Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1980. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Kongresszustól kongresszusig Javuló munkakörülmények a kohó- és gépiparban A két kongresszus között tovább csökkent, a nehéz fi­zikai munka a termelés és a szállítás legkülönbözőbb te­rületein. Mind több helyen okos, nagy teljesítményű gé­pek, automaták helyettesí­tik, könnyítik az emberek munkáját. Természetesen az emberi erő kiváltása hosszú távú feladat, amelynek meg­oldása csak sok-sok millió forint értékű gép beszerzésé­vel, felszerelésével válik le­hetővé. A 80 ezer dolgozót foglal­koztató kohászatban több mint 25 milliárd forintot fordítottak beruházásra a két kongresszus közötti idő­szakban. Alapvetően re­konstrukciós feladatokat ol­dottak meg. Elsődleges cél volt az évszázados, korsze­rűtlen Siemens—Martin technológia visszaszorítása. A régi kemencéket, s velük együtt a forró, egészségtelen, poros munkahelyi környeze­tet konverterművekkel, tisz­ta, egészségesebb csarnokok­kal váltják fel. Ez a techno­lógia lényegesen termeléke­nyebb elődeinél, s alkalma­zásával szinte teljesen meg­szűnik a korábbi nehéz fizi­kai munka. A Lenin Kohá­szati Művekben és a Dunai Vasműben a konverterüze­mek építése félidejéhez ér­kezett. Nagyot léptek előre a kovácsolás gépesítésében is. A nehéz munkadarabok forgatásával párosuló ková­csolás, amelynél a munka minősége kizárólag a kétkezi munkás ügyességén és ere­jén múlik, ma már csak Diósgyőrött és a Ganz-MÁ- VAG-ban él, a többi kohá­szati üzemben megoldották gépesítését. Az öntőmunká­sok nehéz fizikai munkáját automatasorok felállításával könnyítették, egyebek között a Magyar Vagon- és Gép­gyárban. A több mint félmillió dol­gozót foglalkoztató gépipar­ban, a két kongresszus kö­zötti időszakban 56 millió forintot, fordítottak beruhá­zásra. Jelentős eredmény, hogy minden 100 forintból 69-et új gépekre költötték és csak 25-öt építésre, illetve hat. forintot tervezésre. En­nek ellenére még mindig több tízezer régi, nehezen kezelhető eszterga dolgozik az országban, amelyeken a munkadarabok állítása, for­gatása meglehetősen nehéz fizikai munkát igényel. Mind több vállalat tér át fokoza­tosan a legkorszerűbb tech­nikára a csepeli üzemekben például már több miniszá- mítógép-vezérlésű szerszám­gép dolgozik. A technológiai korszerűsítésre, gépesítésre elsősorban azon vállalatok­nál költötték a legtöbbet, amelyek részt vettek a ki­emelt fejlesztési programok megvalósításában. Automata gépsorok százai álltak mun­kába a Medicornál, az Ika­rusban, a Videotonban, a Győri Rábában, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Üzemeinkben szalagszerű szerelőmunka folyik. A kö­vetkező években nagyobb hangsúlyt helyeznek a ter­melőeszköz-gyártás moder­nizálására, bővítésére, így az eddigieknél több, korszerűbb a hazai üzemekbe az elavult berendezések felváltására. A nehéz fizikai munka könnyítését, az egyre csök­kenő munkaerő pótlását, s ezzel párhuzamosan a kiszol­gálás gyorsítását, színvona­lának javítását tűzte célul a kereskedelem ötéves fejlesz­tési programja is. Eddig 4,4 milliárd forintot fordítottak a kereskedelem és a vendég­látás gépesítésére. Különö­sen az áruszállításban és raktározásban értek el biz­tató eredményeket. Sokat se­gített a konténerek bevezeté­se, elterjesztése. fl Volán szocialista brigádvezetök országos tanácskozása A Volán Tröszt a szocia­lista brigádok, a kollektívák segítségével eddig teljesítette a közlekedéspolitikai kon­cepcióban számára meghatá­rozott feladatokat; a