Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

GUSSES— Televíziós műsorok 1980. február 17., vasárnap o a pártkongresszus és a leiszabadulási évforduló elüli Brezsnyev visszaemlékezései tv-filmen A debreceni művelődési központ Délibáb együttese hangver- senykörúton jár megyénkben. Népzenei műsoruk felöleli a szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének zenei anyagát. Pénteken este Békéscsabán, az ifjúsági és úttörő­házban játszottak, szombaton Vésztőn és Szeghalmon léptek fel, ma este pedig Füzesgyarmat vendégei lesznek Fotó: Gál Edit XXX/XJOQOQGOOQOOOQOQOOClQOQOQQOOQOQCíOQOOOriC Munkaértekezlet az Állami Biztosítónál Hazánk két közeli, jelentős eseményének — az MSZMP XII. kongresszusának, vala­mint felszabadulásunk 35. évfordulójának — előkészü­leteiről a következő hetek­ben sajátos eszközeivel tá­jékoztatja a nézőket a Ma­gyar Televízió. Politikai adásainak programjában je­lentős részt képviselnek a kongresszusi küldötteket be­mutató portrék, az eltelt öt esztendő eredményeit ösz- szegező számvetések, vallo­mások, visszaemlékezések. „Számvetés” címmel ötré­szes sorozatot készítettek a tv munkatársai az ipar, a Inezőgazdaság, a közlekedés­szállítás, a szociálpolitika, valamint a tudomány-kul­túra területéről. Az epizó­dok képi eszközökkel illuszt­rálják az eltelt öt esztendő­ben elért eredményeket, a valóra vált terveket, s nem hallgatják el a gondokat, a nehézségeket sem. Március 23-án tűzi műso­rára a tv az Előszó a XII. kongresszushoz című filmet, amelyben három, országosan ismert személyiség mondja el gondolatait. Dobozy Imre életünk emberi vonatkozásait vizsgálja az öt év tükrében. Boldizsár Iván azokról a ta­pasztalatairól számol be, milyen érzés külföldön ma­gyarnak lenni, milyen a hí­rünk a világban. Fekete Já­nos, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese belső hely­zetünkről, elsősorban gazda­sági dolgainkról szól. A nyi­latkozatokat öt év dokumen­tumai illusztrálják. A kong­resszusra való felkészülés jegyében közérdekű kérdé­seire keres választ a tv ak­tuális politikai magazinja, A hét. A magyar kommunis­ták legmagasabb szintű fó­rumáig — március 24-ig — olyan témákat állít reflek­torfénybe, mint például a tovább nem tanuló 14—15 éves fiatalok elhelyezkedési gondja, valamint a nyugdíj megállapításával kapcsola­tos kérdések. Riportot ké­szítenek A hét munkatár­sai fizikai dolgozó pártmun­kás megyei küldöttel, ö ar­ról szól majd a tv nyilvá­nossága előtt, hogyan készül a pártértekezletre, mit vár a tanácskozástól és a kong­resszustól. Űj típusú műsort is szár­nyára bocsát a tv február 27-től: hírnevet szerzett em­bereket keresnek fel a tv- sek. Elsőként Paksra látogat a stáb, megszólaltatva az atomerőmű építkezésén dol­gozó munkásokat. Felszabadulásunk évfor­dulóját négy városfilm su­gárzásával köszönti a televí­zió. Az alkotások — amelye­ket március végéig tekinhet- nek meg az érdeklődők, Bu­dapestről, Debrecenről, Mis­kolcról, s Győrről adnak ke­resztmetszetet: a város .tör­ténetéről, jelenéről, iparáról, kultúrájáról. Hagyomány már, hogy évente elkészül az ország egyéves fejlődését reprezentáló műsor. Az éves beszámolót ezúttal „Ma-' gyarország ’80” címmel su­gározza az ünnepen a tv. A filmet a baráti országok televíziói is átveszik, s be­mutatják a jubileum alkal­mából rendezendő magyar esteken. Leonyid Brezsnyev „A kis föld” című visszaemlékezé­sét — amely magyar nyel­ven is megjelent — három­részes filmen dolgozta fel a szovjet televízió. A soroza­tot április 4-től sugározza a Magyar Tv. Az eredeti írást a nálunk is ismert Vjacsesz- lav Tyihinov tolmácsolja — magyar hangja Szersén Gyu­la. Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságán az 1979. évi feladatok teljesítését, az eredményeket értékelte Sza­bó András igazgató. Megem­lítette, hogy az elmúlt évi versenykiírás a biztosító megalakulásának 30 éves megünneplése jegyében zaj­lott le. A gazdasági célok között kiemelt feladat volt a hatékonyság növelése, a munka- és üzemszervezés ja­vítása. Mindezek alapján az elmúlt évi munkaversenyt a békési városi fiók nyerte. A második a békéscsabai váro­si fiók lett. Az igazgatóság területén 15 szocialista bri­gád dolgozik, 183 taggal. Az ország 60, az Állami Bizto­sítónál dolgozó, s zászlóval kitüntetett brigádjai közül öt tevékenykedik Békés me­gyében. A munkaértekezlet a tavalyi eredmények alap­ján döntött a különböző cí­mek odaítéléséről. Ezek sze­rint 14 brigád ért el valami­lyen fokozatot, s elsőként csatlakoztak a Sziklai Sán­dor Szocialista Brigád orszá­gos felhívásához. Befejezésül az 1980. évi tennivalókról szólt az igaz- fató. Hangsúlyozta, hogy nőtt a vezetőkkel és a kol­lektívával szemben támasz­tott követelmény. Csak na­gyobb odaadással, lelkiisme­retesebb munkával lehetsé­ges az előbbrelépés. A be­számoló feletti vitában töb­ben kifejtették véleményü­ket, javaslataikat. Többek között felszólalt Gerebenics Imre, az Állami Biztosító ve­zérigazgatója is. Felhívta a figyelmet a jó létszámgaz­dálkodásra, a vezetők és be­osztottak szervezettebb mun­kájára, valamint a módosí­tott életbiztosítások országos népszerűsítésére. OTP-s brigádok Lakásépítésünk eredményei Az Országos Takarékpénz­tár Békés megyei hálózatá­nak dolgozói féléves munka- értekezletüket tartották a kö­zelmúltban, Békéscsabán, az SZMT-székházban. Az össze­jövetelen 20 hálózati egység- vezető, 26 szakszervezeti bi­zalmi és ugyanannyi szocia­lista brigádvezető vett részt. Martincsek László megyei igazgató beszámolójából, s az azt követő felszólalásokból kitűnt, milyen jelentős egyé­ni és népgazdasági feladato­kat lát el a takarékpénztár megyei hálózata. A beszámo­ló kiemelten foglalkozott a lakossági betétállomány ala­kulásával, amely az elmúlt év végére meghaladta a négymilliárd 800 millió fo­rintot. A lakossági hitelek iránti igény is jelentősen nö­vekedett az elmúlt évben. A pénzintézet a lakásépítésben is jelentős szerepet tölt be. Részt vesz a megyében épü­lő lakások mintegy 90 szá­zalékának lebonyolításában. Csupán 1979-ben mintegy 5 ezer esetben engedélyezett kölcsönt a különböző lakás- építési formákhoz. Komoly feladat továbbá a közép- és rövid lejáratú hitelek folyó- tísása, a valuta és totó-lottó üzletág bonyolítása is. A munkaértekezlet érté­kelte az 1979-ben vállalást tett szocialista brigádok munkáját, s odaítélte a szo­cialista címeket. A brigád­mozgalomnak jelentős hagyo­mányai vannak a pénzinté­zetnél, hiszen a korábbi évek eredményei alapján 8 arany, 2 ezüst és 7 pronz fokozat­tal rendelkeznek. Nem hittem a fülemnek! — Halló, Népújság? Eltűnt egy nyaraló! — ??? Ez a rövid bejelentés néhány nappal ezelőtt történt. A biztosítónál már sok érdekes esetet jegyeztek fel, de sze­rencsére az elmúlt héten történt káresemény nem gyak­ran fordul elő — kezdte szavait Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatója. Arról van szó, hogy egy házaspár bejelentette: a tél folyamán ismeretlen tettesek szétszedték, összecsomagol­ták és elszállították vadonatúj — az elmúlt év szeptem­berében felépített — fa víkendházukat. A kis nyaraló­nak február második hetében, amikor kint jártak a tel­ken, már hűlt helyét találták. Mit tud ilyenkor tenni a károsult? Még tavaly megkötötték a nyaralóbiztosítást, így lényegében a biztosítás alapján rendeződik a kár. Ter­mészetes nem ez a tipikus eset, amikor az egész házat ellopják, bizonyos viszontagságoknak azonban ki vannak téve a víkendházak. A vagyonvédelem nem korlátozódik a főépületre, kiterjed a telken levő melléképületre, épít­ményekre, kerítésre, az épülőfélben levő hétvégi ház helyszínen tárolt építési anyagaira, sőt a kerti felszerelé­sekre is. A berendezési tárgyak biztosítva vannak, kivéve a vikendházban tartott gyűjtemények, arany- és ékszertár­gyak, amelyeket legtöbbször a nyaralóban felejtenek az emberek. (N.) v LENGYEL- > /ÍRORSZÁG * w 100 lakásra jutó személyek száma (1976) I 1 250-300 gx mm 300-350 350 felett é^=\44,l Épített lakások száma. 1000 db (1976) 5.9 Ezer lakosra jutó új lakásépítés (1976) 52.9 A fürdőszobával (tussal) ellátott lakások aránya %-ban 0970) * Nincs adat V J E T U N IÓ 2112.0 8,8 * ',TO°rszAg < \ jNSZK|gí^j! 273.2 8.0 _• *N».*e»lft)'TIM: óö k Iv.vX-i 2 9.5:...... ' ■:/ MAGYARORSZÁG ____ '93,9 8,9 31.7 _ ausztria)&3R5'~S^. t óir / , >, é Jj V V___ROMÁNIÁI... \ l39.4 6,4 9.5 I PjÚGOSZLAwaV^.^BB8|)P----Tffl tTtNGEfíl > 149.9 7,0 ^BULGÁRIA ---- ----­A z ország lakásállománya és lakásellátottsága szem­pontjából döntő jelentőségű volt az 1961—1975.- között végrehajtott 15 éves lakás- építési terv, melynek ered­ményeként a lakáshelyzet je­lentősen javult. Ez idő alatt felépült 1 050 000 lakás, az ország lakosságának 30 szá­zaléka költözött új lakásba, a 100 lakásra jutó szemé­lyek száma 349-ről 298-ra, a 100 szobára jutóké pedig 236- ról 157-re csökkent. Jelentősen fejlődött a la­kásállomány minőségi szem­pontból is. A lakások 96 szá­zaléka villannyal, 41 száza­léka komforttal, 21 százalé­ka vezetékes gázzal ellátott. A 15 éves lakásépítési terv­vel egy időben megvalósult az iparosított lakásépítés mű­szaki háttere, felépült Buda­pesten 4, vidéki városokban pedig 6 házgyár. A jelentős eredmények el­lenére, a népesség növekedé­se, a korösszetétel változása, a több generációs családok együttélésének felbomlása miatt mintegy 450 ezer csa­lád, illetve egyedülálló sze­mély nem rendelkezett 1976- ban önálló lakással. Ez a szám 1990-re még legalább 200 ezerrel növekszik. Szá­molni kell 100—120 ezer la­kás megszűnésével is. Mindezen adatok figye­lembevételével a második 15 éves lakásépítési terv 1,2 millió lakás felépítését tűz­te ki célként 1976—1990. kö­zött. A terv teljesítése már elérhető közelségbe hozza a teljes kielégítés lehetőségét. A lakások nagyobb hánya­da Budapesten (320 ezer) és a nagyobb városokban (500 ezer) fog felépülni, lakótele­pek, lakónegyedek keretein belül. Ezért a lakásépítéssel párhuzamosan egy sor kom­munális létesítményt is fel kell építeni. Ugyancsak ezen időszak feladata a mintegy 250 ezer állami lakás felújítása és korszerűsítése is. Közös és nemzeti érdekünk ■HHkik akkor születtek, ma harminckét éves felnőtt I emberek, maguk is anyák, apák. Egy nemzedék BÉH már úgy nőtt fel, hogy nem kellett rettegniük hazájuk, s benne a maguk és családjuk jövőjéért, bizton­ságáért. Csak aki emlékszik a korábbi évtizedekre, az tudja igazán értékelni, mit is jelent népünknek a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet a két ország vezetői 1948. február 18-án írtak alá Moszkvában. Jelenti számunkra azt a támaszt, amely nemcsak kész segíteni, hanem képes is megvédeni békénket és függet­lenségünket azokkal szemben, akik már régen maguk alá teperték volna szocialista hazánkat, ha nincs olyan legyőzhetetlen erejű szövetségesünk, mint a Szovjetunió. Nélküle hazánk az imperialista próbálkozások célpontja, a .nemzetközi viharok könnyű prédája lett volna. Segít­ségével viszont az alkotó munkára fordíthattuk energiá­inkat, és részesülhettünk azokból az előnyökből, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítéséből fakadtak és — bár most ismét hidegebb szelek fújnak — még mindig fa­kadnak. Ez a szövetség a döntő garanciánk arra, hogy minden nyomás és fenyegetőzés ellenére biztonságban és békében folytathassuk utunkat a jövőben is. De nemcsak pajzsot jelent a számunkra. A Szovjetunió barátsága a hazánk fejlődését segítő tényezők között nem egy a sok közül, hanem különleges jelentőségű. Nem csupán azért, mert három és fél évtizeddel ez­előtt a szovjet hadsereg szabadította fel a fasizmus ne­gyedszázados uralma által megnyomorított, a nácik há­borújában elpusztított és kifosztott országot, hanem azért is, mert azóta mindenre kiterjedő kölcsönös biza­lom, megbecsülésen és teljes egyenjogúságon alapuló testvéri együttműködés jött létre a mi szocializmust épí­tő országunk és a kommunizmus építésén munkálkodó