Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
1980. február 24., vasárnap o Pártértekezletekről jelentjük II hírnév, a múlt, a teljesítmény kötelez Tizennégy alapszervezetet, még közelebbről 589 párttagot képviseltek azok a küldöttek, akik tegnap, feb- ruár 23-án délelőtt a Mezőhegyesi Állami Gazdaság központi tanácskozótermét benépesítették. Értekezletüknek nem kevesebbet kellett megtennie ezen a napon, mint értékelni a párt XI. kongresszusa óta megtett utat, összegezni a vitát, amely az alapszervezetekben és a 61 pártcsoportban folyt a XII. kongresszus irányelvei fölött, valamint megválasztani a gazdaság új pártbizottságát, a megyei pártértekezlet küldötteit. Győri Imre felszólalása A Mezőhegy esi Állami Gazdaság pártbizottsága 1977. június 1-e óta a megyei pártbizottság közvetlen irányítása alatt tesz eleget feladatainak. Ezt a munkát minősítette most a pártértekezlet, amelyen részt vett dr. Vágó József, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára is. Az írásban kiadott beszámolóhoz Mis- kucza Péter, a gazdaság pártbizottságának titkára mondott szóbeli kiegészítőt. A titkári beszámoló elöljáróban az alapszervezeti beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait összegezte, majd részleteiben foglalkozott a gazdaságban egyre jobban kiteljesedő üzemi demokrácia fejlődésével, amelyben a párttagok mellett igen nagy szerepe van a 279 fiatalt tömörítő kilenc KlSZ-alap- szervezetnek, illetve a gazdaság dolgozóinak 98,5 százalékát mozgósító szakszervezetnek is. A pártbizottság a szakszervezeti és KISZ- vezetéssel karöltve sokat tett azért, hogy a munkahelyek korszerűsítésével, az oktatás és továbbképzés hatékonyságának fokozásával, az élet- és munkakörülmények javításával felgyorsulhasson az állami mezőgazdaságban dolgozók munkássá válásának folyamata, s ezzel együtt Mezőhegyes nagyközség is a városiasodó települések sorába lépjen. A gazdasági építőmunka eredményeit legátfogóbban a beszámolónak azon adatai tükrözték, amelyek szerint a termelés színvonalának foMihalik György, r. alezredes, a pártbizottság titkára az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítőt fűzött, össze, gezte a taggyűlések tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a beszámoló taggyűlések jó fórumai voltak a politikai és cselekvési egység továbberő- sítésénék. A felszólalók többsége a párt politikájának helyi megoldásával, a szakmai munka továbbfejlesztésével foglalkozott. Beigazolódott, hogy a rendőr-főkapitányság párttagsága ez eddiginél cselekvőbben kíván részt venni a politikai munkában, az alapszervezetek által irányított területek feladatainak megoldásában. Többen szóvá tették, hogy a különböző szintű számadások ne legyenek személytelenek, fogalmazódjék meg világosan, ki milyen értékű munkát végzett. Dicsérjék meg azt, akit dicséret illet, és kapjon bírálatot, akinek munkája kritikát érdemel. A követelmények megnőttek, s ezeknek csak jobb politikai és szakmai felkészültséggel lehet eleget tenni. Nagyobb súlyt kell helyezni az ismeretek gyakorlati alkalmazására. Az irányelvek vitájában egyöntetűen kifejezésre lyamatos emelkedésével a termelési érték évente 11,2 százalékai nőtt, s az elmúlt esztendőben 88 millió forinttal haladta meg az egy- milliárdot. Legnagyobb fejlődést a gazdaság 1977-ben és 1978-ban ért el, így a tavalyi szerényebb teljesítmény ellenére is minden adott ahhoz, hogy túlszárnyalja az ötödik ötéves terv időszakára előírottakat. A növénytermelés hozamai, ha ingadozásokkal is, de felfelé ívelő görbét határoznak meg a beszámolási időszakot, bemutató diagrammon. Ebben a talajerő- gazdálkodás, a tápanyagutánpótlás szak- és célszerűségének fokozódása ugyanúgy közrejátszik, mint a növényápolási munkák pontos elvégzése, a technológiák korszerűsítése, vagy az emberek és gépek munkájának jobb megszervezése. Mindennek köszönhető, hogy a Mezőhegy esi Állami Gazdaság 1977-ben a búzatermesztésben kiérdemelte a termelés nagydíjat, az elmúlt esztendőben kukoricatermelésével az IKK taggazdaságai közül az első helyre került. Ezek az eredmények kötelezik arra a dolgozó kollektívát, hogy a cukorrépa-termesztésben is mindent megtegyenek a hírnevet meghozó régi pozíciók visszaszerzéséért. Az állattartás főágazatát vizsgálva a gazdaság elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés teljesítményével dicsekedhet. Az ágazatban 1979 végére befejeződött a brucellamentesítés, csökkent a borjúelhullás, négy év alatt 39,7 százalékkal jutott, hogy a párttagság helyesli ég támogatja az irányelvekben foglaltakat, mert az eddig követett helyes politikai irányvonal folytatását látja azokban. A beszámoló részletesen elemezte a XI. kongresszus óta végzett munkát. Megyénkben tovább szilárdult a közrend ég közbiztonság. A rendőr-főkapitányság nagy gondot fordított a bűn megelőzésére. A pártalapszerve- zeték munkájában jelentős helyet, foglalt el a megye közrendjének és közbiztonságának javítása. Tartalmában és minőségében sokat fejlődött a népgazdasági és a társadalomtulajdon-védel- mi tevékenység. Színvonalasabb lett a felderítő munka. Tények igazolják, hogy 1957 óta a megyében minden súlyosabb bűncselekmény elkövetőjére fény derült. Nagy figyelmet fordított a rendőr-főkapitányság a törvényesség érvényesülésére. A jogpolitikai elveknek meg. felelően a megelőzés érdekében a nevelő jellegű figyelmeztetések ég helyszíni bírságolások kerültek előtérbe. Az utca rendjét sértő erőszakos cselekmények és a szabálysértések csökkentek. emelkedett az egy tehéntől éves átlagban kifejt tej mennyisége, ez utóbbi növekedés literben meghaladja az 1350-et. Kevésbé megnyugtatóak a sertéstenyésztés eredményei, amelyek főleg a tervidőszak első három évében még kedvezően alakultak. Tavaly azonban emelkedett a malacelhullás aránya, s nem sikerült javítani az egy kilogramm súlygyarapodáshoz feletetett abrakmennyiség mutatóján sem. A feltárt gondok, amelyeknek megoldásához éppen a gazdaság kommunistáinak szombati értekezlete adta meg az irányvonalat, mit sem von le annak a ténynek a jelentőségéből, amely szerint a Mezőhegyesi Állami Gazdaság az utóbbi négy évben 55 és fél ezer tonna búzát, 47 és fél ezer tonna kukoricát, 290 ezer tonna cukorrépát, 4400 tonna marhahúst, 24 és fél ezer tonna sertéshúst, 42 és fél millió liter tejet adott át a népgazdaságnak. Irányító, befolyásoló szerepet gyakorolt és gyakorol a környék, a tájegység sertéstartásában, a hibridkukoricatermesztésben, a kisáruter- melés szervezésében, támogatásában. S ami még mind emellett is döntő: az idézett négy esztendő alatt az egy dolgozóra számított termelési érték 265 ezer forintról 388 ezer forintra emelkedett, vagyis az élőmunka hatékonyságának növekedése 46,6 százalékos. Nem is lehet talán ez másképp egy olyan nagy múltú gazdaságban, mint amilyen a mezőhegyesi, ahol a munkaversenyt megalapozó, elsőként megalakult versenybrigád még 1960ban tette meg első vállalását. Az akkori 121 munkással szemben ma már 1660-an vetélkednek, 69 brigádot alkotva a felajánlások teljesítésében, s ezzel az 1979- ben vállalt 21 millió forintos többlettermelést megközelítően 45 millió forintra teljesítik, ők egyben a garanciái annak is, hogy ez Sokat javult az elmúlt években a rendőri intézkedések szakszerűsége ég kulturáltsága. Az igazgatásrendészeti tevékenység törvényes ellátása is jól szolgálta a bűn- megelőzést. Színvonalasan végezték a lakosság ügyeinek intézését. Figyelemre méltó eredményeket értek el a lakossággal való kapcsolat elmélyítésében. Több közérdeket sértő bűncselekményre a lakosság hívta föl a rendőrség