Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
KjSO^Jebruár^JJjj^asárnap Barátaink életéből Kutatás és tervezés Interjú Leonyid Kiszelevszkíjjel, a Belorusz Tudományos Bkadémia titkárával Népi Korea A mezőgazdasági fejlődés útján Korea kettészakadásáig az ország déli részén a mező- gazdaság, északon pedig az ipar volt a népgazdaság fő ága. Ezt a munkamegosztást maga a természet, a korlátozottan rendelkezésre álló megművelhető földterület alakította ki. Negyedszázad múltán a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mégis saját termeléséből fedezi gabonaszükségletét. Ez az eredmény önmagában is szemlélteti a szocialista útra lépett Észak- Korea nagyszabású gazdasági fejlődését: 1978-ban 8,7 millió tonna gabonát termeltek, 1984-ben már 10 millió tonnát terveznek. Ugyanebben az évben a KNDK 800 —900 ezer tonna húst és más- fél millió tonna gyümölcsöt állít majd elő. A mezőgazdaság kivitele nem haladja meg az iparét, de egyes termékek külföldön is híresek. Ilyen például a ginzengyö- kér (koreaiul: inszam): a féltő gonddal művelt növénynek századok óta sokféle mágikus-gyógyító hatást tulajdonítanak, s felhasználása nagyon szerteágazó. A mezőgazdaság legfontosabb része a rizstermelés. A földek öntözését 1500 víztároló szolgálja, s az öntözőcsatornák hossza meghaladja a 40 ezer kilométert. Érthető, hogy gyorsan növekszik az ország rizskivitele is. (Egy hektár rizsre egyébként 1,3 tonna, ugyanennyi kukoricára 1,2 tonna műtrágyát hasz— A Szovjetunióban minőségi változás megy végbe a tervezés és irányítás célprogramrendszerére való áttéréssel. Hogyan érinti ez a tudományt, mi változik annak tervezésében? — Korábban maguk a tudósok határozták meg, milyen téma megoldásán dolgoznak. Ma a végcélt a tervező szervekkel, vállalatokkal, ágazati tudományos kutatóintézetekkel együtt határozzuk meg. Példaként a nagy teljesítményű belorusz teherautógyárat említhetem. Akadémiánk vállalja a tudományos-technikai feladatok megoldását, az ágazati intézetek és a vállalat a tervezést és gyártást oldja meg. Mindez egységes programmá válik. Az egész munkát egy vezető szervezet hangolja össze. A programot a köztársaság minisztertanácsa hagyja jóvá. Ma 31 országos és 22 köztársasági programon dolgozunk. — A tudósoknak adott feladatok nem korlátozzák a kutató önállóságát? — Az ilyen aggályok alaptalanok. Hiszen a tudósok saját területükről kapnak feladatot, csak éppen egy konkrét cél érdekében. Ezzel egyszerűbbé válik a kutatási eredmények nem is könnyű alkalmazása, mert azt az állami tervek előirányozzák, s annak végrehajtásáért egy szervezet felel. — Meg lehet-e tervezni egy felfedezést? Nem jelentenek-e fordulatot a célprogramok az alkalmazott kutatások irányába? S nem okoz-e ez károkat az alapkutatásokban? — A felfedezéseket természetesen nem lehet megtervezni, azok a kutatások során születnek, a munka folyamatából erednek, néha azonban a véletlen segiti a tudósok felfedezését. A jelenségek és folyamatok alapkutatását azonban, amelyek lehetővé teszik, hogy alaposabban megértsük a természetet, az élő és az élettelen világot — lehet tervezni. A belorusz akadémia 20 köztársasági alapkutatási programot hagyott jóvá. Az a véleményünk, hogy ezeket a kutatásokat támogatni, finanszírozni kell, mert éppen az alapkutatások folyamatában gyorsan emelkedik maguknak a kutatóknak a tudományos színvonala, új jelenségeket tárnak fel, amelyeket azután a gyakorlatban lehet alkalmazni. Szakterületemről szeretnék példát mondani. A plazma előállításának különféle módjait vizsgáljuk, s kidolgozzuk az ehhez szükséges automata műszereket. Kidolgoztuk például az építőanyagok plazmamegmunkálását, ami dekoratívvá és tartóssá teszi őket. Ez köztársasági program. Most e programmal összhangban évi néhány millió téglát adó automatizált gépsor készül. Az otl gyártott tégla felülete igen szép, gazdag a színskálája, s ami a legfontosabb, nem igényel vakolást, külső burkolást, tartós, évtizedekig nem kell tatarozni. Sokszor azt is nehéz pontosan megállapítani, hol végződnek az alap- és hol kezdődnek az alkalmazott kutatások. Előfordul, hogy azok gyorsan összefolynak, vagy az alkalmazott kutatásokból új tudományos célokig jutunk el. — Hogyan osztják el a rendelkezésre álló pénzt az alap- és az alkalmazott kutatások között? — Körülbelül fele-fele arányban, bár a különböző intézetek költségvetése eltérő. A fizikai intézetben például több alapkutatás folyik, a fizikai-technikaiban különféle fémkutatásokat, vagyis jórészt alkalmazott vizsgálódásokat végeznek. — A tudományos technikai haladás meggyorsítását célzó párt- és kormányhatározat előirányozza, hogy a tudományos kutatóintézetek és tervező- irodák áttérnek a gazdasági önelszámolás munka- szervezésére. Hogyan érinti ez a köztársasági akadémiákat? A belorusz akadémia hét intézete mellett • működik tervezőiroda és kísérleti üzem, amelyek teljes egészéNagy és sokrétű munkát végeznek a moszkvai állami egyetem legrégibb tagozata, az Antropológiai Kutató Intézet és Múzeum munkatársai. Főként az ember kialakulási és a fajok differenciálódási folyamatát tanulmányozzák. Foglalkoznak a mai ember életének különböző aspektusaival is. A múzeumban féltve őrzött, a Szovjetunió és más ben önelszámolási rendben tevékenykednek. Ez kedvező forma, amely nagy tervező- irodák fenntartását teszi lehetővé. A tervezőirodák nemcsak gazdasági szerződések alapján működnek, hanem azok teljesítésével az intézetek termelési bázisait is segítik fejleszteni. Éppen ezért érdekeltek is ilyen munkaszervezésben. Az akadémiai intézeteknek persze bizonyos mértékű költségvetési ellátásra is szükségük van, de költség- vetésük felét a szerződéses munkákból fedezzük. Az akadémiai tudomány fő feladata az alapvető problémák megoldása. Ezek végső szakaszán kötik meg a kutatási szerződéseket, amikor már látható a megoldás, és világos, hogy a munkák mely részét bocsáthatja a gyakorlat rendelkezésére. Szvetlána Vinokurova APN—KS országok területéről származó gyűjtemények gazdag anyagot szolgáltatnak az antropológia különböző kérdéseinek megoldásán dolgozó kutatók számára. Az intézet^kollektívája tevékenyen együttműködik külföldi tudósokkal. A szovjet antropológusok rendszeresen részt vesznek a nemzetközi kongresszusokon- és szimpozionokon. NDK Milyen legyen a nagyvárnsnk környezete? A Német Demokratikus Köztársaság várostervezése az országhatárokon túl is elismert. Sokat tesznek itt azért, hogy a régi városmagok megújítása, az új negyedek építése az ember megfelelő környezetének a kialakításával együtt történjék. Szép példái vannak ennek már országszerte: a sétálóutcák. sőt sétaövezetek Berlinben, Lipcsében, Potsdam- ban, Halléban, Erfurtban, Weimarban, Rostockban. Ezeknek a nagyvárosoknak a korszerű várostervezését jelenleg az ország száz kisebb- nagyobb városában veszik mintául — persze, a helyi viszonyokhoz alkalmazva. A várostervezéshez hozzátartozik a minél több zöldövezet, az óvondús környezet biztosítása. Itt is a nagyvárosok tervezői járnak az élen. Berlin, Drezda, Lipcse területén olyan parkosított zöldterületet alakítanak ki, amely a városközponttól egyenesen a természetbe vezet. A környezet védelmét az teszi lehetővé az NDK egész területén, hogy itt minden telek, az egész földterület a városi törvényhatóságok rendelkezése alá tartozik, telek- spekulációról, tervszerűtlen ház-, vagy kertépítésről tehát szó sem lehet.' Okos szabályok őrködnék a meglevő természeti kincsek megőrzésén is. Többek között két év óta tilos közterületeken fát kivágni. Erre külön engedély birtokában kerülhet csak sor. (BUDAPRESS — ADN) Berényi Matyi bácsi túl a 60-on is megtartotta fiatalos jó kedvét. Mozgékony, olyan típus, akire azt mondják: jól tartja magát. Tavaly novemberben Kubában járt. Hogyan jutott el Békéscsabáról a Volán 8. sz. Vállalat ren- désze erre az egzotikus földrészre? Mátyás bácsi mesél erről? — A múlt nyáron nézegettem a COOPTOURIST prospektusait. Megtetszett a kubai útvonal: Budapest— Madrid—Havanna—Fuama —Cienfuegos—Trinidad— Varedero—Havanna—Madrid—Budapest. Különösen, amikor elolvastam, hogy milyen egzotikus hely, nem sokat gondolkoztam és befizettem az útra. Tudja, a nyugdíjam 3000 forint, mint rendész is megkeresek majdnem annyit, hát ebből spóroltam össze az út- ravalót. Még a gyerekeim is biztattak; utazzon csak apuka. Lásson világot! A szigetországról... Kuba az amerikai földrész első szocialista országa, világszerte az érdeklődés középpontjában áll. A hivatalos kiküldetésbe utazók mellett a turisták is eljuthatnak ebbe a számunkra egzotikus országba. Kuba a Karib-tengeren, a Nyugat-indiai szigetvilágban észak- és Dél-Amerika között helyezkedik el. Mintegy másfél ezer szigetből áll. Ezek többsége azonban jelentéktelen, lakatlan korall- sziget. Az ország fővárosa Havanna. A Mexikói-öböl partján a szigetország észak- nyugati részén fekszik. Lakóinak száma megközelíti a 2 milliót. Éghajlata nedves szubtrópusi. — Ennyit olvastam Kubáról, mielőtt útnak indultam. Nyugdíjas éveim alatt sokat jártam kirándulni különböző országokba; Romániában, Csehszlovákiában, Bulgáriában kétszer, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Ausztriában egyszer, és mindkét Németországban egyszer-egyszer. Havannában... Október 30-án indultunk a Ferihegyi repülőtérről. Most utaztam először repülőgéppel. Gyönyörű út volt. A TU—154-es géppel először Zürichben szálltunk le, ahol a gép utasokat tett le és vett fel, aztán Madrid következett. Két éjszakát töltöttünk itt, megnéztük a nevezetességeket. Harmadik nap délután DC—9-es géppel indultunk tovább Havannába. Éjfélkor érkeztünk. Az ottani idő szerint viszont reggel 6 órát mutatott az óra. Amikor repülővel közeledtünk a sziget fővárosához, elénk tárult Havanna, amit egy hatalmas bálnához lehet hasonlítani, amely fejét kiemeli a vízből. Lepihentünk, aztán megkezdődtek a kirándulások. A kubaiak nagyon barátságosak, közvetlenek. Pompás helyen volt a szállásunk. A kosztunk persze nem volt magyaros, hanem az ő szokásaiknak megfelelő ételt kellett megszoknunk ottlétünk alatt. Déligyümölcsből annyit ehettünk, amennyit kívántunk. Banán, narancs az asztalon maradt, nem tudtuk megenni azt a töméntelen mennyiséget. Bizony jó lenne most! A főváros legkorszerűbb része a Vedado negyed. Itt egymást váltják a 20—30 emeletes magas épületek és az egy-két szintes pompásnál pompásabb villák. Miranáltak fel 1978-ban.) A mezőgazdaság gépesítettsége is figyelemreméltó: 100 dzsöng- bóra (1 dzsöngbó = 1 hektár) 5-6 traktor jut. A tervek szerint 1984-re ez a mutatószám már 10 traktor lesz. A termelés döntő részét a mezőgazdasági szövetkezetek adják, kisebb részét az állami gazdaságok. Ezek szerepe az állattenyésztésben és a gyümölcstermesztésben jelentős, így különösen örültem annak a látogatásnak, amelyet a fővárostól 70 kilométerre fekvő migoki tsz- ben tehettem. A felszabadulás előtt a körzetben hektáronként mindössze 10—15 mázsa rizs termett. Napjainkban több mint száz mázsa. A tsz élvezi az állam széles körű anyagi támogatását. A szövetkezet a szakember-utánpótlás biztosítására önálló iskolát és egy hatéves középiskolát tart fenn. A jövedelemelosztás alapja az úgynevezett munkanormarendszer. Aki többet termel, természetesen többet kap. A vezetőség a föld minőségétől függően határozza meg az egyes brigádok alapnormáit, a tsz által termelt gabona össz- mennyiségét pedig központi tervek szabják meg. A népi Koreában is létezik háztáji rendszer, bár jelentősége kisebb, mint hazánkban: az egy családra jutó háztáji földterület nagysága nem haladja meg az 50 négyzetmétert. Győri Sándor mar valódi villanegyed, az egykori gazdagok fényűző kertes házaiban most kollégisták tízezrei laknak. Kubában az átlagos középhőmérséklet 26 Celsius-fok. télen 23 Celsius-fok. Gondolhatja milyen kellemes volt az itteni nyirkos hidegből a nyárba repülni. Az indián faluból a krokodilfarmra... Meglátogattunk egy kroko- diífarmot és egy indián falut is. A szigetország legnagyobb félszigete Zapata, a 9 négyzetkilométer víz területű tó partján és szigetecskéin üdülők épültek. Azt mesélte az idegenvezetőnk, hogy a gazdag növény- és madárvilága miatt szívesen keresik fel a természetet kedvelő turisták. A tó közepén levő szigeten az őslakó indiánok emlékére és életmódjának bemutatására építették fel a Guamát nevű indián falut, amely az indiánok híres főnökétől kapta a nevét. Az apróbb szigeteken 44 kétszemélyes, minden kényelemmel ellátott modern indiánkunyhó van. Az egyik szigetecskén szabadtéri néprajzi múzeumot is berendeztek. A krokodilfarmon tenyésztik a zapatai lápvilág veszedelmes lakóját, a kubai kro- kodilust. Tenyésztése nemcsak fajvédelmet jelent, hanem ipari célokat is szolgál, bőréből ugyanis használati cikkeket gyártanak, amelyek keresettek a világpiacon. Felejthetetlen élmény volt látni azokat a nekünk szokatlan állatokat. — Hogy van-e utazási tervem, vágyam? Van bizony! Hiszem, hogy sikerülni is fog. Béla Vali Az intézet munkatársai a mai ember elődeinek szobrászati portréival. Mihail Geraszimov szovjet tudós módszerével készültek a portrék Ezek a figurák mintegy 20 000 évvel ezelőtt készültek. A kurszki területen található avgyejevszki csiszolatlan kőkor- szakbeli településhelyen végzett ásatások idején bukkantak rájuk (Fotó: TASZSZ—APN—KS, V. Hrisztoforov felvétele) A vizsgálat tárgya: az ember Útvonal: Budapest—Havanna
