Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
o 1980. február 26., kedd Pártértekezletekröl jelentjük A szabászat munkáját terítőgép könnyíti meg Fotó: Veress Erzsi (Folytatás a 4. oldalról) lehetne azt gazdaságossá tenni. Ábel Éva a Szirén Szövetkezettől, Kiss Ferenc a vasipari szövetkezettől, Zsá- ki Istvánná, a 2. sz. általános iskola igazgatója, Molnár Andrásné az ÁFÉSZ-től, Szekeres István, a Táncsics Tsz elnöke, Stefancsik Pál, a Plastolus Szövetkezet elnöke, Koszti Pál, a városi tanács művelődésügyi osztály- vezetője, Roszik János a Szarvasi Állami Tangazdaságtól, Linka Józsefné az állami gazdaság húsüzemétől elsősorban munkahelyük eredményeiről, törekvéseiről szóltak. Müller Ferenc, a HA- KI, Kiss Károly, az ÖKI, Szántosi Antal, a DATE főiskola igazgatója a tudomány és a gyakorlat, az ezt alátámasztó képzés jelentőségéről és eredményeiről szóltak. Jansik Tamás, a városi tanács elnöke a tanácstörvény érvényesüléséről beszélt a városfejlesztési gondok mellett. Sonkoly András városi KISZ-titkár a vonzóbb, a színesebb ifjúsági szervezeti élet kialakításának szükségességét, az anyagi lehetőségek szigorúbb fontossági rend szerinti rangsorolását hangsúlyozta. Sonkoly Mihály, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett munkásA pártértekezlet küldöttei már korábban kézhez kapták a járási pártbizottság beszámolóját, amely bevezetőben a társadalmi, politikai viszonyok főbb jellemzőit ismertette. A járás közigazgatási területén mintegy 58 500 ember él, a lakosság csaknem fele négy községben lakik. Részben új munkahelyek létesítése eredményeként, nőtt a foglalkoztatottság, összesen csaknem 27 300 az aktív keresők száma. Meghatározó a mezőgazdaság, a 15 termelőszövetkezet és a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság a keresők több mint 44 százalékát foglalkoztatja. Jelentősen fejlődött az ipar, melynek révén új munkahelyek létesültek. A változatlan politikai irányvonal tovább erősítette a párt és politikája iránti bizalmat. A járás munkássága, szövetkezeti parasztsága és az értelmiség kedvező légkörben tudta teljesíteni a kitűzött feladatokat. A tudati változások a hétköznapok politikai magatartásán is megmutatkoznak. Egyre inkább tapasztalható a nép- gazdasági horderejű döntések érett, átgondolt fogadása, őszinte véleményezése és végrehajtása. A beszámoló e témakörben kitért a járás nemzetiségi jellegére. Hangsúlyozta hogy a magyar aj- kúakkal együtt jó légkörben, megfelelő feltételek mellett élnek a román, szlovák, délszláv és német nemzetiségűek. Pártunk nemzetiségi politikájából eredően teljes az egyenjogúság, népi hagyományaik ápolásához — nemzetiségi iskola, fakultatív anyanyelvi oktatás — adottak a lehetőségek. A beszámoló tekintélyes része foglalkozott a gazdasági építőmunka eredményeivel, feladataival. A járás gazdasági életében, mintemőr-zászlóalj parancsnoka hozzászólása során bejelentette, hogy a munkásőrök csatlakoztak a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához, és testületileg vesznek részt lakóhelyükön társadalmi munkában. Folytán János, a szlovák iskola igazgatója nemzetiségi politikánk eredményességéről szólt, Vaskor Pál, a városi népfront titkára pedig a tömegkapcsolatok erősödéséről adott számot. A déli szünet után Vass Henrik, a Központi Bizottság tagja szólalt fel. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, elmondta, hogy nagyra értékeli az itt folyó munkásmozgalmi hagyományok ápolását. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelése nemcsak pedagógusfeladat, hanem a pártmunka egyik legnehezebb része is, ahol igazán a példamutatással lehet hatni. Elmondta, hogy felfigyelt az írásos beszámoló azon részére, ahol az szerepel, hogy az alkotó értelmiség közül többen nem veszik ki részüket a közéletből. A történelem minden szakaszában, amikor haladásról volt szó, ez az értelmiség mindig az első sorban állt. Erről lemondani Szarvason sem szabad. Javasolta a feladatok közé venni ezt a tenlítettük, meghatározó a mezőgazdaság. A termelőszövetkezetek gazdálkodása — a tervidőszak négy évében — két ellentétes tendenciájú időszakra bontható. Míg 1976—77-ben a korábbihoz képest nagymértékben nőtt a munka termelékenysége, javult a hatékonyság, 1978- ban kisebb visszaesés történt, s 1979-ben is csak minimális mértékben javultak az eredmények. Ennek ellenére sincs szégyenkeznivalójuk, az előbbi megállapítás inkább csak jelzés, kritikai észrevétel a jövőre vonatkozóan. Bizonyítják ezt a számok. Búzából az 1971—75-ös évek átlaga 38,5 mázsa volt, az 1976—79-es éveké pedig 52 mázsa. A kukoricánál hasonló a növekedés. Kiegyensúlyozott az állattenyésztés fejlődése, különösen a sertéságazatban. A járás területén tekintélyes a társulások részvétele a termelésben. A 15 mezőgazdasági termelőszövetkezet közül 14 vesz részt a termelési rendszerekben. Mindezek eredményeként a mezőgazdasági szövetkezetek mérleg szerinti nyeresége az 1975. évi 144 millió forintról tavaly 184 millió forintra nőtt. Ez természetesen éreztette hatását a személyi jövedelmekben is, amelyek 5 év alatt csaknem 23 százalékkal emelkedtek. Az ipar szerepe az utóbbi években növekedett. Részben új üzemek létesítésével, részben pedig a meglevők korszerűsítésével és kapacitásának növelésével. Ami a hagyományokat illeti, a legjelentősebb a Mezőhegyesi Cukorgyár, ahol az elmúlt négy évben 224 millió forintot fordítottak beruházásra. Ugyancsak tekintélyes a nagylaki kendergyár mezőhegyesi telepének rekonstrukciója. Külön örvendetes a MEZŐGÉP gyárának tevékenysége. nivalót. Felszólalása további részében kitért arra, hogy a kongresszusi irányelvek vitájában százezernél is többen vettek részt. Ez valóságos népszavazásnak tekinthető. A mi pártunk mindig a tömegekre támaszkodva igyekezett döntéseit meghozni, akárcsak most, hiszen amiről az irányelvekben szó van, az nemcsak a kommunisták, hanem az egész nép ügye. Hangsúlyozta, hogy fejlődésünknek mostani lassúbb üteme a későbbi gyorsabb fejlődésünket alapozza. Munkánkhoz nemcsak hideg tudásra, hanem érzelmektől áthatott meggyőződésre is szükség van. Megvan a kellő erkölcsi és politikai tőkénk, hogy nagyobb feladatokat is kitűzhessünk, így van ez Szarvason is — fejezte be hozzászólását Vass Henrik. A városi első titkár rövid zárszava után Molnár Lász- lóné, a pártértekezlet elnöke zárt ülést rendelt el a választás megejtésére. A pártértekezlet 43 pártbizottsági tagot és 18 küldöttet választott a megyei pártértekezletre. A megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta bizottságait, valamint városi első titkárnak újra Vrbovszki Györgyöt, városi titkárnak pedig ismét Sebő Jánost. Enyedi G. Sándor A vállalat révén a gyár is bekapcsolódott a tőkés exportra szánt termékek gyártásába. Nem kevésbé jelentős az a két gyáregység, amelyet a beszámolási időszakban telepítettek. Az ÉVIG mezőkovácsházi és a MOM battonyai üzeme a kezdeti nehézségek után lassan magára talál. A felsoroltak, az ipari szövetkezetekkel kiegészülve, a gazdaság bázisának tekintélyes részét adják. A felsoroltakból következik, hogy az elmúlt időszakban a mezőkovácsházi járásban is nőtt az életszínvonal, javultak az életkörülmények. Az életszínvonal