figyelmét, s a nyomozás során hasznos segítséget nyújtott. A közrend és a köz- biztonság erősítésében számottevő szerepe van a társadalmi erőknek is. Jelenleg megyénkben több mint 2 ezer önkéntes rendőr tevékenykedik. A rendőr-főkapitányság gondot fordított szakmai oktatásukra. Erősödött a társadalmi, gazdasági egységekkel való kapcsolat. Együttműködési megállapodást kötöttek a KISZ megyei bizottságával, a Volán Vállalattal, a tűzoltósággal, a közúti igazgatósággal. Kedvezően befolyásolták a tömegkapcsolat alakulását a rendőrség törvényes, szakszerű intézkedései, a lakosság ügyeinek gyors és bürokráciamentes intézése. A beszámoló foglalkozott a pártépítéssel és az azzal kapcsolatos tennivalókkal. A testületi munkában alapvető követelménynek tekintették, hogy a párt politikája következetesen érvényesüljön. Ennek megfelelően a párttagság tájékoztatását hatékonyan megszervezték. Általánossá vált az alapszervezetek beszámoltatása egy-egy konkrét határozat végrehaja kollektíva a gazdaság pártszervezetének irányításával továbbra is — az eddigieknél magasabb színvonalon — eleget tegyen azoknak a termelési, társadalmi és politikai feladatainak, amelyeknek teljesítésével Békés megyének ebben a térségében kisugárzó hatást gyakorolhat a földművelésre és állattartásra — ahogy ez a beszámolóban szereplő útmutató gondolatok alapján összegezhető. A szóbeli kiegészítést követő vitában a százból tizennégy küldött — Zsóri Gyula, Vincze Tibor, Szvet Mátyás, Lapusnyik Lajos, Supala Pál, Habuda János, Pálhidi Mária, Czabarka György, Pozsonyi György, Nagy Mihály, Barabás Imre, Flender János, Csizmás György és Papp András — kapott szót, két küldött pedig írásban nyújtotta be véleményét. A pártértekezleten fölszólalt dr. Vágó József és Csatári Béla is. A párt Központi Bizottságának alosztályvezetője elismeréssel szólt arról, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban az utóbbi öt évben a kedvező változások ahhoz is alapot teremtettek, hogy a gazdaság adottságaihoz még jobban igazodva kamatoztassa a felhalmozott szellemi tőkét a termőföld értékesülésének fokozásával. Ezt a gondolatot erősítette megyei párt- bizottságunk titkára is, amikor a Mezőhegyesen elért eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy a megye még többet vár ettől a közösségtől. A vitát összegezve a küldöttek elfogadták a gazdaság pártbizottságának beszámolóját, majd megválasztották a 39 tagú, új párt- bizottságot és a megyei pártértekezleten részt vevő 6 küldöttet. Befejezésül az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a végrehajtó bizottság 8 tagját, illetve Miskucza Péter személyében a pártbizottság titkárát. Kőváry E. Péter tásáról. A taggyűlések rendszeresen foglalkoztak a belső pártélet kérdéseivel és a pártmegbízatásokkal. A pártcsoportok eredményesen végezték munkájukat és hatékonyan hozzájárultak a pártszervezet előtt álló feladatok megoldásához. A vitában a felszólalók a beszámoló és a szóbeli kiegészítés elfogadására tettek javaslatot, s a teendőkre hívták föl a figyelmet. A vitában felszólalt Fekete József alezredes, Bőr Imre őrnagy, Pikó János alezredes, Kása István polgári alkalmazott, dr. Haraszti János ezredes, Fóris Dezső főtörzsőrmester, Jánk Tivadarod, Fejér József őrnagy, Pusztai Kálmán, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese és Szegedi Pál főhadnagy. Az értekezleten felszólalt Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Utalt a megváltozott külgazdasági körülményekre. Gazdasági életünkkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fontos feladat a népgazdasági egyensúly megteremtése. A tennivalók megjelölésében igen nagy felelősség hárul a pártértekezletekre. A rendőrfőkapitányság az elmúlt években eredményes munkát végzett. Tovább erősödött megyénkben a közrend és a közbiztonság helyzete. Majoros Vilmosné hadnagy, Virág Sándor százados, Dinók András százados szólalt fel a továbbiakban. A rendőr-főkapitányság pártértekezlete 27 pártbizottsági tagot, a megyei pártértekezletre pedig 3 küldöttet választott. A pártbizottság titkára Mihalik György alezredes lett. Serédi János (Folytatás az 1. oldalról) kincsünket, a termőföldet és az egész agrárgazdaságot okosan, a lehetőségek maximális kihasználásával kell hasznosítani. A mezőgazdaság stratégiai terméket — élelmiszert termel. Azon túl, hogy népünk életszínvonalát, ellátását közvetlenül befolyásolja, az élelmiszer politikai fegyverként is jelen van a két világrendszer harcában a társadalmi haladásért folyó nemzetközi méretű küzdelemben. Az imperialisták igen gyakran az élelmiszert saját befolyásuk növelésére, a társadalmi haladásért küzdő népek ellen fegyverként alkalmazzák. Természetesen mi arra törekszünk a többi szocialista országgal együtt, hogy kiüssük ezt a fegyvert az imperialisták kezéből. Ennek egyetlen lehetősége, hogy olcsón és nagy tömegben állítsuk elő az élelmiszer-gazdaság termékeit. Hazánkban a mezőgazdaság a 60-as évek elejétől töretlenül fejlődik. Ez megmutatkozik az optimális üzemi méretek kialakulásában, a technikai felszereltség növekedésében, a mind magasabb szintű szakmai kvalifikációban és vezetési kultúrában, de nem utolsósorban a hozamokban. Ha azonban a gazdálkodás hatékonyságát vizsgáljuk, akkor már azt is meg kell állapítani, hogy korántsem vagyunk mindenben élenjárók. Számos területen az egységnyi mezőgazdasági termék előállítási költsége a nemzetközi élvonalban állókhoz viszonyítva igen magas, ezért az árbevételben realizálható tiszta nyereség is mérsékelt. Egyáltalán a gazdasági hatékonyság vizsgálata csak az utóbbi években került előtérbe. Korábban az igen széles körű támogatási rendszer a gazdasági hatékonyságot rontó gyengeségeket a szervezettség, a takarékosság, a bátrabb kezdeményezés és rugalmasabb alkalmazkodás hiányát eltakarta. A jelenlegi helyzetben azonban semmiképpen sem mondhatunk le a szocialista gazdálkodási szervezetben rejlő előnyökről, a modern technika és tudomány eredményeinek jobb, hatékonyabb hasznosításáról. Jelenleg a mezőgazdaságban az egyes ágazatokban a termelés önköltségarányos nyereségszintje között nagy eltérések vannak, 'főként a gabonafélék javára, az állattenyésztéssel szemben. Gondolom, ebben a termelőszövetkezetben, ahol az állattenyésztés gyorsan fejlődő, alapvető ágazat, nem lényegtelen, hogy az 1980. január 1-én életbe léptetett szabályozók lényege éppen az, hogy megnő az árak szerepe, és mindenekelőtt az állattenyésztést teszi jövedelmezőbbé. Emellett csökken az állami támogatások szerepe, mértéke. Itt messzemenően figyelembe kellett venni, hogy a termelés növelését ott kell erőteljesen ösztönözni, ahol a termék naturális vagy feldolgozott állapotban, kedvezően exportálható. A felvásárlási árak 11 százalékos emelése mellett az állami támogatások 40 százalékkal csökkennek. Mindez a hatékonyabb, a takarékosabb gazdálkodásra serkent, és erőteljesebben orientál arra, hogy a termelő- szövetkezetek erőfeszítése a népgazdasági érdeket hatékonyabban váltsa valóra. őszintén szólva mindez azt jelenti, hogy ha a termelés és gazdálkodás a korábbi szinten marad, úgy a termelőszövetkezetek jövedelme az előző évinél alacsonyabb lesz. Feltételezzük azonban, hogy átlagos időjárás mellett az eddigi tapasztalatok a meglevő, és ha szerényebb mértékben is, de javuló anyagi-műszaki feltételek mellett a szorgalmas, a korábbinál is fegyelmezettebb,* a valóságos követelményekhez jobban igazodó munka tovább javíthatja a termelőszövetkezetek jövedelmének alakulását is. Azt akarjuk tehát, hogy a mezőgazdaságban dolgozók a korábbinál nagyobb erőfeszítéssel ugyan, de megtalálják számításukat. Szólni kívánok a háztáji és kisegítő gazdaságokról. Köztudott, hogy pártunk és kormányunk jelentőségének megfelelően segítem kívánja a háztáji gazdaságban levő lehetőségek kihasználását. Ebben a társadalom és az egyén érdekei találkoznak. A háztáji gazdaságban jelentős többletmunkával számottevő jövedelemre tehetnek szert. A háztáji és kisegítő gazdaságok mind a hazai ellátásban, mind az élelmiszer- exportban jelentős szerepet töltenek be. Ezért itt tartós és kölcsönös biztonságot akarunk teremteni a termelők, az állami felvásárló, feldolgozó és értékesítő vállalatok számára. Ennek megfelelően az új felvásárlási árak a kistermelők jövedelemhelyzetét, ha nem is nagy mértékben, de tovább javítják. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a kistermelés mind szervesebben integrálódjék az egész szocialista gazdaságban. Működésük feltételei mind a szaporító-, illetve tenyész- ányag-, mind a takarmánybiztosítás és végül a termék- értékesítés során szorosan kapcsolódik a szocialista nagyüzemekhez, termelőszövetkezetekhez, termeltető, feldolgozó és értékesítő vállalatokhoz. Léte is ezektől függ. Nem kell tehát a háztáji és kisegítő gazdaságoktól a szocializmus ügyét félteni, hiszen éppen ezt az ügyet szolgálják. Ennek megfelelően továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a termelő- szövetkezetek és más érdekelt állami vállalatok gongját viseljék a háztáji gazdaságnak, hogy megfelelő vezető szakemberek (agronó- mus, állatorvos stb.) segítsék hatékony munkájukat. Kedves Elvtársak! A mai körülmények között a mezőgazdaságban sincs olyan lehetőség, hogy a fejlesztésre fordítható anyagi eszközöket a korábbinál gyorsabban növeljük. A meglevő eszközöket és fejlesztési alapokat kell a korábbinál nagyobb gonddal hasznosítani. Ebben is vannak jelentős tartalékaink. Mégis úgy gondolom, most a legnagyobb erőforrást az emberi tényezők alkotják. A hatékonyabb termelés és gazdálkodás feltételezi a vezetés színvonalának emelését, a kezdeményező, alkotó szellem erősítését, a szigorú agrotechnikai fegyelmet, és általában a korábbinál felelősségteljesebb munkát minden szinten. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a jobb és szebb élet anyagi alapjának megteremtése, sőt a már elért eredmények megőrzése a korábbinál céltudatosabb munkát követel mindenkitől. Ez évi és jövőbeni terveink olyan célokat tartalmaznak, amelyek a korábbinál nagyobb erőfeszítéssel, de megvalósíthatók. Ilyen célokat tartalmaz ennek a termelőszövetkezetnek ez évi terve is. Ügy gondolom, biztosak lehetünk abban, hogy, mint az előző években, úgy most is számíthatunk az elvtársak alkotó munkájára. A szocialista brigádok, az egyes munkakollektívák saját feladataik megvalósításával összefüggően keressék a munka hatékonysága növelésének lehetőségeit, jó módszereit. A szocialista brigádok szerepe a termelésben és gazdálkodásban nem csökken, hanem továbbra is növekszik. Munkájuk, erőfeszítésük a jövőbe mutat, ők az élenjáró kezdeményezők a munkában, a tanulásban és mindinkább példamutatók a mindennapi életben is. Jóleső érzés tudni, hogy ebben a termelőszövetkezetben a vezetők és a tagság bátran tűz maga elé új, felemelő célokat, amelyek megvalósítása a ma élő és a jövő nemzedék életének anyagi alapját teremti meg. Kívánom, hogy legyen sok örömük, és szolgálja boldogságukat ezeknek a céloknak a valóra váltása — mondotta befejezésül Győri Imre. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság 5 év munkáját mérlegre tevő és a jövő feladatait megjelölő pártértekezletén a főkapitányság pártalapszervezeteinek küldöttei vettek részt. A tanácskozást dr. Sajti Imre r. ezredes nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Egyre magasabb színvonalon
