Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-06 / 30. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUAR 6., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden délután látogatást tett a XIII. kerületi párbizottság székházában. Kovács Károly, a pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a párt XII. kongresz- szusára való felkészülésről, a gazdasági építőmunkáról, és egyéb aktuális kérdésekről. Az erről folyó eszmecserén részt vettek a pártbizottság vezetői, egykori titkárai és más tisztségviselők. Magyar-román határvízi tárgyalások Budapesten kedden a jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—román vízügyi vegyes bizottság 10. ülésszaka. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, a román küldöttséget Ion Ba- dea, a Román Nemzeti Vízgazdálkodási Tanács elnök- helyettese vezette. A két ország vízügyi szakemberei áttekintették a határvizeken tavaly végzett / vízgazdálkodási munkákat. Megvitatták a két ország közötti vízügyi egyezmény megújításával kapcsolatos kérdéseket is. A román vízügyi küldöttség kedden este elutazott hazánkból. Hz OVH és megyénk vezetőinek tervegyeztetése Megyénk vezetői és az OVH képviselői az ágazat feladatait tekintik át Fotó: Veress Erzsi Tegnap, kedden Békéscsabán került sor az Országos Vízügyi Hivatal és megyénk vezetőinek ágazati tervegyeztető tárgyalására, melyen részt vett vezető munkatársaival Vincze József, az OVH elnökhelyettese. Megyénket Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Írházi La- josné, az SZMT vezető titkára képviselte. Bevezetőben dr. Takács János, a megyei tanács ÉKV- osztályának vezetője adott tájékoztatást az ágazat megyei V. ötéves tervi fejlesztési tervéről, s annak időarányos teljesítéséről. Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes vezetője a komplex vízhasznosítás jelenlegi helyzetét és a fejlesztési elképzeléseket elemezte. Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgató-főmérnöke az ár- és belvízvédekezés eredményeit, a soron következő feladatokat tekintette át. Ezt követően az ágazat idei tervének egyeztetésére került sor. Egyebek között az idén tovább folytatódik Békéscsaba—Békés között az ivóvíz-távvezeték építése, a Gyoma—Endrőd szennyvíz- csatorna és tisztító kivitelezése, a békéscsabai szennyvíztelep építése. Az NK XIV- es öntözőfürt változatlan ütemben készül, s ez évben átadásra kerül a békési III- as számú szivattyútelep. Vincze József, az OVH elnökhelyettese Békés megyei tárgyalása során ellátogatott a KÖVIZIG-hez, találkozott a megyei tanács ÉKV-osztá- lyának dolgozóival, a megye két vízművállalatának igazgatójával. Kongresszustól kongresszusig — a közoktatás fejlesztése Az oktatásügy folyamatos fejlesztésében egy-egy ötéves időszak jelentős erőfeszítéseket fed, és számottevő eredményeket mutat fel. Milyen — korántsem teljes — mérleget lehet megvonni az ötöílik ötéves tervidőszak eddigi végrehajtása nyomán? — erre a kérdésre adott választ Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes az MTI munkatársának. — Az idei terveket és a várható teljesítéseket is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy az ötödik ötéves terv ideje az oktatásügy fejlődésének eredményes időszaka, a célokat csaknem minden vonatkozásban sikerül elérni. Számos, nagy horderejű intézkedés született az oktatás tartalmi korszerűsítésére. 