Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUAR 16., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM Jelentős eredményekről számolt be a nemzetközi gyermekév békéscsabai szervező bizottsága A nemzetközi gyermekév békéscsabai városi esemé­nyeinek szervezésére, irányítására egy esztendővel ez­előtt alakult városi szervező bizottság tegnap, pénteken délelőtt, a békéscsabai ifjúsági házban tartotta egész éves munkáját elemző utolsó ülését. Ezen a szervező bi­zottság vezetője, Paluska Pál írásos jelentését tárgyalták meg a szervező bizottság tagjai. Elutazott Kulikov marsall Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke — akik Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter meghívására tartózkod­tak Magyarországon — pén­teken elutaztak hazánkból. A vendégeket Czinege La­jos, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai taná­csának több tagja búcsúz­tatta. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. . A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet ter­mékeit világszerte ismerik, még a perzsaszőnyegek hazájá­ba is szállítanak. Az idén tovább akarják növelni exportju­kat, mintegy 10—15 százalékkal. Ezért fokozzák a termelést, és bővítik a választékot. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága február 15-én, pénteken Szabó Miklós megyei titkár elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Rubik László, a Központi Bizottság munkatársa is. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára előterjesztésében a testület megtár­gyalta a kongresszusi irányelvek vitája kap­csán a vezetőségválasztó taggyűléseken el­hangzott észrevételeket, minősítette a javas­latokat, s állást foglalt a megyei pártérte­kezletre történő előterjesztésében; továbbá meghallgatta és jóváhagyta a megyei pártbi­zottság beszámolójának szóbeli kiegészítőjét, s meghízta a pártbizottság első titkárát, hogy terjessze azt a megyei pártértekezlet elé. A Békés megyei pártbizottság befejezésül a március 1-én sorra kerülő pártértekezlettel kapcsolatos szervezeti kérdésekben foglalt állást. Mit ígér 1980-ra az élelmiszeripar Az összegző jelentés öröm­mel állapította meg, hogy a szervező bizottság felhívásá­ra a város üzemei, intézmé­nyei, szocialista brigádjai, KISZ-alapszervezetei és a lakosság sokat tett azért, hogy az ENSZ 31. közgyűlé­se által nemzetközi gyermek­évvé nyilvánított 1979-es esztendő Békéscsabán is je­lentős eredményeket hozzon. Az éves programba olyan, a mindennapi élethez kapcso­lódó feladatok kerültek, mint a pályaválasztási tanácsadás, a gyermekegészségügyi ellá­tás, a kommunális feltéte­lek javítása, a lakótelepen élő gyermekek sportolási, játék-, kulturális lehetősé­geinek gazdagítása, a közös­ségi életre, a munkára ne­velés, a táborozás és üdül­tetés, a korábbi éveknél is jobb, igényesebb megszerve­zése. A gazdag program meg­valósításához a városi ta­nács 400 ezer forint támo­gatást biztosított. A város üzemei, vállalatai, intézmé­nyei, a szocialista brigádok és KISZ-alapszervezetek a városi tanács csekkszámlá­jára 145 ezer forintot fizet­tek be. De erkölcsileg még jelentősebbnek ítélhető az a nagy összefogás, amelynek eredményeként a város dol­gozói több mint 80 ezer tár­sadalmi munkaórát teljesí­tettek a nemzetközi gyer­mekév tiszteletére. Ez alkalomból új tartalmat nyert az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom, hiszen a város minden általános is­kolája egy, vagy több üzem­mel épített ki kapcsolatot. Az üzemek a gyermekév tiszteletére sokkal tudato­sabban, eredményesebben kapcsolódtak be az iskolák mindennapi életébe. Fellen­dült az „Egy család — egy őrs” mozgalom is, amelyben különösen a szülők helytállá­sa érdemel elismerést. A gyermekév célkitűzése­it jól