Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
BUSSES 1980. február 21., csütörtök Üdülés télen-nyáron, gazdag program a főszezonban A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tejüzeme fontos szerepet vállal a megye lakosságának tejellátásában. Naponta szállítanak egyliteres és félliteres tejet az üzletekbe, ezenkívül különféle tejtermékeket adnak a fogyasztóknak Fotó: Veress Erzsi Bujtor filmje: A pogány madonna A Balatonon és környékén játszódik majd az az új magyar film, amelynek írója az eddig csak színészi alakításairól ismert Bujtor István: „A pogány madonna” című novellából Mészáros Gyulává) közösen írt fogatókönyvet. Az első felvételeket május elején rögzítik a MA- FILM Budapest Filmstúdiójának vállalkozásában. A leendő bűnügyi vígjátékban az izgalomkeltés szokásos alkotóelemei, mint például — autós és helikopteres üldözés mellett — az 1980. évi magyar országos vitorlás bajnokság különböző futamain készülő felvételeket is felhasználják majd. A két főszerepet Bujtor István és Kern András alakítja — a többi szereplőt ezután jelölik ki. Az operatőr Hildebrand István lesz. A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet helyi egységének működési területe 12 községre terjed ki, de közülük csak 6 településen van kirendeltsége. Az 1979-es gazdasági évet „több hátráltató tényező” ellenére is kedvező eredménynyel zárta a szövetkezet. Noha a betétállomány összege alatta maradt a tervezettnek, a tagság által igényelt kölcsönök azonban több mint másfél millió forinttal növekedtek. Az egység dolgozói, akik korábban szocialista brigádot alakítottak, teljesítették a plusz vállalásaikat is. Legfontosabb feladatuknak tekintik a betétállomány megCsaknem tízezren pihennek ezekben a napokban kedvezményesen a SZOT 37 téli üdülőhelyén, a hegyvidékeken, a gyógyvizek mellett, a Balaton partján és a Duna-kanyarban. Legkelendőbb a hegyvidéki üdülés, ezeken a helyeken telt ház van, csakúgy, mint a gyógyüdülőhelyeken. Sok viszont az üres szoba a siófoki, bog- lárlellei és visegrádi üdülőházakban. Az idén az elmúlt évhez hasonlóan 388 ezren részesülhetnek kedvezményes szak- szervezeti üdültetésben. A SZOT Üdültetési és Szanatóriumi Főigazgatósága már szétosztotta a jegyeket a 19 megyei és a 19 szakmai szakszervezet között, s ezekből az első negyedévre a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói is megkapták a beutalókat. A SZOT Elnökségének állás- foglalása szerint az elosztásnál előnyt élveznek az élenjáró dolgozók, a nehéz fizikai, vagy egészségre ártalmas munkát végzők, a több műszakban foglalkoztatottak, az alacsony keresetűek, a Február 11-től több mint 30 felsőfokú oktatási intézményben tanuló fiatal vett részt megyénkben téli köz- művelődési gyakorlaton. A hallgatók megyénk községeiben — valamint Békésen — munkacsoportokban dolgoztak. Tegnap, február 20-án, délelőtt 9 órától Békéscsatartását, valamint az új betétformák megismertetését a lakossággal. Az alábbi néhány számadat jól tükrözi az egyes tételek növekedésének ütemét: 1976-ban mintegy 19 millió, 1979. december 31-én már 25 millió 500 ezer forintot is meghaladta a kamatozó betétek összege. Vagy például: az 1977-ben bevezetett takaréklevelek értéke egymillió 215 ezer forint volt, s a múlt év végére egyedül Kevermesen ez több mint kétmillió 100 ezer forintot tett ki. Ami a köl- csönállományt illeti (3,8 millió forint), a szövetkezetnek eddig még sohasem sikerült ekkora összeget elérni. nagycsaládosok. A fiakai és szellemi dolgozók megfelelő arányának kialakítását is szorgalmazzák — ezt azonban a tapasztalatok szerint —, nem mindenhol sikerül megteremteni. Az ellenőrzések során kiderült, hogy általában a magasabb színvonalú üdülőkben marad el a kívánatostól a fizikai dolgozók részesedése. Ezért a főigazgatóság felhívta a szakszervezetek figyelmét az elosztási elvek következetesebb érvényesítésére. Javában formálódnak már a főszezon kulturális programjai is. Az előzetes adatok tanúsága szerint növekszik majd a rendezvények száma. Amíg tavaly 400 művészeti előadáson vehettek részt az üdülővendégek, addig az idén több mint 600 közül válogathatnak, igaz a korábbi gyakorlattól eltérően, belépődíj ellenében. A programokba bevonják a megyei színházakat, a szak- szervezeti táncegyütteseket is. Az első nyári üdülők május 9-én nyitják meg kapuikat. bán, a Megyei Művelődési Központban számoltak be tapasztalataikról, élményeikről. A beszélgetésen, amelyet Ambrus Zoltán, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa vezetett, részt vett megyénk néhány társadalmi, politikai vezetője, akik válaszoltak a fiatalok kérdéseire. A főiskolások, egyetemisták elmondták véleményüket az itt töltött időről: munkájukat általában segítették a községek vezetői, s a lakosság is bizalmába fogadta az ifjú gyakornokokat. A helyi fiatalokkal is sok helyen baráti kapcsolat jött létre. A hasznos eszmecsere végeztével a fiatalok visszautaztak, hogy tovább folytassák tanulmányaikat. A gazdag .adatgyűjtemény sokrétű képet ad a főváros életéről, fejlődéséről és lehetőséget nyújt a legkülönfélébb gazdasági, szociális, kulturális stb. kérdések sokoldalú elemzésére. Részletesen bemutatja a főváros népességének alakulását, az ipar és az építőipar tevékenységének fő jellemzőMezőgazdasági filmnapok Keszthelyen A magyar mezőgazdaság állattenyésztési és növény- termelési ágazatában alkalmazott legújabb technológiákkal ismerkedhetnek meg az agrárszakemberek a szerdán Keszthelyen megnyitott 17. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmnapokon. A korszerű, szántóföldi növénytermesztésről, az olcsó takarmánytartósításról — például a kukorica gödrös-fóliás tárolásáról — a növényvédelemről, a nagyüzemi állattartás újabb eredményes módszereiről, s egyebek között a termelőszövetkezetek kiegészítő ipari tevékenységéről összesen 30 filmet mutatnak be. Sajtótörténeti felfedezés Pécsett A felszabadulás utáni demokratikus sajtó egyik érdekes terméke került napvilágra Pécsett. A levéltár 1945/46-os iratanyagának rendezése közben megtalálták az első és eddig egyetlen ismert példányát az Irány című folyóiratnak, amely az elmúlt 35 év alatt szinte teljesen feledésbe merült. A gazdag tartalmú lap fennmaradt példánya becses emléke az akkori magyar újságírásnak. A folyóiratot a szakszervezetek adták ki, erre utal az alcíme is: Szakszervezeti Művészeti Kultúrszemle. A tizenhat oldalas lap munkatársai között több neves — azóta elhunyt vagy ma is alkotó — író és költő, művész és tudós volt. Címének megfelelően, irányt akart mutatni a folyóirat a Horthy- rendszer negyedszázados lé- lekmérgezéséből és a pusztító háború okozta kábulatból éppen csak ocsúdó lakosságnak, elsősorban az értelmiségnek. it, a foglalkoztatottak létszám-, kereseti- és szakképzettségi adatait. Kitér háztartás-statisztikai megfigyelésekre, tájékoztat a közegészségügyi állapotokról, az oktatás és népművelés fejlődéséről, az idegenforgalomról és biztosításügy fővárosi helyzetéről. Jé eredmények a kevermesi takarékszövetkezetben