Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
1980. február 27., szerda Áll a bál... Az asztalok mindegyike gazdára talált a Csaba Szálló termeiben, február 23-án este. Minden szék foglalt. Kezdődik a műsor. Különösen a Balassi néptáncegyüttes két párja arat sikert, vidám, hangulatos táncával. A breznói népi és fúvós- zenekar is eljött erre a napra. A fúvószenekar az éttermi részben játszik, a télikertben a népi zenészek húzzák a talpalávalót. Negyed 9 körül a hangulat felenged, táncosok tülekednek egymás mellett, folyik a harc a nagyobb helyért... Ki így cifrázza, ki úgy ... Lekerülnek a zakók a férfiak válláról, a nők frissen ondolált hajtincsei is megsínylik az iramot. Ám még ennél is nagyobb a sürgés-forgás a konyhában. levegőben röpdösnek a pincérek megrendelései Stefkovics Kamillnénak, a főszakácsnak és munkatársnőjének, Búvár Miklósnénak egy perc szabad ideje sincs. Maguk sem gondolták, hogy a külön erre az estére ösz- szeállított szlovák ételeknek Sürgés-forgás a konyhában Báli sokadalom ilyen nagy siker lesz. A ponty suvoros módra és a káposztás sertésszelet az idén került először az étlapra, s máris sokan megrendelték. S hogy a főszakácsnak mi a kedvence? Az eperjesi rózsa és a vadászszelet alufóliában. Mondják, a város egyik leghangulatosabb bálja szokott lenni ez a szlovák. Nos, úgy igaz, most is meggyőződtünk róla. Fotó: Gál Edit József Attilát költészetének szellemében Az idén József Attila költészetének jegyében rendezik meg — április ' 18-án Győrött — a harmadik előadó- művész-fWztivált. Kialakult a fesztivál mezőnye: az idén is a legnevesebb színészek és előadó- művészek neveztek a versenyre, s a 130 jelentkezőből választotta ki a zsűri a döntő húsz résztvevőjét. József Attila alkotásainak legjavát, valamint mai magyar költők alkotásait fogják tolmácsolni. E nagyszabású rendezvényt a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti. Jelen lesz a rádió április 11-én Salgótarjánban is, a költőről elnevezett művelődési házból ugyancsak egyenes adásban sugározza a József Attila-est programját. Magyar filmek sikere Kubában Hazaérkezett Kubából a magyar filmdelegáció, amely részt vett a baráti országban első ízben megrendezett magyar filmhéten. A küldöttség tagja, Rózsa János filmrendező — akinek „A trombitás” című filmjét is vetítették — elmondta az MTI munkatársának: — A kubai magyar filmhét eseménysorozatát hazánk felszabadulásának közelgő, 35. évfordulója tiszteletére rendezték meg. Az ünnepélyes megnyitón Havanna egyik, mintegy 1500 személyt befogadó filmszínházában Jancsó Miklós „Magyar rapszódia” című alkotását mutatták be, nagy sikerrel. A filmhéten többek között az Allegro Barbarót, valamint a Rossz emberek, A 80 huszár, a Keménykalap és Krumpliorr, Az erőd, a Dóra jelenti, az Olyan, mint otthon című filmeket láthatta a közönség. A magyar filmművészet iránti érdeklődést jelzi, hogy a kubai televízió folyamatosan tájékoztatta nézőit a filmhét legfontosabb történéseiről. Egy vitaest és tanulságai cigányügyben A cigánysággal kapcsolatban kialakult vélemények még ma is többnyire az egyén által megélt kedvező vagy elmarasztaló tapasztalatokon nyugszanak. Az erősen szubjektív megítélések azokat a régi beidegzettsége- ket tükrözik, amelyek figyelmen kívül hagyják a hazánkban élő cigányok körülményeiben, életmódjában beállt jelentős változásokat. Ezt a megállapítást támasztja alá az endrődi KlSZ-szer- vezeteknek február 21-én, az ENCI-ben megrendezett vitája is. Éppen ezért, a jól irányított vita lehetőségéért illeti dicséret a megyei KISZ-bi- zottsá« munkatársát, Kovács Évát, aki nem először vállalkozott erre a feladatra. A dolog egyetlen „szépséghibája” pusztán az volt, hogy maguk az érdekeltek, a cigányfiatalok nem képviseltették magukat ezen a beszélgetésen. A vitaindítóban Kovács Éva rövid ismertetést adott a cigányság történetéről, kultúrájáról, s az érdekükben született párt- és állami határozatokról, intézkedésekről. Az eredmény Endrődön is jól érzékelhető, hiszen a volt putrik felszámolása, néhány kivételével, már megtörtént. S bár Endrődön a lakosságnak mindössze 4 százaléka cigány, a velük való törődés, beilleszkedésük elősegítése továbbra is feladata a KISZA jelek szerint a megye termelőszövetkezeteiben egyre nagyobb gondot fordítanak a pályairányításra, az oktatási feladatok megvalósítására. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban sem lehet ölbe tett kézzel várni, míg az üzemekbe megfelelő számú és felkészültségű szakember érkezik. Éppen ezért minden üzemnek feladata és egyben kötelessége egy saját szakembergárda kinevelése és továbbképzése. E gondolat jelentőségét ismerte fel a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet, ahol e hónap elején értékelték az üzemben folytatott oktatási, pályairányítási tevékenységet. Büszkén számolhattak be arról, hogy az elmúlt öt esztendőben a különböző képzési és továbbképzési formákban több, mint ezer dolgozó vett részt a termelőszövetkezetben. Az is megfelelő aránynak tűnik, hogy 1500 aktív dolgozójuk közül 926-nak már van valamilyen fokú szakmai képesítése. S talán, ha valami kiemelésre méltó ennél a termelőszövetkezetnél, akBékésen, a Szegedi Kis István Gimnázium és Gépgyártástechnológiai szakközépiskolában február 19- én tanácskozást tartottak, amelyen az üzemekhez kihelyezett szakközépiskolai tanulók bielleszkedéséről, az egységes nevelési eljárások alkalmazásáról, a végzett diákok elhelyezkedési lehetőségéről, s az eddigi tapasztalatok értékeléséről volt szó. A meghívott üzemek — a MEZŐGÉP békési és mezőherényi telephelye, a békéscsabai téglagyár és forgácsolószerszám-gyár — képviselői aktívan vettek részt a vitában. E% tanácskozás eredményeként az üzemek képviselői megerősítették, hogy az ebben a képzési formában először érettségiző szakszervezeteknek is. Ez a vitalehetőség éppen azt célozta, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét a munkahelyi patronáló mozgalmak lehetőségeire, a KISZ-tagok ez irányú kötelességeire is. A jószándékkal nincs is baj. De a helyes szemlélettel, a feladatok megvalósításával, s különösen a tisztánlátással: még annál több. Az egyre pezsgőbbé váló csütörtök esti vitán elhangzott gondolatok, vélemények is ezt igazolták. Azzal ugyan mindenki egyetértett, hogy elsősorban a 8 általános iskola elvégzésére kell ösztönözni a cigánygyerekeket, ami pedig a szülők meggyőzése nélkül nem megy. De az úgynevezett „nehéz eseteknél” már csak kevesen láttak megoldási lehetőséget. (Persze, a tények azt mutatják; ez nem egy település gondja csupán.) Szó volt az iskolaelőkészítő foglalkozásokról is. Ahova még kevésbé lehet bevonni a cigánygyerekeket, mert nincs kötelezettségi kényszer. Hallhattunk a beszélgetés során a résztvevő szakmunkástanuló lányoktól arról, hogy az iskolájukba járó cigányfiatalok remekül megállják a helyüket. S abban mindenki egyetértett, hogy nem a társadalmi életbe már beilleszkedett cigánycsaládokkal kell foglalkozni, hanem azokkal, akik kor az az, hogy az átlagot meghaladó, immár a felsőfokú végzettségű szakember- gárdájuk. S hogy ez így van, ahhoz az is hozzájárul, hogy az üzem ösztöndíjak odaítélésével segíti a felsőfokú intézményben továbbtanulni szándékozókat. A tavalyi esztendőben három dolgozójuk levelező tagozaton, négy pedig ösztöndíjasként, nappali tagozaton folytatta egyetemi, főiskolai tanulmányait. Elég nagy számú a középiskolában továbbtanulók aránya is. Mint megállapították: a középfokú végzettségű dolgozókegyharmada a termelőszövetkezet egyesülése óta eltelt öt esztendő alatt szerezte meg képesítését. A továbbképzés azonban az érettségivel nem ér véget, hiszen ahhoz, hogy valaki jól ellássa közvetlen termelésirányító feladatát, ahhoz jó, ha leteszi a technikusi minősítő vizsgát. Az ebben felmerülő költségek 50 százalékát megtéríti a termelőszövetkezet. Illy módon a vizsgált időszakban az üzemben 19 dolgozó szerezte meg a technikusi oklevelet. munkástanuló fiataloknak