Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

1980. február 26., kedd Nemzetiségi fesztivál- először román környezetben Befejeződtek a járási, városi és a budapesti kerületi pártértekezletek Az elmúlt két hétben or­szágszerte lezajlottak a já­rási, a városi és a budapes­ti kerületi pártértekezletek. A küldöttek a pártbizottsá­gok beszámolói alapján élénk és felelősségteljes esz­mecserékben értékelték a terület, a lakóhely gazdasá­gi, politikai, társadalmi és kulturális fejlődését, az el­múlt 5 esztendő eredménye­it és gondjait. A kommunis­ták áttekintették a XI. kong­resszus határozatainak helyi végrehajtását, és egyben meghatározták a következő időszak főbb feladatait. Ki­fejezték a párttagság egyet­értését a kongresszusi irány­elvekkel, és azt az elhatáro­zását, hogy £ jövőben is kész cselekvő egységben, ak­tívan dolgozni a párt politi­kájának megvalósításáért, szocialista céljaink elérésé­ért. A küldöttek megválasz­tották a pártbizottságokat, a végrehajtó bizottságokat, a pártszervek mellett működő munkabizottságokat, vala­mint a felsőbb szintű párt­értekezlet küldötteit. A pártértekezleteken részt vet­tek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A pártértekezletek az MSZMP XII. kongresszusa előkészítésének fontos állo­másai voltak. Elkészült Békésben a ti­zennyolcadik országos nem­zetiségi fesztivál programja. A hagyományos, augusztus 20-án, alkotmányunk napján tartott rendezvénynek, a ha­zai németek, szlovákok, ro­mánok és délszlávok nép- művészeti találkozójának színhelye ugyanis az idén Békés hajdani megyeszékhe­lye, Gyula lesz. Első ízben rendezik tehát a fesztivált román nemzetiségi környe­zetben. Gyulán számottevő román lakosság él, a Körös­parti kisvárosban tevékeny­kedik a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetségének központja, itt szerkesztik a Foaia Noastra című nemzetiségi hetilapot is. Az idei fesztiválon minden nemzetiség két-két művé­szeti együttessel vesz részt, amelyeket a nemzetiségi szövetségek jelölnek ki. A találkozó műsorában egye­bek között szerepel több Gyula környéki fellépés, a városban alkotmány napi menettánc és gálaműsor, va­lamint nemzetiségi táncház. A tizennyolcadik fesztivál a korábbiakhoz hasonlóan nemzetiségeink népművésze­tének látványos seregszemlé­jét ígéri. A Kulturális Mi­nisztérium, a négy szövet­ség, Békés megye és Gyula város Tanácsa által közösen rendezett találkozóra mint­egy félezer vendéget várnak. A szombathelyi Sabária Cipőgyár 6 millió 100 ezer pár cipő gyártását tervezi az idén. A hazai cipőiparban először a szom­bathelyi gyárban kezdték meg a „3 M” technológia bevezeté­sét. A mozdulatelemzés, a munka tanulmányozása és a mun­kahelyek átalakítása révén tovább nő a termelékenység, ja­vul a munka minősége. A „3 M” módszert a tüzödei egység után a többi technológiai folyamatban is bevezetik (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Több olaj és jobb minőségű gáz A Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzeme — Hanyecz Ernő üzemvezető tájékozta­tása szerint — az elmúlt év­ben a tervhez képest az olaj­ki termelést 10 százalékkal, az értékesítést pedig 10 és fél százalékkal túlteljesítet­te. A 0,5 százalék különbség a veszteségek gondos mun­kával való csökkentéséből ered. A földgáz-értékesítés mennyisége az igényeknek megfelelően a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb volt, az új kutak bekapcsolásával azonban ,a gáz átlagos kaló­riaértéke csaknem 30 száza­lékkal nőtt. Megállapítható volt, hogy — főként a nagy fogyasztó gyárak — az előző időknél takarékosabban használták a gázt. Ebben az üzem is pél­dát mutatott, mert tavaly csaknem 2 millió forinttal csökkentette az energiafel­használást. A kongresszusi munka­versenyhez az üzem mind a 41 brigádja csatlakozott. En­nek keretében a többlet­olajtermelésen kívül külö­nösen az az érdemük, hogy sikerült jelentős mennyisé­gű importanyagot (vegyszert, szigetelőt, műszert) is meg­takarítaniuk. A munka ered­ményességét elősegítette, hogy 91-en szakmai és szak­mát adó továbbképzésen vettek részt. Huszonnyolcán második szakmát szerezték, ketten főiskolát végeztek, egy dolgozó pedig a műsza­ki egyetem levelező tagoza­tán tanul. Az idén a betanított mun­kások közül 46-an szakvizs­gára készülnek, 50-en pedig továbbképzésen vesznek majd részt. Hangverseny Orosházán Támogatják a továbbtanulókat Február 27-én, szerdán es­te 7 órai kezdettel rendezi meg az Országos Filharmó­nia megyei kirendeltsége, második, orosházi bérleti hangversenyét. A műsorban, amelyet a Petőfi Művelődési Központban hallhat a zene­kedvelő közönség, fellép a Békéscsabai Szimfonikus Ze­nekar, Pehán Zoltán ve­zényletével. Műsoron: Mozart Exul- tate, Jubilate című művei, Beethoven Coriolan nyitánya, valamint Haydn C-dúr gon- donkaversenye és D-dúr (London) szimfóniája. Az előadáson közreműkö­dik Fáy Erzsébet énekkel és Koó Tamás gordonkán. A Békéscsabai Állami Gaz­daság csaknem 1500 dolgo­zója közül az elmúlt eszten­dőben szinte minden máso­dik továbbtanult. Közülük jelenleg-is 10-en járnak az Orosházi Mezőgazdasági Szakközépiskolába. Számuk­ra az állami gazdaság 15 na­pos tanulmányi szabadságot, munkaidő-kedvezményt biz­tosít, sőt sok esetben a tan­könyveket is megveszi. A mezőgazdasági betanított- munkás-képzésen tavaly har- mincketten vettek részt, az idén pedig csaknem 40 dol­gozójuk előtt nyílik meg a lehetőség a tanulásban. „Lenézett” vállalatok V an olyan gépipari szövetkezet az or­szágban, amelynek dolgozói — és termékei — ott voltak, vannak a paksi atomerőmű építésénél épp úgy, mint a Gyulai Húskom­binát szerelési munkáinál, s részesei lehettek a Vinnyica és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték beru­házásának is. Szerény része­sei: nem minősítés ez, ha­nem az arányok kifejezése csupán, hiszen ahogy a „na­gyok” nélkül nem képzel­hető el egy-egy említett — vagy hasonló — fejlesztés befejezése, úgy a szövetke­zetek munkája sem nélkü­lözhető. A példa nem egyedi. A szakemberek szűkebb kö­re számon tart olyan tanácsi vállalatot, amelynek tevé­kenysége, termékei nélkül minisztériumi nagyvállalatok eredményessége kerülne ve­szélybe, s'olyan ipari szö­vetkezetei, amely egész iparág termékszerkezeté­nek átalakításában játszott és játszik vezető szerepet. A furcsa csak az, hogy ezeket a konkrét termelőhelyeket általánosságban lenézően, le­kicsinylőén kezelik — tisz­telet a kivételnek — a na­gyobbak, de csak addig, míg ki nem derül: valamilyen részfeladat teljesítésében az igényeket rugalmasan fo­gadó, gyorsan teljesítő part­nerek lehetnek. Az ipari szövetkezeteknél 1970 és 1978 között a fog­lalkoztatottak száma csupán 2,6. százalékkal, a bruttó termelés