sze­mélyszállítás 12 százalékos növelésével 4,3 milliárd utast, a teherszállítás telje­sítményének 13 százalékos emelésével 540 millió tonna árut továbbított a közúti közlekedés legnagyobb szer­vezete — foglalta össze a legutóbbi tanácskozás óta el­telt három év eredményeit Tapolczai Kálmán vezérigaz­gató beszámolójában, szer­dán, a Volán szocialista bri­gádvezetők országos tanács­kozásán. A vezérigazgató elsősorban az idei tervekről kérte a bri­gádvezetők véleményét, s fő­leg azokat a fontosabb fel­adatokat, gondokat ismertet­te, amelyek megoldásához számítanak a mintegy há­romezer szocialista brigád 40 ezres dolgozó kollektívájá­nak támogatására. Kiemel­te például, hogy az idén elő­ször az előző évinél kisebb létszámra tervezték a na­gyobb teljesítményeket. A népgazdaság érdekeit figye­lembe véve egymillió tonna áru szállítása visszakerül a közútról a vasútra, ezt a „hi­ányt” a Volán-vállalatoknak más fuvarokkal kell pótol­niuk. Űj formákra, eszkö­zökre, módszerekre várnak javaslatokat, kezdeményezé­seket a dolgozóktól a cél­szerű energiagazdálkodáshoz is, annál is inkább, mert már csökkennek a központi­lag feltárható, szervezhető tartalékok. Az Orosházi Vas, Műanyag Ipari Szövetkezet precíziós öntödéjében különféle egyedi gépalkatrészeket és egyéb szerszámokat öntenek. Az alumíniumöntödében a samottozott vi­aszformákba öntik a folyékony alumíniumot Fotó: Veress Erzsi Üdvözlő táviratok Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára táviratban üdvözölte Edward dereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárává történt újraválasztá­sa alkalmából. ★ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára távirat­ban üdvözölte Edward de­reket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkári tisztségébe történt megvá­lasztása alkalmából. Tervek szerint ez év végéig befejeződik megyénk négy je­lentősebb ipari beruházása. Mezőkovácsházán az ÉVIG új, 1200 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokába folyamato­san telepítik át a tekercselőüzem és az elektromos készülék gyártás új gépeit, műszereit. A DVH-csarnok fűtését két olajégős kazán látja el, melyeknek beüzemelése már meg­történt. A megyei beruházásokról és a Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalat rekonstrukciójáról szóló írásunk a lap 5. oldalán olvasható Fotó: Veress Erzsi N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA Az oktatási intézmények vezetésének és vezetőinek helyzetéről tárgyaltak A Pedagógusok Szakszer­vezete Békés megyei bizott­sága február 20-i, tegnapi ülésén dr. Mizó Mihály el­nökletével Az óvodák, az al­só- és középfokú nevelési­oktatási intézmények veze­tésének és vezetőinek hely­zete Békés megyében című írásos beszámolóját vitatta meg. A kérdés időszerűségé­vel, bonyolultságával ma­gyarázható, hogy a szoká­sostól eltérően ez az egyna­pirendi pont szerepelt a bi­zottság előtt. Az írásos jelentés összeál­lítója, Körmendi János, a Pe­dagógusok Szakszervezete megyei bizottságának politi­kai munkatársa szóbeli ki­egészítőjében hangsúlyozta, hogy a téma összegzésében gazdag, sokoldalú informá­ciós bázisra támaszkodhat­tak. Megállapította, hogy a vezetés feladatainak, struk­túrájának tudományos vizs­gálatához szükség lenne a három megye — Békés, Haj- dú-Bihar és Szolnok — együttes kutatómunkájára, Nélkülözhetetlen a tanácsok és a HNF együttműködése A Hazafias Népfront Bé­lés megyei bizottságának egnapi ülésén a HNF és a legyei tanács együttműkö- ésével, valamint a jelölő- yűléseken és az egyéb fó- umokon elhangzott közérde- ű javaslatok megvalósítá- ával összefüggő tapasztala­ikat vitatták meg a részt­evők. Az elnökségben a legyei tanács és a népfront épviselőin kívül helyet fog­út Hantos János, a HNF (rszágos Tanácsának alel- öke, a Magyar Vöröskereszt ititkára is. Dr. Oláh László, nyugal­mazott főügyész, az együtt­működés vizsgálatára ala­kult ideiglenes bizottság el­nökhelyettese szóbeli kiegé­szítőjében hangsúlyozta a népfront és a járási hivata­lok kapcsolatfelvételének szükségességét. Megemlítet­te, hogy a város környéki községeknek az eddigieknél is nagyobb segítséget kell adni. Egyetértett azzal a vé­leménnyel, amely szerint nem a társadalmi munkák „idejétmúlt voltával”, ha­nem inkább a szervezési munkával és a kevésbé ha­tékony módszerek alkalma­záséval van baj esetenként. Megyénk városait, közsé­geit képviselő népfrontaktí­vák a vitában elismerően nyilatkoztak a tanácsok és a HNF-bizottságok között lét­rejött együttműködési meg­állapodások tartalmáról, a településfejlesztést elősegítő feladatok megoldásáról, és nem utolsósorban a falugyű­lések, a rétegtalálkozók gya­korlati hasznáról. Ezek a közélet kibontakoztatására hivatott fórumok nagyban hozzájárulnak azoknak a cé­loknak az eléréséhez, ame­lyek a tanácsok és a lakossá­got mozgósító HNF-testüle- tek együttműködése nélkül nem valósulhattak volna meg. Az ilyen kapcsolattar­tásra, a közös munkára a jövőben is szükség lesz. amely része lenne az orszá­gos vizsgálódásnak. A hozzászólások nagy szá­ma bizonyította: olyan lé­nyeges kérdés vizsgálatáról van szó, amely a jövőben is meghatározója lesz az okta­tási intézményekben folyó munka hatékonyságának, s éppen ezért nagyobb odafi­gyelést, tudományos megala­pozottsággal született dön­tést igényel a felsőbb álla­mi, szakszervezeti vezetéstől. A vitában gyakran felme­rült, hogy a vezetők, akik elsődlegesen pedagógiai köz­pontjai az iskoláknak, óvo­dáknak, megnövekedett mun­kajogi, gazdasági, munkálta­tói, szervezési feladataik mi­att nem tudnak fő céljuk­nak kellően megfelelni. Az ülésen részt vevő dr. Sárái Lajos, a Pedagó­gusok Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének titkára összegzésében többek között megállapította: az eredmé­nyesség alapja a vezetők időbeni gondos kiválasztása, jó felkészítése, s a további­akban vezetői, szakmai is­mereteinek folyamatos kar­bantartása. Végezetül, a délutáni órákba nyúló vita után a bi­zottság tagjai elfogadták az alapos körültekintéssel, tu­dományos igényességgel ké­szült jelentést. HITE részközgyűlés Békéscsabán Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán tartotta rész- közgyűlését a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, közismer­tebb nevén a KITE. Az út­törő- és ifjúsági házban meg­tartott beszámolón többek között részt vett Szabó Ist­ván, a TOT elnöke és dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese. Ott voltak Békés, Szol­nok, Csongrád, Bács-Kiskun, Somogy, Baranya, Fejér és Tolna megye partnergazda­ságainak képviselői is. A beszámolóban dr. Ma­gyar Gábor, a KITE igazga­tója részletesen elemezte az elmúlt év terméseredmé­nyeit, elismeréssel szólt a térség növénytermesztéséről. A KITE tevékenységét tag­lalva rámutatott arra, hogy a tervszerű és okszerű ta­lajerőpótlással, növényvédő- szer-felhasználással a ter­méseredmények gazdaságo­san növelhetők. Ezután az idei fejlesztési elképzelése­ket vázolta. A részközgyűlés hozzászó­lói a helyi tapasztalataikat ismertették, s további segít­séget kértek a termesztési rendszertől.

Next

/
Thumbnails
Contents