emelkedését jelzi, hogy 1975- höz képest 251-gyel nőtt a korszerű lakások száma, és még ennél is nagyobb a korszerűsített lakások aránya. Ez indokolta a közműhálózat kiépítését. További két község helyezte üzembe új vízmüvét, s így a tervezett 5100 helyett 7400 a közművesített lakások száma. Nem követték a fejlődést ilyen mértékben a szolgáltatások, bár itt is történt előbbre lépés. Kedvezően változott az egészségügyi ellátás, bővült a bölcsődei, óvodai férőhelyek száma. Az ideológiai és kulturális életről szólva a beszámoló megállapította, hogy a XI. kongresszus óta a járás dolgozói körében tovább erősödött a marxizmus—leniniz- mus eszméinek térhódítása. A párt- és tömegszervezeti oktatásban évenként átlag 5500—5800 ember, tehát a lakosság több mint 10 százaléka vesz részt. Figyelemreméltó, hogy a járás párttagságának több mint fele bekapcsolódott a különböző oktatási formákba. Az oktató-nevelő és kulturális munkával kapcsolatban a beszámoló részletesen szólt az óvodák, az általános és középiskolák, valamint a közművelődési intézmények tevékenységéről. Nagy teret kapott a beszámolóban a pártélet kérdéseinek elemzése, azzal az összegzéssel, hogy a járás kommunistái példamutatóan vettek részt a társadalmi, gazdasági és kulturális élet területén rájuk háruló feladatok megoldásában. Szabó István első titkár szóbeli kiegészítője is az elmondottakat támasztotta alá. Hangsúlyozta, hogy a járás gazdasága ma már nem egyoldalú, a mezőgazdaság mellett mind nagyobb szerepe van az iparnak is. Ez újabb feladatokat jelent: még inkább törekedni a hatékonyság, a minőség javítására, és nem utolsósorban az üzemekben dolgozó új munkaerő szocialista tudatformálására. Szólt arról, hogy a feladatok következetes végrehajtása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdaság pártirányítására. Beszélt az agitációs és propagandamunka fontosságáról, a társadalmi összefogás szerepéről. A beszámolót követő vitában felszólalt Balogh Al-pár László (járási munkásőrpa- rancsnok), aki arról a pártmegbízatásról beszélt, amit a munkásőrök látnak el, Fü- löp Sándor (a dombegyházi Petőfi Tsz elnöke) azt hangsúlyozta, hogy a termelésben nemcsak a mennyit, hanem a mennyiért is lényeges, Csáti János (mezőkovácsházi ÁFÉSZ főosztályvezető) arról szólt, hogy a hiánycikkek megszüntetése országos méretű intézkedést igényel. Horváth Józsefné (Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalkozás) a szocialista brigádmozgalomról, Horváth Mátyás (battonyai Petőfi Tsz) a melioráció kedvező tapasztalatairól, Kotroczó Balázsné (kever- mesi Lenin Tsz) a nők foglalkoztatásáról, Roczkó Milán (járási KISZ-titkár) a fiatalok politikai képzésének fontosságáról beszélt, és Molnár Éva (a battonyai MOM KISZ-titkára) ugyancsak ezt hangsúlyozta. Dr. Fekete Lajos (a Járási Hivatal elnökhelyettese) a tanácsi szervek munkájáról, Hájas Gáborné (mezőhegyesi pedagógus pártalap- szervezet) az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról, Czanyik Ferenc (a nagybán- hegyesi Zalka Tsz párttitkára) a tudati fejlődésről, Varali János (a végegyházi Szabadság Tsz gépszerelője), dr. Eleki János (a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz elnöke), a tsz, a járás és a nagyközség további feladatairól beszélt, Csete János (a Mezőhegyesi Cukorgyár párttitkára), Katona István (a medgyesbodzási Egyetértés Tsz párttitkára) azt hangoztatta, hogy a határozatok megvalósítására, és nem azok elmaradásának megmagyarázására fordítsuk energiánkat. A vitában felszólalt Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a mezőkovácsházi járás kommunistái joggal lehetnek büszkék eredményeikre. Ezeket azonban nemcsak megőrizni kell, hanem továbbfejleszteni, amelyhez ebben a járásban adottak a lehetőségek. A meglevő tartalékok kapcsán említette, hogy még mindig igen nagy a különbség a megközelítően azonos feltételek között gazdálkodó tsz-ek eredményei között. Az egyik helyen búzából 49, a másik helyen 59 mázsát termeltek hektáronként, kukoricánál 49 és 91 mázsa a szóródás és a cukorrépánál is hasonló a különbség. Ez az a tartalék, amit jobb szervezéssel, a ráfordítások csökkentésével ki lehet és ki is kell aknázni. Beszélt a gazdaságos, minden piacon értékesíthető termékek fontosságáról, hangsúlyozva, hogy a régi jelszó: — Termelj többet, jobban élsz! — ma úgy módosul: Termelj jobbat, akkor élünk jobban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a jelenlegi jövedelmi szintet a jelenlegi munka színvonalával nem lehet biztosítani. Ha növelni akarjuk a jövedelmet, növelnünk kell a munka hatékonyságát is — mondotta. A vitát Szabó István, a járási pártbizottság első titkára összegezte, majd a pártértekezlet zárt ülésen folytatta munkáját. Megválasztotta az 51 tagú pártbizottságot és megyei pártértekezlet 35 küldöttét. Az újonnan választott pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőket. A járási pártbizottság első titkára ismét Szabó István, , titkára dr. Grestyák Gizella lett. Seleszt Ferenc Aggasztó hírek terjednek mostanában a Békéscsabai Kötöttárugyárról. Arról szólnak, hogy akadozik az anyag- ellátás, csökkentett kapacitással termel néhány üzemrész, és ha ez így megy tovább, bizony bajban lesznek az elkövetkezendő időkben. Az az érdekesség ebben a szóbeszédben, hogy az alapja tulajdonképpen igaz. Valóban adódnak gondok az alapanyag-ellátásban, és az is igaz, hogy egy-két üzemrészben csökkentették vagya közeljövőben csökkentik a termelést. Mégis, a kötöttárugyárban bizakodó a hangulat. Tisztában vannak vele, hogy munkájukat, megélhetésüket nem fenyegeti veszély. Igaz, azt is tudják, hogy ehhez a tavalyi munka nem elég. Exportban az első Pedig tavaly sem dolgoztak rosszul. A vállalat árbevétele 672 millió forint volt, tíz százalékkal több, mint egy évvel korábban. Remekül sikerült az export is. Csak a dollár elszámolású külföldi szállítások bevétele 230 millió forintot tett ki. Ezt a növekedést úgy érték el, hogy létszámuk csak 3,7 százalékkal nőtt, a többlet kétharmad része eszerint a termelékenység fokozásából származott. Ennek megfelelően alakult a dolgozók keresete is. A fizetések átlagosan csaknem 3 százalékkal nőttek. Ha ezt az adatot önmagában nézzük, nem tűnik soknak, de magas volt az alap, amire ez rájött, öt év alatt ötven százalékkal emelkedett a bérszínvonal, és most a Békéscsabai Kötöttárugyár az ország 96 hasonló profilú vállalata közül a második helyen áll a fizetések szerinti rangsorban. Ugyanilyen vagy még jobb a helyzet, ha az exportot nézzük. Ez az egy gyár adja az iparág exportjának egyharmadát, a maradékon 'Osztozik; St- többi. Így már érthető a magas kereset, de az is világos, hogy egy ilyen exportorientált vállalat a külpiac minden változására érzékenyen kell hogy reagáljon. Fából vaskarikát? No, de térjünk vissza az alapproblémához! Hogyan reagáljon a hatásokra a vállalat, ha néhány száz tonnával kevesebb alapanyagot kap az idén, mint amennyit tavaly felhasznált? És hogyan lehet ilyen körülmények között növelni az exportot úgy, hogy ez ne menjen a belföldi ellátás rovására? A válasz talán úgy hangzik, mintha fából akarnánk vaskarikát csinálni, de hát egyszerűen nincs más megoldás: kevesebből