1978 szeptemberétől fokozatosan új nevelési-oktatási tervek léptek életbe az általános iskolákban és a szakközépiskolák egy részében, tavaly pedig a gimnáziumokban, valamint a többi szakközépiskolában. A szakmunkásképző intézetekben ez a folyamat már 1977- ben megkezdődött. Nagy mértékben fejlődött az óvodai hálózat, és — az ugyancsak színvonalasabb nevelőoktató munkával függ össze — általánossá vált az óvodába nem járó gyermekek számára az egyéves iskolaelőkészítő foglalkozások rendszere. A mostani első osztályosok 98,7 százaléka például előzőleg óvodába, vagy iskolaelőkészítőbe járt. Az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a tankötelezettségi törvény mind teljesebb végrehajtására: a jelenlegi tanévben a tanköteles kordáknak 98,8 százaléka jár iskolába. Középfokon új képzési formát hoztunk létre, az érettségi mellé szakmunkásoklevelet is adó, úgynevezett szakmunkásképzési célú szakközépiskolát. A gimnáziumokban megkezdődött a fakultatív rendszerű oktatás előkészítése, a felnőttoktatásban pedig „felküzdötte” magát a szakmunkások hároméves szakközépiskolája, amelyre évről évre mind többen jelentkeznek. Megkezdődött számos egyetem és főiskola, illetve kar tartalmi munkájának korszerűsítése. — Az óvodai hálózat évek óta tartó dinamikus fejlesztése a nagyon jelentős állami erőfeszítéseknek, és nem utolsósorban a társadalom széles körű összefogásának eredménye. Ennek köszönhető, hogy míg például 1970- ben a 3—6 éves kordáknak valamivel több mint 57, jelenleg már 85 százaléka jár óvodába. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában évente 20—22 ezer új óvodai hely létesült. Jelenleg 457 000 kisgyermekkel foglalkoznak az óvónők, s ez a szám 110 ezerrel nagyobb, mint 1976ban volt. Mindehhez tudnunk kell azt is, hogy 1977 óta évről évre nő az óvodás korú gyermekek száma, s ezzel még ez a fejlesztés sem tudott lépést tartani. A jogos igények mind teljesebb kielégítésével, az ellátás kedvező alakulásával egyidejűleg fokozódott a zsúfoltság is az óvodákban, és nem kevés jogos kérelemre sajnos még az idén is nemet kellett mondani. Az idei tervek szerint az óvodai hálózat mintegy 20 000 hellyel nő, s ezzel az ellátottság várhatóan tovább — 85,7 százalékra — emelkedik. A zsúfoltság némi csökkenésével is számolhatunk. Évente 1600—1800-zal nőtt az óvónők száma, és sok óvónői szakközépiskolát végzett szakember is dolgozik már a pályán. 1976-ban mondhattuk el először, hogy megállt a képesítés nélküliek számának növekedése, 1977-től pedig fokozatosan csökkent az arányuk. — A céloknak megfelelő irányban fejlődött az általános iskolai hálózat is, 1976- tól évente átlag 1200 új tantermet vehettek, illetve vehetnek az idén is birtokukba a gyerekek, a pedagógusok. A tantermek abszolút száma mégsem nőtt ilyen arányban, a többi között azért, mert sok régi, elavult iskolatermet meg kellett szüntetni. „Tiszta nyereség” viszont, hogy a 6000 új tan-’ teremből 2000 az új lakótelepeken épült, illetve épül fel. Ma az arányuk nem haladja meg az 5 százalékot, s szinte valamennyien a munka mellett szerzik meg a képesítésüket. Természetesen figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a népesebb gyermekkorosztályok hamarosan elérik az általános iskola felső tagozatát, s ezért fontos feladatunk a szaktanárképzés „megerősítése”. Az utóbbi négy-öt évben is arra törekedtünk, hogy szélesítsük a napközis ellátásban részesülők körét, arányuk tíz év alatt megkétszereződött. — Tartalmi kérdésekről szóltam elöljáróban, s úgy vélem, hogy azoktól nem választható el a mennyiségi fejlesztés. Sok helyen az új tantermeket komplett új iskolák foglalják magukban, s az új iskola általában új minőséget is jelent az oktatásban. összességében azonban mégsem vagyunk elégedettek az eredményekkel. Tudjuk, hogy -nem mindig ott épülnek meg időre az óvodák, a tantermek, ahol a legégetőbb szükség lenne rájuk. Azt is tudjuk, hogy nem nagyon vigasztalja a hármas váltakozást éppen csak „kivédő” iskolát, hogy javulók, jók az országos átlagok. A demográfiai hullám a következő időszakban a legnehezebb helyzetbe az általános iskolát hozza, s az alapellátás biztosítása sok esetben meg fogja követelni az átmeneti, a szükségmegoldásokat is — mondotta Garamvölgyi Károly. A Tótkomlóst Vegyesipari Szövetkezet bőrruházati üzeme az elmúlt évben mintegy 22 millió forintos termelési értéket állított elő. Itt készülnek a munkavédelmi előírásoknak megfelelő lábbelik, többek között a kohászati öntőcsizma, kohászbakancs, vikszos bőrcsizma, téglagyári szandál, műhelycipő és a fémszögmentes gumitalpas cipő villanyszerelők számára. Képünk az üzem kesztyű- és felsőrészkészítő üzemében kés/“lt Fotó: Veress Erzsi 4 k*WWWWWVW*WVVW*WWVVVW»WVV%WVVWW*%WWWWWV%WVVWW%WVWVW%* Újabb csatlakozások a Sziklai brigád felhívásához A medgyesbodzási és pusz- taottlakai Egyetértés Tsz 19 szocialista brigádja, a 240 törzsgárdatag, s a tsz valamennyi tagja csatlakozott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának hazánk felszabadulásának 35. évfordulója, valamint az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére tett felhívásához. A közös gazdaság tagsága egyetértett a kezdeményezéssel, kollektiven vállalták, hogy a felhívásban szereplő időpontban kommunista szombatot tartanak és az érte járó pénzt. az ország gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére fordítják. A csorvási Lenin Tsz üzemi pártértekezletén a Zója növénytermesztési szocialista brigád bejelentette, hogy ők is csatlakoznak a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához. Ezt, követően a tsz 18 szocialista brigádjának 253 dolgozója vállalta, hogy ez év március 22-én kongresszusi és felszabadulási műszakot tart, melynek munkabérét a gyermekintézmények terven felüli fejlesztésére ajánlják. * * * A Gyulai Betonáru Szakipari és Szolgáltató Vállalat Gábor Áron öntőüzemi szocialista brigádja — értesülve a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádjának felhívásáról — rendkívüli brigádgyűlésen tegnap elhatározta, hogy csatlakozik a felhívásban közzétett felajánláshoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére 1980. március 22-én kongresszusi és felszabadulási műszakot tart. Vállalja továbbá, hogy a munkaidő alatt legalább 110 százalékos teljesítményt ér el. A kongresszusi és felszabadulási műszak munkabérét a gyermekintézményeik fejlesztésére ajánlják fel. Hol tart a termelőszövetkezeti brigádmozgalom? A Körösök Vidéke Területi Tsz-Szövetség közös gazdaságaiban az 524 szocialista brigádnak 7800 tagja van. Munkájukkal döntő részt vállaltak eddig is a mező- gazdasági termelés dinamikus növekedésében. Jelentősége miatt is figyelemreméltó tehát az a megbeszélés, , amelyet a mozgalom szerepéről, jelentőségéről tartottak február 5-én, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet székházában a tsz-ek versenybizottságainak elnökei. A tanácskozás aktualitását adta egyébként az is, hogy a termelőszövetkezetekben most folyó zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések után lehetőség nyílik majd a vállalások megtételére. A versenybizottságok elnökei persze más kérdésekben is véleményt cseréltek. így például az értékelésről, a szervezettségről, a mozgalom fejlődésének akadályairól. Megállapították például. hogy a mozgalom színvonalában, szervezettségében nagyok az eltérések. Míg például a kondorosi Egyesült, a békéscsabai Lenin és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben a szervezettség 40— 50 százalékos, addig néhány közös gazdaságban a versenymozgalom csak adminisztratív jellegű. Sok helyütt kampányszerűen foglalkoznak a munkaverseny- nyel. A vezetők egy része „kívülállóként” szemléli a munkahelyi irányításuk alá tartozó brigádok tevékenységét. A versenybizottságok elnökeinek kezdeményezésére a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség javasolja, hogy az Észak-Békés megyéi termelőszövetkezetek szocialista brigádjai, dolgozói csatlakozzanak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának, a párt XII. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára tett felhívásához.