Főiskolások, egyetemisták megyénkben Budapest statisztikai Évkönyve, 1979 Az eredeti tervekkel ellentétben kéthónapos előnnyel dolgoznak a fővárosban a Petőfi-híd felújításánál. Pillanatnyilag a mederhídon a déli pályát bontják, a villamospályát betonozzák, a parti hídon pedig az alapépítményt betonozzák. A híd felújításánál dolgozó harmincegy vállalat szocialista brigádjai vállalták, hogy a novemberi átadás helyett június 30-án adják át a forgalomnak a felújított Petőfi-hidat (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Cserbenhagyta áldozatát Felháborító közlekedési bűnügy történt 1979. október 28-án a szigetközi Duna- szigeten. Rigó Gábor helybeli lakos ezen a napon részeg állapotban elütött egy motor- kerékpárost, majd áldozatát cserbenhagyta. Az ügyben most hozott jogerős ítéletet a Győri Megyei Bíróság. Az első fokú bíróság 1 év és négy hónapi börtönt szabott ki a cserbenhagyásos gázolóra, azonkívül a közügyek gyakorlásától 3 évre, a gépjárművezetéstől pedig két és fél évre eltiltotta. Az enyhítésért benyújtott kérelmet a másodfokú, a Győri Megyei Bíróság elutasította, s ezzel az ítélet jogerőre emelkedett. A gázoló a börtönben alkoholelvonó-keze- lésnek is kénytelen alávetni magát. Se többet, se kevesebbet K özgazdasági értelemben a takarékosság nem pontos definíció. Jelzi ugyan a cselekvés irányát és a teendőket, de nem tájékoztat arról, hol az a határ, amelyhez elérve elmondhatjuk, a feladatot maradéktalanul végrehajtottuk; józanul, takarékosan gazdálkodunk. Mert példának okáért a nyilvánvaló és szembetűnő pazarlás tompítása, megszüntetése a korábbiakhoz képest megtakarítást jelez, de korántsem bizonyos, hogy az adott területen már racionális a magatartásunk. A takarékosságnak rendszerint a jelen a „bázisa”, ahhoz viszonyít, s mindent, ami annál kevesebb — legyen rezsiköltség, anyagfelhasználás, import, vagy reprezentáció — megtakarításnak minősít. Még abban az esetben is, ha ez még mindig változatlanul több az indokoltnál, a szükségesnél. A racionális magatartásnak, gazdálkodásnak objektív mércéje is van, amely a ráfordítás és az eredmény ösz- szefüggésében vizsgálja, minősíti a gazdálkodást. Hosszú távú gazdaságpolitikánk is — immár a hetvenes évtized eleje óta — így értelmezi a népgazdasági szintű takarékosságot, takarékos gazdálkodást, célul, feladatul tűzve a hatékonyság folyamatos javítását. Néogazdasági szinten tehát az a fajta takarékosság, gazdálkodási magatartás a legtöbb hasznot hozó, amely bizonyíthatóan javítja a hatékonyságot, amely az eredmény eléréséhez szükséges ráfordításokat a se többet, se kevesebbet szellemében határozza meg. A takarékos gazdálkodás feladatait mindemellett nem lehet mindig és kizárólag ebben a szellemben — mintegy stratégiai célként — értelmezni, s kirekeszteni közülük azokat, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. A realitásokat figyelembe véve az idei népgazdasági terv is azzal számol, hogy a nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom cserearányai várhatóan tovább romlanak. De ilyen körülmények közepette is életbevágóan fontos, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlege javuljon. Ebből származik az a követelmény, hogy a nem rubel elszámolású import volumene még az 1979. évit sem érheti el, a kivitelt viszont legalább 10 —11 százalékkal kell növelni. Mindennek lényege: a konvertibilis devizáért megvásárolható importtermékekkel rendkívül takarékosan kell bánni; 1979-hez viszonyítva is kevesebb áll majd rendelkezésre. Kétségtelen, hogy a takarékosságnak vannak olyan — nevezzük: objektív — lehetőségei, amelyek az 1980. évi tervből kiolvashatók. Valószínűsíthető, hogy a beruházási tevékenység mérséklődése csökkenti a külföldi beruházási javak iránti keresletet, s hogy a lakossági fogyasztás sem vált ki többletimport-igényt. Az anyagi termelés fő ágazataiban, az iparban és a mezőgazdaságban viszont növelni kívánjuk a termelést, s fokozott mértékben ezek nem rubel elszámolású exportját. A termelő ágazatok anyag-, produktív- és pótalkatrészigénye, -szükséglete tehát a tavalyinál nagyobb lesz. Csakhogy ezek a termékek a nem rubel elszámolású behozatal több mint felét alkotják, ezért az importtal való takarékosság követelménye az anyaggokra, alkatrészekre is kiterjed. De nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a nem rubel elszámolású anyag- és félkész- termék-behozatal néhány esztendeje értékben jócskán felülmúlja a szocialista importot, meghatározó szerepe és jelentősége van az ellátásban, a gazdaság működtetésében. ' A nem rubel elszámolású importtal való takarékosságnak igen nagy a tétje: feltétlenül hatással van a külkereskedelmi mérleg egyenlegére, másrészt, ha a takarékosság szükségessége nem párosul az ésszerűség követelményével, nemcsak zavarokat, károkat is előidézhet. Ez a folyó termeléshez szükséges anyagok, produktív alkatrészek esetében kézenfekvő, óm zavar, sőt pazarlás következhet be akkor is, ha az üzemek technikai felszerelésében számottevő hányaddal részesülő — tőkés piacokról származó — termel oberen dezések állnak le, esnek ki pótalkatrészhiány miatt. Két körülmény kedvezhet az importtal való és a tá- gabb területekre kiterjedő takarékosságnak. Az egyik az új termelői árrendszer. A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés jelentősen megemelte az energia, az anyagok és a tömegméretekben felhasznált félkésztermékek árszintjét, a feldolgozó iparokban pedig felére- harmadára csökkentette az eszközarányos nyereség mértékét. A korábbinál jóval alacsonyabb nyereségszint és magasabb — körülbelül 60—70 százalékos — anyagköltséghányad a jellemző. Két irányból nehezedik nyomás, kényszer a vállalatokra, s mindkettő az anyagok racionális, előbb-utóbb hatékony hasznosítását diktálja. A másik: a belső piac vásárlóerejének be- határoltsága. Ismeretes, hogy a belföldi végső felhasználás — fogyasztás és felhalmozás együtt — még az 1979. évit sem érheti el. Valószínűsíthető, hogy érezhetően javulni fog azoknak a vállalatoknak a kooperációkészsége, amelyek termékeik zömét belföldön értékesítik. A bedolgozó, a kooperáló vállalatok keresni fogják a termelés és értékesítés újabb lehetőségeit, hajlandók és képesek lesznek megfelelő minőségben számos olyan terméket előállítani, amelyeket eddig hazai gyártó hiányában importálni kellett. Garamvölgyi István Megyei közúti információ Ma reggeltől egypályásra szűkül Békéscsabán a Len- csési út Csányi és Ábrahám- ffy utca közötti szakasza. A burkolat előreláthatólag két hétig tartó javítása miatt az eddigi 30 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett párhuzamos közlekedés lesz érvényben úgy, hogy a város felé jövőknek lesz elsőbbségük. Gyulán, a Vár utcát viszont teljes szélességben lezárták a forgalom elől, az ok: a májusig tartó csatornafektetés. Addig a Rövid utca az eddigi egy helyett kétirányú forgalmat bonyolít le. Megváltozott a Várfürdőhöz közlekedő helyi autóbuszjáratok útvonala is. A módosított útvonal: Várfürdő—Akácos út—Híd utca —Part utca—Szent László utca.