többet kell kötni. Ez a többlet csak egyféleképpen képzelhető el, úgy, hogy minőségileg mást csinálnak, mint az elmúlt esztendőben. Kevesebb fajlagos anyagfelhasználással, munkaigényesebb, magasabb értékű termékeket gyártanak. A feladat tehát egyszerű és világos, de azért a megvalósítás okoz némi gondot. Mert nemcsak kevesebb fonalat kapnak, hanem minőségben és választékban sem lesz olyan az ellátás, mint amilyet megszoktak. Így tehát „a kevesebből többet” gondja még eggyel tetéződik: másból kell ugyanolyat csinálni. Ennek a „hogyanját” persze nem mesélték el, ez gyártási titok. A lényeg, hogy import helyett hazai alapanyagot lehet felhasználni, persze megfelelő kezelés — főzés, hőkezelés és különleges vegyszerekben való kikészítés — után. Az eddigi technológiai kísérletek szerint a minőség változatlan marad, a termékek is megőrzik exportképességüket. Húsz ország üzleteiben Az exportképesség fenntartása létérdeke a Békéscsabai Kötöttárugyárnak. Termelésük belföldre kerülő részének többsége ugyanis olyan termékekből áll, melyeken a haszon hideg vízre sem elég. A csecsemőruhákról, gyermekholmikról és alsóruházatai cikkekről van szó, melyeket nem érdemes, de kötelező gyártani. Világos tehát, hogy valahol be kell hozni, amit itt elvesztenek, és erre az exportált divatcikkeknél van lehetőség. A nyereség 70—80 százaléka már eddig is az exportból adódott, az idén és a jövőben ez az arány csak fokozódik. De a divatcikkek piaca meglehetősen kényes és ingatag. Aki nincs résen, pillanatok alatt szinte mindent elveszíthet, és utána sirathatja a régi jó partnereket. Ezért a kötöttárugyárban árgus szemekkel figyelik, merre indul el a kötöttáruk divatja. Persze mire észreveszik, máris lépéshátrányba kerülnek. A divatot diktáló olasz és francia cégekkel az újdonságok terén nem vehetik fel a versenyt. Szerencsére az új divat nem mindenhová egyszerre ér el. Van egy jól megfigyelhető útvonala, melyen néhány év alatt végighalad. A kötöttárugyár piaci stratégiája ezért olyan, hogy az út elején észlelt divatirányzatokkal néhány állomással később jelentkezik. így ott ők lesznek az újdonságot hozók, és élvezhetik az ezért járó felárakat. Húsz országgal állnak üzleti kapcsolatban, így érthető, hogy a piaci munka rendkívüli odafigyelést igényel. Gyakran kell a vevők igényeinek megfelelően módosításokat végrehajtani a kínálaton, és egyre több a kis szériás megrendelés. Egy nagy vállalat az ilyesminek természetesen nem örül, de ha ebben van üzlet, ezt kell csinálni. * * * Vagyis a kötöttben a belső tartalékok feltárásával megteremtették a lehetőségét annak, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a különféle igényekhez. Mivel a megyében sok kis üzemük van, mindegyiket egy önálló egységnek tekintik. Ezek önelszámoló rendszerben egy-egy külső piacra termelnek többségükben, így egyesíteni lehet a nagyvállalat előnyeit a kisüzemek gyors reagálókészségével. Lónyai László Ne csak többet, jobbat is termeljünk A mezőkovácsházi járás 78 pártalapszervezetének mintegy 200 küldötte gyülekezett vasárnap délelőtt az ez alkalomra ízlésesen berendezett művelődési házban, hogy részt vegyen a járás kommunistái legmagasabb fórumának, a járási pártértekezlet munkájában. Az elnökségben helyet foglalt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront békéscsabai bizottságának titkára. Dr. Grestyák Gizella, a járási párt- bizottság titkára, a pártértekezlet levezető elnöke ismertette a napirendeket, majd Szabó István, a járási párt- bizottság első titkára tartott szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz.