viszont 91 száza­lékkal nőtt. Különösen gyor­san fejlődtek a közlekedési- eszköz-iparban, a villamos­gép- és -készülékiparban, il­letve a műszeriparban dol­gozó szövetkezetek; azok, amelyek népgazdaságilag is kiemeltnek számító terüle­tekhez tartoznak. Ugyanak­kor a tanácsi ipar vállala­tainak száma az 1960 és 1978 közötti esztendőkben 478-ról 158-ra csökkent, az ipari szövetkezeteké 1251-ről 685- re. S nem ipari jellegzetes­ségről van szó, hiszen az építőipari közös vállalkozá­sok csoportja is egy évtized alatt a korábbinak felére apadt. Amikor a kicsikről beszé­lünk, hangsúlyoznunk kell, pusztán méretet, s nem ér­téket jelöl a kifejezés. A minisztériumi iparban át­lagosan 296 fő fizikai fog­lalkozású jut egy ipartelep­re, a tanácsi és a szövetke­zeti iparban 39, illetve 34. S képet ad a munkakörül­ményekről az is, hogy a szö­vetkezeti iparban az egy te­lepre számított hajtóerő az állami ipar hasonló muta­tójának 1,8 százalékát éri el csupán! Ha ilyen érte­lemben kicsik is ezek a cé­gek, eléggé tekintélyes a fog­lalkoztatottak tábora. Míg a tanácsi iparban két évtizede változatlanul 100 ezer fős a létszám — hetvenes évek elején ugyan túlhaladta a 150 ezret, de napjainkra visszasüllyedt az 1960. évi szintre — a szövetkezeti iparban pedig húsz esztendő alatt 161 ezerről 235 ezerre gyarapodott az itt kenyeret keresők csoportja. A szövetkezeti ipar egy évtized alatt megnégysze­rezte termelő állóeszközeit bruttó érték alapján — ám mielőtt úgy vélné valaki, szédületes a tempó, leírjuk: ennek a területnek a javai a minisztériumi ipar álló­eszközei értékének mindösz- sze a 2,5 százalékát érik el. A tanácsi iparral együtt a szocialista ipar összes terme­lői állóeszközeinek hat szá­zalékát birtokolják... Még néhány vonás az el­lentmondásos arculathoz. A tanácsi vállalatok részesedé­se a hetvenes években csök­kent a szocialista ipar brut­tó termeléséből, a szövetke­zeti iparé viszont nőtt, 1978- ra 6,5 százalékra. Ez utóbbi ugyanakkor a létrehozott tiszta jövedelemnek a 9,2 százalékát állította elő, s ez már érzékletes különbség! Főként, ha azt is hozzátesz- szük, hogy a támogatások­nak — a visszatérítéseknek és dotációknak — mindössze 1,7 százalékát kapta a szö­vetkezeti ipar. Ezek az ada­tok — s a bennük sűrűsödő tények — szinte mindent el­mondanak arról, miért hasz­nos formáció a népgazdaság számára a kisvállalat. Hi­szen a szövetkezeteknél a száz forint lekötött eszközre jutó tiszta jövedelem 1977- ben és 1978-ban is három­szorosa volt a szocialista ipar átlagának. M indezek ismeretében már egészen másként vélekedhetünk arról a mindmáig létező — s párt­ós kormányhatározatok elle­nére szívósnak bizonyuló — gyakorlatról, mely mérete­ket, szektorális hovatarto­zást vél elsődleges jegynek, holott nyilvánvaló: a döntő a teljesítmény, a produktum minősége, a ráfordítások és a hozamok viszonya. Szó sincs arról, hogy bárki is a nagyvállalatok szerepkörét kívánja ezeknek a cégek­nek; egyik a másikkal föl nem cserélhető. Egyik a má­sikat azonban kiegészíti, mégpedig nélkülözhetetlenül. S ez határozza meg a „lené­zett” vállalatok helyét a gazdasági életben. Veress Tamás Kevesebb a reumás szívbeteg Az utóbbi években jelen­tősen csökkent a heveny reu­más lázban megbetegedettek száma — állapították meg nagyszámú statisztikai adat elemzése alapján a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem szakemberei. Simon Tamás, a SOTE Egészségügyi Szervezési In­tézetének adjunktusa, az MTI munkatársának elmon­dotta : — A reumás láz főként a gyermekeket fenyegető, köny- nyen megelőzhető és gyógyít­ható fertőző eredetű beteg­ség. Rendszerint tüszős man­dulagyulladás vagy skarlát szövődményeként lép fel, s ha elhanyagolják vagy nem megfelelően kezelik, billen- tyűkárosodással járó rue- más szívbetegséget okozhatl Ez az egykor népbetegség­nek tartott kór meglepő arányban visszaszorulóban van. Míg korábban 100 ezer 14 éven aluli lakos közül ki­lencvenet vett le a lábáról, addig ma átlag kilencet ve­szélyeztet. A 6—18 évesek között je­lenleg 1800 reumás szívbete­get tartanak nyilván. Kór­házainkban évente hozzáve­tőlegesen 8 ezer beteget ápol­nak szívbillentyű hiba miatt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ezer lakosra 2,4 ilyen beteg jut. Simon Tamás és munka­társai környezettanulmányo­kat is végeztek. Vizsgálták a betegség létrejöttének fel­tételeit, és a hajlam lehető­ségét. Következtetéseik sze­rint az emberek 3 százaléka hajlamos reumás lázra. Az is kiderült, hogy az ezt elő­idéző mandulagyulladásra a nők a fogékonyabbak. Bizonyos összefüggést ta­pasztaltak a reumás láz, il­letve a szívbetegség, s az olyan alkati tényezők között, mint az alacsony testmagas­ság és a könnyű testsúly. A környezeti okok között pe­dig a rossz szociális helyzet, a nedves, zsúfolt lakás, tan­terem, a komfortnélküliség szerepel. — A „reumás” fiataloknak a pályaválasztásnál nagyon körültekintőnek kell lenniük, és ki kell kérniük az orvos tanácsát. Tizenhét százalé­kuk ugyanis olyan pályán van, amelyre — a szervezet csökkent teherbíró-képessége miatt — alkalmatlan. — Mit lehet tenni a be­tegség megelőzése érdeké­ben? — Magas lázzal járó to­rokfájás esetén, mandula­gyulladás gyanújakor orvost kell hívni. Szakszerű, idejé­ben történő kezeléssel ugyan­is meg lehet előzni a másod­lagos betegséget is, a reu­más lázt. Egyéves a körösladányi ABC Egy éve nyitotta meg ka­puit a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ által működtetett kö­rösladányi új ABC-áruház. A 630 négyzetméteres új egység fele az eladótér, má­sik fele raktár és szociális helyiségek. Az első évben a terv 18,6 millió forintos árbevételt írt elő, amelyet teljesített a 17- tagú kollektíva. Célkitűzése­ik teljesítését főleg a tavalyi esztendő két utolsó hónapja segítette elő, hiszen mindkét időegység alatt 2 milliónál is többet forgalmazott az üz­let. Kisebb földrengés Vasárnap éjjel 0 óra 33 perc­kor az MTA Piszkéstetői és Bu­dapesti Földrengésjelző Állomá­sainak szeizmográfjai Magyaror­szág területén keletkezett kisebb földrengést regisztráltak. A ren­gés epicentruma Budapesttől mintegy 10o kilométerre Recsk környékén volt. Nagysága a Richter-skála szerint 3,1-es erős­ségű, a Mercalii-skála szerint az előzetes becslés szerint az epi­centrumban 4—5 fok volt. A ren­gést Recsk környékén több köz­ségben érezték, káresetről nem érkezett jelentés. Gyakorlaton a földmérők Az Asztalos János Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben földmérő szakembereket is képeznek. Az idén mintegy harminc fiatal végez a szakközépis­kolában. A képen: szakmai gyakorlaton a III. éves földmérő tagozatos diákok (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents