Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
Ünnepi megemlékezés a magyar—szovjet barátsági szerződés Púja Frigyes lapánba érkezett aláírásának évfordulóján A japán kormány meghívására hétfőn délután négynapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere A magyar diplomácia vezetője, aki viszonozza szigetországi partnerének korábbi, budapesti látogatását, találkozik Ohira Maszajosi kormányfővel, két alkalommal tanácskozik Okita Szaburo külügyminiszterrel a nemzetközi helyzet, időszerű kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról, tárgyal továbbá Szaszaki Jositake külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. A nagyszénás! Október 6. Termelőszövetkezet több éves kooperációs kapcsolatot tart fenn a Szarvasi Vasipari Szövetkezettel. Az üzemben főként nőket foglalkoztatnak, akik lámpatestekhez kapcsolókat és foglalatokat szerelnek össze Fotó: Veress Erzsi Történelmi jelentőségű megállapodás, a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 32. évfordulójáról emlékeztek meg hétfőn a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában. Az ünnepségen részt vett, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Roska István külügyminiszter-helyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Vlagyimir Jakovlevicg Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. Hajnal Kornél, az MSZBT ügyvezető elnökségének tagja 'ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt harminckét évben hazánk életében felbecsülhetetlen jelentőségű volt a Szovjet-, unió segítsége, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Az 1969-ben megújított szerződés tovább mélyítette a két ország kapcsolatát és újabb távlatokat nyitott a kölcsönösen előnyös együttműködésben. A baráti szerződés a két ország alapvető érdekein túl megfelel az egész szocialista közösség érdekeinek, erősíti a szocialista országok egységét és együttműködését, s hozzájárul Európa, valamint a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a szerződés jelentőségéről szólva hangsúlyozta: egyre hatékonyabban valósulnak meg a szocialista integráció elvei gazdasági kapcsolatainkban, mind szélesebb körűen hangolják össze a népgazdasági terveket, s egyre jobban fejlődik, mélyül a szovjet és a magyar ipa£ kooperációja, specializálódása. Az utóbbi években szakadatlanul bővültek az országaink közötti kölcsönös áruszállítások. Az idei évre tervezett, árucsere értéke meghaladja az 5 milliárd rubelt. A szerződés szellemében állandóan szélesedik együttműködésünk az ideológia, valamint a tudományok, a közoktatás, az egészségügy és a kultúra terén is. Közös tervékenysé- günk bővüléséről tanúskodik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvér- városai és testvérmegyéi közötti, dinamikusan fejlődő együttműködés is. A két ország kapcsolatainak jellemző sajátossága, hogy régóta túlnőttek a hivatalos kereteken, egyre inkább tömeges méretűvé válnak, és a két ország lakosságának mind szélesebb rétegeit érintik. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 32, évfordulója alkalmával ünnepséget rendeztek az MSZBT budapesti székházában. A képen: Hajnal Kornél, a társaság ügyvezető elnökségének tagja emlékezik meg az évfordulóról (Telefotó) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUÁR 19., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Pártértekezletekről jelentjük A fejlett szocialista társadalom építése a párt politikája alapján valósul meg A 35 ezer lakosú Gyula város kommunistái vasárnap tartották küldöttértekezletüket. A pártértekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, Rubik László, a Központi Bizottság munkatársa, Bartyik Jánosné, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Az értekezlet elnöki tisztét Moldován János látta el. A napirenden a pártbizottság beszámolója a végzett munkáról, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás, valamint a pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása szerepelt. A pártbizottság írásos jelentését dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítője tette teljessé. A pártmunka minden területét lényegileg érintő beszámoló nemcsak értékelte az elmúlt öt esztendő munkáját, hanem felhívta a figyelmet a feladatokra és jó alapot szolgáltatott a véleménynyilvánításhoz is. Az alábbiakban a beszámoló néhány megállapítását, feladatmeghatározását említhetjük csak meg. Az elmúlt időszak sum- más minősítését jelentette a beszámolónak az a megállapítása, hogy a város társadalmi szerkezetében alapvető változás ment végbe. Gyula társadalmi arculata gyökeresen megváltozott: „A közel húszezer dolgozó fele az iparban és a szolgáltatásban dolgozik... Az ipari munkásság meghatározója lett a város életének, fejlődésének.” Természetesen ezen a pártértekezleten is a legnagyobb figyelmet a gazdasági építőmunka értékelése kapta. A város ipara komoly mértékben korszerűsödött az elmúlt esztendőkben. A gépipar ütemes fejlődése mellett az élelmiszeripar, a kedvező mezőgazdasági háttérrel, országos jelentőségű lett. A gazdasági növekedés üteme Gyulán nagyobb volt az országos növekedési ütemnél. A fejlődés tervszerűségét jól szolgálta az 1976-ban elkészített ötéves terület- és városfejlesztési terv, majd a Gyulavárival történt köz- igazgatási egyesülés után átdolgozott általános rendezési terv. A jelen ötéves tervben megközelítően 3 milliárd forint beruházási program valósul meg a városban. Ennek eredménye, hogy az élelmiszeripar fejlődése volt a legdinamikusabb. A húskombinát megháromszorozta termelését. összességében mind az állami, mind a szövetkezeti ipar kapacitása jelentősen bővült, gazdálkodásuk eredményessége javult. A termelés bővítéséhez a tervidőszak első felében még új munkaerőforrások is rendelkezésre állottak, mára azonban már ezek a lehetőségek megszűntek. A mezőgazdasági termelésben az állattenyésztési célkitűzések eredményesen valósultak meg, azonban a növénytermesztésben ezt nem sikerült biztosítani. A város mezőgazdaságának legnagyobb gondja a termelés biztonsága, a sorozatos belvíz-, viharkár miatt. Jellemző, hogy a biztosító a gyulai szövetkezeteknek az elmúlt években közel hetvenmillió forint kártérítést volt kénytelen fizetni. Foglalkozott a beszámoló a termelőszövetkezetek együttműködésének, a melléküzem- ágak fejlesztésének, a háztáji termelés jelentőségének kérdéseivel is. Komoly gondként fogalmazódott meg a kereskedelmi és vendéglátóipari szűk kapacitás, az idegenforgalmat akadályozó infrastrukturális háttér elmaradottsága. Tisztázni kell a gyógy-idegen- forgalom hasznát — hangsúlyozta a szóbeli kiegészítő. Ha van ilyen, akkor a kórházi háttért erősíteni kell. Ez az utóbbi inkább gyengült. Rontja a helyzetet a kórház rekonstrukciójának késlekedése is. Szó esett a három város — Békéscsaba, Békés, Gyula — együttes, koordinált fejlesztéséről is, amelynek jelenleg még nincsenek meg a szervezeti feltételei, s amit országos szinten kellene megteremteni. A dinamikusabb fejlődésnek komoly tartalékai lennének ebben. A beszámoló megállapította, hogy a gazdasági, a termelési, a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának, az eredményeknek nélkülözhetetlen hajtóereje, forrása volt az elmúlt években a termelőüzemekben kibontakozott, megerősödött szocialista munkaverseny. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben 563 szocialista brigád vesz részt, csaknem kétszázzal több, mint öt évvel korábban. Szerepük nélkülözhetetlen a városfejlesztési célkitűzések megvalósításában is. Folyamatos az iskolák, óvodák, bölcsődék patronálása. A legfontosabb és legnagyobb eredmény e téren a törökzugi általános iskola, amelynek nyolc tantermében és tornatermében már tanítanak. A városban folyó közművelődési tevékenység keretében intenzíven ápolják a város munkásmozgalmi, forradalmi hagyományait. Évek óta hatékony ismeretterjesztő tevékenység folyik. A párt-, a KISZ-, a szakszervezeti oktatásba évről évre jelentős tömegeket vontak be. Ezek hatása a tudat formálásában tapasztalható. Azonban e sokirányú kulturális tevékenység, a kulturális munka és a termelő tevékenység kölcsönhatása nem ellentmondásoktól mentes. Érvényesülnek regresszív hatások is. A város különböző társadalmi csoportjainak műveltségi szintje — állapította meg a beszámoló — igen eltérő. A kispolgári- ság, a vallásos világnézet, a nacionalizmus és más, a szocializmustól idegen eszmék is hatnak még. Éppen ezért az ideológiai, a kulturális feladatokat a szocialista építés feladataival együtt kell meghatározni, kölcsönhatásukat erősíteni. A beszámoló részletesen szólt a párt belső életéről. A pártszervek és a pártalap- szervezetek életében érvényesült a demokratikus centralizmus. Növekedett a választott testületek önállósága, hatásköre, felelőssége. A munkamódszerek tovább fejlődtek, a tömegkapcsolatok szélesedtek, erősödtek. A párttagság egysége biztosított, a párt egészségesen fejlődött. Az élet megnyilvánulásának széles skáláján tapasztalható kétségtelen eredmények nem önmaguktól születtek: a párttagok és pár- tonkívüliek egy közös cél érdekében végzett munkájának a gyümölcse. De voltak feszültségek, mulasztások is — hangsúlyozta az első titkár szóbeli beszámolójában. Előfordult egyeseknél, hogy a párt vezető szerepét a parancsolgatással tévesztették össze, az üzemi pártszervezeteknél előfordult egészségtelen praktivizmus. Mindezeket azonban nem hagyták kritikai megjegyzés nélkül. Feladat, tennivaló van bőven — mondta szóbeli kiegészítője befejezéseként dr. Marsi Gyula —, de a pártbizottság véleménye, hogy a párttagság a város lakosságával együtt kész és képes mindezek megoldására. A beszámolót követő vitában 36-an kértek szót, de csak 23 hozzászólásra kerülhetett sor. A hozzászólók álláspontjára alapvetően az volt jellemző, hogy egyetértettek a pártbizottság írásoá beszámolójával, a problémákat élesebben is megfogalmazó szóbeli kiegészítővel, valamint a kongresszusi irányelvek vitájának összefoglalójával. A vitában részt vevők egyöntetűen elismerték az utóbbi öt esztendő igen figyelemre méltó eredményeit. Ennek alapján kapott hangot a gondok felvetése, ezekre a megoldás keresése, a következő évek teendőinek számbavétele. Minden hozzászólásból az csendült ki, hogy a nehezebb körülmények ellenére is van erő, tartalék újabb sikerek biztosításához. Sztankovics Lászlóné (vízművek) a még körültekintőbb pártépítés gondjait tette szóvá, és a még nyíltabb, őszintébb vitaszellemet sürgette. Erdélyi Lajosné (kötő- ipari vállalat), Böszörményi Andrásné (harisnyagyár), Farkas Gézáné (háziipari szövetkezet) elsősorban a nőpolitikái határozat megvalósulásáról, az elért igen számottevő eredményekről szólt. Dr. Borbényi Olivér (megyei kórház) az egészségügyi ellátás fejlődésén kívül gondként említette, hogy a másfél éve avultsága miatt kiürített sebészeti pavilon sor-; sa jelenleg is stagnál. Már 1979 őszén meg kellett volna kezdeni a mentesítő épület építését, de még kiviteli terv sincs. Félő, hogy a bürokrácia útvesztőjébe fullad az egész. Fényes Péter (városi (Folytatás a 4. oldalon)
