úgy rohan — a sebességkorláto­zás ellenére — .mintha sztrá­dán utazna. Vigyázzunk job­ban legdrágább kincseinkre, a gyermekekre!... Táplálkozzunk egészségesen Békésről, a Vöröskereszt VI. kerületi alapszervezeté­nek titkárától, Horváth Lí­diától kapott levelet rova­tunk. Beszámol arról, hogy a közelmúltban jól sikerült taggyűlést tartottak. Értékel­ték az elmúlt évi munkát és megvitatták az 1980. év ten­nivalóit. Összekötötték a kel­lemest a hasznossal: a je­lenlevők előadást hallhattak az egészséges táplálkozásról, filmet láttak a betegségek megelőzéséről. Ugyanakkor kóstolót tartották a Hajdú Tej termékeiből;. Bélyeg nélkül? ......mindannyian tudjuk, h ogy ha levelet küldünk, a borítékra bélyeg kell. Enél- kül portósan közvetíti a) posta, és az ember restell- kedhet, hogy a rokona, vagy jó barátja fizessen a lévé-1 lért. Márpedig nálunk, Szarva­son gyakran előfordul, hogy egy-egy elárusítóhelyen csak sima boríték kapható, egy­forintos bélyeg pedig nincs. Azért külön más boltba kell elfáradni a kedves vevőnek. Mi nagyon megkedveltük az olyan borítékot, amelyre eleve ráfestették az egyforin­tos bélyeget. De ha már ez hiánycikk, akkor áruljanak külön bélyeget is. Szívesen ráírjuk a borítékra az irá­nyítószámot, cserébe azt kér­nénk, áruljanak minél több borítékot, ráfestett bélyeg­gel... ” Elkeseredett hangú levél­ben számol be a Szerkesz- szen velünk rovatnak Bögre Imre köröstarcsai lakos, aki több mint 20 éven át kőmű­vesként dolgozott a Hidas­háti Állami Gazdaságban. Sajnos, évek óta rokkant nyugdíjas. A minap hivata­los ügyben a gazdaságban járt. Az üzemi autóbuszról sok régi ismerős — vezető és beosztott munkás — szállt le, de figyelemre sem méltatták az emberi szóra sóvárgót. — A rokkant nyugdíjas nem ember? — kérdezi levélírónk. Csak egyetlen ember: Berta György nyújtott neki kezet és megkérdezte; hogy van, Több aláírással érkezett terjedelmes levél Békéscsa­ba, Bartók Béla u. 75—77. számú lépcsőház lakóitól. Egyebek között azt panaszol­ják, hogy nem tudnak estén­ként, éjszakánként pihenni, holott többségük nyugdíjas, idős ember. A háztömb első emeletén helyezték el ugyanis az Elő­re Spartacus labdarúgók szállását. Itt elsősorban spor­tolók, magányos fiatalembe­rek, a jövő nagy reménysé­gei élnek. „ ... A maguk nemében valószínű, mindannyian ked­ves, becsületes és jószándé­kú fiatalok. Csak megfeled­keznek arról, hogy a házban fáradt, idős emberek is lak­nak, a falak vékonyak, a hangos zene és a kártyacsa­ták vidám hangulata áthal- latszik, zavarja az aludni, pihenni vágyókat. Gyerme­keink, unokáink nekünk is vannak, tudjuk, hogy ma­napság divat a hangos zene, de azért mindennek van ideje és határa...” A nyugdíjasok nem tart­ják szerencsés helyzetnek, hogy a makkegészséges, vi­dám fiatalokat az öregek­kel egy fedél alá telepítet­ték. Mint írják, nem generá­Szerkesztői üzenetek Nádai József, Békéscsaba, Hunyadi tér 4: Örömmel ol­vastuk levelében, hogy jól érezte magát, és kellő kiszol­gálást kapott az említett kór­házban. Orvosoknak, ápolók­nak kötelességük a lelkiis­meretes ellátás és gyógyítás. Külön köszönő levelét nem áll módunkban leközölni, szí­veskedjék az illetékes osz­tálynak elküldeni azt. ♦ Murvai József, Csorvás, B. Szabó József, Szeghalom és Durkó József, Nagygyanté: Beküldött verseiket, írásai­kat megkaptuk. A kért mű­bírálatot nem áll módunkban megadni. Javasoljuk, hogy írásaikkal valamelyik irodal- mi-nűvészeti folyóirat, lap szerkesztőségét szíveskedje­nek megkeresni. ♦ Szaszák Györgyné, Békés­csaba: Panaszlevelét meg­kaptuk, kivizsgálás céljából továbbítottuk, és kérésének megfelelően, levélben adunk választ. ♦ Nagy Ferenc, Bucsa, Déli sor 2: A Szerkesszen velünk rovathoz írt levelének első felét mi is felháborodással olvastuk. Ha a csirkeaprólék tasakján az olvassuk, hogy tartalma láb, fej, szárny és belsőrész, nyilván keressük a májat is. A levélből azon-, bán nem derül ki, hogy a baromfiipar melyik telepén csomagolták az árut, így rek­lamálni nem tudunk. Ami írásának a második részét illeti: sajnos, mogyoró­vetőmag beszerzéssel nem áll módunkban foglalkozni. Imre bátyám? Ez jólesett az érzékeny embemék, de a többiek közömbössége miatt sírni tudott volna. Annyit hall a nyugdíjasok megbecsüléséről. Miért hagy­ják ki ebből a rokkantakat, akik évtizedeken át becsü­lettel helytálltak, amíg egész­ségük bírta. * * * A nyugdíjasok — koruk­nál fogva általában érzéke­nyek —, fokozottan érvényes ez a beteg emberekre. Gon­doljunk arra, hogy — ha megérjük — valamennyien nyugdíjasok leszünk. Le­gyünk velük figyelmeseb­bek .., ciós ellentétről van szó, a sporteredményeknek külön nagyon örülnek, és becsülik azt, aki hírnevet szerez a városnak. Csak egy kicsit lennének tapintatosabbak az idősebb lakókkal szemben. Néha hajnalban érnek haza, nem kis zajjal, és ha szóvá teszik a lakótársak, enyhén szólva, nem veszik jó néven. ......Több fiatal, ha együtt é l, bárhol dolgozzék is, han­gosabb, vidámabb, és ez ter­mészetes. De legyenek ránk is tekintettel...” — írják a Szerkesszen velünk rovat régi olvasói. — „Jó lenne, ha fölös energiájukat a sport­nak szentelnék, nem pedig az esti zajos életnek... Ez esetben mi, szomszédok gra­tulálunk elsőként...” * * * Az érthető, hogy azt min­den olvasó természetesnek találja, hogy a fiatalokban több az életvidámság, a jó­kedv, szeretik a hangos ze­nét, az összejöveteleket. Az viszont minden magyar ál­lampolgárra egyaránt vonat­kozik: tartsa be a társadal­mi együttélés szabályait. Teljesen mindegy, hogy ki a szomszéd egy bérházbai), a csendrendeletet be kell tarta­ni! Legyünk ebben vala­mennyien következetesek. Nem kell aggódni Válaszolnak az illetékesek . Zebrát kérnek Kepenyes János, Szarvas fl rokkant nyugdíjas panasza Éjszaka pihenni szeretnénk... MIT MOND II JOGSZABÁLY? Hanzó István, Szarvas: A gyermektartásdíj nagysága a munkabértől, járandóságtól, egyéb jövedelemtől és va­gyoni viszonytól függ. Meg­állapításakor a munkabérhez hozzá kell számítani a köte­lezettet megillető minden bérjuttatást, továbbá min­den egyéb jövedelmet. A tartásdíjat általában úgy ál­lapítják meg, hogy az gyer­mekenként elérje a kötele­zett átlagos bérének, és az őt megillető juttatásoknak a 20 százalékát. A tartásdíj két gyermek esetén 40 szá­zalékot tesz ki. Függetlenül attól, hogy hány további gyermek van, a kötelezettel szemben érvényesíthető ösz- szes tartási igény nem ha­ladhatja meg a beszámítha­tó bér és jövedelem 50 szá­zalékát. Ez a szabály éppen abból a meggondolásból szü­letett, hogy a tartásdíj fize­tés ne veszélyeztesse a köte­lezett megélhetését. A bíró­ság azonban a százalék- arányhoz igazodva, forint összegben is megjelöli álta­lában- a- tartásdíj mértékét. A százalékos meghatározásra azért van szükség, hogy a munkabér, vagy bármilyen más juttatás emelkedése esetén a gyermek haladék­talanul, mégpedig a tartás­díj felemeléséért indítandó külön per nélkül hozzájus­son a magasabb összeghez. Az alapöszeg meghatározásá­ra viszont azért van szük­ség, hogy ezt a gyermek a jövedelemingadozástól füg­getlenül mindenképpen meg­kapja. Indokolt esetben a bíróság a tartásdíjat kizáró­lag határozott összegben ál­lapítja meg. Erre akkor ke­rül sor, ha a kötelezett jö­vedelme nem állandó jelle­gű, s változásai folytán méltánytalan eredményre vezetne a százalékos megál­lapítás, vagy a behajtás okozna nehézséget. Kérésre a bíróság a kötelezett mun­kahelyén letilthatja a gyer­mektartásdíjat. A munkál­tató köteles a letiltási hatá­rozat kézhez vételétől kezd­ve rendszeresen levonni és a jogosultnak folyósítani a megítélt tartásdíjat. Ha a bíróság százalékosan állapí­totta meg a tartásdíjat, a kiutalandó összeget eseten­ként kell kiszámítani. Keve­sebb azonban nem lehet a tartásdíj, mint a százalékos megállapítás mellett megje­lölt alapösszeg. Megjegyez­zük, hogy a gyermektartás­díj minden más levonást megelőz. A munkáltató kész­fizető kezesként felel a levo­násokért és a kifizetésekért. Ha jövedelme csökkent, nem a munkáltatójához kell fordulnia, hogy csökkentse a tartásdíj címén levonandó összeget, hanem a bíróság­hoz. A bíróság általában meghatározott időre állapít­ja meg a tartásdíjat. Ha azonban megváltoznak azok a körülmények, melyek alapján az ítéletet meghoz­ták, kérheti a gyermektar­tásdíj leszállítását. Csak is a körülmények lényeges meg­változása esetén érdemes pert indítani. Sz. A.-né, Békéscsaba: Az özvegyi jognak az az alapja, hogy az elhunyt házastárs­sal való szoros kapcsolatból kifolyólag biztosítsa a túl­élő házastársnak a közös otthonhoz, a megszokott környezethez való jogot. Ha azonban ön, mint túlélő házastárs új házasságot köt, a haszonélvezeti joga meg­szűnik. Az özvegyi jogból származó méltányossági szempontok ugyanis már nem érvényesülnek. Ha azon­ban élettársi viszonyt te­remt, emiatt a házastársi haszonélvezete nem szüntet­hető meg. Dr. Serédi János VISSZHANG A Szerkesszen velünk ro­vat 1980. január 24-i számá­ban Válaszolnak az illetéke­sek címen adtuk közre az orosházi Béke Tsz vezetői­nek közlését. Takács Sán­dor nyugdíjas levelére vála­szoltak, aki — mint nyug­díjas alapító tag — aggodal­mát fejezte ki a szövetke­zetben tapasztalt gondatlan­ság, pazarlás miatt. A fent említett írásra az Orosházi Állami Gazdaság vezetősége reagált: ......az orosházi Béke Tsz vezetés ének válasza a való­ságot elferdítve, a kritikát másra hárítva, sértően érinti az Orosházi Állami Gazda­ságot. Ugyanis, a- nevezett Répás tanyai sertéstelep valóban nem volt korszerű, de 1973- ban, vagyis már hét éve földcserével egybekötve, rendkívül előnyösen került a szövetkezethez. Elég ennék bizonyítására megemlíteni, hogy a telep összes eszközál­lománya 90 százalék feletti mértékben leamortizálódva összesen hárommillió 112 ezer forintért került át a Béke Tsz-hez, mivel a mi gazdaságunk — más állami gazdaságokkal együtt — új szakosított telepet épített. A régi telepen ez alatt a „né­hány év” alatt évente öt és fél, illetve hatezer körüli hízott sertést állítottak elő évi három—négymillió fo­rintos eredménnyel. Az új szakosított telep 230 millió forintba került, és az idén fog először 35 ezer hízót ki­bocsátani, és kilencmillió forint eredménnyel számo­lunk. Egyébként is hét év alatt a telep fölösleges parlag te­rületét hasznosítani lehetett volna anélkül, hogy félreve­zetnék a közvéleményt, és egy másik mezőgazdasági üzemet okolnának saját mu­lasztásukért, annál is inkább, mivel feltevésünk szerint a panaszos bírálata olyan te­rületre vonatkozik, ahol az­előtt sem álltak épületek. Nem kardinális ügyről van szó, de furcsa ez a magatar­tás. Ezért kívántunk gazda­ságunk nevében a fentiekre reagálni.” Az Orosházi ÁG vezetője Meddig tűrjük? „... Negyedik éve lakunk Békéscsabán a Pásztor utcá­ban. Szeretjük szűkebb kör­nyezetünket, a gondjait, szépségeit, kellemes dolgait. Bánt azonban, ami a Pásztor utcai óvoda és új iskola kö­zött levő elvadult gyümöl­csösben (volt Kastélyi sző­lők maradványa) törté­nik ...” Általam ismeretlen cégek és magányosok termő­talaj nyerése céljából a terü­let különböző pontjain átlag 15—20 méter átmérőjű, 70— 150 centi mély gödröket nyi­tottak. Én öt ilyen gödörről tudok. Később a gödrök kö­ré állami és magáncégek a legváltozatosabb összetételű hulladékot rakták le. Megta­lálni itt az üvegszálgyapot­tól az építési anyagokon át mindent...” „ ... Tovább rontja a ké­pet a sok kidúrt, kicsavart fa. Ha már szünetel az épít­kezés, miért nem maradha­tott az említett terület gyer­mekparadicsom. Eleddig az volt. Miért lett illegális sze­métlerakó? Arra lennék kí­váncsi, meddig tűrik az ille­tékesek ezt az áldatlan álla­potot. Jól tudom, hogy az építési terület nem arboré­tum, de mit fog szólni, mondjuk az, akinek a fel­építendő lakása épp egy ilyen gödörre esik. Előbb feltölti, és megvárja, amíg leülepszik?...” Cs. Szabó István

Next

/
Thumbnails
Contents