minden segítséget megadnak az érettségi vizsga gyakorlati feladataihoz. Ezen felül vállalták, hogy autóbuszt biztosítanak az iskolai kirándulásokhoz, és segítséget nyújtanak áz iskola tanműhelyében felújításra váró gépek rendbehozatalában. Ezen a tanácskozáson az is kiderült, hogy a végzős esztergályos szakmunkásoknak nem lesz elhelyezkedési gondja. Végezetül az iskola és az üzemek — a tanácskozás első jó tapasztalata alapján — elhatározták, hogy évenként két alkalommal sort kerítenek hasonló jellegű tanácskozásra, amely tovább erősíti majd az iskola és az üzemek közötti jól együttműködést. még nem ismerték fel és nem fogadják el a rájuk is Kötelező társadalmi normákat, akik állandó munkahely híján csak máról holnapra élnek, akik csak kapni szeretnek, anélkül, hogy adnának is valamit. S éppen ők azok, akik miatt — a vita során is előfordult — helytelen általánosítások szülét-» nek. Szó volt — elmarasztalóan — az itt-ott mesterségesen újratermelt telepekről, amelynek káros, hibás gyakorlatát fölösleges ecsetelni. S arról a jelenségről is, hogy a csoportokba verődött, gyakran egy-egy szórakozóhelyet teljesen a „felügyeletük” alatt tartó cigányok ellen senki nem mer fellépni. Kritikai megjegyzésként hangzott el az is, hogy az üzemek a legritkább, vagy csak a végső esetben fejlesztik azokat a munkaterületeket, ahol többségében, vagy kizárólag cigányok dolgoznak. Egy elgondolkoztató eset is napvilágra került... (S a következtetések levonásában közel sem alakult ki egységes álláspont.) A történet rövid: egy majd negyven fős birkanyíró cigánybrigád vezetője megtagadta a munka felvételét, mert a brigád tagjait istállóban akarták elszállásolni. Gondolom: nekik jó ez is! — alapon. Holott könnven lehet, hogy a megalázó körülményeket olyanok ajánlották fel, akik már jórészt tiszta, jól berendezett lakásokban élnek ... A vita végkicsengése különösen tetszett; a fiatalok egyetértettek abban, hogy a cigánykérdést nem is any- nyira cigány-, mint emberi kérdésként kell kezelni. S ebben mindenkinek akad tennivalója. B. Sajti Emese Közismert tény, hogy a mezőgazdaság egyes ágazataiban rendkívül nehéz a szakmunkás-utánpótlást biztosítani. Holott az egyre korszerűbb termelési feltételek, technológiák mind magasabb szakmai tudást igényelnek az emberektől. Ezt felismerve a kondorosi termelőszövetkezetben a hiányszakmákban, az állattenyésztési, kertészeti, növénytermesztési szakmákban tanuló fiatalokat megemelt ösztöndíjban részesítik. Szép eredmény, hogy a szövetkezet eddig 75 ösztöndíjas szakmunkástanulót nevelt. Természetesen a megszerzett szakmai és általános műveltség további gyarapítására js szükség van. Ezért szervez a szövetkezet a hely- beni szakmunkásképző tanfolyamokon kívül továbbképzéseket. Ez utóbbit szolgálja a vezető szakemberek szakmérnöki, szaküzemmérnöki, szakállatorvosi képzésben való részvétele is. A kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet szép eredményekről számolhatott be tehát a .legutóbbi termelőszövetkezeti tanácskozáson. Az öt év távlatára visszatekintő értékelésük bizonyítja: megfelelő ösztönző rendszer» rel, szervezett pályairányítótevékenységgel lehet és képes csak megfelelő szinten biztosítani egy termelőszövetkezet a szakember-ellátottságát. B. S. E. SZÍNHÁZ, MOZI 1980. február 27-én, szerdán, este 19.00 órakor, Békéscsabán: OLYMPIA József A.-bérlet. 1980. február 27-én, szerdán, este 19.00 órakor, Szarvason: UNALMIA □ □ Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Bizalom, 8 órakor: Nevelj hollót! Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Folytassa, Kleó!, 4, 6 és 8 órakor: Skalpvadászok. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Rocco és fivérei I., II. Gyulai Erkel: Magánvélemény. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Kocsubej, 5 és 7 órakor: Vasárnapi szütők. Orosházi Partizán: Hair. A korszerűsödő mezőgazdaság korszerű szakmai felkészültséget igényel A jó együttműködésért A „balassis” lányok
