Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I N É PÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TDNttCS LAPJA 1980. FEBRUAR 27.. SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Közoktatásunk helyzetéről tárgyaltak Az ifivezető kapocs az úttörőcsapat ás a KISZ-szervezet között Az ifivezető kapocs az úttörőcsapat és a KlSZ-szerve- zet között. Olyan fiatal, aki saját mozgalmi emlékeiből, élményeiből merítve, jól ismeri az úttörőéletet, közel áll a gyermekekhez, ugyanakkor már tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, így közvetve-közvetlenül, módszeresen fel tudja készíteni az úttörőket a KISZ-életre. A gyermekszervezet és az ifjúsági szövetség számára így egyaránt fontos az ifivezetők helye, szerepe a KISZ—úttörő kapcsolatokban, a csapatok munkájában. Természetes tehát, hogy a KISZ Békés megyei bizottsága és az úttörőszövetség megyei elnöksége — Duna Mihálynak, a KISZ megyei bizottság első titkárának elnökletével — együttes ülésen tárgyalt az ifivezetőkről a február 26-án, tegnap délelőtt Békéscsabán megtartott ülésén. Napirendre került továbbá az „If júkommunisták az úttörőkért, úttörők az ifjúkommunistákért” megyei mozgalom értékelése, valamint a középfokú tanintézeti tanulmányi mozgalom megyei tapasztalatairól szóló jelentés. Tegnap, kedden délelőtt tartotta soron következő ülését a megyei tanács oktatási bizottsága Békéscsabán, a Vasutas Klubkönyvtárban. Először dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tett jelentést megyénk közoktatásának helyzetéről. Az osztályvezető többek között elmondta: az óvodai ellátottság helyzete például a legjobb az országban. Ugyanakkor a városi óvodák kihasználtsága meghaladja a 140—150 százalékot is, a kisebb létszámú településeken csak a helyek fele foglalt. Hasonló a helyzet az általános iskolák vonatkozásában is. Különösen a városi lakótelepek ellátottsága a legrosszabb. Az iskolai tantermek egyötöde szükségtanterem, amely ugyancsak „országos elsőséget” jelent Békés megyének. A megyei tanács — az illetékes hatóságokkal egyeztetve — úgy folytatja majd tervező, feladatmegjelölő munkáját, hogy a lehetőségekhez képest mihamarább enyhítsen a zsúfoltságon, felszámolja a szükségtantermeket. Emellett még nagyobb figyelmet kell fordítani a tartalmi, az oktató-nevelő munkára. A bizottság ezt követően a második napirendi pont előterjesztőjének, Róta Pál, megyei felnőttoktatási szakfelügyelőnek tett fel kérdéseket, aki „A munka melletti tanulás helyzete, eszközei és módszerei, a tanulmányi munka színvonalának fejlesztése a dolgozók középfokú iskoláiban” című írásos anyagban foglalta össze ezen közoktatási terület problémáit, a megoldás gyakorlati lehetőségeit. A megyei oktatási bizottság legközelebb májusban, Gyulán tartja kihelyezett ülését. Az első napirend keretében két jelentés tapasztalatait vitatta meg az együttes ülés. Vigh Károly, a KISZ szeghalmi járási bizottságának titkára írásos anyagában és szóbeli kiegészítőjében arról számolt be, menynyi ifivezető és úttörőfelelős dolgozik a járásban, milyen szerepet töltenek be az úttörőcsapatok életében. Gonda Géza, a megyei ifiszakbizottság vezetője pedig arról számolt be, megyénk úttörőcsapataiban miként tevékenykednek az ifivezetők, és milyen módon segíti a bizottság az ifivezetők módszertani felkészülését, képzését. A szeghalmi járásban az elmúlt mozgalmi évben 53, 1979—80-ban pedig 75 fiatal kapott ifivezetői megbízatást. E KISZ-es fiatalok zömmel tanulók, és csak 21- en valók dolgozói alapszervezetekből. Ez az arány érthető abból a szempontból, hogv a középfokú tanintézetben továbbtanulók közel állnak régi iskolájukhoz, és több az idejük, lehetőségük az ifivezetői munkára. Pedig nagy szükség lenne a csapatokban dolgozó, munkás ifikre is. A megyénkben működő, összesen 119 úttörőcsapatban jelenleg 1020 ifivezető tevékenykedik. Az elmúlt öt évben nem növekedett jelentősen ez a létszám. Sokkal több viszont az olyan KISZ- tagok száma, akik alkalomszerűen kapcsolódnak be az úttörőcsapatok programjába, vállalnak feladatokat kirándulások, sportversenyek rendezésében, szakköröket vezetnek, részt vesznek a lakó- területi úttörőmunkában. Az arány megyei szinten is hasonló a szeghalmi járáséhoz: az ifivezetők többsége középiskolás. A másik gond: 3—4 évnél tovább kevés fiatal vállalja ezt a megbízatást. Az ifivezetők többsége az úttörőcsapatoknál rajvezetőhelyettesként dolgozik, de helyenként kapnak rajvezetői beosztást is. A jó módszerek, munkaformák gyűjtésére és közreadására hivatott a megyei úttörőelnökAz Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban hatszázhatvanmillió forintos beruházási költséggel új, évi kettőezer-hétszáz tonna kapacitású magasnyomású öntöde épül. A már elkészült üzemcsarnokba a legkorszerűbb olasz gyártmányú öntőgépeket szerelik fel. Az új öntöde még ebben az évben elkészül (MTI-fotó: Vida András felvétele — KS) ség mellett működő ifivezetői szakbizottság. Ifiklub minden járásban és városban működik, illetve a többség csak papíron létezik, tényleges munkát nem folytat. Az ellenkezőjére példa az orosházi „Együtt egymásért” ifiklub. A napirend feletti vitában többen felszólaltak. Janovsz- ky Attila az ifivezetők jobb erkölcsi elismeréséről, megbecsüléséről beszélt. Pataki József megyei úttörőelnök mindenekelőtt leszögezte, hogy az ifivezetők és az úttörővezetők munkája egyenértékű. Ezután az ifivezetők kiválasztásáról, a KISZ-es fiataloknak az úttörőcsapatba való visszahívásáról, majd az ifivezetők képzéséről, munkájuk elismeréséről beszélt. Kitért arra, hogy az üzemi úttörőszakköröket vezető KISZ-fiatalok is ifivezetői tevékenységet folytatnak, továbbá felhívta a figyelmet arra: ki kell iktatni a gyakorlatból, hogy az ifivezetők őrsvezetőként dolgozzanak. Nem ez az ő feladatuk, hanem a gyermek tisztségviselők munkájának megszervezése, az úttörőközösségekben a helyes munkamegosztás kialakítása. Laurenczy Jenő elmondta, hogy különböző fórumokon több ízben megállapították már: kevés a dolgozói alapszervezetből kikerülő ifivezető. Ám változás nem tapasztalható. Szabó András- né a dévaványai kedvező tapasztalatairól tett említést hozzászólásában. A két testület tagjai végül szavazatukkal határozattá emelték azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával várhatóan több, jól képzett ifivezető vállal részt az úttörő- csapatok munkájából, s tevékenységüket méltóképpen elismerik, megbecsülik. A napirendnek megfelelően ezután értékelte a testület az „Ifjúkommunisták az úttörőkért, úttörők az ifjúkommunistákért” megyei mozgalmat, majd Balogh László, a KISZ megyei bizottságának politikai munkatársa előterjesztése alapján a középfokú tanintézeti tanulmányi mozgalom eddigi tapasztalatait vitatták meg. Tanácskozott a SZÖVOSZ elnöksége Az üdülőszövetkezetek fejlesztéséről tanácskozott tegnap a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Mint elmondták, az országban jelenleg 11 üdülőszövetkezet működik, amelynek 1300 család a tagja, eddig több, mint 400 üdülőegység épült fel, 75 pedig most készül. A SZÖVOSZ elnöksége hangsúlyozta: az üdülőszövetkezetek építésének meggyorsításához jobb együttműködésre van szükség a tanácsokkal, a SZÖV- TERV-vel, az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal, az OTP-vel és a COOPTOU- RIST-tal. A Békéscsabai Állami Gazdaság 3. számú, gyulai kerületének gépműhelyében a tavaszi gépszemléhez készítik elő az erőgépeket. Képünkön Kiss János gépszerelő az MTZ—50-es traktor főjavítása közben Fotó: Veress Erzsi Kádár János látogatása a Magyar Távirati Irodában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a Magyar Távirati Irodába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kékedi György, az I. kerületi párt- bizottság első titkára és az MTI vezetői fogadták, majd tájékoztatták a száz évvel ezelőtt alapított hírügynökség munkájáról. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a külföldi adások szerkesztőségében a számítógéppel működő képernyős szerkesztési rendszert. A hírek, tudósítások innen öt világnyelven kábelen, rádióhullámokon, illetve műhold közvetítésével jutnak el négy világrész csaknem száz országába. Ezt követően Kádár János az MTI párt-, állami és társadalmi vezetőivel találkozott. Elismeréssel szólt arról a tájékoztató munkáról, amelyet a hírügynökség dolgozói mind eredményesebben végeznek. Javuló export-import mérleg fl külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Sikeres évet zárt a külkereskedelem: javult a gazdasági egyensúly, és a tervezettnél is kedvezőbb eredményt értünk el a külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentésében — vonta meg az elmúlt év export-import mérlegét Veress Péter külkereskedelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Ami a külkereskedelmi forgalom alakulását illeti: 1979-ben a kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, a behozatal viszont 3 százalékkal maradt alatta az 1978. évinek. A teljes export árszínvonala 4, az importé 5,6 százalékkal növekedett. Az árváltozások következtében az összes kivitel 17 százalékkal, az összes behozatal pedig 3 százalékkal nőtt. A teljes kivitelben 47,5 százalékról 51,3 százalékra nőtt a nem rubel elszámolású forgalom aránya. A behozatalban — bár nem ilyen mértékben — ellentétes folyamat játszódott le. Magyarország rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmáról szólva a miniszter elmondotta, hogy az 1979- ben közel 7 százalékkal bővült az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor a cserearány a tervezettnek megfelelően, mintegy 2 százalékkal romlott. Ennek oka a világpiaci árak alakulása volt. mivel az 1979-re vonatkozó árakra az 1974—78. évi világpiaci árak szolgáltak bázisul, amelyek számunkra kedvezőtlenül alakultak. A tervezettnél jobban alakult az elmúlt esztendőben hazánk nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalma. Az import értéke nem változott, a kivitel viszont dinamikusan, 26,4 százalékkal nőtt. Exportunk erőteljes növekedésében kedvező szerepet játszott az, hogy 1979-ben az anyagjellegű termékek elhelyezési lehetőségei fokozatosan javultak, az ár növekedett. Bár számunkra az elmúlt évben kedvezőtlenül alakultak a világpiaci árak — az iráni fordulat után a kőolaj ára 100 százalékkal, az egyéb nyersanyagoké 13 százalékkal emelkedett — ez mégsem eredményezte nem rubel elszámolású cserearányaink jelentős romlását. Ez annak köszönhető, hogy az áremelkedés importunkban egyes termékeknél mérsékelte a felhasználását, s a korábbinál nagyobb takarékosságra ösztönözte a gyártókat. Lehetőségünk volt olyan árualapokat exportra biztosítani, amelyek tekintetében kedvezően alakultak a világpiaci árak. Jól éltek vállalataink a kedvező időpontban történő vásárlások lehetőségével is, aminek eredményeként 19 millió dolláros megtakarítást értek el. A fejlett tőkés országokba irányuló magyar export tavaly 28 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A kivitel bővülésének mintegy harmada exportáraink emelkedéséből, kétharmada pedig az export mennyiségi növekedéséből származik. Az exportot segítette, hogy a vegyicikkek, az alumínium, az acél hengereltáru-alapok növekedtek. Ugyanakkor a tervezettnél több élőállat, hús és hústermék állt rendelkezésre. Legnagyobb tőkés exportpartnereink az NSZK, Olaszország, Ausztria, Franciaország és Anglia.