szolgálták az elmúlt évben megrendezett kultu­rális pályázatok, akciók és események. Érdemes megem­líteni a rajz-, fotó-, képző- művészeti, díszítőművészeti, irodalmi pályázatokat, ame­lyek nemcsak városi szinten, hanem az üzemeknél, válla­latoknál, intézményeknél is nagy sikerrel zárultak. Ugyancsak nagy siker volt a szervező bizottság által kezdeményezett, az állami és társadalmi szervezetekkel, alkotó közösségekkel együtt megvalósított „Könyv és if­júság” fotópályázat, amely­nek anyagát a Kner Nyom­dában mutatták be. Újdonságnak számított . a Kulich Gyula- és József At- tila-lakótelepen megrende­zett ifjúsági őrjárat is, amelybe ifjúgárdistákat és úttörőket vontak be. Ter­mészetes, hogy a tavalyi gyermeknapi rendezvények az elmúlt esztendőhöz ké­pest kiemelkedően gazdagok voltak. A május 26—27-én megrendezett programokon a békéscsabai ifjúsági és úttö­rőházban, valamint környé­kén népi jellegű szakkörök, népművészek, zenekarok, tán­cosok bemutatóján gyönyör­ködhettek a gyerekek. Ugyancsak nagy sikere volt a rajzkiállításnak, az asz­faltrajzversenynek, a gyer­mekkönyveket felvonultató könyvsátraknak és a KRESZ- vetélkedőnek. A nemzetközi gyermekév­ben megszaporodtak a kü­lönböző vállalati kollektívák, KISZ-alapszervezetek által szervezett közös kirándulá­sok is. A békéscsabai nap­közis táborban pihenő gye­rekeknek pedig az üzemi és társadalmi szervek jelentős anyagi és erkölcsi segítséget nyújtottak. Talán a rendkí­vül gazdag programoknak is köszönhető, hogy a koráb­bi éveknél 600-zal több, ösz- szesen 3 ezer 200 gyermek üdülhetett az újjávarázsolt napközis táborban. Ugyan­csak a megszokottnál is gaz­dagabb volt a nyári lakóte­lepi program. A lakóterüle­teken 93 foglalkozást tar­tottak a több mint 6 ezer iskolás gyereknek. Ugyan­akkor a szervező bizottság bekapcsolódott a városi kul­turális szemlék, a FIN, s a 17. országos bélyegkiállítás lebonyolításába, összesítve: a szervező bizottság 68 ki­emelt rendezvény szervezője és támogatója volt ebben az időszakban. A tanácskozáson részt ve­vők kiemelték, hogy a nem­zetközi gyermekév legna­gyobb sikere az, hogy gazda­godott a megyeszékhelyen a gyermekek testi, érzelmi és szellemi nevelésének, egész­ségügyi ellátásának feltétele, és tartósan megerősödött a gyermekek javát szolgáló társadalmi összefogás. Bár a nemzetközi gyer­mekév véget ért, s a szerve­ző bizottság is befejezte munkáját. Mégis a gyerme­kiekkel törődés, a rájuk irá­nyult megkülönböztető fi­gyelem nem múlhat el. Végezetül a szervező bi­zottság elfogadta a nemzet­közi gyermekév alkalmából kiváló munkát folytatott kol­lektívák és egyének jutal­mazására készített javasla­tot. A városi gyermekévi ak­cióbizottság hamarosan meg­tartja záróülését. Akkor fog dönteni a gyermekévben ki­emelkedő munkát teljesítők jutalmazási ünnepségének időpontjáról is. A tervek szerint a felszabadulási ün­nepségsorozat nyitó prog­ramjaként értékelik a gyer­mekévi nagyszerű társadal­mi összefogást, s ezen ün­nepség keretében nyújtják majd át az emlékplaketteket és okleveleket is. Az élelmiszeripar a zavar­talan lakossági ellátáshoz és exportra a tavalyinál mint­egy 5 százalékkal több árut ad az idén, elsősorban a ma­gasabb biológiai értékű áruk­ból, a baromfihúsból, a tej­termékekből és gyümölcsből növekszik a kínálat. Kaló­riadús árukból, például a sertészsírból és a cereáliák- ból viszont nem fokozzák az értékesítést. A húsiparban az előirányzat megvalósításához 7—7,1 mil­lió vágott sertést és több, mint 600 ezer vágómarhát vásárolnak fel. Bár a tava­lyihoz képest nő a levágott sertések száma, ugyanilyen arányban nem bővül az üz­letekbe kerülő hús mennyi­sége, mivel a gazdaságosság érdekében a felvásárolt ál­latok átvételi súlyát mérsé­kelték. A húsipar lehetősé­geit bővíti, hogy a bajai és a kaposvári húskombinátok üzembe lépésével a tavalyi­nál nagyobb lesz a maga­sabb feldolgozási színvonalú áruk aránya. Az üzemek, azon túl, hogy több dobo­zolt sonkát és gyulai kol­bászt adnak, tájegységi hús- készítményekkel, különleges­ségekkel is gyarapítják a vá­lasztékot. A tejipar, kihasználva a növekvő termelői kínálatot, az idén a tavalyinál 84 mil­lió literrel több tejet vesz ót. Az évek óta alig-alig nö­vekvő vajfogyasztás arra ösztönöz, hogy helyette ma­gas zsírtartalmú egyéb ter­mékeket állítsanak elő. Jó lehetőség kínálkozik a fagy­laltalapanyagok és más mi- mőségi termékek gyártására. A megváltozott fogyasztói árak nyomán növekvő bel­földi baromfikeresletre- szá­mítanak. Kielégítése kemény erőpróbát jelent, mert az elmúlt év második felében némileg visszaesett, de már határozott irányú termelés­fejlesztést tervez a vágóba­romfiból, és erőteljesebb fel­futást a libaértékesítésnél. A tojástermelést 4—5 szá­zalékkal mérsékelik, ami nem jelenti a belkereskede­lemben forgalmazott meny- nyiség visszaesését. Elsősor­ban a gazdaságtalanul ex­portálható, tojás termelését fékezik.­Növekszik a tartósító­iparok szerepe. A terv 500 ezer tonna zöldségkonzerv előállítását irányozza elő, en­nek döntő hányadát az álla­mi iparban készítik. Gyü­mölcsből több, mint 200 ezer tonnát tartósítanak. A bel­földi ellátás biztosítására, va­lamint exportra a konzerv­ipar zöldségáruból 9 száza­lékkal, gyümölcsfélékből pe­dig 6 százalékkal többet tar­tósít, mint az elmúlt eszten­dőben. A külföldön is jól értékesíthető gyorsfagyasz­tott áruk termelését az ipa­ri átlagnál erőteljesebben, 11 százalékkal fokozzák. A boripar 1980-ban 210 ezer tonna szőlő, 700 ezer hektoliter must és bor fel­vásárlására készül fel. A prognózis szerint a fogyasz­tás továbbra is stagnál, nem­csak nálunk, hanem a világ nagy bortermelő és borfo­gyasztó országaiban is. A sörgyártást négy száza­lékkal fokozzák. A várt mennyiség azonban nem elé­gíti ki a hazai igényeket, ezért továbbra is jelentős im­porttal számolnak. A kenyérfogyasztás csök­kentésének és a péksüte­mény-kereslet emelkedésé­nek hosszabb ideje tartó fo­lyamata az árrendezés hatá­sára némileg módosult — „visszafordult” —, ennek a tendenciának a tartóssága azonban kérdéses. Ezért fon­tos követelmény, hogy az ipar rugalmasan alkalmaz­kodjék* a fogyasztói igényed­hez, érzékenyen reagáljon az esetleges változásokra. A sü­tőipar legfontosabb feladatai közé tartozik a műszaki fel­tételek további javításával a minőség és a termékválasz­ték bővítése. A kakaóbab és más im­portcikkek magas világpia­ci ára arra készteti az édes­ipart, hogy körültekintően határozza meg, melyik cik­kek gyártásának továbbfej­lesztésével kívánja elérni a tavalyinál 2,5—3 százalékkal nagyobb termelését. A mezőgazdasági üzemek mintegy 300 ezer hektáron termelnek 1980-ban olajos magvakat, s amennyiben kí­nálatukat jó hatásfokkal dol­gozzák fel, úgy az elmúlt évinél mintegy ötödével több terméket adhatnak. Nemcsak az étolaj és a margarin gyár­tását fokozzák, hanem töb­bet tesznek a melléktermé­kek hasznosításáért is. A gabonaipar idei tevé­kenységét nagymértékben befolyásolja a tavalyi ter­més mennyisége, így egy ideig még azzal gazdálkod­nak, ami a raktárakban van. Ez a mennyiség elegendő a lakossági ellátás fedezésére, valamint az állatállomány eltartásához. B. S. E. Az elmúlt évben új csomagoló automatát helyeztek üzembe a BEKÖT mezőkovácsházi telepén. Az Itt készülő pólók 80 százalékát ezzel a géppel igazítják formára és csomagolják nylon tasakokba. A tasak biztos védelmet nyújt a szennye­ződésekkel szemben, így azután konténerekben is szállíthat­ják a kötött termékeket Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents