Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
1980. február 3., vasárnap Barátaink életéből Örökéletű házak Bohemia fővárosában Járom az óváros kockaköves, ódon utcáit. Barokk homlokzatú házak, cifra címerekkel, gótikus árkádok, díszkutas udvarok, félhomályos átjáróházak, hívogató kisvendéglők követik egymást, olyan hangulatot teremtve, mintha megállt volna az idő. A csehszlovák főváros télen is csodálatos, illik rá az elnevezés: a Városok Anyja, Arany Prága. A kőbe merevedett múlt patinás varázsa Csehország régi latin nevét juttatja eszembe: Bohemia. Ezzel áttételesen a jó értelemben vett bohémságot, mely elválaszthatatlan Prága legrégibb városrészeinek kedélyes, bájos romantikájától, az óvárostól, az újvárostól, a kisol- daltól és a Hradsintól. Prága igazi műemlékváros: a román, a gótikus, a barokk, a rokokó, a klasszicista, az empire, az eklektika, a szecesszió építészeti stílusát szinte érintetlenül őrzik a falak. Aki csak egy napot is töltött Prágában, s látta a Karolinumot, a régiúj zsinagógát, a Károly-hidat, a Szent Vitus-székesegyházat, a királyi palotát, bebarangolta a várat — már képet kaphat a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsek gazdagságáról, amelyet egy egész évezred hagyott az utókorra. Igaz, meg is tesznek mindent azért, hogy műemlékeiket ne tegye tönkre a romboló idő. Erről tájékoztatott dr. Otilie Svoboda, az állami műemlékvédelmi központ igazgatónője. — Csehszlovákiában 45 ezer műemléket tartunk nyilván a földszintes házaktól a várakig, 45 műemlék városunk van, s csupán Csehországban 2200 kastély és 6000 templom, kolostor fenntartásáról kell gondoskodnunk. Éves költségvetésünk meghaladja a félmilliárd koronát: csak Prágára 220 millió koronát áldozunk. Félmillió műemléki tárgyat, másfél millió kódexet, régi krónikát őrzünk — ezeket restaurátoraink állandóan gondozzák. Nyaranta hatmillió turista keresi fel a vidéki várakat, tehát munkánk nem hiábavaló. Szakemberképzésünk magas színvonalú; számos intézmény foglalkozik rekonstrukcióval és restaurációval. A műemlékvédelemben törvény: az épület eredeti stílusától nem szabad eltérni. Mielőtt a szakemberek hozzákezdenek a felújításhoz, történelmi leírások, festmények és más dokumentációk alapján elkészítik a rekonstrukciós terveket. — Milyen Prága műemlék- védelme? — Sikerül versenyt futni az idővel. A fő problémát nem a pénz okozza, hanem az építési kapacitás, hiszen lassú, munkaigényes feladatokon dolgozunk. Már elkészült a következő ötéves terv egységes városrendezési, fejlesztési programja, ebben a műemlékegyüttesek kiemelt helyen szerepelnek. Szeretnénk, ha a történelmi városrészekbe még jobban visszatérne, az élet. — Mennyire szeretik, védik a prágaiak történelmi örökségüket? — Nem talál olyan prágait, aki ne lenne büszke arra, hogy itt él. Az évszázad eleje óta — társadalmi erők bevonásával — működik a „Légi Prágáért” nevű klub: 500 műemlékőr aktivistájuk van, akik rendszeresen ellenőrzik a magántulajdonban levő régi házakat, és jelentik a műemlékvédelmi központnak, ha az utcakép történelmi jellegét megbontó építkezést látnak, vagy már restaurálásra kívánkozik egy épület. S még valami: nálunk a gyerekek már az iskolában megtanulják becsülni történelmi értékeinket, szinte beléjük ivódik a műemlékek szeretete. Ezért tudják majd felnőtt korban is tisztelni és őrizni a nemzeti kincseket. Horváth Anita Téli álomban a Moldva folyó. A háttérben a prágai vár A XIV. században épült a torony, a Károly-híd egyik kapuja Moszkvai diploma A Moszkva, Sztremjanij köz 28. címet jól ismerik a szovjet közgazdászok, minisztériumok, ipari vállalatok, de sok más országban is. Itt van a legrégibb köz- gazdasági felsőoktatási intézmény, a Plehanov Nép- gazdasági Főiskola. Ma több mint 15 ezren tanulnak itt 12 karon, több mint 60 professzor, és 470 docens dolgozik az 50 tanszéken. Népgazdasági tervezés, munka- és ipargazdaság, anyagi-technikai ellátás, kereskedelem, közétkeztetés, közgazdasági kibernetika, az automatizált irányítási rendszergazdálkodás és szervezés, statisztika és pénzügy — hogy csak néhány szakágat említsünk a felsőfokú képzésből, amit a főiskola nyújt. Az intézményben ma a világ 45 országából mintegy 500 hallgató tanul együtt szovjet társaival. Három évtizeddel ezelőtt fogadtak először külföldi ösztöndíjasokat, azóta 1300 főiskolás és aspiráns kapott diplomát. A főiskola végzett külföldi hallgatói hazájukban tevékeny részesévé válnak a mélyreható társadalmi-gazdasági változásoknak, sikerrel alkalmazzák ismereteiket a népgazdaság különféle ágazataiban, az irányításban, a tudományban és a kultúra területén. Líbiában, a Kongói Népi Köztársaságban, a Benini Köztársaságban, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban például a főiskola egykori hallgatói közvetlenül részt vesznek a gazdasági és a szociális fejlesztési tervek kidolgozásában. A Plehanov főiskola diplomájának becsületét jelzi, hogy sok egykori hallgatója tölt be ma felelős állami tisztségeket, különféle állami szervezeteket, tudományos és kulturális intézményeket vezet. Közéjük tartozik például Ali Badr Du-- kure, a guineai Conakryban működő Nasszer műszaki egyetem rektora. Mutu And- ré Kongóban az állami terv- bizottság főtitkára; a szíriai Safik Szalah a munkaügyi minisztérium közgazdasági főosztályát vezeti; a nigériai Odoula Rasaki Oladzsire az ibadani műszaki egyetem prorektora, s a névsort még sokáig folytathatjuk. Gyakran kap az intézmény leveleket a volt hallgatóktól, amelyekben beszámolnak életükről és munkájukról, megosztják gondolataikat, kérik, küldjük el a legújabb szakirodalmat és segédanyagokat, felidézik a moszkvai diákéveket. „Más országokhoz hasonlóan nálunk is nagyra becsülik a moszkvai Plehanov Népgazdasági Főiskola végzett hallgatóit — írta Ruandából Antonin Habin- muti. — Büszke vagyok rá, hogy ott tanulhattam. Alapos elméleti és gyakorlati képzést kaptam, és soha nem felejtem el azokat, akik segítettek, hogy jó szakemberré váljak”. Az angolai George Almes Pires így fogalmazott. „A moszkvai főiskolán nemcsak ismereteket kaptam. Megtanultam azt is, hogyan éljék”. Sok külföldi diák válik hazatérve tevékeny közéleti emberré. Az angolai Maria Mambo a főiskola elvégzése után néhány éve már a si és fejlesztési minisztérium ipari osztályát vezeti. A moszkvai Plehanov Nép-, gazdasági Főiskolán minden év júniusának végén adják át ünnepélyesen a végzett külföldi hallgatóknak a diplomát. Minden ilyen alkalom újabb hozzájárulást jelent Laboratóriumi foglalkozás a moszkvai Plehanov Népgazdasági Főiskolán ■ Nemzetközi Demokratikus Nőszöv'etség gazdasági bizottságában dolgozik. Sokat tesz azérv hogy a fiatal köztársaságban bevonják a nőket az új élet építésébe. Mauritius-szigeti volt hallgatónk, Dzsadunandan Lom- barsan hazájában a tervezéahhoz, hogy kézzel foghatóbbak legyenek az internacionalizmus nemes eszméi és segít a fiatal független államoknak problémáik megoldásában. V. A. Zenov, a Plehanov Népgazdasági Főiskola prorektora Kuba Oriente kincse Mire Havannából a távoli Oriente tartományba ér az utazó, jut ideje arra, hogy megszokja a tenger trópusi kékjét, s az autóbusz ablaka előtt elsuhanó pálmaligeteket. Ám Kuba északkeleti körzetébe érkezve hirtelen kopár területek szakítják meg a hegyvidék gazdag növényzetét, páratlan élményt nyújtva a barna és a vörös megannyi árnyalatából. Oriente földje 47,5 százalékban tartalmaz vasat. A kincs különös értéke, hogy nem kell leszállni érte a föld gyomrába, ott van a felszínen. A század elejétől az amerikai kitermelő társaságok is felfigyeltek a lelőhelyre, nagy mennyiségben vitték el a vasércet Kubából, mindaddig, amíg úgy nem vélték, hogy a kőzetben található sok nikkel kedvezőtlenül befolyásolja a vasérc minőségét. „Nickel” — az elem neve németül gonosz hegyi szellemet jelent. Az amerikai vál* lalkozókat ez azonban nem riasztotta el. A második világháború kezdetekor visszatértek Kubába, s megalapították a Nicaro Nickel Com- pany-t. Kizárólag hadászati célokra használták a köny- nyen alakítható ezüstfehér fémet. Ezt az is bizonyítja, hogy a világháború után megszakították a kitermelést, s csak a koreai háborús NDK Közei 500 kutatási téma Régi lakóházak az óvárosban A Neues Deutschland arról tájékoztatja olvasóit, hogy a berlini Humboldt egyetem oktatói, tudományos munkatársai és hallgatói pontosan 493 kutatási téma kidolgozásán munkálkodnak ebben az évben. Ezek magukba foglalják az elektronikától az orvostudományon és az állatti termékek fel- használásán át, a társadalomtudományokig bezáróan szinte valamennyi szakterületet. A nyomtatott mikroáram- körök technológiáját illetően a tudósok az üzemekkel közösen oldják meg a feladatokat. A gyógyításban olyan új műszereket és eljárásokat alkalmaznak, amelyek a klinikai- gyakorlatban is jól hasznosíthatók. Ami a társadalomtudományokat illeti, a kutatók most állítják össze „Kína 1949-től 1979-ig” című monográfiát. „A műszaki irodalom áttekintése” című mű szintén ennek az évnek az igényesebb kiadványai közé tartozik. A sörfőzésről írt tankönyv, valamint az állati termékek előállításának, illetve feldolgozásának technológiáját ismertető kötet a természettudományokkal kapcsolatos publikációkat gazdagítják. E két, hiányt pótló könyv megjelentetése az egyetemen dolgozó kutatók hosszú időn át folytatott áldozatos munkájának köszönhető. készülődések, kezdetén szabadították el ismét „a hegy gonosz szellemét”, helyezték újra üzembe a bányát. Ekkor egy újabb nikkelkombinát felépítéséhez is hozzáláttak Moában, de mire megindult volna a termelés, Kubában győzött a forradalom. Amikor a forradalmi kormány megadóztatta a nikkelkivitelt, az amerikaiak végleg beszüntették a termelést, leszerelték a gépeket — ezzel próbálták engedményre kényszeríteni a kubai vezetést. Eredménytelenül. Az üzem államosítása után a munkások saját erejükből, s a Szovjetunió támogatásával újra megkezdték a termelést: 1968-ban már húszezer tonna dúsított nikkelércet állítottak elő. Kuba a világ harmadik legnagyobb nikkeltartalékának a birtokosa. Több ezer ötvözethez használják ezt a fémet. A megfelelő nikkeltartalmú acél nem rozsdásodik, s a nikkellel bevont laboratóriumi eszközök, gépsorok ellenállnak a különböző kémiai hatásoknak, az időjárás viszontagságainak. Alkalmazzák az olajfeldolgozó iparban, az orvosi, optikai műszerek készítésénél, az űrhajózásban, a nukleáris erőművek berendezéseinél stb. A nikkelprogram napjainkban a legfontosabb nagy- beruházás Kubában. Az idén fejeződik be Punta Gordában egy új, harmincezer tonna kapacitású kombinát építésének első szakasza. A Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú nikkelhasznosítási egyezmény keretében Kuba —előnyös felételek mellett — huszonöt évre szóló hitelt is kapott, s szovjet szakemberek irányítják az építés munkálatait. A tervek szerint Kuba látja el majd nikkelérccel a szocialista országokat. öt esztendeje éppen Budapesten tartotta a KGST azt az ülésszakát, amelyen megállapodást kötöttek egy újabb — a tagországok közös beruházásában felépülő — nikkelmű építéséről is. A két új nikkelkombinát együttes termelése meghaladja majd az évi százezer tonnát, amiből a szocialista országok ellátásán túl még nyugati szállításokra is teliké s ezzel tekintélyes jövedelemre tesz szert a kubai népgazdaság. Herényi Péter