Szovjetunió között. Szövetségünk és barátságunk a Szovjetunióval az élet minden területén előnyökhöz juttatta és juttatja hazán­kat. Nincs országunk gazdasági építésének, a tudományos kutatásnak, a kultúrának olyan jelentős szférája, ahol eredményeinkben — közvetlenül vagy a KGST-n ke­resztül — valamilyen formában ne lenne jelen a szovjet tapasztalat és tudás, a konkrét segítség. A Szovjetunió szilárd és fő bázisa országunk nyersanyag- és energia- ellátásának, nem kisebb jelentőségűek szállításai beru­házásainkhoz. A 260 milliós szovjet piac alapvető fon­tosságú termékeink elhelyezése számára: a Szovjetunió­ban meghatározott helye van szellemi eredményeinknek és anyagi termékeinknek egyaránt. Amikor pártunk XII. kongresszusa a közeljövőben nemcsak az utóbbi esztendők munkájáról készít mérle­get, hanem megszabja a következő fél évtized konkrét teendőit, maga mögött tudhatja nemcsak népünk alkotó­erejét, hanem a szocialista közösség, mindenekelőtt a Szovjetunió óriási erejét. Ez a „hátország” az elmúlt 32 esztendő alatt sokszor bizonyította: megbízható, hű barát, lehet rá építeni. Ez az a bázis, amelynek ereje lehetővé teszi, hogy egy magunkfajta kis szocialista ország a tő­kés országokkal ás az egyenlőség alapján fejleszthesse kapcsolatait. Igaz, már nem egyszer kísérelték meg „kikapcsolni” hazánkat is a szocialista közösségből, „leválasztani” a Szovjetunió oldaláról. Ilyen terveket ma is dédelgetnek, s azokról — nincs kétségünk — a jövőben sem mon­danak le. De ami nem sikerült a hidegháború, a „híd- verés”, a „fellazítás”, a nacionalista propaganda eszkö­zeivel — éket verni hazánk és a Szovjetunió közé —, azt most a tőkés világban eluralkodott gazdasági válság kisugárzásától, a világpiaci árak emelkedésétől, a felújí­tott hidegháborús szellemű fenyegetőzésektől ugyancsak hiába várják. Ezek a számítások vágyálmokon, nem a realitások is­meretén nyugszanak. A főkés hatalmak ugyanis saját gyakorlatukból indulnak ki. Abból, hogy őket a hódí­tás és a profit vágya is vezérli. Képtelenek felfogni, hogy a szocialista országok között olyan különleges viszony van, amely mindenekelőtt a közös társadalmi rendszer­ből, a körös szocialista célokból, a közös ideológiából, a közös politikai, gazdasági érdekből indul ki, a közös és nemzeti érdekek egységén alapszik. A Szovjetunió, a szo­cialista országok az internacionalizmus, az önzetlen se­gítőkészség szellemében, az egész közösség fejlődését, a szövetségesi hűséget szem előtt tartva közelítenek meg minden olyan problémát, amelyet az élet napirendre tűz. Q ndebből következik: a Szovjetunióval kialakult együttműködésünk tartós, hosszú távú és meg­másíthatatlan politika, amely nemzeti érdeke­ink számbavételén, osztálycéljainkon alapul, tehát tuda­tos és végérvényes elhatározás. Ezért nincs, nem lehet kitéve semmiféle konjunkturális ingadozásnak. Amikor tehát mérleget vonunk a harminckét esztendőről, két szóba sűríthetjük az eredményt: jól választottunk! A legjobban. Várnai Ferenc Dombiratos az élre tör Ismét nagy sikerrel ren­dezték meg Dombiratoson a véradónapot. Ez alkalommal 202 véradótól hetven liter gyógyító plazmát gyűjtöttek össze a kórházaknak. Évek óta sikerrel rendezik meg a községben a véradást, hi­szen az elmúlt négy év alatt csaknem négyszáz liter vér­rel járultak e község lakói a gyógyításhoz. Az idén is szeretnék elnyerni a Vörös- kereszt vándorzászlóját, amely immár harmadik éve a dombiratosiakat „illeti” meg. Ha sikerül az ered­ményt tartani, a második vörös zászlót mondhatja ma­gáénak Dombiratos. A helyi Vöröskereszt kitű­nő szervezőmunkájának, a község lakóinak köszönhető a szép eredmény, de még ebben az évben, augusztus végén vagy szeptember ele­jén szerveznek egy véradó­napot. A Vöröskereszt-alap- szervezet az idén 13 bronz-, öt ezüst- és egy aranyjelvé­nyes donort köszönthet. A pénteki sikeres nap egy jó hangulatú vacsorával zárult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents